Új Szó, 1996. november (49. évfolyam, 256-280. szám)

1996-11-08 / 261. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1996. NOVEMBER RÉGIÓ B Peter Tumantól 1990-ben megvonták a bizalmat - 1996-ban azonban újra parancsnok lett Forró helyzet a tűzoltóknál Dunaszerdahely. A '89-es forradalmat követően a Dunaszerdahelyi járásban a tűzoltóparancsnok sze­mélye miatt valóságos „tűzharc" robbant ki. PÉTERFI SZONYA Mivel Peter Tuman nem élvezte a beosztottak bizalmát,^ bőrü­ket, életüket vásárra vivő tűzol­tók kezdeményezték a leváltá­sát. Nem szakmai rátermettsé­gét kifogásolták, hanem jellem­beli hiányosságait. Hosszas hu­zavona után - mivel a leváltott parancsnok kitartóan, tűzön-vi­zen át vissza akarta szerezni ve­zetői posztját - végül a tűzoltók győztek, s olyan ember került a testület élére, aki élvezte társai megbecsülését, bizalmát. Noha az eltelt'évek során soha senki sem emelt kifogást munkája el­len, Pápay János tűzoltó őrna­gyot február elseji hatállyal le­váltották. És ahogy az már ná­lunk lenni szokott, helyére a va­lamikori nem szeretett parancs­nokot, Peter Tuman tűzoltó alezredest nevezték ki. - Január 28-án behívattak a bel­ügyminisztériumba, s közölték, hogy „valakik felkérésére" levál­tanak. Nem tiltakoztam, az or­szágos parancsnokkal szóban megegyeztünk, hogy vezető be­osztásban dolgozhatom tovább. Sajnos, megbetegedtem. Csak felépülésem után tudtam meg, hogy a parancsnok más, alacso­nyabb bérrel járó beosztásba akar helyezni. Ezt az eljárást nem fogadtam el. Tuman pa­rancsnok egy augusztus végi munkaértekezleten felolvasta a területi átrendezés miatt elbo­csátandó kilenc tűzoltó nevét, s aláíratta velük a felmondást. Köztük volt három nyugdíj előtt álló társam is. Szóvá is tettem, s nem voltam hajlandó aláírni a felmondást. Azért sem, mert az érvényes kollektív szerződésünk szerint 5 éwel nyugdíj előtt nem lehet elbocsátani senkit, a kor­kedvezményeseket is beleértve. - Pápay János mégsem akart akadékoskodni, írásban közölte Tuman parancsnokkal, ha meg­kapja a törvény értelmében járó végkielégítést, korkedvez­ménnyel nyugdíjba megy. Szep­tember közepén levélben tájé­koztatták arról, miként intézze nyugdíjaztatását, de munkálta­tója már október l-jén felszólí­totta az iratok leadására. Pápay úr csak a Szociális Biztosító iga­zolását tudta felmutatni. Ebben az állt, hogy ügyének intézése folyamatban van. - Október 9-én tudtam meg, hogy 36 évi munkaviszonyom ellenére mégsem a törvényes végkilégítést adják, hanem csak négy hónapos lelépőt. Figyel­meztettem a bérelszámolókat, ne tüntessék fel ezt az összeget a fizetési szalagon, mert a pénzt nem veszem át - mondta ked­vedenül. - Ez a mostani helyzet a vissza­helyezett tűzoltóparancsnok jel­lemére utal, hiszen Pápay János január 7-étől már öregségi nyugdíjra jogosult. Köszönetet, méltó búcsúztatást érdemelne, nem ilyen átverést. Ma is val­lom, kilencvenben nem hiába harcoltunk Tuman ellen, mert nem vett bennünket ember­számba akkor sem. Azonnal, amikor újra hatalomra került, kijelentettem, mihelyt meg­kezdődnek az elbocsátások, ön­ként megyek el innen - mondott véleményt Takács László, a tes­tület volt szakszervezeti alelnö­ke, aki a '89-es társadalmi válto­zásokat követően az elégedetlen dunaszerdahelyi tűzoltók szó­vivője volt. Nem tagadta, az egységben nagy a bizonytalanság, s főleg azoknak a tapasztalt tűzoltók­nak van féltenivalójuk, akik el­marasztalták Peter Tumant. Mert a régi-új parancsnok nem felejt, s valószínű, hogy a Pápay úr szekrényéből eltűnt, az 1990­es bizalmi szavazáson készült névjegyzék is a birtokában van. - November elsején megszűnt a munkaviszonyom, s bevallom, fájó szívvel távoztam. Mégis: in­kább emelt fővel távozom, mint hogy kirúgjanak. Csak egyet Ladislav Pošvanc, a Dunaszer­dahelyi Járási Hivatal vezetője semmit sem tudott arról, hogy november 5-én a kerület há­rom taggal bővítette a tűzoltó­egységet. - Jelenlég a testület 43 fős. Amíg a létszámemelésről s az ezzel járó anyagiakról nincs hi­vatalos értesítésem, addig nem mondhatom, hogy az ügy ren­deződött - nyilatkozta az elöl­járó. Elismerte, hogy az elbocsátott személyek kiválasztása nem volt a legszerencsésebb, sze­rinte el lehetett volna intézni, hogy a nyugdíjkorhatár előtt álló tűzoltóktól ne kelljen meg­válni. - Nem került volna sor a végki­elégítés kontra lelépés vitára sem. Sajnos, csak későn érte­sültem a dolgokról. Értem a tűzoltókat, más bánásmódot érdemeltek volna. Ezt közöl­tem Tuman parancsnokkal is. Meglepett bennünket, hogy a hivatalvezető mit sem tudott Peter Tuman „előéletéről", s arról, mennyire feszült a han­gulat az egységben, - Az emberek közötti viszo­nyokjobbítása, a kedvező köz­hangulat kialakulása hosszan tartó folymat. Ha a kerület megadja a három helyet, a há­rom „öreget" vesszük vissza, s ezzel, remélem, megoldódik a vészhelyzet. kértem a parancsnoktól, enged­je meg, hogy a szolgálati tele­font megvásárolhassam. Azt vá­laszolta, hogy erről a járási hiva­talnak kell döntenie. Ott azon­ban közölték, hogy ez a tűzoltók hajlandóságától függ, ha ők le­mondanak róla, megvehetem. Elkeserít, hogy ebben az ország­ban, a mi járásunkat is beleért­ve, visszarendeződnek a dolgok, újra azoké a hatalom, akiké 1989 előtt volt. Tudni szerettük volna, valóban olyan rossz-e a közhangulat a já­rás tűzoltói között, vagy csak Pá­pay és Takács úr érzi annak. Jel­zésértékű volt az a tény, hogy a testület tüzek poklát megjáró idősebb tagjai hajlandók voltak ugyan véleményt mondani, de nevük közlése nélkül! - Féltjük a munkahelyünket, ilyen egyszerű az egész. Most 9 társunktól váltak meg, de az ere­deti listán 15 név szerepelt. Hol a biztosíték arra, hogy január­ban nem minket küldenek az ut­cára? Tuman alattomosan, ap­ránként nyírja majd ki a régie­ket. Az újak nem tudják, miért, de nem is érdekli őket, az előzményeket nem ismerik. Ha a parancsnok megszabadul azoktól, akik megvonták a bizalmat tőle, nagyobb bizton­ságban érezheti majd magát. - Olyan kollégákat rúgott s...e, akik tizenöt, húsz, harminc éve szolgáltak az egységben. Most azzal próbál saldcban tartani bennünket, hogy minduntalan hangoztatja: januártól a tűzol­tóknak kötelező lesz az érettségi. A kollégák többsége Zsolnán há­roméves tűzoltóiskolát végzett csupán, ugyanis az elegendő volt. Mi lesz, ha ezt nem ismerik el? Érdekes viszont az, hogy a parancsnok a minap állományba vett egy fiatalembert érettségi nélkül. És az sem tetszik, hogy a szolgálatosokat a járási hivatal­ba vezénylik, hogy szekrényeket cipeltessenek velük. A régi-új tűzoltóparancsnok szerint a szakszervezet is tudott arról, hogy kilenc embertől megválnak Nem volt egyértelmű az indítvány ÚJ SZÓ-INTERJÚ Peter Tuman parancsnok nem látja veszélyesnek a kialakult helyzetet. Állítása szerint a járá­si hivatal vezetőjénél tartott gyűlésen a szakszervezet bevo­násával született döntés arról, ki legyen az a kilenc tűzoltó, akitől a létszámcsökkentés miatt meg­válik a testület. Mit mondana az ügy hátte­réről? Nem sikerült megoldani a nyug­díjasok végkielégítésének kér­dését, az ügyintézés bonyolult. Szó sincs arról, hogy a háttérben személyeskedés, netán bosszú volna, azon vagyok, hogy három tűzoltói helyet visszakapjon a já­rás. Ugyanis a létszámleépítésbe hiba csúszott. A kerületnek no­vember 5-éig kellett rendeznie az ügyet. A tűzoltótörvény leszögezi, hogy az első nyugdíjazáskor a tűzoltónak végkielégítés és nem sima lelépő jár, a kollek­tív szerződés pedig a nyugdíj előtti korban lévőket védi. Ön mégis három, hamarosan öregségi nyugdíjra jogosulttal szüntette meg a munkavi­szonyt. A régi kollektív szerződés hibás, tehát érvénytelen, ugyanis meg­valósíthatatlan követeleménye­ket rögzít. A területi átrendezés miatt a járási hivatal hatásköré­be tartozó szervek egyeztették kollektív szerződéseiket, s egy­ségeset alkottak. A tagság ezt jóváhagyta? És még valami: az ön által ér­vénytelennek tartott szerződést mindkét fél aláírá­sával látta el! Az új kollektív szerződést nem a tagság, hanem az egyes részle­gek szakszervezeti vezetői fo­gadták el. Szembe kell nézni az­zal, hogy ideális megoldás jelen­leg nincs. A létszámcsökkentést pedig végre kellett hajtani. Ön 1990-ben nem kapta meg társai bizalmát, el kellett hagynia parancsnoki posztját. Most pályázat helyett kineve­zéssel ismét parancsnok lett. A tűzoltók pedig tartanak a bosszújától... A bizalmatlansági szavazás ered­ménye nem volt egyértelmű. Nem igaz, hogy bosszúálló volnék, szándékosan soha senkinek nem ártottam s nem is fogok. A felada­tokat viszont teljesíteni kell, ha tetszik ez valakinek, ha nem. HÉTVÉCÉN - HOL? Ml? Kiállítás, tánc és köszöntő Hetedik alkalommal rendezik meg a Dióspatonyi Kulturális Napokat. Ma este hat órakor a csallóközi táj festőjének, Ja­niga Józsefnek a kiállítását nyitja meg Koncsol László. Közreműködnek a somorjai művészeti alapiskola zeneta­nárai. Szombaton, délután három órakor nyugdíjastalál­kozót rendeznek, amelyen a II. Dióspatonyi Ki mit tud győztes gyermekszereplői kö­szöntik az időseket. Vasárnap 18.00-kor a Budapest Tánc­együttes ad műsort, (t-si) Dióspatony, művelődési otthon, péntek-vasárnap Nemzetközi szobrásztábor Harmadik alkalommal ren­dezték meg Galántán a Bronz elnevezésű nemzetközi szob­rásztábort, az idén amerikai, angol és hazai szobrászok részvételével. Az alkotótábor­ban készült műveket, az előző évek anyagával kiegészítve, kiállításon tárják a nagykö­zönség elé. (tb) Galánta, Reneszánsz kas­tély, nyitvatartás szerint Nótacsokor és örökzöld dallamok A magyar nóta és a régi sláge­rek kedvelőit várják a párká­nyi városi művelődési házba, ahol Kutasi Katalin, Béres Jarmila, Nógrádi Tóth István és Kovács Erzsi nótákat, illet­ve örökzöld dallamokat éne­kel. (cza) Párkány, művelődési ház, szombat 19.00 Tárlatnyitó a Lillában Szalai Dániel festőművész és Csomó Tihamér fafaragó művész közös kiállításon mutat­koznak be a hetényi Lilla Galéri­ában. A tárlatot, amely decem­ber 15-ig tekinthető meg, Platz­ner Tibor és N. Tóth Anikó nyitja meg. (km) Hetény, Lilla Galéria, pén­tek 17.00 (Archív felvétel) Népi faragású kapu a templom előtt Évtizedekkel ezelőtt Szep­siből a kassai múzeumba ke­rült egy népművészeti értékű régi kerítéskapu. A helyi ön­kormányzat most elkészítette ennek a kapunak a hasonmá­sát, és vasárnap ünnepélyes keretek között helyezi el a re­formátus templom előtti té­ren. Ezt követően a Csema­dok helyi szervezete mille­centenáriumi ünnepséget rendez, (g-f) Szepsi, vasárnap 14.00 Dolán György a Bástyában Ismét hazai magyar képzőművész mutatkozik be a komáromi ötös bástyában lévő T-Galériában. Ma dél­után a Magyarbélen élő Do­lán György alkotásaiból, régebbi és újabb festményeiből nyílik eladással egybekötött kiállí­tás, amelyet december else­jéig tekinthetnek meg az érdeklődők. (KM) Komárom, T-Galéria, péntek 17.00 ANDREA SHOP szelvény 1996. november 8. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS ÉG, 9-13 FOK ELŐREJELZÉS •HÜM A Nap kel 06.50 - nyugszik 16.21 órakor. A Hold kel 03.30 - nyugszik 15.11 órakor. A Duna vízállása: Pozsony: 330, apad; Medve: 210, apad; Komá­rom; 280, változatlan; Párkány: 200, változatlan. Változóan felhős időre számíthatunk, s helyenként kevés eső, a he­gyekben hózá­por is lehetséges. A kora délutá­ni hőmérséklet 9 és 13 fok kö­zött, északon 7 fok körül alakul. Az élénk északnyugati szél a he­gyekben nyugatira fordul, és vi­harossá fokozódik. A hét végén nem várható számottevő válto­zás az időjárásban. Vasárnap hajnalban elszórtan köd képződhet. A legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet mínusz 1 és plusz 3, a legmagasabb nappali 7 és 11 fok között alakul. ÍOCKHOI G MOSZKVA BERLIN 10 VARS PHAGA^q x_. NCHEN Í /_I„ "J_ R BÉCS 12 .—-—1 ,R BUDI GENF10 KOLOZSVÁR 19 ZAGRAB 19 Vy, . BELGRÁD20 MADRID 19 ORVOSMETEOROLÓGIA Szlovákia északkeleti ré­szén továbbra is negatív ha­tásokkal kell számolni, elsősorban a mozgásszervi bete­gek és bőrbetegségekben szen­vedők állapota romolhat, de az emésztési zavarokkal küsz­ködőknek is nehézségekkel kell számolniuk. Erősödik a dep­resszióra való hajlam. Az ország egyéb területein kedvező lesz a fronthatás, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők kelle­mes napra számíthatnak, nő a szellemi és fizikai teljesítőképes­ség, s javul a reakcióidő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom