Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-29 / 253. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1996. OKTÓBER 29. ••HK KOMMENTÁR 'WttSSBKBKk Magasfeszültség SZILVÁSSY JÓZSEF Percek alatt kiderült, mennyire értelmetlen döntés volt kizár­ni a sajtót a Magyarok Világszövetségének tisztújító közgyűlé­séről. Az élelmes tollforgatók ugyanis beosontak a karzatra, és majdnem mindent hallottak, de az illedelmesek sem ma­radtak le semmiről, hiszen sok küldött fontosnak tartotta szinte percrekészen tájékoztatni az előcsarnokban várakozó újságírókat mindarról, ami odabenn történik. így aztán a te­remben uralkodó feszült hangulat átterjedt ide is. Az ideges légkört az okozta, hogy mindenki mondta, állította a magáét, a megegyezés halvány esélye nélkül. Melczer Ala­dár, a számvizsgáló bizottság elnöke súlyos anyagi vonatko­zású hibákról, sőt sikkasztási kísérletekről beszélt, s elmondta azt is, hogy az elnökség tagjai esetenként akadályozták őt és társait a tüzetes ellenőrzésben. Bagi Lajos szerint Csoóri Sán­dor magában hordozza a levitézlett demokratikus centraliz­mus génjeit. Szerinte így történhetett meg, hogy legutóbb is a létező határozatot megszegve legalább kilencmillió forinttal lépte túl a nyári világkongresszus költségkeretét. Az elnök vé­gig azzal érvelt, hogy ő nem bankszakember, és a túlkölteke­zések a szövetség javát szolgálták. A nyugati magyarság képviselői éppen a pazarló gazdálkodás miatt olyan alapszabály-tervezettel érkeztek, amelynek egyik lényeges pontja az volt, hogy az elnök a világszövetség szelle­miségéért feleljen, az új posztra kinevezett ügyvezető elnök pedig a pénzügyekért. A harminctagú bizottság - amelyben Rózsa Ernő és Szabó Rezső is aktív szerepet töltött be - végül a javasolthoz képest bővítette az elnök jogkörét. Meghagyták viszont azt a kitételt, hogy meghatározott elnöki döntésekhez szükséges az elnökhelyettes ellenjegyzése. Csoóri Sándor szerint eredményes volt a közgyűlés, a nyugati magyarok többsége viszont keserű szájízzel távozott. Pedig végül az ő nagyvonalúságukon múlt a közgyűlés sorsa. Hiszen ha Bagi Lajos nem lép vissza, akkor bizony Csoóri Sándor új­raválasztása is komplikáltabb lett volna. Ha nem is kitörő örömmel,de végül tudomásul vették a világszövetség módosí­tott alapszabályát is. Mindössze az elnökhelyettes személyé­ben makacsolták meg magukat. Dobos Lászlóval szemben azt kifogásolták, hogy négy éven át az elnök legközvetlenebb munkatársa volt. Melczer Aladár a tisztújító közgyűlés után sem lát esélyt a vál­tozásra, hiszen nem csak szerinte az érdemi tisztújítást az anya­országiak és a kárpát-medencei régió megakadályozta. Csoóri viszont azt állította, hogy aki futni akar, annak először járni kell megtanulnia. Szerinte mára a világszövetség már megtanult járni. A két ellentétes prognózis azt valószínűsíti, hogy a fe­szültségek és a viták ezután sem szűnnek meg. Talán egyesek hasznára, viszont mindazok kárára, akik még ma sem látják ér­telmetlennek a Magyarok Világszövetségének a tevékenységét. Régi Btk., új Btk. FEKETE MARIAN Két évtizede hallgatjuk, hogy rekodifikálják (újrafogalmaz­zák) az 1961. évi Büntető Törvénykönyvet, mivel ela­vult. A rekodifikálás helyett eddig inkább részleteiben módosították a Btk.-t. '89 előtt például reagáltak az AIDS terjedésére, a rendszer­váltás után pedig kiszórták belőle azokat a paragrafuso­kat, amelyek kizárólag a párt­állam védelmére irányultak, illetve néhány új rendelkezés­sel reagáltak az éppen időszerű problémákra, az ár­verések körüli maffiás machi­nációkra, a túszszedésekre, a gazdasági bűnözésre... A múlt héten jelentették be, gyakorlatilag kész az új Btk. tervezete, amely már figye­lembe veszi azt is, amit la­punk hasábjain már a nyolc­vanas években pedzegettünk, tudniillik hogy nemcsak az elkövetőkkel kellene foglal­kozni, hanem az áldozatok­kal is, így például hatéko­nyabban kellene őket segíte­ni. Másrészt itt van az a sze­rencsétlen Btk.-módosítás, amelyet a parlament március 26-án egyszer már elfoga­dott, s mivel a köztársasági elnök visszaadta, az elmúlt héten kellett volna megvitat­ni még egyszer. Mint isme­res, erre nem került sor. Saj­nos, nem feltételezhető, hogy ennek valódi oka a számtalan külföldi bírálat és tiltakozás volna. Ezt a feltételezést még a Mečiar-mozgalomhoz na­gyon közel álló Jozef Prokeš, a nemzeti párt tiszteletbeli elnöke sem erősítette meg. Sőt nyilatkozatából arra le­het következtetni, hogy az úgynevezett államvédelmi törvényt majd az új Btk.-ba próbálják beépíteni, remény­kedve, hogy a sok korszerű és pozitív rendelkezés mellett csak elfér néhány, az ötvenes éveket idéző, az európai em­berjogi normákat sértő meg­fogalmazás is. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342), Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görfól Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUB1APRINT 02-es üzeme. Előfizethető minden postásnál, pos­tán, valamint a PNS regionális és járási irodáiban.Teijeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava ­Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. MNMMMMNi - Bíró úr, ez szörnyű! Ellenfelem úgy bokszol, mint a példaképe a szlovák politikában. Állandóan övön alul üt! (Gossányi Péter karikatúrája) Lazarová asszony: homlokáról nem a szellem napvilága ragyog A rasszizmus hidrája 02.Olvasom, hogy képvi­selőházunk egyik gyöngye, Lazarová asszony - ki tud­ja, milyen hosszú vajúdás után - arra a megállapítás­ra jutott, hogy képvi­selőtársa, Csáky Pál egyál­talán nem hasonlít az „et­nikai" magyarokra. GRENDEL LAJOS Bevallom, kissé elszégyelltem magam. Lám, ő tudja, milyenek az „etnikai" magyarok, én bez­zeg nem tudom. Azt sem, milye­nek az „etnikai" szlovákok. Mentségemre mondjam, nem érek rá ezzel a roppant fontos kérdéssel foglalkozni, meg hát azt sem tudom, kihez forduljak felvilágosításért, hiszen a kérdés „szakértője", Herr Rosenberg nem él már. Illetve most már tu­dom. Lazarová asszonyhoz kell fordulnom. Köszönhetem ezt annak, hogy míg Németország­ban a nácitlanítás túlságosan jól sikerült, addig a tisótalanítás már kevésbé Szlovákiában. Ott például aligha történhet meg, hogy magas rangú egyházi ve­zető védelmébe vegyen egykori náci főkolomposokat, mint tette azt nemrég Baláž püspök úr Ti­sóval. A Black Sabbath is vidá­man koncertezhet ott, legföl­jebb egyházi áldás nélkül, ám­bár nem hinném, hogy emiatt nagyon fájna a fejük. Ennyit a szlovákiai klérusról. ... a kormányrúdnál tüs­ténkedő honatyák és hon­anyák is geijesztik. De vissza Lazarová asszonyhoz! Az eleddig is köztudott volt, hogy homlokáról nem a szellem napvilága ragyog. Az igazi ke­resztény azonban nem haragud­hat rá ezért, hiszen ő is a Jóisten teremtménye. Azt sem állítom, hogy a kormánykoalíció párthí­vei között nem akad egyetlen tisztességes, jóhiszemű ember sem. Az viszont mégsem lehet véletlen, hogy éppen ezek a pár­tok vonzzák a rasszizmussal fertőzött, pszichopata naciona­listákat és a frusztrált asszonyo­kat. Ijesztő, hogy a rasszizmus, ha burkolt formában is, erőtelje­sen jelen van közéletünkben, s a lelki fasizálódás folyamatát a kormányrúdnál tüsténkedő hon­atyák és honanyák is gerjesztik, nem csupán néhány zavaros fejű nemzetmegváltó, cinikus karrie­rista vagy stréber újságíró. Szlo­vákia nem tisztult meg a fasiz­mus örökségétől, még annyira sem, mint Magyarország. Amió­ta a bolsevizmus szalonképte­lenné vált, a lappangó fasizmus próbál a helyébe furakodni. Nem tudom, Lazarová asszony „etnikai" szlováknak látja-e ma­gát, amikor a tükörbe néz. Jaj ennek az országnak, ha igen. Mert ha olyan a szlovák „stan­dard", amilyen ő, még azt is megérhetjük, hogy egy napon bélyegeket fognak nyomatni La­zarová asszony képmásával. A Szlovák Vöröskereszt nagyszabású véradási akciót szervez, melynek elsődleges célja olyan embere­ket megnyerni, akik még sosem adtak vért. A felvételen látható ijedt diáklány tekintetéből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy ő is először ad vért. (Fotó: TA SR) Emlékek a temetőben Csípős, ködös őszi napon a ker­tünkben szedett friss ősziró­zsákból kötött csokorral kezem­ben járok a temető virágokkal teli sírjai közt. Ismerősök, roko­nok, szülők alusszák örök álmu­kat... Szüleim már csaknem nyolc éve pihennek itt. A mécse­sek és gyertyák illatával átitatott levegő nyomasztóan hat, vala­hányszor megállok sírjuk mel­lett. Emlékek. Halványuló, sár­guló emlékek jönnek elő. Gyer­mekkorom, mikor aggódó-óvó gondoskodásuk mellett boldo­gan viháncoltunk testvéreim­mel. Téli estéken duruzsoló kályha mellett hallgattuk meséi­ket. Emlékek... Itt is, ott is virá­gok borította sírhalmok alatt meg nem írott életregények. Mert midenkinek drága a saját­ja, és fájó, ha már elmúlt... Em­lékszem, jó anyám mindig mondta: „Csak háború ne le­gyen, kisfiam!" Azok, akik nem­zetek és nemzetiségek közti há­borúra buzdítanak, nem hi­szem, hogy értik egy anyai szív aggodalmait. Pedig nem is kelle­ne oly sok az emberiség boldo­gabb jövőjéhez, csak megértés, emberi tisztelet, béke, de őszin­te - a lelkek mélyén is... Hinzellér László Szőgyén Komáromra tekintsetek! Szlovákia magyarsága október 5­én a kisebbségi kultúra és intéz­ményei ellen irányuló kormány­zati döntések kapcsán kialakult TALLÓZÓ NOVÝ ČAS A Matica slovenská hét végi közgyűlésére összesereglett küldöttek több eredeti ötlettel nyilvánították ki nemzeti ori­entáltságukat. A vágbesztercei járásbeli küldött gyűjtési akciót kezdeményezett, amelyből a Magyarországra költöző ma­gyarok utazási költségét fedez­nék. - Eddig Prága parancsai­nak engedelmeskedtünk. Miért kellene most úgy táncolnunk, ahogy Brüsszelben és Stras­bourgban fütyülnek! - jelentet­te ki egy másik küldött. Jozef Markuš, a Matica elnöke azt hangsúlyozta, hogy „a kulturá­lis szervezet nem adott ki, csak nyomtatott pornólapokat, ami, ugye, óriási különbség". Sze­rinte a konkurens nyomdák hívták fel a közvélemény fi­gyelmét a Matica nyomdájában készült pornólapra, hogy meg­szerezhessék a megrendelést. PRAVDA Kovács Árpád magyar környe­zetvédelmi államtitkár szerint a Duna bősi elterelésével megvál­tozott a hajóforgalom útvonala is. A nemzetközi szerződések ér­telmében a szlovák-magyar ha­tár a Duna közepén húzódik, és mivel most már a bősi felvízcsa­torna tekinthető a főágnak, „északabbra kell tolni az állam­határt is". Magyarország így megkapná a világtól elvágott három falut, ezzel az „üzlettel" azonban senki sem járna jól. A faluk lakosságának nagy része Pozsonyban vagy Dunaszerda­helyen dolgozik, Magyarország­nak pedig hidat kellene építenie a Duna felett, s ezt anyagi esz­közei jelenleg nem teszik le­hetővé. NÁRODNÁ OBRODA A lap elnézést kért Vladimír Mečiar miniszterelnöktől, ami­ért ismertette a kormányfő állí­tólagos betegségéről - agydaga­natáról - beszámoló orosz Iz­vesztyija lap írását. A bocsánat­kérés a lapot kiadó NOFRA Rt. igazgatótanácsának utasítására került a lapba. Tudni kell, hogy az rt. részvényeinek többsége, így maga a lap is a Kelet-szlová­kiai Vasmű tulajdonában van. A lap vezetősége állásfoglalást tett közzé, mely szerint a vasmű megszegte ígéretét, ugyanis amikor a nagyvállalat megvásá­rolta a Národná obrodát, Ján Smerek, a Kelet-szlovákiai Vasmű elnöke kijelentette, hogy a lapban megjelent írások tartal­mába nem kívánnak beleszólni. PRÁCA Az 1996-os év rendkívül tragi­kus volt a magas-tátrai túrázók és hegymászók számára: tizen­hármán vesztették életüket a hágókon és csúcsokon. Leg­utóbb október közepén egy né­met testvérpár halt meg a Lom­nici-csúcs közelében. Az áldoza­tok számára néhány éve em­lékművet emeltek, melyen már nyolcvan név olvasható. „Em­lékmű a holtaknak, figyelmezte­tés az élőknek" - olvasható az emlékoszlopon. helyzet miatt Komáromban ismét tiltakozó nagygyűlésen adott han­got nemtetszésének. Sajnos, ke­vesebben voltunk, mint az előző év áprilisában tartott nagygyűlé­sen, sokan kényelemből vagy féle­lemből távol maradtak, ám a je­lenlévők arcán látszott, hogy tö­kéletesen tisztában vannak az esemény fontosságával. Azt hi­szem, a nagygyűlés elérte célját, felhívta a közvélemény figyelmét a szónoki pulpitus fölött olvasha­tó figyelmeztetésre, hogy: „Vesz­élyben a demokrácia". Szabó Sándor Királyrév

Next

/
Oldalképek
Tartalom