Új Szó, 1996. december (49. évfolyam, 281-303. szám)
1996-12-11 / 289. szám, szerda
ÚJ SZÓ 1996. DECEMBER 14. SPO RT / TÉ VÉ É S R ÁDIÓ - SZOM BAT B Amikor még mindenki keresi önmagát és egyáltalán nem biztos a siker... Kukola József, Tóth Attila, Mák Ildikó és Holocsy Krisztina a komáromi előadásban. (Fotó: Szabó László) Színház a gyerekeknek Komáromban Több, mint gesztus Egyre kevesebb előadás születik a jövő színházi nézőjére gondolva. Ami igaz az igaz, ez a közhelyszerű ténymegállapítás közvetve azt is közli, hogy ennek következményeként kritikák, elméleti megalapozottságú dolgozatok sem születnek a gyerekeknek felnőtt színészek által játszott előadásokról. DUSZA ISTVÁN Tehát jóideje - úgy a nyolcvanas évek közepétől, amikor majdnem reneszánsza lett a gyerekek számára készült színházi előadásoknak - nem következetesek a színházak és a szakma. Ez alól még csak kivételt sem tehetek határon túl vagy határon innen látott szlovák, cseh vagy magyar gyerekszínházi előadások kapcsán. Sajnos, ez érvényes a két szlovákiai magyar színházra is, amelyek képtelenek évekre előre megfontolt dramaturgiai szempontok szerint válogatni a gyerekeknek írt darabok közül. Pedig tagadhatatlan, hogy részben következetesen teszik a dolgukat, mert évadonként legalább egy mesejátékot bemutatnak, lenne tehát ok, mód az előzetes együttműködésre és a kölcsönös vendégjátékokra. Csukás István író és Darvas Ferenc zeneszerző Ágacska című mesejátékát évekkel a kassai bemutató után, most a Komáromi Jókai Színház játssza Frenkó Zsolt m.v. rendezésében. Az előadás egyik szereposztásában a színház színészei, a másikban a stúdiósai játszanak a gyerekeknek. A zenés mesejáték bemutató előadásán a színészeknek tapsolt lelkesen a kisiskolásokból álló közönség. Ágacska magára találásának meséje az alaptörténetben szereplő Békával, Pösze Egérrel és Dani Kacsával együtt Csukás meseírói kvalitásainak köszönhetően érthető, világos és mindenekelőtt egymástól különválaszthatadanul ember- és állatbarát. Ez már önmagában elegendő lehetne ahhoz, hogy a komáromi előadás magával ragadja a mindennapokban egyre többször vagy az emberrel, vagy az állattal szembekerülő gyerekeket. A jó és a rossz csukási világa nem az emberiség és az állatvilág közötti választóvonal mentén húzódik, hanem az emberi lelkeken belül. Van azonban a Csukás-darabnak és a komáromi előadásnak egy alapvető dramaturgiai hibája. A Pőthe István játszotta Festő lakásában egy baráti társaság összejövetelén a mesén még innen, a való világunkban lévő színészek játsszák el a mesét. A mesét, amelynek világa egy varázslatos gongütésre elevenedik meg előttünk, s tart ki bő egy órán át. Csakhogy a második - a valóságos világba visszahozó - gongütés nem szólal meg. Benne maraBenne maradunk a mesében, pedig minket, nézőket csak odavarázsoltak a színészek. dunk a mesében, pedig minket, nézőket csak odavarázsoltak a színészek és a képzeletünk. A rendező pedig ezt a dramaturgiai következetlenséget felvállalva egyszerűen ott felejtette a színészeket. A gyereksereg persze ujjong, hiszen a Pőthe István játszotta segítőkész felnőtt csinált Szabóné Jozefik Edit: Jel vagyok című kötetéről „"As s z ony-vers elő " VÖRÖS PÉTER Az 1989-es rendszerváltást követően, a szlovákiai magyar irodalom színterét szürke dilettánsok és tehetségtelen akarnokok egész serege szállta meg. Nem kivétel ez alól Szabóné Jozefik Edit sem, akinek első verskötete, Jel vagyok címmel látott napvilágot. A kortárs magyar költészet egyik jeles képviselője, Csoóri Sándor írt hozzá előszót. „Rengetegen írtak s írnak ma is úgy verset, hogy sose gondolták végig szenvedélyük eredetét. A belső ösztökélést." írja Csoóri az említett bevezetőben. Igaz és mély gondolatok, és Szabóné JoMák Ildikó Pösze Egerének fogat, Kukola József Dani Kacsájának szemüveget és kivette a horgot Tóth Attila Békájának torkából. Miközben Holocsy Krisztina Ágacskája a világról és önmaga benne elfoglalható helyéről egyre többet tud meg, s ennek következtében tündérkedve útra kel, nincs visszacsatolva a keretjáték, amely a festő lakásán kezdődött, de a feledékeny rendező hibájából nem fejeződhetett be. A varázslás utáni tulajdonképpeni mesét minden felnőttes gügyögés és agressszív nézőtéri kapcsolatkeresés nélkül játszotta el az öt színész. Ettől volt az előadás minden pillanatának feszültsége, érzelmi telítettsége és a gyerekeket is megérintő tiszta humora. Plaztner Tibor szinte a minimálisra redukált, de a játék egészében maximálisan funkcionális díszletei között lendületes táncokat láthattunk Lucia Horváthová koreográfustól. Dobis Márta jelmezeinek a stilizáltság és az antropomorf jelleg az értékük, amitől szinte képi megerősítést kapnak Csukás István mesealakjainak esendő emberi vonásai. Frenkó Zsolt rendező helyében én egy kissé átformálnám az előadás befejezését. Megérné a dolog, hiszen valószínűleg hosszú sikerszéria előtt áll a produkció. Egy kurta jelenet közbeiktatásával Ágacska útrakelése után a Festő egy óvatían pillanatban előhúzná a gongot, s a visszavarázsolás után a színészek levehetnék fejükről a békaszemüveget, a kacsasapkát, az egérfület s Ágacska is színésznőként visszatérve énekelhetné a dalt. így helyreállna a mese és a valós világ közötti többévezredes egyensúly, ami nélkül nem is érdemes gyereknek és felnőttnek lenni. zefik Edit minden sorára érvényesek - sajnos! Mert a Csoóri által műfajilag „Asszony-verselő"-nek besorolt könyvecske költeményeit csupán egy kis jóakarattal nevezhetjük igazi „verseknek". A verselő Asszony verselő készsége ugyan adott, de valójában csupán néhány jobb strófájában mutatja meg - lehetséges - önmagát. S ez kevés ahhoz, hogy költészetnek nevezzük azt a „valamit", amit a szerző művel. A naiv költészet nemes hagyományától már messze eltávolodott, s inkább még üres térben lebegő, de azért önmagát kereső, érzékeny lélek versbeszedett önvallomásait olvashatjuk a kis versfüzet lapjain. A szándék, az igyekezet, az adniakarás dicséretes, de Szabóné megreked az urbanizált falusi versfaragók szintjén. Nem árt, ha egy,költő" tisztában van a poétika mesterségbeli alapkövetelményeivel; de az sem baj, ha fölméri a tehetségét. Mert másként nem tehetek, megsokszorozottan, Szabóné Jozefik Edit szíves figyelmébe ajánlom jobb sorsra érdemes költőnk, Szabó Lőrinc örök érvényű sorait: „Legyen a költő hasznos akarat." S ha netán, az így nem megy, sebaj, mert szerzőnknek - néhány korábbi írásából megítélve -, még mindig marad biztató esélye a kisprózai műfajok egyikében! Berlinben: Európai filmdíjak MTI-HÍR Berlin. A dán Lars von Trier rendezőnek Cannes-ban idén a zsűri nagydíjával jutalmazott filmje, a Breaking the Waves (Hullámtörés) című alkotása kapta az év legjobb európai filmjének járó elismerést vasárnap Berlinben az Európai Filmakadémiától. Az akadémia 1988 óta osztja ki a Felix-díjakat, amelyekkel az európai filmgyártást kívánja ösztönözni. Miután az elmúlt években már csak nagyon szerény körülmények között került sor a díjátadásra, egy ideig úgy tűnt, el is hal a díj, ám a közelmúltban sikerültjelentős támogatókat találni. A neves brit színész, Ben Kingsley nyújtotta át a díjat a dán alkotónak, akinek melodrámája a kritikusok által odaítélt Felix-et is megkapta. E filmben nyújtott alakításáért a brit Emily Watson kapta az év legjobb európai filmszínésznőjének járó díjat. A legjobb európai filmszínésznek a brit Ian McKellent minősítették a III. Richárd című filmben nyújtott alakításáért. A legjobb európai ifjú filmesnek szánt Felix-díj idei jutalmazottja az ír Terry George, aki Some Mother's Son című alkotásában azt mutatja be, hogy az anyák hogyan támogatták fiaikat, amikor 1981-ben az IRA nevű szélsőséges szervezet bebörtönzött tagjai éhségsztrájkot folytattak. A 82 éves brit Alec Guinness egész életművéért, többek között a Doktor Zsivágó, valamint a Híd a Kwai folyó felett című filmekben nyújtott alakításokért kapta meg az európai filmdíjat. Könyvbemutató Prágában Prága. Konrád György A látogató és A városalapító című regényei Anna Rossová illetve Milan Navrátil fordításában megjelent cseh kiadásainak alkalmából ma 16,30 órakor a neves magyar íróval találkozót rendez a Prágai Mágyar Kulturális Központ, a Cseh PEN, a Franz Kafka Társaság és az Amicus Társaság. A kulturális központban sorra kerülő irodalmi délutánon Konrád Györggyel Ludvík Vaculík és Petr Pithart beszélget, s műveiből Gabriela Vránová olvas fel részleteket. A cseh nyelvű kötet a pozsonyi Kalligram Kiadó Visegrád Könyvek című sorozatának újabb darabja, (ú) A BÖNGÉSZŐ nyertese A Vasárnap 49. számából kiválasztott kérdésre a héten 1283 helyes megfejtés érkezett. A beküldők közül tegnap S. Forgon Szilvia a Vasárnap szerkesztője közjegyző jelenlétében sorsolta ki a szerencsés nyertes nevét. A héten az 1500 koronát ifj.Pásztor Zoltán rimaszombati olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: 1972. június 4-én, Budapesten, (ú) SZÍNHÁZ HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ahogy tetszik (19) KIS SZÍNPAD: Vigyázzatok Leonra! (19) KELET-SZLOVÁKIAI SZÍNHÁZ: Vértestvérek (10) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Az aranyember (11,15) KASSAI THÁLIA SZÍHÁZ: Mágnás Miska (18 Bodrogszerdahely) s . AA O Zl POZSON Y HVIEZDA: A Notre Dame-i toronyőr (am.) 13, 15., 17, 19, 20.45 OBZOR: Sárkányszív (am.) 16,18, A Függetlenség Napja (am.) 20 MLADOSŤ: A Notre Dame-i toronyőr (am.) 15, 17.30 Kabaré (am.) 20 CHARLIE CENTRUM: Kolja (cseh) 17, 18.30 A Notre Dame-i toronyőr (am.) 15.30,17,21A csodabogár (am.) 17, 20.30 Jack (am.) 17, 19 A maconi gyermek (ang.-fr.-hol.)) 19 KASS A DRUŽBA: A Notre Dame-i toronyőr (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Mision: Impossible (am.) 15.30,17.45, 20 CAPITOL: A gyógyszer (am.) 15.45 A Notre Dame-i toronyőr (am.) 18 Barb Wire (am.) 20.15 ÚSMEV: Sárkányszív (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Ruby Cairo (am.) 16.15,19.15 Ha szerda, akkor.... Vasárnap Kapható az újságárusoknál Az 50. szám tartalmából Mentsük meg, de hogyan? Kövesdi Károly írása Hasznos a kapcsolattartás Duka Zólyomi Árpád amerikai jegyzete A grófkisasszony új élete S. Forgon Szüvia riportja Családi szolgálatban Dusza István riportja *~Kis karácsony, nagy karácsonyreklámmelléklet Vásárolja meg a Vasárnap ót/ Megrendelhető a postai kézbesítőknél vagy az alábbi címen: d. a. Czvedler s.r.o. Kláštorná 4 931 01 Šamorín