Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-08 / 235. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1996. OKTÓBER 8. •••T KOMMENTÁR Botránykezelő stratégiák HORVÁTH GABRIELLA A Magyar Televízió Hét című műsorát nézve szembeötlőnek találtam á különbséget a szlovákiai és a magyarországi közállapotok, a politikai kultúra tekintetében. Az első lényeges különbség abból adódott, hogy a közszolgálati televízióból nemcsak a kormány, hanem az ellenzék álláspontját is megismerhettem a szeptemberben kirobbant Tocsik-ügyről. Talán nem árt dióhéjban összefoglalni a történet lényegét. A magyarországi privatizációt felügyelő ÁPV Rt. még az év elején megbízta Tocsik Márta ügyvédet, hogy képviselje a vagyonügynökséget az önkormányzati vagyonjuttatásokról szóló tárgyalások során. Az illető hölgy ezt meg is tette busás sikerdíjért. Cserébe megegyezett az önkormányzatokkal: éijék be kevesebb vagyonnal, mint amennyi a belterületi földjeiken levő állami vállalatok átalakulása után részvényben vagy készpénzben járt volna nekik. Az önkormányzatok hagyták meggyőzni magukat. Örültek, hogy hozzájutottak némi pénzhez, az állami vagyonügynökség pedig elégedett volt, mert jókora összeget takarított meg az államkasszának. Látszólag mindenki jól járt, a baj csak az, hogy nem törvényes úton. Márpedig egy olyan országban, amelynek célja a Nyugathoz való felzárkózás, a jogrendszer tiszteletben tartása alapvető követelmény - vélekedett az ellenzék, és elsősorban Deutsch Tamás révén megszellőztetett néhány törvénytelenségre utaló eljárást. Többek között azt, hogy az illető ügyvéd pályázat nélkül jutott a megbízáshoz, s hogy számos önkormányzat csak olyan magáncégeken át juthatott jogos tulajdonához, melyekben kormánypárti politikusok családtagjai is érdekeltek. Mint látjuk, a hatalommal való visszaélés klasszikus példájáról van szó, amilyennel időről időre a szlovákiai közvélemény is szembesülhet. A párhuzam mégsem teljes. Magyarországon ugyanis nem söpörték szőnyeg alá az ügyet, nem szavaztak bizalmat Suchman Tamásnak, a privatizációért is felelős ipari és kereskedelmi tárcavezetőnek. A minisztert előbb Saját pártján belül, az MSZP-ben vonták felelősségre, majd megszületett Horn Gyula döntése. Annak ellenére, hogy Suchman büntetőjogi felelősségére nem találtak bizonyítékot, a miniszternek távoznia kellett hivatalából. Szerencséje van Vladimír Mečiarnak és kormányának, amiért a szlovák választóknak csupán kis százaléka ért idegen nyelven. A többséggel így könnyű elhitetni, hogy az a mód, ahogyan Szlovákiában intézik el a korrupciós botrányokat, megfelel a nemzetközileg alkalmazott „standardnak". Félő, hogy a szlovák választó még sokáig nem tartja majd felháborítónak, ha az ő adójából is összegyűlt közpénzek és az ő tulajdonát is képező állami vagyon ellenőrizhetedenül vándorol át magánkezekbe, kerül magánzsebekbe. Félő, még hosszú ideig nem fog felháborodni, hogy Szlovákiában senki sem vállal politikai felelősséget a magáncégeket több mint egymilliárd koronás törvénytelen haszonhoz juttató gabonaexport miatt. Horn miniszterelnök feláldozta közeli barátját, hogy ne veszítse el választóinak bizalmát. Vladimír Mečiarnak nem kellett leváltania Peter Bacót, akinek jóvoltából egykor a nemšovái szövetkezet jogászaként tevékenykedhetett, mert választói vakon bíznak benne. Magyarország Európa felé halad. Szlovákia távolodik tőle. Háló BODNÁR GYULA Lehetett látni a víz tükrén, ahogy jön a zápor. A tehenek mintha csak érezték volna, ezúttal nem ereszkedtek le inni a holtágba. Kockázatos is lett volna a csúszós parton, másrészt meg elég nedvet kínál a legelő, hajnalban is esett. A töltésről lekanyarodva korcsolyázott a kocsi, míg elértük a holtágat. A teheneket nem zavarja a zápor, békésen legelnek, felfelpillantva. A kutya sem törődik velük, valamilyen faluvégi keverék, csak áll ott a gazdája, az öreg bodrogközi csordás mellett, aki, magas ember lévén, toronyként emelkedik ki a tájból hosszú, fekete viharkabátjában. Tizenöt tehénre vigyáz reggeltől estig, az egyik nap ő, a másik nap a társa, felváltva. Tehenenként kétszáz koronát kapnak egy hónapra a gazdáktól, vagyis összesen háromezret, ez megfelezve ezerötszáz korona. Jól jön a nyugdíjhoz. Ki így, ki úgy próbál megélni, valahogy. Legelői magányát orvhalászok rendszeresen megjelenő csoportjai oldják némiképp. Jönnek és szűrik a vizet, ám már egyre kevesebb eredménnyel. Fogyóban a hal. Többször is be kell gázolniuk az eliszaposodott holtágba, s húzni-vonni a hálót, hogy legalább olyan zsákmánnyal térhessenek haza, melyből értékesíteni is lehet valamit, pénzzé tenni. Merthogy ók soha a büdös életben nem fognak fillérekért milliós-milliárdos értékekhez jutni. De mi lesz, ha egyszer minden vizek kiürülnek? Állunk a csordással a záporban, mely közben tisztára mossa a parton vissza-visszacsúszó orvhalászokat. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342), Kiadásvezetó: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338), Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310), Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel:5238322, fax: 5238321) Hirdetóiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUBIAPRINT 02-es üzeme. Terjeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-Vývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedély száma 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. TALUUMI Vladimír Mečiar: - Nemzeti kultúrpolitikánk bátor harcosát, Ivan Hudec miniszter urat semmiképpen sem váltom le! (Szűcs Béla karikatúrája) Állami pénzekből megelőlegezik a szepsi Tesla-lakások elmaradt lakbérét Végkielégítésre se jut Szlovákia keleti részét az általános elszegényedés, a lakosság nagy részét érintő munkanélküliség, a leépülő ipar és az egyik napról a másikra élő mezőgazdasági üzemek súlyos gondjai jellemzik. KÖTELES LÁSZLÓ E térségben ez a helyzet a lakosság jelentós részét képező romák sajátos és egyéni problémáival együtt egy olyan ördögi kört képez, amelyből jelenleg szinte lehetetlen a kitörés. A gondok ismerői a kilátástalan helyzetet az évtizedes átgondoladan beruházási politikával, a Prágától, illetve Pozsonytól való nagy távolsággal, a térség fejletíenségével, a munkaerő alacsony képzettségével és a nem kielégítő közbiztonsággal magyarázzák. Az állami beruházási, oktatásügyi és pénzügyi politikában eszközölt alapvető változások nélkül az előrelépés nagyon vontatott vagy teljesen lehetetlen volna. Elsősorban az említett kérdések merültek föl azon a találkozón, amely a fénycsöveket és égőket gyártó szepsi Tesla üzem gazdasági csődje okán jött létre, az én kérésemre, Oľga Keltošová munka- és szociális ügyi miniszter asszonnyal. A Tesla üzem, úgy mint az az állatorvosok által emlegetett bizonyos ló, megeleveníti a régió összes problémáját. Lassan leépült, piacait elveszítette, képtelen a megújulásra. Míg mélynemzeti vezetője magyar nyelvű plakátokat szedett vagy szedetett le, addig a legjobb szakemberek otthagyták az üzemet. Jellemző, hogy napjainkban már az elbocsátott alkalmazottak végkielégítésére sincs fedezet. Az üzemi lakásokban a városi lakásgazdálkodási vállalat - figyelmeztetésként - többször szüneteltette rövid időre a fűtést és a melegvíz-szolgáltatást, mivel az üzem a lakók által befizetett lakbért sem utalta át. Keltošovával megvitattuk, hogy az állami közigazgatási szervek milyen lépéseket tehetnek a nyomasztó gondok enyhítésére. O konkrét lépést is tett: azonnal utasítást adott, hogy a járási elöljáró saját hatáskörén belül, az állami pénzeszközökből előlegezze meg a szepsi Tesla vállalati lakásainak elmaradt lakbérét, így remélhetőleg a lakókat már nem érik kellemetlen meglepetések a télen. Ugyancsak biztató, hogy a tárca foglalkozni fog a térség munkanélküliségének csökkentésével. Természetesen nem született mindenre gyógyír, de értékelni kell a találkozó konstruktív és előremutató jellegét. SME A szombati, sorrendben már harmadik komáromi nagygyűlésen újra megerősítést nyert, hogy ezek a rendezvények egyre kevésbé számítanak kizárólagos magyar ügynek, egyre inkább a szlovákiai demokratizálódási folyamat részévé válnak. A szlovák és magyar oldalon egyaránt egyre többen ismerik fel, hogy a kisebbségi kultúrával szembeni hatalmi beavatkozások hasonló lépéseket vetítenek elő a szlovák kultúrával kapcsolatban is. NÁRODNÁ OBRODA Ľudovít Bradáčnak, a Szlovák Bírók Társulásának elnöke szerint alkotmányellenes az ügyészségről szóló és az államfő által a parlamentnek visszaadott törvény filozófiája. Az ügyészségnek mint függeden állami szervnek a definiálása ellenkezik az államhatalom hármas tagozódásának elvével, amelyet pedig az alkotmány is tartalmaz. Bradáč szerint a törvény az ügyészségből lényegében negyedik államhatalmi szervet konstruál, s ez a megoldás a régi szovjet jogtudomány Visinszkij-féle teóriáján alapul. PRAVDA Szlovákiában egy idő óta csendes háborút vívnak egymás ellen a hús- és tejfeldolgozók, illetve a szójafeldolgozók. Az egyik oldal a vegetáriánus életmód esetleges veszélyeire hívja fel a figyelmet, a másik pedig az előnyeivel érvel. A fogyasztó viszont egyiktől sem kap teljes képet. Ráadásul mindkettő azzal gyanúsítja a másik oldalt, hogy komoly érdekcsoportok megbízásából cselekszik. SLOVENSKÁ REPUBLIKA Nem biztos, hogy a külföldi termék a legjobb - hirdeti a Szlovák Polgárok Önmagukért Alapítvány, amely szombat este mutatkozott be a pozsonyi Redutban. Az S. O. S. rövidítésű alapítvány tiszteletbeli elnöke Vladimír Mečiar kormányfő lett. Céljuk a hazai ipar termékeinek propagálása a hazai piacon, amihez állami segítségre is számítanak Az ellenzéknek is szerepet kell kapnia a döntéshozatalban és a kormánypolitika ellenőrzésében A lakosság a változásért Szeptember végén a FOCUS Ügynökség 1007 állampolgár bevonásával végzett közvélemény-kutatás keretében vizsgálta meg a szlovákiai lakosság véleményét az ellenzék szerepéről. A közvéálemény-kutató ügynökség munkatársai a következő kérdést tették fel: „Az emberek különféleképpen ítélik meg, hogy növelni kellene-e az ellenzék részvételét a döntéshozatalban, a kormánykoalíció politikájának ellenőrzésében. Ön milyen mértékben tartaná helyesnek a következő változásokat?" (ú) Tóth Mihály jegyzetéhez Megboldogult erdélyi nagyapám mondogatta annak idején, hogy „Aki bottal köszön, annak doronggal felelnek." Az ominózus jegyzetet (T. M., október 3.) illetően bizonyára sokan ezt az intést tartanák helyénvalónak, én viszont sokkal inkább azt a régi bölcsességet kedvelem, miszeigen inkább igen inkább nem nem nem tudom A Nemzeti Vagyonalapban a koalíció mellett az ellenzék is kapjon helyet 53,0 24,9 5,6 3.2 13,3 A titkosszolgálatot felügyelő Különleges Ellenőrző Szervben (OKO) növelni kell az ellenzék részvételét 51,2 23,4 6,9 3,3 15,2 A Televízió- és Rádiótanácsban a koalición kívül az ellenzéknek is helyet kell kapnia 52,8 26,8 5,2 2.4 12,8 A parlamenti alelnöki funkcióban a koalíción kívül az ellenzéknek is jelen kel lennie 50,0 23,7 8,5 4,4 13,3 rint „Aki sárral hajigál, magát piszkolja be". Ez az egyik nyomós oka annak, hogy legkisebb porcikám sem kívánkozik vitába elegyedni a magyar nyelv egyedüli (ön-)felkent papjával, Tóth Mihállyal. A másik indokom, hogy nevezetesen éppen T. M. az a jeles egyén, aki egy nemrégvolt somoijai eszmecserén - nem közvetítette sem a televízió, sem a rádió semmilyen nyelven - előre megírt szöveg felolvasásával tanúsította míves vitakészségét! (Megjegyzendő: a beszélgetés nem süketnémák jelbeszédével, még csak nem is írott cédulák cserélgetésével folyt.) Hogy Tóth Mihály lenézi a gömöri magyar szót, az az Ő dolga. Én viszont vele ellentétben továbbra is tisztelem és szeretem szülőföldem magyarjait, ennek folytán még csalhatatlan nyelvtudori minősítése sem vesz rá

; hogy kedvéért lemondjak az O érzékeny fülét sértő palóc kiejtésről! S végezetül, annak eldöntését, hogy ki vét közülünk többet a 10 legmagyarfalóbb szlováknál is a szlovákiai magyarság - s nemcsak nyelve! - ellen, nyugodt szívvel az olvasók ítéletére bízom. Boros Zoltán parlamenti képviselő Megjegyzés A mi olvasatunkban munkatársunk nem a gömöri tájszólást, hanem az élő riportban elhangzott magyartalanságokat bírálta. A szerkesztőség