Új Szó, 1996. november (49. évfolyam, 256-280. szám)

1996-11-04 / 257. szám, hétfő

6 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1996. NOVEMBER 4. MOZI POZSONY HVIEZDA: A fenomén (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Mission: Impossible (am.) 15.30,18,20.30 MLADOSŤ: Kolja (cseh) 15, 17, 19, 21 CHARLIE CENTRUM: Twister (am.) 15, 17, 19.30 Zöld világ (am.) 16, 18.15 Suzanne (szlov.-cseh) 20.30 Lisszaboni történet (ném.-port.) 19, Üzlet a korzón (szlov.) 19.15 TATRA: A gyilkosság ideje (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: A megszállott (am.) 15.30, 18, 20.30 KASSA SLOVAN: A szív hidjai (am.) 15.30, 17.45, 20 DRUŽBA: A gyilkosság ideje (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Közös többszörös (am.) 16, 19 CAPITOL: A megszállott (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Kofja (cseh) 16, 18, 20 IMPULZ: Csók és aludj jól (am.) 16.15,19.15 Megváltozott a Prágai Tükör kulturális és közéleti lap Nagyobb érdeklődésre számítanak Nemrég jelent meg a Prágai Tükör idei 3. száma, mely nemcsak külsejében, hanem tartalmában is megújult. Kiolvasható belőle a szerkesztők szándéka, amellyel a csehországi magyarok szélesebb rétegeit igyekeznek megcélozni. A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, a lap kiadója nevében Csémy Tamás megbízott elnök köszönti az olvasót. Előszavában írja a lapról, hogy az továbbra is tartózkodik a napi politikától, igényes és színvonalas írásokat közöl, olyanokat, amelyek mindenki számára érdekesek. Kétségtelen, hogy az idei 3. szám gazdag tartalmából bármit ki lehetne emelni, de elsősorban a Prágai Magyar Kulturális Központ igazgatónőjével készített interjút, a bŕenovi és a pannonhalmi bencés apátságok történelmi kapcsolatáról szóló riportot és a Milan Kunderát bemutató Zádor András tollából származó kisportrét, és a Zádor Anna fordította Hamis autóstop PRÁGAI - I 1996/3 TÜKÖR H IÜSSSSL m pipi i j? i"ST tíomi IVDVdd Hetvenöt éve létrejött egyházkerületek Egy egyház „születése" CSOMA LÁSZLÓ Csendes évfordulót tartunk. Évfordulót, hisz emlékeznünk kell arra, hogy 75 éwel ezelőtt, az első nagy világégés után, hosszú folyamat eredményeként 1921. június 22-én, egyházkerületi közgyűlés keretében Pálóczi Czinke István iktatta be Balogh Elemér pozsonyi lelkészt a Szlovenszkói Dunáninneni Református Egyházkerület püspöki, valamint Szilassy Béla losonci földbirtokost a főgondnoki tisztébe. Hasonlóan Balogh Elemér iktatta be a Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökét, Pálóczi Czinke István rimaszombati lelkészt és főgondnokát, Lukács Gézát 1921. október 30-án. Csendes évfordulót, hisz még nem mondhatták ki az egyház megalakulását, mivel a kárpátaljai kerület csak két éwel később alakult meg. Márpedig az állam, a „toleráns első csehszlovák" „csak" ott avatkozott be az egyházunk belügyeibe, ahol erre a legcsekélyebb módon lehetősége nyílt. Különben sem fogadta az egyházszervezést nagy elismerés, mivel ez az egyház magyar többségű volt. Akadályokban és akadálygördítőkben nem volt tehát hiány. Ha kellett, az egyházunk számára kiutalt államsegélyt „testvériesen" elosztotta lelkészei és gyülekezetei között egyik „testvéregyházunk". Aztán hivatkoztak bőséggel arra, hogy még nincs egyházunknak hivatalosan megalakult szervezete, vezetősége, csupán egy valami hivatalos, az a nyelve, de az az új örs'zágban nem volt éppen Donyeckban mindig van jég elég: Kováts Tibort „mélyhűtötték" egyik fellépése előtt Variációkkal a világ körül című Kundera-novellát említeném. A lap egyik legfontosabb rovata a sajtószemle, amelyben az egyetemes magyarságot érintő cikkekből válogatnak a szerkesztők, igyekezve a tényekre felhívni a csehországi magyarok figyelmét. A Prágai Tükör Szlovákiában is megrendelhető a 63938012/0200, VÚB Bratislava számlára átutalt 160 Sk összeg ellenében. (D.I.) Sajátos variációkat táncol. Budapest-Pozsony. Budapest-Jeruzsálem. Budapest-Montreal. BudapestDonyeck. Át a szomszédba, haza egy kicsit. Ki a nagyvilágba, vissza pár hónapra. SZABÓ G. LÁSZLÓ Balettgálák, forgatások, vendégszereplések. Keresik, hívják, visszavárják. Nem egy pontján a világnak már „hazajáró lélek". Kováts Tibor Liszt-díjas balettművész „kiolvadva" beszél elmúlt heteiről. Donyeckban ugyanis „mélyhűtötték" a minap. Persze nem tetőtől talpig. Csupán a térdét. - Az lett volna jó, ha mondjuk 2023-ig jégben maradok - élcelődik -, akkor aztán megnézhettem volna, mi lesz a világgal. Most is láthat belőle eleget, hiszen az utóbbi időben legalább annyit táncol külföldön, mint otthon, a Magyar Állami Operaház színpadán. - Amióta vendégként táncolok az együttesben, sokkal szabadabbnak érzem magam, és utazni is több lehetőségem van. Erre ww Nincs bennem ** sértettség egy fikarcnyi sem... az évadra tizenöt előadásra kötöttem szerződést az Operaházzal, persze lehet, hogy ezt majd hipp-hopp túlszárnyalom. Sok szép szerepet kaptam eddig is, tehát nincs bennem sértettség egy fikarcnyi sem, csak mondom, arra vágytam, hogy végre lazábban kezelhessem magam. Donyeckban milyen szelek fújnak? - Sötétek. Donyeck iparváros, ennél fogva borzasztóan ronda. Balettszínpadán viszont évről közkedvelt. És sorolhatnám még! Csendes évfordulót, hisz ez az egyház nem egy sokéves missziós munka eredményeként formálódott, hanem a gyűlölködés lelkületének eredményeként kerültek gyülekezetei egy addig sehol sem volt államba. Igaz, az az állam azóta többször is „kifordult" önmagából és vezetőinek gyávasága már megszűntét is eredményezte nem is egyszer, mi mégsem kaptunk lehetőséget soha arra, hogy elmondjuk, mit is akarunk. Pedig szép számmal voltunk már akkor is, úgy 212 000-en. És volt iskolánk, több mint kétszáz, és Isten segítségével lett négy árvaházunk. Majd amikor az Úr úgy rendelte, lett teológiánk, az áldott emlékű losonci szeminárium, no meg pozsonyi diákmenzánk és komáromi tanítóképzőnk. És voltak színvonalas sajtótermékeink, 14 folyóiratunk, több mint nyolcvan kiadványunk. És volt hitünk a nyomorúsághoz, reményünk az elesettség idején és erős bizodalmunk a Teremtőben, hogy bármi ér is minket, egy hajszál sem eshet le fejünkről az ő akarata nélkül. De jaj, voltak leszakadók, kiszakadok a kitaszítottak közül, és voltak nyelvet fordítók. És ma is vagyunk úgy 120 000en, hála a Mindenhatónak. Sok mindenben hiányt szenvedünk, de van az Úr kegyelméből hitünk, mellyel a romokon is újra kezdhetünk. Úgy Legyen! A szerző a Szlovákiai Református Egyház püspökhelyettese „A New York-i vonatot már lekéstem..." (Kanyó Béla felvétele) évre többnapos balettgálát rendeznek. Ez is ugyanolyan fesztivál, mint a montreali. Azzal az apró különbséggel, hogy ott egy előadást tartunk, Donyeckban pedig többet. Szentpétervárról, Amszterdamból, Németországból, Japánból, Spanyolországból jöttek a mostani vendégek, és őszintén mondom: kivétel nélkül mindegyik világsztár volt. Vagyim Piszarjewel, a donyecki Operaház balettegyüttesének harminckét éves igazgatójával, aki tavaly kapta meg az UNESCO-tól az év legjobb táncosa kitüntetést, Montrealban ismerkedtem meg, az ottani sztárgálán. Azóta ő is számol velem. Két variációnál többet ejti ámulatba az embert. A művészeket viszont hatalmas nagy rajongással szeretik mindenütt. Meg is jegyezték néhányan a kollégáim közül, hogy legközelebb már önálló esttel kellene vendégszerepelnem. Montrealban is ugyanilyen nagy szeretettel fogadják? - A kanadai közönség visszafogottabb egy kicsit, de a ragaszkodásukat így is érzem. Örülnek VV Másfél hónapra most le ** fogok állni. " azonban nem vállalhattam az idén, mivel van egy komoly térdsérülésem. Másfél hónapra le is fogok állni most, tovább nem terhelhetem. Szerencsére Donyeckban van jég elég, nem okozott nekik gondot, hogy mélyhűtsenek. Donyeck után Kijev már csak ráadás lehetett. - Gigantikus méretű színpadon táncoltunk, több mint háromezer néző előtt. Szerintem el is vesztem a színen, a közönség észre sem vette, hogy ott voltam. Ukrajna még ma is a végletek országa. Az egyik oldalon szinte gyertyával világítanak, a másikon pedig a szupertechnika az ismerős arcoknak, szeretik a vissza-visszatérő vendégeket. Montrealtól csak egy ugrás a New York-i balett. - A New York-i vonatom szerintem már elment. Érhet még nagy meglepetés, de ha nem, akkor sem leszek csalódott. Nekem annyi jutott, hogy én azzal is elégedett lehetek. De Montrealból hazafelé azért megálltam egy hétre New Yorkban. Most aztán jól „belehasítottam". Pénz, pénz és pénz. Erról szól az ottani világ, ezzel együtt izgalmas kavalkád. Sok rossz és kommersz között ott a zsenialitás, a profizmus, amelyet rengeteg pénz mozgat. Jan Ďurovčík táncfilmje, a bemutatásra váró Szláv hangok, amelyben jelentős szerepet kapott, meglehetősen szerény keretek között készült. Sok esetben azonban épp ez a minőség hajtóereje. - Kíváncsian várom már a filmet. Ján Ďurovčík ugyanis tehetséges koreográfus. De ha most hívna, alighanem csak négykézláb, vagy jegelve tudnék táncolni nála, annyira fáj a térdem. Másfél hónapot kap tőlem, hogy gyógyuljon. Addig kímélni és pátyolgatni fogom. Oscarra jelölték Jan Svérák új filmjét, a Kolját Pozsgai Zsolt Mindszenty Józsefről írt darabot Harmónia és emberség A főpap és a színész Napjaink legnépszerűbb fiatal cseh rendezője Jan Svérák. Az a filmes, akit a szakma, a kritika és a közönség egyformán elismer. Magas művészi színvonalon igazi, fogyasztható mozit csinál. Olyat, amely egyszerű történeteivel a legigényesebb, intellektuális nézőnek is tud magvasat mondani, és az egyszerű, a moziban szórakozást, könnyedséget kereső nézőt is megérinti. Mert az emberség, az emberi közelség mozgóképes krónikása és hirdetője Jan Svérák. „Szeretem a harmóniát, és úgy csinálom a filmet is, hogy harmóniát árasszon" - mondta a minap Pozsonyban, legújabb filmje, a Kolja díszbemutatója után tartott sajtótájékoztatón. A harmónia, az emberség, a közelmúltunkból vett megható és igaz története olyannyira vonzza a nézőket, hogy Csehországban minden hetedik-nyolcadik ember látta már a Kolját. A történet a nyolcvanas évek végén játszódik. A film forgatókönyvét a rendező _ édesapja, Zdenék Svérák írta. Ő játssza a főszerepet is, a pártállamnak útban lévő, félreállított muzsikust, a megrögzött agglegényt, aki pár ezerért névházasságot köt egy orosz nővel. A feleség azonban továbbáll az akkori NyugatNémetországba, de a kisfiát, Kolját, itthagyja pénzen vett férjére. A muzsikus és a kisfiú egymásra találásának szívszorongató története a film.(tallósi) lan Svérák, cseh rendező, színész és producer Pozsonyban részt vett a Kolja bemutatóján. (Miloš Fikejz felvétele) pokoljárása Pozsgai Zsoltnak, a budapesti Madách Színház dramaturgjának eddig tizennégy darabját mutatták be különféle színházakban. A tatabányai Jászai Mari Színpad most mutatta be Szeretlek, Faust címmel új darabját, amelynek egyik főszereplője Mindszenty József hercegprímás. - Nem hoztam a családból sem rajongó, sem elítélő véleményt, előítéletek nélkül nekiültem, és mindent végigolvastam, amit a főpapról találtam - nyilatkozta Pozsgai Zsolt a Magyar Nemzetnek. - Olyan ember képe rajzolódott ki előttem, aki tizenkét évesen, kissé koravénen megfogalmazza erkölcsi hitvallását, és ehhez élete végéig tartja magát. Mindig izgattak a megszállott emberek. Mindszenty 1944-ben együtt ült Sopronkőhidán Jávor Pállal. Adott tehát egy pap és egy színész. A pap, aki azért részese az életemnek, mert tartásával arra figyelmeztetett, hogy nem szabad megalkudni. És ott van az életemben a színész is, aki a siker érdekében kompromisszumokat köt, becsapja, felmenti önmagát. E két ember párharca a Szeretlek, Faust. Az ős-Faustból ismert pokoljárás tíz állomása elevenedik meg színpadon. Arra a kérdésre, milyen szerepet játszik a darabban a történelem, Pozsgai Zsolt drámájának főszereplője Mindszenty József hercegprímás(Vajda József felvétele) a drámaíró elmondta: - A történelmet nem lehet kikerülni, 1919-től '92-ig soijánzanak az események. Sok történelmi személy is megjelenik. Tíz döntési helyzetet idéz fel a darab. Ki lehet-e egyezni a proletárdiktatúrával, Szálasival, Rákosival, a börtön őreivel, Kádárral, az egyházi feljebbvalóival... A színész folytonosan azt bizonygatja, hogy kompromisszumokat kell kötni. A darab annak a két órának a története, amikor Sopronkőhidán az orvosok elkábítják a színészt és a papot, s ők ebben az állapotban mitegy vízióként átélik a történelmet. (MN)