Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-08 / 235. szám, kedd

EI POLITIKA ÚJ SZÓ 1996. OKTÓBER 2439. Orvosi Nobel-díjasok Az ausztráliai Peter C. Do­herty és a svájci Rolf M. Zinkemagel kapja az idei orvosi Nobel-díjat. Ezt a stockholmi Karolínska In­tézet közölte tegnap. Do­herty, aki 1940-ben szüle­tett, és nála négy éwel fia­talabb tudóstársa, Zinker­nagel a hetvenes években végzett úttörő munkáik eredményeképpen az im­munvédelem sejtek által közvetített sajátossága te­rén elért közös felfedezé­seiért kapta az idén 7,4 millió svéd koronával járó magas kitüntetést. (MTI) Tbiliszi feltételei •Eduard Sevardnadze hteg­nap kijelentette: Oroszor­szágnak fel kellene hagy­nia azzal, hogy saját tarto­mányának tekinti Grúziát. A grúz elnök támogatásá­ról biztosította a tbiliszi parlament azon fenyegeté­- sét, hogy kiutasítják az or­szágból az orosz katoná­kat. A törvényhozás ugyanis leszögezte: Orosz­ország csak akkor tarthatja fenn továbbra is négy grú­ziai katonai támaszpont­ját, ha segít Tbiliszinek a szakadár abház tartomány fölötti fennhatóság vissza­szerzésében. (MTI) Anatolij Kulikov Kulikov vádaskodik Tegnapi sajtóértekezletén Anatolij Kulikov orosz bel­ügyminiszter megvádolta Alekszandr Lebegyet, a Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét. Azt állította, túl­zott adatokat tett közzé az orosz csapatok csecsenföldi veszteségeiről, hogy ezekre hivatkozva kapjon gyakor­latilag szabad kezet a ren­dezéshez, s így építhesse sa­ját politikai kmriijét. (ČTK) Választások Kuvaitban Új nemzetgyűlés választása kezdődött tegnap reggel Kuvaitban. Az Öböl menti arab monarchiák közül ez az egyetlen, amelyben tör­vényhozó hatalommal fel­ruházott, választott testület működik. 230jelölt ver­seng ötven helyért: a zöm­mel kormánypárti függetle­neken kívül az iszlámra hi­vatkozó politikusok vannak köztük a legnagyobb szám­ban. Indulnak liberálisok és törzsi képviselők is. Nem szavazhatnak a nők, a fegyveres erők tagjai és a honosított kuvaiti állampol­gárok. A választói korhatár 21 év. Az összes korlátozás után a hétszázezer kuvaiti állampolgárnak csak tize­nöt százaléka marad jogo­sult voksolni. (MTI) A nyugdíjasok helyzetéről A tárca pontosít TA SR-HLR Az érdekegyeztető tanács szom­bati ülésével kapcsolatban meg­jelent sajtóinformációkra rea­gálva a szociálisügyi minisztéri­um pontosította a nyugdíj mel­letti munkavégzés feltételeit. Eszerint nem igaz, hogy eltörlik azt a megkötést, amely értelmé­ben az 55 évnél fiatalabb nyug­díjasok évente csak 180 napot dolgozhatnak. A minisztérium közleménye szerint az előkészületben lévő javaslat ezzel csak a bányász­nyugdíjasok bizonyos kategóri­ája esetében számol. Az öregsé­gi nyugdíj esetében nem lesz változás, vagyis ők legfeljebb egy évre köthetnek munka­szerződést. Primakov óva inti a külföldi országokat MTI-HlR Egy magas rangú orosz kor­mányilletékes szerint Jevgenyij Primakov külügyminiszter fi­gyelmeztette egyes országok, köztük a balti államok moszkvai nagyköveteit: Oroszország meg­szakítja a diplomáciai kapcsola­tait velük, ha elsimernék Cse­csenföld függetlenségét. Szergej Sztyepasin, a kormány­hivatal vezetője vasárnap este, az NTV Itogi (Összegzés) című műsorának nyilatkozva hang­súlyozta: Csecsenföld problé­mája Oroszország belügye. Jel­cin elnök egy sor utasítást fogal­mazott meg a rendezéssel kap­csolatban. A négy alapelv sze­rint: Oroszország területi egy­sége nem lehet alku tárgya. A kérdés orosz belügy. A katonai kérdéseket a nyári nazranyi megállapodás szerint kell ren­dezni, illetve Moszkvának min­dent meg kell tennnie a csecsen koalíciós kormány létrehozása érdekében. Előzőleg Aszlan Maszhadov cse­csen vezérkari főnök az ŐRT csatornának nyilatkozva viszont azt mondta: Csecsenföld sosem volt az Oroszországi föderáció tagja, nem lépett abba be, s erről nincs semmiféle megállapodás. Maszhadov szerint Csecsenföld státusának felvetése zsákutcát jelent ma. Az orosz kormány il­letékese szinte azonnal reagált a nyilatkozatra és azt hangsúlyoz­ta, hogy az ilyen megnyilvánulá­sok jelentősen hátráltatják a bé­kés rendezés ügyét. Afganisztánban folytatódnak a belharcok. Az előrenyomuló tálibok Allahban biznak, ellenzékük a bein­dult egyesülésben. (ČTK/AP) Moszkva nem tűri Csecsenföld elismerését Időnként személyes megjegyzésektől sem mentes, egymás kijelentéseit kétségbe vonó vita zajlott Hart­fordban Bob Dole (balra) és Bili Clinton között. (ČTK/AP) Lezajlott Bili Clinton és kihívója, Bob Dole első televíziós vitája Egy kis meglepetés sem született Alapvetően már korábban is kifejtett nézeteit és ál­láspontjait hangoztatta a két vezető amerikai elnök­jelölt - Bili Clinton és Bob Dole - a vasárnap este megrendezett országos te­levíziós vitában. MTI-HIR A demokratapárti Bili Clinton elnökségének gazdasági, bel- és külpolitikai eredményeit emelte ki, a republikánus Bob Dole vi­szont kétségbe vonta, hogy az ország jó úton haladna, és a szö­vetségi kormányzatot visszaszo­rító változtatásokat sürgetett. Ugyanakkor kiviláglott, hogy jó néhány kérdésben hasonló, mérsékelt nézetet vallanak. A kilencvenhatos választási év első tévévitáját a Connecticut állambeli Hartfordban tartot­ták: másfél órás „szópárbajt" a PBS közszolgálati televízió nép­szerű műsorvezetője, Jim Leh­rer irányította. Az országos vá­lasztási bizottság döntése alap­ján a Reform Párt színeiben in­duló Ross Perot nem vehetett részt a vitában, mert a testület megítélése szerint csak a voksok néhány százalékára számíthat, tehát érdemben nem szólhat be­le a versenybe. Az időnként személyes meg­jegyzésektől sem mentes, egy­más kijelentéseit kétségbe vonó vitában a republikánus kihívó azzal vádolta az elnököt, hogy hagyományosan „túlköltekező és adót emelő liberális kor­mányzatot" működtet. Úgy vé­lekedett, hogy az általa javasolt, tizenöt százalékos általános adócsökkentés nemcsak a dol­gozó családok terhét mérsékel­né, hanem a gazdaságnak is lö­kést adna. Bili Clinton viszont azzal érvelt, hogy a volt szená­tor terve jelentós mértékben megemelné a deficitet és kamat­szintet - helyette célirányos, ki­sebb mértékű adócsökkentése­ketjavasolt. A főképpen belpolitikai kérdé­sekkel foglalkozó vitában kül­politikai témák is felmerültek. A republikánus jelölt élesen tá­madta a kormányzat külpoliti­kai tevékenységét. Leszögezte, ...Clinton tételesen visszautasította a volt szenátor bírálatát... hogy az Egyesült Államok törté­netében még egyetlen elnök sem vezényelt küldőidre annyi amerikai katonát, mint Bili Clin­ton. Clinton tételesen visszauta­sította a volt szenátor bírálatát, és aláhúzta: az Egyesült Álla­mok ma sokkal nagyobb bizton­ságot élvez, mint korábban, és békében él önmagával is. Az elnökjelöltek televíziós pár­harca a hatvanas években hono­sodott meg, elsőként John F. Kennedy és Richard Nixon csa­pott össze a kamerák előtt. A vita jelentőségét sok politológus és kampánymenedzser abban látja, hogy a jelöltek élőben, az orszá­gos nyilvánosság előtt, több tíz­müliós közönségnek fejthetik ki nézeteiket, megvillanthatják személyes varázserejüket és im­ponáló stílusjegyeiket. De a koc­kázat legalább ugyanakkora: egy-egy elszólás vagy dühkitö­rés esetleg véglegesen megpe­csélheti a jelöltek sorsát. A közvélemény-kutatási ered­mények viszont azt tükrözik, hogy a bejegyzett választók je­lentós része már a televíziós szópárbajoktól függetlenül el­döntötte, hogy kire fog szavazni november ötödikén. Csupán a megkérdezettek egyharmada válaszolt úgy, hogy a vita kime­netele valószínűleg hatással lesz rá. Ráadásul kevesebb mint a fe­lüknek állt szándékában, hogy egyáltalán nézze a vitát. A villámfelmérések szerint Clin­ton megnyerte az lefolytatott el­nökválasztási tévévitát. A CNN megbízásából készített Gallup­felmérés szerint a nézők 51 szá­zaléka Clinton, 32 százaléka pe­dig Dole szereplését tartotta meggyőzőbbnek. A CBS tévéhá­lózatnál ez az arány 50 28, az ABC-nél pedig 50-29. Észak-lroroszág Kettős merénylet NEMZETI SZÍNHÁZ Jamrich cáfol Tegnap este az észak-írországi Lisburnban kettős merénylet tör­tént, melynek húsz sérültje közül kilencet ápolnak komolyabb se­bekkel kórházban. A helyi rend­fenntartó alakulatok több száz fős egysége lezárta az egész kör­nyéket, a Belfasttól délre fekvő város felett rendőrségi és katonai helikopterek köröztek az este. A hadsereg szakértőinek eddigi vizsgálatai szerint az első robba­nás a brit fegyveres erők tarto­mányi főhadiszállásának parko­lójában történt, a másodikat pe­dig úgy időzítették és célozták az elkövetők, hogy az a már ápolás, illetve elszállítás alatt álló sérül­tek között vágjon újabb véres rendet. John Major brit minisz­terelnök Bournemouth-ban, a konzervatív kormánypárt ma kezdődő éves kongresszusának helyszínén, első hivatalos kor­mányreakcióként kijelentette: „nem lehet szavakat találni" az ilyen mértékű cinizmusra. (MTI) - Nem igaz, hogy nem töreked­tem a hiányosságok leleplezésé­re, ellenkezőleg, én kértem az új nemzeti színház építésének rendszeres ellenőrzését - jelen­tette ki tegnap Dušan Jamrich, a Szlovák Nemzeti Színház nem­rég leváltott főigazgatója, ami­kor a színház prózai művészei­nek szakszervezete a leváltását indokló miniszteri levél kom­mentálására kérte. A további mi­niszteri kifogásokra reagálva el­mondta, a Hudec által kiadott ér­telmezhetetlen alapítólevél miatt kialakult feszült helyzet és Ľubo­mír Paulovič kinevezése ellenére mindent megtett a színházi sze­zon előkészítése érdekében. A drámai színpad irányítását akkor vette át, amikor az vezető nélkül maradt. A szakszervezet meg­győzőnek tartotta Jamrich érve­lését, indokolatlannak Ítélte le­váltását, a jelenlegi főigazgatót, Miroslav Fischert pedig lemon­dásra szólította fel. (TA SR) Horn Gyula felszólalása a parlamentben Az ÁPV Rt-nél súlyos jogszabálysértés történt MTI-HlR Horn Gyula napirend előtti fel­szólalásával kezdődött meg teg­nap délután a magyar Or­szággyűlés e heti plenáris ülés­sorozata. A miniszterelnök is­mertette a Kormányzati El­lenőrzési Iroda vizsgálatának eredményét, a kormány pénteki döntéseit. Leszögezte, hogy be­bizonyosodott: az ÁPV Rt.-nél súlyos jogszabálysértés történt. A döntést az igazgatótanács kol­lektíven hozta, így a felelőssé­gük is közös. A felügyelőbizott­ság visszahívását a kormányfő részben azért tartja indokolt­nak, mert a testület elnöke részt vett a Tocsik-szerződést tárgya­ló igazgatótanácsi ülésen, rész­ben pedig azért, mert hosszú időn át nem tett semmit az ügy megvizsgálása érdekében, gya­korlatilag szemet hunyt. Suchman Tamás felmentését a kormányfő annak ellenére kez­deményezi, hogy az ominózus döntésben a miniszter nem vett részt, s amint arról értesült, lé­péseket tett a megváltoztatásá­ra. Suchman Tamás tisztességé­hez nem férhet kétség, nagy sze­repe volt abban, hogy a privati­záció sikerágazat lett. Horn Gyula a soronkövetkezó teendők között említette a kifi­zetett 804 millió forint minden lehetséges eszközzel való visszaszerzését. Elmondta, hogy az ÁPV Rt. belül megvizsgálják a személyi felelősség kérdését, valamint a levonható tanulságo­kat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom