Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-04 / 232. szám, péntek

< ÚJ SZÓ 1996. OKTÓBER 4. POLITIKA Beszélgetés Sidó Zoltánnal a városi egyetemek és anyanyelvi oktatásunk jelenlegi helyzetéről A hatalom lépései a magyar iskolák ellen irányulnak A felsőoktatási törvény módosítását kihasználva az oktatási tárca két olyan paragrafust iktatott be, amelyekkel megszüntet­hető a városi egyetemek működése. Megvonja tőlük az egyetem vagy főiskola név használatát, és kötele­zi őket, hogy kérelmezzék akkreditálásukat. VOJTEK KATALIN Most, hogy csupán az oktatási minisztérium kénye-kedvétől függ, melyik intézményt érde­mesíti akkreditálásra, nem biztos, hogy a komáromi és a királyhelmeci városi egyetem a szerencsések között lesz, sőt vannak olyan vélemények, amelyek szerint a 33. a és a 37. a paragrafus épp az ő likvidá­lásukra fogalmazódott meg. Hogy látja a helyzetet Sidó Zol­tán, a Komáromi Városi Egye­tem (KVE) igazgatója? Mert Komáromban a kecskemé­ti, győri és soproni főiskola kon­zultációs központja működik, nem pedig ezen magyarországi intézmények kihelyezett tago­zata. Hány alkalmazottja van a Ko­máromi Városi Egyetemnek? A KVE-nek két állandó alkalma­zottja van: a takarítónő és az igazgató, valamint két szerződött dolgozója: egy köz­gazdász és egy adminisztratív munkaerő. Őket akkreditáltas­suk? Nem ók vezetik a konzultá­ciókat, nem ók vizsgáztatnak, hanem azok a tanárok, akik a kecskeméti, a soproni és a győri főiskoláról járnak ide. Ezek sze­rint ezeket az intézményeket kellene akkreditáltatni, de hát ezek már akkreditálva voltak. Ez az egész akkreditációs bonyoda­lom valami mást takar. A hata­lom rendelettel nem tudja vagy nem meri megszüntetni a ma­gyar oktatási nyelvű iskolákat, így más utat választott. képp sem fedezi a valós igénye­ket. Ha a KVE nem szervezne a magyarországi főiskolák jóvoltá­táskörét gyakorolva intézményt hozzon létre, akkor itt baj van a demokráciával. << Ha már az önkor­mányzat nem jo­gosult arra, hogy a sa­ját pénzén, saját hatás­körét gyakorolva in­tézményt hozzon létre, akkor itt baj van a .. demokráciával. >\ Somogyi Tibor felvételei vv A törvénymódo­"" sítás tulajdon­képpen nem a városi egyetemek, hanem a magyar pedagógus­képzés, a magyar isko­lák ellen irányul. ^ Lenne egy kérdésem: a szlovák akkreditációs bizottság három, Magyarországon már annak rendje és módja szerint akkredi­tált főiskolát óhajt akkreditálni? Milyet? Jól tudja, hogy a Nyitrai Pedagó­giai Főiskolán olyan kevés hall­gatót -jövendő magyar pedagó­gust - képeznek, hogy az semmi­ből magyar pedagógusképzést, akkor nemsokára pedagógushi­ány miatt be lehetne zárni a ma­gyar oktatási nyelvű iskolákat, hisz az ezredfordulóra a magyar pedagógusok egyharmada eléri a nyugdíjkorhatárt, az utánpót­lás pedig nincs biztosítva. Tehát a szóban forgó törvénymódosí­tás tulajdonképpen nem a városi egyetemek, hanem a magyar pe­dagógusképzés, a magyar isko­lák ellen irányul. Ezzel a tör­vénnyel kívánja elérni a hata­lom, hogy ne legyenek magyar iskolák Szlovákiában. A törvény megfogalmazása nem egyér­telmű, és valószínűleg szándéko­san nem az. Azzal, hogy beiktat­ta a „hasonló oktatási intézmé­nyek" megfogalmazást, zavaros helyzetet teremtett, ebbe a foga­lomba ugyanis tetszés szerint bármi besorolható. Én mégis op­timista vagyok, azt mondom, hogy ez a törvény a KVE-re nem vonatkozik, az ugyanis önkor­mányzati intézmény. Ha már az önkormányzat nem jogosult ar­ra, hogy a saját pénzén, saját ha­Épp az a gond, hogy baj van a demokráciával. Ezt szinte na­ponta tapasztalhatjuk. Ön mégis optimista. Igen, mert mi egy jó szolgálatot teljesítünk, városi intézmény­ként állami feladatot vállaltunk fel, aminek minden civilizált or­szágban csak örülnének. Min­denképpen hasznos szolgálta­tást nyújtunk, és ez egy jogál­lamban nem törvényellenes. Szeretném remélni, hogy az al­kotmánybíróság ebben meg­erősít bennünket. A városi egye­tem önálló jogi személy, és mint ilyen, kötelessége önvéde­lemből alkotmánybírósághoz fordulni. Ezt csak akkor teszik meg, ha akkreditációs kérelmüket el­utasítják? Először is tisztázni kell, hogy ránk is vonatkozik-e ez a tör­vény. Ezt végső soron az alkot­mánybíróság mondja ki. S ha döntése számunkra nem elfo­gadható, nemzetközi fórumok­hoz fordulunk. Parlamenti üléseket értékeltek a tegnapi ellenzéki kerekasztal szlovák és magyar résztvevői Az ellenzék szerint rossz a házszabály Az ún. ellenzéki kerekasz­tal tegnap értékelte a tör­vényhozás szeptemberi rendes, valamint a Peter Baco miniszter leváltásá­val foglalkozó rendkívüli ülését. ÚJ SZÓ-JELENTÉS A szlovák ellenzéki erők és a Ma­gyar Koalíció pártjainak képvi­selői a tanácskozáson megál­lapították: a kormánykoalíció magatartása azt bizonyítja, hogy nem áll szándékában a de­mokratizálódás irányába ható kezdeményezések támogatása. Ez viszont nemzetközi elszige­teltségbe juttathatja Szlovákiát. Felemelték szavukat az állam­igazgatásban és a privatizáció során tapasztalható korrupció ellen, aminek ékes bizonyítéká­ul szolgált a gabonaexport körü­li botrány. Leszögezték, hogy mindent elkövetnek a kultusz­minisztériumon belüli változá­sok érdekében. A. Nagy László, az MPP elnöke különösen fontosnak nevezte a tanácskozásról kiadott közle­mény azon pontját, amely sze­rint több törvény mellett az új házszabály elfogadásával sem értenek egyet. Ez, mondta, megfelelő alapot biztosít ah­hoz, hogy alkotmánybíróság­hoz fordulhassanak a házszab­állyal, és tárgyalásokat kezde­ményezzenek a szükséges alá­írásmennyiség összegyűjtése érdekében. A. Nagy fontos eredménynek nevezte azt is, hogy az ellenzéki erők továbbra is szükségesnek tartják parla­menti tevékenységük koordiná­lását. (horváth) ÜfflÉÉÜ —: RÖVIDEN Kováč visszaadta az ügyésztörvényt Michal Kováč államfő újratárgyalásra visszaadta a parlament­nek az ügyészségről szóló törvényt. Azt ajánlotta a képvi­selőknek, hogy azt a jelenlegi formájában ne hagyják jóvá. Vé­leménye szerint a törvény több rendelkezése alkotmányelle­nes. Hibás az alapkoncepciója, amely az ügyészséget két ál­lamhatalmi szerv közé helyezi, illetve egy negyedik hatalmi szervet hoz létre. Az államfő egyebek mellett kifogásolta az ügészség szigorúan központosított felépítését is. (ČTK) A piac diktálja a kötvényárakat Gyurovszky László, az MPP alelnöke szerint a kormány nem tudja megakadályozni, hogy a lakosság tulajdonában lévő va­gyonalapi kötvények ár alatt cseréljenek gazdát, a piac törvé­nyeit ugyanis nem lehet semmibe venni. A kötvények azért kelnek el névértékük alatt, mert a kínálat magasan meghalad­ja a keresletet. Az MPP annak idején figyelmeztette a kabine­tet, hogy a kötvények valós piaci ára 2-4 ezer korona lesz. Mečiarék akkor ezt semmibe vették, (horváth) Hudecnek mennie kell Ivan Hudec kultuszminiszter példátlan normalizációt foly­tat - állítják a DU képviselői, akik újabb bizalmatlansági in­dítvány beteijesztését helyez­ték kilátásba. Milan Kňažko exkülügyminiszter hozzátette: meg lehetett volna előzni a színészek sztrájkját, és ugyan­úgy a gabonakiviteli botrányt is. Szerinte Vladimír Mečiar és párthívei szándékosan ger­jesztik a káoszt. (G. A.) Kňažko: Mečiar ismét arra ját­szik, hogy nemzetmentőként tündökölhessen. Érsekújvári csaló bíróság előtt Közel három és fél millió korona értékben vett át árut hét cégtől 1992-ben az akkor 22 éves érsekújvári Štefan P. Az árut nem fizette ki, ráadásul 1993-ban a zsitvabesenyői B. Zoltá­non keresztül tíz hamis ezerkoronást próbált meg forgalomba hozni. Az ügyész tegnap mindezekért csalás és a B. Zoltánnal együtt elkövetett pénzhamisítás miatt vádat emelt ellenbe a Pozsonyi Kerületi Bíróságon. (TA SR) Elnapolták a romakirály tárgyalását A Besztercebányai Kerületi Bíróságon tegnap fontos tanúk hi­ányzása miatt meghatározatlan időre elnapolták Ján Farkas, a rimaszombati VLK cég tulajdonosának perét. A romakirályt adócsalással és az ellenőrzést igénylő termékekre, illetve tech­nológiákra vonatkozó előírások megszegésével, konkrétan uránszállítással vádolják. Hazánkba látogat India elnöke Michal Kováč államfő meghívására október 9-én kétnapos hivata­los látogatásra hazánkba érkezik Sankar Dajál Sarma indiai elnök. Gyilkosság Bajmócon Egy 45 éves privigyei férfi holttestét találták meg szerdán a baj­móci fürdő kerítése mellett. Ötször mellbe szúrták, s elvérzett. Terjed az új kábítószer Deklaráció elfogadásával ért véget tegnap a KEK pozsonyi kábí­tószer-ellenes konferenciája. Itt megegyeztek abban, hogy konk­rét együttműködésre van szükség az illegális kábítószer-kereske­delem megfékezésére. Manapság nem csupán a terjesztőkkel és a fogyasztókkal, de az újfajta drog, az „Extasy" tetjedésével ál­lunk szemben. Meg kell gátolni az illegális drogkereskedelemből származó pénz mosásának lehetőségét is. (péterfi) Az Amnesty International súlyos vádjai Tálib terror uralkodik az afgán fővárosban MTI-HlR m Hat nappal Kabul elfoglalása után a tálibok „a terror uralmát" vezették be az afgán fővárosban, egyebek között mintegy ezer em­bert vetettek börtönbe - közölte Londonban az Amnesty Interna­tional. A nemzetközi emberi jogi szervezet nyugtalanítónak mon­dotta az afgán nők helyzetét is. A szervezet közleményében rend­kívüli aggodalmát fejezi ki ami­att, hogy rossz bánásmód és a kínzások veszélye fenyegeti azo­kat, akiket a Burhanuddin Rab­bani megdöntött afgán elnökkel való vélt szimpatizálás miatt ve­tettek börtönbe. A nagyrészt fia­tal foglyok családjainak fogal­muk sincs szeretteik sorsáról. A tálibok lezárták az utakat, és ma­gánházakba törtek be, hogy bizo­nyítékokat keressenek a volt re­zsimmel való együttműködésre. Minden, szerintük az iszlámmal nem összeegyeztethető tárgyat is megsemmisítettek: magnetofo­nokat, kazettákat, képes újságo­kat és játékokat. - A tálibok megtiltották, hogy a nők ugyanolyan polgárjogokat kapjanak, mint a férfiak. Az uta­sításokat megszegő nőket hosszú láncokkal felfegyverkezett őrök brutálisan összeverték a nyílt ut­cán - mutatott rá végül az Amnesty International. Amint az várható volt, a tálib ve­zetés cáfolta a vádakat, azt állít­otta, hogy nem történtek letar­tóztatások politikai bűncselek­mények miatt. A kabinet egyik minisztere azt állította, hogy ke­vesebb, mint 70 személyt tartóztattak le. Nincs napirenden a korona leértékelése ÚJ SZÓ-HÍR „A csendes magyarosítást meg­gátoljuk" - jelentette ki Augus­tín Marián Húska, a Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalom al­elnöke a mozgalom tegnapi po­zsonyi nagygyűlésén. A legerősebb kormánypárt im­már hagyományos rendezvé­nyén ez a téma egy közönség­kérdés apropóján merült fel. Az illető azt panaszolta, Komárom­ban a magyar katolikus papok azon mesterkednek, hogy ne le­gyenek szlovák nyelvű misék. Hangos véleménynyilvánítás kí­sérte azt is, amikor felvetődött a nemzetiségi kultúra finanszíro­zása, illetve amikor szóba került az új házszabály, amely tiltja a nemzetiségi képviselőknek anyanyelvük használatát. Hu­dec kulturális miniszter állítot­ta: a kisebbségi kultúra támoga­tását illetően Szlovákia példa­ként szolgálhatna. Kérdésekre válaszolva Mečiar kormányfő kijelentette: nincs napirenden a korona húsz szá­zalékos leértékelése. Ivan Hudec, a kulturális tárca vezetője pedig azt hang­súlyozta, hamarosan a kormány elé kerül az a törvénymódosítás, amelynek értelmében a nyugdí­jasok továbbra sem fizetnek majd tévé- és rádióhasználati il­letéket. Arra a kérdésre, meddig tűri a kormány, hogy Magyarország bírálja a szlovák parlament által elfogadott törvényeket, Mečiar kijelentette: Magyarországnak inkább súlyos gazdasági helyze­tével kellene foglalkoznia. G. A. A nehéz körülmények ellenére a bábszínházak továbbra is a színhá­zi élet szerves részét képezik. Besztercebányán tegnap óta 25 len­gyel, magyar, cseh és szlovák társulat ado egymásnak találkozót a Tizedik Bábfesztivál keretében. TA SR-felvétel Mečiar a tegnapi DSZM-nagygyűlésen:

Next

/
Oldalképek
Tartalom