Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-03-10 / 10. szám

Uasámap 1996. március 10. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1996. március 10. Névnapjukon szeretettel köszöntjük ILDIKÓ -BRANISLAV, BRÚNÓ valamint Anasztáz, Atalanta, Atos, Édua, Etele, Ipoly, Itala, Melitta, Valér nevű kedves olvasóinkat Ildikó - a germán lldico névből ered. A germán névvel először Jordanes VI. századbeli gót törté­netíró latin nyelvű műveiben talál­kozunk. Attila hun uralkodó máso­dik feleségének neveként. A Ni- belung-ének ismert középfelné­met hősi eposzban Kriemhilda né­ven emlegetik. Nálunk ezt a nevet Arany János hun tárgyú eposza, a Buda halála tette Ildikó formá­ban népszerűvé. március 11. Szilárd március 12. Gergely március 13. Krisztián március 14. Matild március 15. Kristóf március 16. Henrietta Amikor a misszionáriusok megér­keztek, az afrikaiaké volt az or­szág, a misszionáriusoké pedig a Biblia. Aztán megtanítottak minket csukott szemmel imádkozni. Ami­kor kinyitottuk a szemünket, övék volt az ország és a miénk a Biblia. Jomo Kenyatta kenyai politikus Uasárnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (® 52-38-318) Megbízott főszerkesztő-helyettes: (a Vasárnap vezető szerkesztője): Kövesdi Károly (« 52-38-316, 52-38-317) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (« 52-38-341) A Hang-Kép szerkesztője: Kovács Ilona («■52-38-315) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 52-38-333) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49. Telefax: 52-38-343. Szedés és képfeldolgozás: Vox Nova Rt. Bratislava. Nyomtatás: Komá­romi Nyomda Kft. Szerkesz­tőségi hirdetésfelvétel közüle- teknek és magánszemélyek­nek: 820 06 Bratislava, Prie­vozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 52-38-332, 52-38-262. Irodavezető: telefon 52-38-329, 52-38-330. Telefax: 52-38-331. Terjeszti a Postai Hírlapszolgá­lat és a Mediaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megren­delések: ES PNS Vyvoz tlace; Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladá­sát engedélyezte: RPP Bratis­lava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. A nem megrendelt kéziratokat, fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza; a köz­lendő írások szerkesztésének jogát fenntartjuk. Előfizetési díj negyed évre 130 korona. A HANG-KÉP műsormellékletének nyomdakész előállítása: MTI Kiadó Kft. Felelős vezető: Kohut Tibor ügyv. igazgató. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 820 06 Bratislava Prievozská 14/A Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (« 52-38-322; fax: 52-38-321) Index 480 201 TELEKI SÁMUEL SZÜLETETT: 1845.11.1., Sáromberkén MEGHALT: 1916.3.10., Budapesten 80 évvel ezelőtt halt meg az Afrika-utazó, felfe­dező, akadémikus. 1886-1889 között mintegy 3000 kilométeres kelet-afrikai utat tett meg, Ludwig v. Höhnel társaságában, Afrika akkor még ismeretlen vi­dékén. Elsőként érte el a Kenya-hegységben a hóhatár magasságát (4680 m), felfedezte a Ru­dolf- (ma Turkana-) és Stefánia-tavakat, vala­mint a róla elnevezett vulkánt. Szép állat- és növénygyűjteménnyel tért haza. 1893-ban Indi­ában, Jáván és Szumátrán, 1895-ben ismét Ke­let-Afrikában járt. Igen sok fényképet készített, ami akkoriban még nem volt mindennapi mun­ka. KEMÁL ATATÜRK (Musztafa Kemál pasa) SZÜLETETT: 1881.3.12., Szalonikiben MEGHALT: 1938.11.10., Isztambulban 115 éve született a török politikus, államférfi, a modem török állam megalapítója. Katona volt, harcolt az I. világháborúban. A háború után, Törökország felosztása ellen tilta­kozásul Anatóliában nemzeti felkelést robbantott ki, 1919-től ő vezette a nemzeti forradalmat, új­jászervezte a hadsereget, amely azután megverte a görögöket. 1921-ben Ankarában ideiglenes kormányt-alakított. Miután az országban 1922- ben formálisan eltörölték a szultánságot, 1923- ban ő lett az új Török Köztársaság elnöke. Több haladó jellegű polgári reformot valósított meg: bevezette a nyugati szokásokat, a nők emancipá­cióját, az oktatás reformját, az arab írás helyett a latint. Külpolitikájában is a nyugati hatalmak tö­rekvéseihez igazodott. A „törökök atyjá”-nak emlékét máig ápolják hazájában. Az Atatürk Múzeumot 1942-ben nyitották meg Isztambul­ban, ahol egyébként emlékműve is áll a Taksim téren, amelynek keleti oldalán az Atatürk Kultu­rális Központ várja a látogatókat. KISS MANYI SZÜLETETT: 1911.3.12., Magyarlónán MEGHALT: 1971.3.29., Budapesten 85 éve született a Kossuth-díjas színésznő, ki­váló művész. 1926-tól Kolozsvárott, majd 1934-től Buda­pesten szerepelt, s főként operettekben aratott sikert. 1945 után több színházban játszott. 1954-től a Madách Színház tagja volt, ahol drá­mai és vígjátéki szerepeket alakított nagy si­kerrel. Kiemelkedett Brecht Kurázsi mama című drámájának címszerepében nyújtott játé­ka; népszerűségét több mint száz filmszerepe is növelte. II. JÓZSEF SZÜLETETT: 1741.3.13., Bécsben MEGHALT: 1790.2.20., Bécsben 255 éve született a Habsburg-házi magyar ki­rály és német-római császár. Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc legidősebb fia volt. 1764- ben anyja Frankfurtban római királlyá koronáz­tatta, 1765. szeptember 17-én pedig társuralko­dónak maga mellé emelte, majd, mivel apja 1765. augusztus 18-án-elhunyt, ő lett a né­met-római császár is. A trónra Mária Terézia halála után, 1780-ban lépett. Már uralma kez­detétől a felvilágosult abszolutizmus szellemé­ben, az egységes állam megeremtésén munkál­kodott. Reformpolitikáját nevezték jozefiniz­musnak. Már 1781-ben két híres rendeletet adott ki: júniusban kivette a cenzúrát az egyház kezéből, októberben pedig kiadta a Türelmi Rendeletet, amellyel biztosította a nem katoli­kusok szabad vallásgyakorlását és hivatalvise­lését. Szintén 1781-ben feloszlatta a szerzetes- rendeket, rendeletileg megszüntette az örökös jobbágyságot Csehországban, Morvaországban és Galíciában, s rendelete később Magyaror­szágra is kiterjedt. Tervbe vette a nemesek megadóztatását, kimondta a törvény előtti egyenlőség elvét, és számos más reformértékű döntést is hozott. Országgyűlést azonban nem hívott össze, rendeleti úton kormányzott, s ez­zel rengeteg ellenséget szerzett. Uralkodásának 3000 napja alatt 6000 rende­letet adott ki. Óriási munkabírású ember volt, csak az államügyeknek élt, és a környezetétől is ezt követelte meg. Mivel nem koronáztatta meg magát, „kalapos királyinak nevezték. Nagy formátumú uralkodóként, jó királyként maradt meg sokak emlékezetében. Főként a szegények kedvelték, a nemesség viszont joga­inak csorbítóját látta személyében. Ellenségei végül is célt értek: József halálos ágyán kény­telen volt - a türelmi rendelet és jobbágyrende­let kivételével - reformintézkedéseit vissza­vonni. Joggal szerkesztette tehát magának a sírfeliratát: „Itt nyugszik egy fejedelem, akinek a szándékai tiszták voltak, aki azonban olyan szerencsétlen volt, hogy láthatta zátonyra futni minden tervét.” Méry Gábor felve'tele Pályázat A Vox Nova R. t. pályázatot hirdet a VASÁRNAP családi magazin fo­tós állásának betöltésére, április l.-i belépéssel. Jelentkezni postán és személyesen lehet a kiadónál (Cím: Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 820 06 Bratislava). Feltételek: Rövid életrajz, szakmai tevékenység leírása, fekete-fehér és színes felvételek mellékelése. Pályázati határidő: 1996. március 20. BÖNGÉSZŐ Kedves olvasóink. Ismét a Vasárnap böngészésére invitáljuk Önöket. Múlt heti, 9. számunkban olvashatták Bu- kovszky László Tallós-Prohászka Ist­ván vallomása című írását. Kérdésünk: Melyik magyarországi városba készült áttelepülni a festő? 1. Miskolc 2. Debrecen 3. Nyíregyháza Megfejtéseiket levelezőlapon küld­jék szerkesztőségünk címére: Vasárnap szerkesztősége, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49, 820 06 Bratisla­va. A beküldők közül kisorsolt szeren­csés üppelő ismét 1500 korona jutalmat kap. A nyertes nevét az Új Szó március 13-i számában közöljük. A múlt heti Böngésző helyes megfej­tése: Miroslav Kusy. a jószomszédságról Rossz szomszédság török átok - tartja a magyar közmondás és ezt ezernyi történelmi példa bizo­nyítja. Egyes régiók országainak jószomszédi kapcsolatai a békés együttélés alappillérét Az európai struktúrák nem véletlenül szögezik le alapelvként, a posztkommunista országok be­lépésének feltételeként a jószomszédi kapcsola­tok megteremtését, az ellenségeskedés, az örökös gyanúsúgatás megszüntetését. Ez nem elméleti kérdés, hanem élettapasztalat. Napjainkban épp két NATO-ország között robbant ki konfliktus a part menti tengerek hovatartozásának ügyében, a tengerek mélyén felfedezett állítólagos olajkin­csek birtoklása miatt. Az ilyen viták is igazolják az európai intézmények azon elvét, hogy nem óhajtanak olyan országokat felvenni, amelyek egymással civakodnak, képtelenek maguk között rendezni vitás kérdéseiket. Hogyan is áll ifjú köztársaságunk a jószom­szédi kapcsolatok fejlesztésével? öt szomszédja közül a legnagyobb ellentétek Magyarországgal kapcsolatban mutatkoznak. A közös történelmi múlt évszázados méltánytalan­ságait, a nemzetállammá alakuló Szlovákia ra­dikálisan a maga javára szeretné fordítani. A hazafiak jelentős része úgy képzeli, hogy itt az alkalom a csaknem hatszázezres magyar kisebb­ség beolvasztására, az egyöntetű nemzeti állam megteremtésére. Ezzel azonban minden tizedik magyar állampolgár a tőle telhető demokratikus eszközökkel igyekszik szembeszállni A primitív nacionalisták a szülőföldjükhöz és anyanyel­vükhöz ragaszkodó magyarok kitartását és fenn­maradásukért vívott küzdelmét egyszerűen irre­dentizmusnak kiáltják ki és olyan törvényeket fontolgatnak, amelyek köztársaságellenes bűncselekménynek akarják minősíteni a ma­gyar politikusok önvédelmi harcát. Az csak természetes, hogy az anyaország tá­mogatja fennmaradásunkért folyó küzdelmün­ket. Ennek egyik szép megnyilvánulása volt a magyar miniszterelnök pápának tett javaslata, hogy az egyház törődjék többet a kisebbségek anyanyelvi vallásgyakorlásával. Persze ezt is a Szlovákia belügyeibe való beavatkozásnak minősítették a nacionalisták. Pozsonyban már háromnegyed éve halogat­ják az alapszerződés ratifikálását, amely bizo­nyos alapot teremt a kisebbségi politika gyakor­lásához. De még a halogatásnál is bántóbb, hogy nem a számtalanszor megígért kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény kidolgozásán munkálkodnak, hanem a magyarság politikai tevékenységét korlátozó, mgnyirbáló rendelkezé­seket tákolják össze. Elérkezett a március, Meciar szerint az alapszerződés jóváhagyásának hónapja. Kérdés, milyen magyarellenes törvé­nyekkel egészítik ki, hogyan darabolják szét az egy tömbben élő magyarlakta területeket? Magyarország ugyanakkor csupán egyik szom­szédunk, akivel az európai struktúrákba igyekvő Szlovákiának a legfontosabb szót érteni Azonban a többiekkel sem állunk valami rózsásan. Legutóbb külügyminisztériumunk másik szomszédunknak, Ausztriának küldött szigorú kioktató hangú jegyzéket, amelyben figyelmeztet­te, hogy az ifjabb Kovác ügyében hozott bírósági végzéssel nem ért egyet és követeti, hogy a kor­mány határolja el magát tőle és korrigálja. A vi­lágsajtó otrombaságnak minősítette a szlovák lé­pést, amit a bécsi visszautasítás után a megszep­pent külügyminiszter úgy értékelt, hogy „tulaj­donképpen nem történt semmi”. Ha a kormány­nak az nem jelent semmit, hogy Bécsből a sze­mére vetik, „nem tartja tiszteletben az alapevető emberi jogokat", mivel „nem követeüe elrabok állampolgára hazaengedését”, el kell gondolkod­ni az egyik bécsi lap megállapításán, hogy „Szlo­vákia a banánköztársaságok felé halad”. De már harmadik baráti szomszédunkat ha­ragítjuk magunkra! Egy másik jegyzék a len­gyel elnök azon kijelentése ellen tiltakozott, mely szerint nem biztos, hogy Szlovákia bekerül az első fordulóban a nyugati struktúrákba. Pedig Varsó csak azt isméteké meg, ami a demarsok- ban is benne vök és számos nyugati politikus szájából is elhangzott. így állunk tehát a szomszédainkkal Tikako­zunk, megsértődünk, visszautasítunk. Szeren­csére keleti szomszédunkkal Ukrajnával nincs semmi baj. Ott ugyanis „csak” azt mondták, hogy helytelenítik Szlovákia belépését a nyugati struktúrákba. Hát ez ellen csak nem fognak til­takozni? SZŰCS BÉLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom