Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-01 / 229. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1996 OKTÓBER 1. KULTÚRA OKTATÁS 9 V. Nemzetközi Színházi Fesztivál, Nyitra '96: a budapesti Bárka aratta a legnagyobb sikert Közönyjáték és megrendülés Egy fesztiválon lehet nagyon szeretni és unni a színházat, lehet lélekben a játszókkal játszani és közönyt mutatni, lehet megrendülni az emberi szellem csodáját látva vagy elszomorodni a gondolattalanságon. Csak egyet nem lehet: gyűlölni... • DUSZA ISTVÁN Mindaz, amit az idei nyitrai fesztiválon láthattunk - függetlenül attól, hogy nézőként vagy játszóként voltunk tanúi a változatosság, a színház útkeresései, a kiérlelt színpadi forma és gondolat, de az egyhangúság, a tévelygés, a bizonytalanul öncélú forma és a mellőzött gondolat elegye is volt. Volt a mindennapok történéseire érzékenyen reagáló profizmus, amely a Szlovák Nemzeti Színház társulatát körülvevő ordas politikai indulatok ellenére is lenyűgöző módon jelent meg. A nyitó- és a záróelőadásokban - a Martin Huba rendezte Csehov Cseresznyéskert és az Eszenyi Enikő rendezte Shakespeare Ahogy tetszik - mintegy megmutatták, mit kell védeni az európai módon nemzeti szlovák kultúrában. Ott voltak a kulturális vezetés által kiátkozott és kiéheztetésre kárhoztatott útkeresők, az alternatívok (a Stoka és a GUnaGU). Láthattuk a mindegyre a nemzeti köldöknézést a negyven évig kultivált népi szocreál stílusban prezentáló nyitrai Bagar Színházat, ami mostanában újra nagyon tetszik a nép-nemShakespeare Szentivánéji álom cimü drámájában Udvaros Dorottya két szerepet játszik. Hippolytaként és Titániaként is nagy sikert aratott Nyitrán. (Archív fotó) zeti hatalomnak. De ott voltak az ugyanezt fonákjáról megmutató pozsonyi színművészeti főiskolások, akik a formai ötletükhöz nem találták meg a gondolati többrétegűséget, s így a színpadi lázadás csupán egy közhelyes kiáltás maradt. Meghökkentően tiszta stilizáltságú, az európai drámamodelltól eltérő tartalmú, érzelemvilágú és gondolatiságú előadást mutatott be egy kínai legenda nyomán a román Teatrul Tineretului Piatra Neamt. Megosztották a közönséget a Hradec Králové-i Klicperovo divadlo és a prágai Divadlo na zábradlí előadásai, amelyek rendezői stílusmutatványokként jelentek meg a színpadon. A meglepetés erejével hatott a spanyol Bambalina Titelles bábszínház, akik Hyeronimus Bosch ismert festményeinek motívumait továbbfejlesztve, és huszadik századi szemmel újragondolva Gyönyörök kertje címmel játszották az elsó perctől az utolsóig a nézőt a székhez szegező előadásukat. A külföldi vendégtársulatok közül a fesztivál műsorának egészét tekintve is a budapesti Bárka előadása aratta a legzajosabb sikert. Az immár színházalapítóvá is lett Csányi János Shakespeare Szentivánéji álom-rendezése a színpadi játék és a néző közvetlen kapcsolatára épít. Az olyan sztárok mellett, mint Udvaros Dorottya, Kulka János és Kaszás Gergő, igencsak kiváló színészi teljesítményeket nyújtó csapat varázsolta el az imaginárius fák ágaira függesztett ülőkékben az Athén melletti erdők lakóivá avatott nézőket. 44 év a komáromi magyar színház történetéből Elfuserált születésnap - kérdőjelekkel TARICS PÉTER Ma múlt 44 éve annak, hogy Komáromban megalakult Csehszlovákia második állami magyar színháza, a Magyar Területi Színház, melynek alapító tagjai voltak: Bottka Zsuzsa, Buday Mária, Ferenczy Anna, Lelkes Magda, Lórincz Margit, Udvardy Anna, Bugár Béla, Fellegi István, Fekete Gyula, Grébner Gyula, Gyurkovics Mihály, Hasvár Ferenc, Király Dezső, Kiss Lajos, Konrád József, Siposs Jenő, Turner Zsigmond. Az elmúlt 44 év több fontos időszakra bontható. Az első évtizedben történt a fészekrakás, s ebben az időszakban vált hivatásos együttessé a színház társulata. Ebben az időszakban olyan rendezők segítették a társulat fejlődését, mint Riszdorfer László, Munk István, Martin Gregor, Igor Cieľ, Pavel Rímsky, Jozef Ebben az időszakban olyan rendezők segítették a társulat fejlődését, mint Riszdorfer László... Feľbaba, Bronislav Koreň, Viktor Lukáč. Magyarországról a színházi élet élvonalába tartozó Lendváy Ferenc vállalkozott arra, hogy a társulatot a hivatás magaslatidra vezesse. Fejlődésének második szakasza a hatvanas évekre tehető, amikor a színházi produkcióban előtérbe került a színpadi művekben rejlő gondolatok mélyebb, tudatosabb kibontása. A harmadik évtized küszöbén fontos eseménye volt a színháznak, hogy az addigi társulat kettéosztott. Ez 1969-ben a kassai Thália Színpad létrejöttét eredményezte, melynek küldetése Kelet-Szlovákia magyar nyelvű színházkultúrájának a kiépítése volt. A színház tehát közös igazgatósággal, költségvetéssel, de két művészgárdával működő intézmény lett. Ettől kezdve a MATESZ élete sok vonatkozásban megváltozott. Az 1985/86-os színházi évadban megalakult a színház stúdiószínpada. S míg a színház csaknem tíz évig saját színpad, saját épület nélkül volt kénytelen hűséges közönségét szolgálni, 1987. február 21-étől — igaz, csak albérlőként - a színház elegáns, impozáns színházépületben folytathatta a művészi munkát. Áz épületben 1989. december 30áig állandó jelleggel csak a színház működött. A 89-es politikai fordulat sokunkban jogos reményeket táplált színházunk jövőjét illetően, hiszen 1990-ben jogilag önállósult a kassai Thália Színpad, neve pedig Thália Színház lett. 1990. június l-jétől pedig a komáromi társulat neve: Komáromi Jókai Színház. 1991-ben Beke Sándor kezdeményezésére megalakul a komáromi Bástya Színház. Csupán az érdekesség kedvéért néhány számadat a színház elmúlt 44 éves munkájáról: Szlovákiában több mint félmillió magyar állampolgár él, akik közül a színház előadásait átlagban százezer néző tekinti meg. A színház 1952-től, tehát megalakulásától számítva máig több mint 350 darabot mutatott be, száma több mint 14 000. Színházaink szakmai útkeresése nagy sikerrel járt, s a kisebbségi magyar színházak sorában is előkelő helyet foglalnak el. Mindkét színházunk az elmúlt 44 év tapasztalataira és Fekete Gyula a színház 1953. január 31-én tartott első bemutatójának, Urbán Ernő Tűzkeresztség című színmüvének egyik szerepét játszotta. Archív fotó eredményeire épít, s törekszik arra, hogy ne csak igazodjunk és alkalmazkodjunk a hazai illetve külföldi színházak eredményeihez. Mindezen eredmények ellenére - vagy talán éppen ezért - a hataBizonytalanná és képlékennyé vált magyar színházaink helyzete. lom arroganciája 1996. július 1jével megszüntette mindkét szlovákiai magyar színház jogalanyiságát (további színházakkal együtt). Bizonytalanná és képlékennyé vált magyar színházaink helyzete. Ahelyett, hogy a 44. születésnap és a szakmai munka sikere fölötti örömünkben egy pohár pezsgővel koccintanánk, országos tiltakozó nagygyűlést vagyunk kénytelenek szervezni színházaink védelmében (is) október 5-ére, Komáromban. Hiszen vissza kell szereznünk színházaink jogalanyiságát. Rendkívül bosszantó és aggasztó, hogy minden idegszálunk, szakmai munkánk, politizálásunk az önvédelemre épül. De meggyőződésem, hogy országos összefogással megakadályozhatjuk, hogy egy csaknem félévszázados múlttaíl rendelkező magyar színházat ellehetedenítsenek. A Magyar Intézet híreiből Szeptember 30-tól október 5-ig zajlik Besztercebányán a X. Nemzetközi Bábfesztivál, melynek rendezésében a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete is részt vállalt. A magyarországi résztvevők előadásai: október 3. 14.00 - RD Aranytükör: A VASKAKASHOZ Bábszínház (Győr) 16.30 - Sznf tér: Hattyúdal, Maskarás, Hökkentő szabadtéri előadás 21.00 - Bábszínház épülete: Don Quijote. Ciróka Bábszínház (Kecskemét) október 4. 9.30 - Művelődési Ház: A szelek ura és esők úrnője. Bóbita Bábszínház (Pécs) „Hazatér" a Fejedelem Vezérlő fejedelemmé választásának színhelyére, Szécsény városába kerül II. Rákóczi Ferenc egészalakos szobra. A művet 1975-ben készítette a Szécsény melletti Benczúrfalván id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész, s az jelenleg a Szabó család tulajdonában van. A szobrot i íj. Szabó István Munkácsy-díjas szobrászművész ajánlotta fel a Szécsényi Rákóczi Városa Alapítványnak azzal, hogy a jelenleg sérült alkotást restaurálja, s azt követően kerülhet az alkotás végső felállítási helyére. A fejedelem szobrának a szécsényi Városháza ad majd otthont. Az avatást a jövő év március 27-ére, II. Rákóczi Ferenc születésnapjára tervezik. (MTI) Pozsonyi Líra 1996 Kétéves szünet után a hétvégén ismét megrendezték a nemzetközi könnyűzenei versenyt, a Pozsonyi Lírát. Szombaton a korábbi évek győztesei léptek fel, köztük Helena Vondráčková, Marta Kubišová, Richard Müller, Marcela Laiferová, Jana Kocianová és az Olympic együttes, vasárnap pedig nyolc ország képviselőjének részvételével a nemzetközi versenyt tartották meg. Az 5 ezer dollárral járó arany lírát a horvátországi Alen nyerte. A második helyen Szulák Andrea, a harmadikon Marlena Drozdowska, Lengyelország versenyzője végzett. A kétnapos rendezvény mindvégig a közönség gyér érdeklődése mellett zajlott, ami talán annak tulajdonítható, hogy az emberek elfelejtették a lírát. De az már csupán a rendezőkön múlik, hogy ismét visszahódítsák a közönséget, (ki) Szulák Andrea lett a második helyezett Archív fotó Rekordszámú látogatót fogadtak Olaszországban Ingyenes múzeumok MTI-HlR Az „Európai kulturális örökség napja" alkalmából vasárnap Olaszország legtöbb múzeumát, kiállítótermét, emlékművét ingyenesen lehetett megtekinteni. A kezdeményezés teljes sikerrel járt: valamennyi itáliai múzeum rekordszámú látogatót fogadott. Rómában a legnépszerűbbnek az Angyalvár bizonyult, amelyet a szokásos napi 3 ezer látogató helyett most majd 20 ezer ember keresett fel. Egész nap telt ház volt a Colosseumban, a Forum Romanumon, a Vatikáni Múzeumokban. Hasonlóan ostrom alá vették a látogatók Firenzében az Uffizi-képtárt, a Boboli-kertet és a Pitti-palotát. A nyitás után néhány órával a nápolyi múzeumokba is nehéz volt bejutni. Pompei romvárosát a más napokon megszokott 6 ezer helyett 15 ezer látogató kereste fel. Kiosztották a Márai Alapítvány ösztöndíjait Döntő kritérium: a tudás, a színvonal ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Tegnap Pozsonyban 31 szerencsés pályázó vehette át a Márai Alapítvány ösztöndíjait. A legkülönbözőbb szakterületek szakembereiből álló bizottság 91 beküldött pályamunkát bírált felül, s mint Hunčík Péter, az alapítvány elnöke elmondta, a válogatás olyan objektív kritériumrendszer alapján történt, amely biztosította, hogy valóban a legjobbak kerüljenek az ösztöndíjra jogosultak listájára. Az átadáson jelen volt dr. Jáki János, Márai Sándor Budapesten élő unokaöccse, az alapítvány tiszteletbeli elnöke, aki hangsúlyozta: a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az egyetlen konvertibilis tőkét a tudás jelenti, ennek gyarapításához igyekszik hozzájárulni a maga szerény eszközeivel a Márai Alapítvány. Mint Hunčík Péter hangsúlyozta, az alapítvány nem szociális intézmény, így tehát nem veheti tekintetbe a pályázók anyagi helyzetét. Egyetlen döntő kritérium a tudás, a beküldött pályamunkák színvonala, amely örvendetesen jó volt az idén. Egyetlen pályázó, a vágsellyei Varga Tímea nyerte a maximális 90 pontszámot, ó 37 ezer koronás ösztöndíjat kapott. A második kategóriába soroltak 20 ezer, a harmadik kategóriába soroltak pedig 10-10 ezer koronát vehettek át. A nyertes pályázatok zöme Nyugat-Szlovákiából érkezett, jóval kevesebb résztvevő jelentkezett Közép- és Kelet-Szlovákiából. Örvendetes lenne, ha Szlovákia valamennyi magyarlakta régiója egyformán képviseltetné magát a következő pályázatokon - mondták az alapítvány igazgatótanácsának tagjai, -vk-