Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-01 / 229. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1996 OKTÓBER 1. KULTÚRA ­OKTATÁS 9 V. Nemzetközi Színházi Fesztivál, Nyitra '96: a budapesti Bárka aratta a legnagyobb sikert Közönyjáték és megrendülés Egy fesztiválon lehet na­gyon szeretni és unni a színházat, lehet lélekben a játszókkal játszani és kö­zönyt mutatni, lehet meg­rendülni az emberi szel­lem csodáját látva vagy el­szomorodni a gondolatta­lanságon. Csak egyet nem lehet: gyűlölni... • DUSZA ISTVÁN Mindaz, amit az idei nyitrai fesztiválon láthattunk - függet­lenül attól, hogy nézőként vagy játszóként voltunk tanúi a vál­tozatosság, a színház útkeresé­sei, a kiérlelt színpadi forma és gondolat, de az egyhangúság, a tévelygés, a bizonytalanul öncé­lú forma és a mellőzött gondolat elegye is volt. Volt a mindennapok történései­re érzékenyen reagáló profiz­mus, amely a Szlovák Nemzeti Színház társulatát körülvevő or­das politikai indulatok ellenére is lenyűgöző módon jelent meg. A nyitó- és a záróelőadásokban - a Martin Huba rendezte Cse­hov Cseresznyéskert és az Esze­nyi Enikő rendezte Shakespeare Ahogy tetszik - mintegy meg­mutatták, mit kell védeni az eu­rópai módon nemzeti szlovák kultúrában. Ott voltak a kulturális vezetés által kiátkozott és kiéheztetésre kárhoztatott útkeresők, az al­ternatívok (a Stoka és a GUna­GU). Láthattuk a mindegyre a nemzeti köldöknézést a negy­ven évig kultivált népi szocreál stílusban prezentáló nyitrai Ba­gar Színházat, ami mostanában újra nagyon tetszik a nép-nem­Shakespeare Szentivánéji álom cimü drámájában Udvaros Dorottya két szerepet játszik. Hippolytaként és Titániaként is nagy sikert aratott Nyitrán. (Archív fotó) zeti hatalomnak. De ott voltak az ugyanezt fonákjáról megmu­tató pozsonyi színművészeti főiskolások, akik a formai ötle­tükhöz nem találták meg a gon­dolati többrétegűséget, s így a színpadi lázadás csupán egy közhelyes kiáltás maradt. Meghökkentően tiszta stilizált­ságú, az európai drámamo­delltól eltérő tartalmú, érzelem­világú és gondolatiságú előadást mutatott be egy kínai legenda nyomán a román Teat­rul Tineretului Piatra Neamt. Megosztották a közönséget a Hradec Králové-i Klicperovo di­vadlo és a prágai Divadlo na zábradlí előadásai, amelyek ren­dezői stílusmutatványokként je­lentek meg a színpadon. A meg­lepetés erejével hatott a spanyol Bambalina Titelles bábszínház, akik Hyeronimus Bosch ismert festményeinek motívumait to­vábbfejlesztve, és huszadik szá­zadi szemmel újragondolva Gyönyörök kertje címmel ját­szották az elsó perctől az utolsó­ig a nézőt a székhez szegező előadásukat. A külföldi vendégtársulatok kö­zül a fesztivál műsorának egé­szét tekintve is a budapesti Bár­ka előadása aratta a legzajosabb sikert. Az immár színházalapító­vá is lett Csányi János Shakespe­are Szentivánéji álom-rendezé­se a színpadi játék és a néző köz­vetlen kapcsolatára épít. Az olyan sztárok mellett, mint Ud­varos Dorottya, Kulka János és Kaszás Gergő, igencsak kiváló színészi teljesítményeket nyújtó csapat varázsolta el az imaginá­rius fák ágaira függesztett ülőkékben az Athén melletti erdők lakóivá avatott nézőket. 44 év a komáromi magyar színház történetéből Elfuserált születésnap - kérdőjelekkel TARICS PÉTER Ma múlt 44 éve annak, hogy Ko­máromban megalakult Csehszlo­vákia második állami magyar színháza, a Magyar Területi Színház, melynek alapító tagjai voltak: Bottka Zsuzsa, Buday Mária, Ferenczy Anna, Lelkes Magda, Lórincz Margit, Udvardy Anna, Bugár Béla, Fellegi István, Fekete Gyula, Grébner Gyula, Gyurkovics Mihály, Hasvár Fe­renc, Király Dezső, Kiss Lajos, Konrád József, Siposs Jenő, Tur­ner Zsigmond. Az elmúlt 44 év több fontos időszakra bontható. Az első évti­zedben történt a fészekrakás, s ebben az időszakban vált hivatá­sos együttessé a színház társula­ta. Ebben az időszakban olyan rendezők segítették a társulat fejlődését, mint Riszdorfer Lász­ló, Munk István, Martin Gregor, Igor Cieľ, Pavel Rímsky, Jozef Ebben az időszakban olyan rendezők segí­tették a társulat fejlődését, mint Risz­dorfer László... Feľbaba, Bronislav Koreň, Viktor Lukáč. Magyarországról a szín­házi élet élvonalába tartozó Lendváy Ferenc vállalkozott ar­ra, hogy a társulatot a hivatás magaslatidra vezesse. Fejlődésének második szakasza a hatvanas évekre tehető, amikor a színházi produkcióban előtér­be került a színpadi művekben rejlő gondolatok mélyebb, tuda­tosabb kibontása. A harmadik évtized küszöbén fontos esemé­nye volt a színháznak, hogy az addigi társulat kettéosztott. Ez 1969-ben a kassai Thália Szín­pad létrejöttét eredményezte, melynek küldetése Kelet-Szlová­kia magyar nyelvű színházkultú­rájának a kiépítése volt. A szín­ház tehát közös igazgatósággal, költségvetéssel, de két művész­gárdával működő intézmény lett. Ettől kezdve a MATESZ élete sok vonatkozásban megválto­zott. Az 1985/86-os színházi évadban megalakult a színház stúdiószín­pada. S míg a színház csaknem tíz évig saját színpad, saját épület nélkül volt kénytelen hűséges közönségét szolgálni, 1987. feb­ruár 21-étől — igaz, csak al­bérlőként - a színház elegáns, impozáns színházépületben foly­tathatta a művészi munkát. Áz épületben 1989. december 30­áig állandó jelleggel csak a szín­ház működött. A 89-es politikai fordulat sokunkban jogos remé­nyeket táplált színházunk jövőjét illetően, hiszen 1990-ben jogilag önállósult a kassai Thália Szín­pad, neve pedig Thália Színház lett. 1990. június l-jétől pedig a komáromi társulat neve: Komá­romi Jókai Színház. 1991-ben Beke Sándor kezdeményezésére megalakul a komáromi Bástya Színház. Csupán az érdekesség kedvéért néhány számadat a színház el­múlt 44 éves munkájáról: Szlová­kiában több mint félmillió ma­gyar állampolgár él, akik közül a színház előadásait átlagban száz­ezer néző tekinti meg. A színház 1952-től, tehát megalakulásától számítva máig több mint 350 da­rabot mutatott be, száma több mint 14 000. Színházaink szak­mai útkeresése nagy sikerrel járt, s a kisebbségi magyar színházak sorában is előkelő helyet foglal­nak el. Mindkét színházunk az elmúlt 44 év tapasztalataira és Fekete Gyula a színház 1953. január 31-én tartott első bemutatójá­nak, Urbán Ernő Tűzkeresztség című színmüvének egyik szerepét játszotta. Archív fotó eredményeire épít, s törekszik ar­ra, hogy ne csak igazodjunk és al­kalmazkodjunk a hazai illetve külföldi színházak eredményei­hez. Mindezen eredmények ellenére - vagy talán éppen ezért - a hata­Bizonytalanná és kép­lékennyé vált magyar színházaink helyzete. lom arroganciája 1996. július 1­jével megszüntette mindkét szlo­vákiai magyar színház jogalanyi­ságát (további színházakkal együtt). Bizonytalanná és képlé­kennyé vált magyar színházaink helyzete. Ahelyett, hogy a 44. születésnap és a szakmai munka sikere fölötti örömünkben egy pohár pezsgővel koccintanánk, országos tiltakozó nagygyűlést vagyunk kénytelenek szervezni színházaink védelmében (is) ok­tóber 5-ére, Komáromban. Hi­szen vissza kell szereznünk szín­házaink jogalanyiságát. Rendkí­vül bosszantó és aggasztó, hogy minden idegszálunk, szakmai munkánk, politizálásunk az ön­védelemre épül. De meggyőződé­sem, hogy országos összefogással megakadályozhatjuk, hogy egy csaknem félévszázados múlttaíl rendelkező magyar színházat el­lehetedenítsenek. A Magyar Intézet híreiből Szeptember 30-tól október 5-ig zajlik Beszterce­bányán a X. Nemzetközi Báb­fesztivál, melynek rendezésé­ben a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete is részt vállalt. A magyarországi résztvevők előadásai: október 3. 14.00 - RD Aranytükör: A VASKAKASHOZ Bábszínház (Győr) 16.30 - Sznf tér: Hattyúdal, Maskarás, Hökkentő szabad­téri előadás 21.00 - Bábszínház épülete: Don Quijote. Ciróka Bábszín­ház (Kecskemét) október 4. 9.30 - Művelődési Ház: A szelek ura és esők úrnője. Bóbita Bábszínház (Pécs) „Hazatér" a Fejedelem Vezérlő fejedelemmé válasz­tásának színhelyére, Szé­csény városába kerül II. Rákóczi Ferenc egészala­kos szobra. A művet 1975-ben készítette a Szé­csény melletti Benczúrfalván id. Szabó István Kossuth-dí­jas szobrászművész, s az je­lenleg a Szabó család tulajdo­nában van. A szobrot i íj. Szabó István Munkácsy-díjas szob­rászművész ajánlotta fel a Szécsényi Rákóczi Városa Alapítványnak azzal, hogy a jelenleg sérült alkotást resta­urálja, s azt követően kerül­het az alkotás végső felállítási helyére. A fejedelem szobrá­nak a szécsényi Városháza ad majd otthont. Az avatást a jövő év március 27-ére, II. Rákóczi Ferenc születésnapjára tervezik. (MTI) Pozsonyi Líra 1996 Kétéves szünet után a hétvé­gén ismét megrendezték a nemzetközi könnyűzenei versenyt, a Pozsonyi Lírát. Szombaton a korábbi évek győztesei léptek fel, köztük Helena Vondráčková, Marta Kubišová, Richard Müller, Marcela Laiferová, Jana Kocianová és az Olympic együttes, vasárnap pedig nyolc ország képvi­selőjének részvételével a nemzetközi versenyt tartották meg. Az 5 ezer dollárral járó arany lírát a horvátországi Alen nyerte. A második he­lyen Szulák Andrea, a harmadikon Marlena Droz­dowska, Lengyelország ver­senyzője végzett. A kétnapos rendezvény mindvégig a közönség gyér érdeklődése mellett zajlott, ami talán annak tulajdonítható, hogy az emberek elfelejtették a lírát. De az már csupán a rendezőkön múlik, hogy is­mét visszahódítsák a közönséget, (ki) Szulák Andrea lett a második helyezett Archív fotó Rekordszámú látogatót fogadtak Olaszországban Ingyenes múzeumok MTI-HlR Az „Európai kulturális örökség napja" alkalmából vasárnap Olaszország legtöbb múzeumát, kiállítótermét, emlékművét in­gyenesen lehetett megtekinteni. A kezdeményezés teljes sikerrel járt: valamennyi itáliai múzeum rekordszámú látogatót foga­dott. Rómában a legnépszerűbbnek az Angyalvár bizonyult, amelyet a szokásos napi 3 ezer látogató helyett most majd 20 ezer em­ber keresett fel. Egész nap telt ház volt a Colosseumban, a Fo­rum Romanumon, a Vatikáni Múzeumokban. Hasonlóan ost­rom alá vették a látogatók Fi­renzében az Uffizi-képtárt, a Boboli-kertet és a Pitti-palotát. A nyitás után néhány órával a nápolyi múzeumokba is nehéz volt bejutni. Pompei romváro­sát a más napokon megszokott 6 ezer helyett 15 ezer látogató kereste fel. Kiosztották a Márai Alapítvány ösztöndíjait Döntő kritérium: a tudás, a színvonal ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Tegnap Pozsonyban 31 szeren­csés pályázó vehette át a Márai Alapítvány ösztöndíjait. A leg­különbözőbb szakterületek szakembereiből álló bizottság 91 beküldött pályamunkát bí­rált felül, s mint Hunčík Péter, az alapítvány elnöke elmondta, a válogatás olyan objektív krité­riumrendszer alapján történt, amely biztosította, hogy való­ban a legjobbak kerüljenek az ösztöndíjra jogosultak listájára. Az átadáson jelen volt dr. Jáki János, Márai Sándor Budapes­ten élő unokaöccse, az alapít­vány tiszteletbeli elnöke, aki hangsúlyozta: a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az egyet­len konvertibilis tőkét a tudás jelenti, ennek gyarapításához igyekszik hozzájárulni a maga szerény eszközeivel a Márai Ala­pítvány. Mint Hunčík Péter hangsúlyozta, az alapítvány nem szociális intézmény, így te­hát nem veheti tekintetbe a pá­lyázók anyagi helyzetét. Egyet­len döntő kritérium a tudás, a beküldött pályamunkák színvo­nala, amely örvendetesen jó volt az idén. Egyetlen pályázó, a vágsellyei Varga Tímea nyerte a maximális 90 pontszámot, ó 37 ezer koro­nás ösztöndíjat kapott. A máso­dik kategóriába soroltak 20 ezer, a harmadik kategóriába soroltak pedig 10-10 ezer koro­nát vehettek át. A nyertes pályá­zatok zöme Nyugat-Szlovákiá­ból érkezett, jóval kevesebb résztvevő jelentkezett Közép- és Kelet-Szlovákiából. Örvendetes lenne, ha Szlovákia valamennyi magyarlakta régiója egyformán képviseltetné magát a követ­kező pályázatokon - mondták az alapítvány igazgatótanácsá­nak tagjai, -vk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom