Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-02-25 / 8. szám
l/asärnap 1996. február 25. BELFÖLD A. zsebek telnek, az ország (és a lakosság) szegényedik... Kik herdálják el az állami vagyont? Nem a kormányhű napilap, se nem a közszolgálatinak nevezett televízió ad hírt a csillagászati vagyonok magánkézbe jutásáról és a láthatatlan tulajdonosváltásokról. A legtöbb csemege az ellenzéki sajtóban bukkan fel. S annál több, minél jobban közeledik a kormánykoalíció által előre beharangozott magánosítás vége. Közben fogy az állami vagyon, s kérdés, új tulajdonosai jogszerű úton jutottak-e hozzá, valós értékének megfelelő összeget fizetettek-e érte? Sorjáznak a találgatások, miközben egyre gyakrabban döbbenünk meg egy-egy lassan már hihetetlen vagyoneladás hallatán. Naponta látott, ismert épületek és üzemek, intézmények kerülnek magánkézbe, kétes körülmények között. Már a napilapok böngészése is sokatmondó esetekről ad képet. Lássunk néhány példát. Zárt kapuk Egy februári napon zárt kapuk várták a munkába tartó alkalmazottakat a pozsonyi ZELSTAV A- Z épülete előtt, s a portán kifüggesztett feliratról a csődeljáró döntése volt olvasható, miszerint lefoglalták a három éve fél milliárd koronáért magánosított egykori állami vállalat megmaradt vagyonát. Kilencvenegyben 1900 alkalmazottja volt a cégnek, mára az utolsó 350 is megkapta a felmondását. A vállalat 200 milliós anyagkészletéből mindössze 35 millió maradt. „A többit felélte a cég’’ - állítja Dusán Durd'ovic vezérigazgató, aki január derekán leállíttatta a gépeket. Azóta nem keresnek se bérre, se biztosításra, se elvonásra. Attól tartott, hogy tulajdonostársai ki akarják fosztani. Ugyanezt állítja, csak éppen a vezérigazgatóról, Silvia Gasparovicová műszakiszervezési igazgató. Tény viszont, hogy a tulajdonosok fele már saját káeftét alapított. DuSan Durdovic szerint ellenlábasai jóval áron alul adják el a berendezéseket. Példának említi, hogy a 800 tonnás orosz GÉP darut, amely 120 tonnás teherbíró képességével egyedüli Közép-Európában, mindössze 100 000 koronáért adták el. GaSparoviőová az eset bírósági lezárásáig nem hajlandó erről nyilatkozni: „Visszaél a helyzetemmel és férjem (a szlovák parlament elnöke - a szerk megj.) helyzetével. Mi az embereink érdekeit képviseljük. Ha ezt megírja, csak önmagának árt vele. ’ (Práca) Nyugati kacsintás A hozzáférhető \ adatok szerint az 1995-ben közvet- V lenül eladott va- í* gyonrész össz- mennyiségéből (371) 366 hazai vásárlóé lett. A magánosításért felelős magasrangú hivatalnokok nem tagadják, hogy a hazai érdeklődők kezébe került vagyont a közeljövőben külföldre adják el. Ügy lát- szik, A negyedik hullámban rád is gondolunk... hogy a Szlovákia és a Nyugat közti kapuk, melyek eddig mindkét oldalról zárva voltak, Szlovákia irányából lassan kezdenek kinyílni. Csak az a kérdés: a Nyugat figyelembe veszi-e ezt az ajánlatot? (Národná obroda) Mínusz 60 millió Jócskán áron alul adta el a Nemzeti Vagyonalap a Vágmenti Gépgyár közel 300 ezer részvényét. Az üzletet az értéktőzsdén bonyolították le: egy részvényért 85 koronát fizettek, holott aznap az árfolyam 290-300 korona között mozgott. A Nemzeti Vagyonalap ily módon 60 millió koronától fosztotta meg a közöst. Az új vagyonrész a Strojár részvénytársaságé, amely így a Vágmenti Gépgyár tulajdonának 7,34 százalékát birtokolja. Az érté egyik fele a Techmac cégé, a másik a gépgyári menezsment 38 tagjáé. (Sme) Majdnem ingyen A Rádió Nitra nyerte meg a nyitrai Orbis kultúrotthon, valamint a Lipa és Palace mozik hosszú távú bérléséért kiírt nyilvános üzleti versenyt. A rádió társtulajdonosai két testvér, valamint Ján Kovarcíknak, a nyitrai járási hivatal elöljárójának és egyben a DSZM járási elnöksége elnökének a fia. Évente állítólag mindössze ezer koronát fizetnek majd a bérelt létesítményekért. (Sme) Tőkekiáramlás a vasműből Jaroslav Gruber, a Kelet-szlo- vákai Vasmű szakszervezeti tanácsának elnöke az üzemi lapban kiteregette, hogyan áramlik át a vasmű részvényeseinek tőkéje a Slag-crap társaságból magáncégekbe. A Slag-crap cég elöljáróságának elnöke Peter Rusnák, a felügyelő tanács élén fia, Ján Rusnák áll. Gruber szerint a társaság a szokásosnál jóval drágábban vásárolt berendezéseket a Rusing cégtől, amely Peter Rusnák tulajdona. Ugyanakkor a Slag-crap tonnánként 1800 koronáért adta el- Mi lesz velünk, már csak öt hónapra való tüzelőnk maradt... Sajnálom, csak a kiválasztott vendégek jöhetnek be! (Pavel Jakubec karikatúrái) az öntöttvasat a Kovomat társaságnak, melyet Ján Rusnák vezet. Eközben az árából - forgács gyanánt - 30 százalékot leszámítottak. A Kovomat feldolgozásra a Ferum és Rusing társaságnak adta tovább az árut, ezek azonban - Gruber szerint - néhány ezernyi tonnát nyertek, mivel az öntöttvas hulladékhányadát legalább ötven százalékkal felülbecsülték. Még követni is nehéz pénzáramoltatás... (Sme) Mennyivel tartoznak? Kinek nem tartoznak ebben az országban? A Nemzeti Vagyonalap, amely az állami tulajdon magánosításra váró részének a gazdája, közzétette adósainak listáját. Neveket ugyan nem tartalmaz a jelentés, de annyit tudni, hogy számuk 166, (Ebből 105-en vagyon-, 61-en részvényvásárlásért tartoznak.). Az összadóssság 1,122 milliárd korona. Hivatalosan. (Sme) Tallózott: J. MÉSZÁROS KÁROLY Néhány hete ¡van Simko parlamenti képviselő (KDM) vezetésével a honatyák egy csoportja beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben azt javasolja az alkotmányosság védelme legmagasabb szervének, foglaljon állást abban a kérdésben, hogy az SZK NT 369/1994-es törvénye nincs-e ellentétben az alkotmány 119. cikkének d pontjában foglaltakkal. Mint ismeretes, 1994 novemberében, a törvényhozás ama emlékezetes éjszakai ülésén a kormánykoalíciót támogató nyolcvan- hármak többek között módosították a nagyprivatizációról szóló 92/91-es törvényt is. A változtatás lényege, hogy abban az esetben, ha az előre meghatározott érdeklődők közvetlen eladás útján jutnak a vagyonhoz, a döntés hatásköre a kormányról a Nemzeti Vagyonalap Elnökségére ruházódik át. A beadvány megfogalmazói szerint ezzel a pártprivatizálás áthatolhatatlan rendszerét hozták létre, hatékony ellenőrzés és alkotmányjogi felelősség nélkül. És ez a helyzet máig fennáll! A javaslat abból a meggyőződésből indul ki, hogy a szóbanforgó törvénymódosítás megvonta a kormánytól azt a döntési jogot, amely alapvető intézkedés a gazdasági és szociális politika megvalósításában. Ez a döntéshozatal az Alkotmány 119. cikkének d pontja értelmében a kollektív döntést hozó kormány hatáskörébe tartozik. Tehát nem a miniszterébe, és egyáltalán nem a Nemzeti Vagyonalapéba, amely ráadásul nem is állami szerv. Amennyiben az alkotmánybírák igazat adnak a beadványt megfogalmazó honatyáknak, akkor a Nemzeti Vagyonalap 1994 végétől végrehajtott magánosítása ellentétben van az állam alaptörvényével.
