Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-22 / 247. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1996. OKTÓBER 2596. KuLTúrA - Tanácsadó 9 9 A hivatalos okiratból egyértelműen kiderül az is, hogy a gyógyintézeteket áron alul adják majd el Kik fogják majd privatizálni a kis kórházakat? A kórházak eladósodása miatt egyre romlanak az egészségügyi ellátás feltételei. Az orvosokat alacsony bérük bántja, a biztosítók pedig arra mutatnak rá: hiába gazdálkodnak jól, az igazságtalan újraelosztás elviszi a pénzüket, az állam velük akaija megfizettetni az Altalános Egészségbiztosító adósságát. PÉTERFI SZONYA A kórházak, rendelőintézetek közelgő privatizálása miatt újabb problémák is várhatók. Tibor Šagát volt egészségügyi minisztert kértük fel a jelenlegi helyzet értékelésére. Minap a kezembe került egy német szaklap, amelyből kiderült, hogy a gyakran modellként emlegetett országban a kórházak 80 százaléka állami, akarják a kisebb kórházakat és a nagy rendelőintézeteket is. Szerintem a minisztérium nem is sejti, mit von maga után a kórházak és rendelőintézetek gyors, elókészíteden privatizációja. A törvénytervezetben ugyanis órási hibák vannak, nem tudom, lesz-e hajlandóság a kiküszöbölésükre. A hivatalos okiratban az áll, hogy az egészségügyi intézetek eladásáról csakis a Nemzeti Vagyonalap dönt, függedenül az egészségügyi minisztérium véleményétől. Ha a minisztérium nem szólhat bele a tulajdonos személyét illetően, garanciát sem vállalhat a működést illetően! Hol a biztosíték arra, hogy az intézeteket szakemberek fogják privatizálni, nem pedig úgy, mint eddig, a kormánykoalícióhoz közel állók? Feltételezhetjük, hogy már elkészült az új tulajdonosok névsora. A hivatalos okiratból - a sorok vv Szerintem a minisztérium nem is sejti, mit von maga után a kórházak és rendelőintézetek gyors, előkészítetlen privatizációja. tizenvalahány százalék az egyházaké és a karitatív intézményeké, a magánkórházak száma elenyésző: 5 százalék. Erre fel Szlovákiában privatizálni között olvasva - kiderül az is, hogy a gyógyintézeteket áron alul adják majd el. Az új tulajdonosoknak a június 30-án megállapított vétalár 5 százalékát azonnal, a többit 15 éven belül kell kifizetniük, ám a kormány gondoskodik arról, hogy előnyös A látszat csal. Igaz, hogy a kórházigazgatók kötelezően 27 százalékkal megemelték a béreket, VV A sokat emlege"" tett fizetésemelés néhány száz koronát tett csak ki. Nem vitás, ez a teher növeli a kórházak adósságát. // Somogyi Tibor felvételei hitelhez jussanak. Ez azt jelenti, hogy a kamat alacsony lesz, a törlesztés időtartama viszont hosszú. A tervezet szerint a „kiválasztottak" természetesen adósságteher nélkül jutnak a vagyonhoz. Ha pedig beruháznak, műszereket vásárolnak, további kedvezményt kapnak. Igaz, hogy a szanatóriumok, gyógyintézetek, elfekvők is magánkézbe kerülnek? A jegyzék szerint igen, a légi elfekvőt, a csölösztői gyermekintézetet, sőt az Egészségnevelési Intézetet is privatizálni akaiják. A magyarok lakta vidék rendelőintézetei, kórházai is a jegyzéken vannak, majd meglátjuk, kik kapják meg a somoijai, nagymegyeri, ipolysági, zselizi, párkányi, ógyallai, füleki, tornaijai, szepsi, királyhelmeci, nagykaposi intézeteket. Az orvosok fizetése körüli vita elült, úgy tűnik, mintha mindenki elégedett volna. ám sok helyen megvonták az orvosok személyi jutalmát. A sokat emlegetett fizetésemelés néhány száz koronát tett csak ki. Nem vitás, ez a teher növeli a kórházak adósságát. S hogy nem lázonganak a kollégák? Elfogyott az energiájuk. Az egészségbiztosítók is panaszkodnak... Joggal. Az állam engedélyezte a biztosítási rendszer pluralitását, ám mindent megtesz annak érdekében, hogy ne működhessenek rendeltetésszerűen. Az állam az általa biztosítottakért nem fizeti, és jövőre sem akarja fizetni a teljes összeget, viszont kötelezi a jól gazdálkodó biztosítókat arra, hogy az egészségügyi ellátás javítása helyett bevételeiket a közös alapba küldjék, amit aztán úgy osztanak el, hogy a legnagyobb nyertes az állami Általános Egészségbiztosító legyen. Lehet, hogy a cél: tönkretenni a többieket, hogy ismét csak egy biztosító legyen. Meghatározó a magyar pártok együttműködése A vagyonalap részvényeket is kínál MKDM-nyilatkozat 155 vállalat a listán A Magyar Koalíció pártjainak együttműködése a szlovákiai magyarság jövője szempontjából továbbra is meghatározó - áll az MKDM hét végi, országos választmányi ülésén elfogadott nyilatkozatban. A testület kedvezően értékelte a KDM, DU és a DP együttműködését, illetve kifejezte együttműködési szándékát az MK keretében ezzel a tömörüléssel. Elítélte az államigazgatásban folyó tisztogatásokat, támogatja a Mentsük meg a kultúrát! kezdeményezést, követelte a magyar színházak jogalanyiságának visszaállítását, tiltakozott a Csemadok, az Ifjú Szivek, a Duna Menti Múzeum, a kisebbségi sajtó, könyvkiadás és kultúra folyamatos diszkriminációja, illetve a városi egyetemek elsorvasztására irányuló törekvések ellen. Támogatja az 1996 november 14-re tervezett tiltakozó nagygyűlést. -ÚTA SR-HIR A Nemzed Vagyonalap közzétette azon vállalatok jegyzékét, amelyek részvényeit be lehet cserélni a vagyonalapi kötvényért. A csere a hazai tőkepiacon külön e célra meghirdetett aukciók keretében valósul majd meg. A listán 155 vállalat szerepel. Mindössze egyeden esetben kínálták fel szinte a teljes vállalatot (a pozsonyi Slovenská kartografia 53 ezer darab részvényét). Különben az ajánlat soha nem éri el az alaptőke ötven százalékát. A várakozásokkal ellentétben kötvényeinket egyelőre nem cserélhetjük be banki részvényre. Az egymilliárd koronánál magasabb alaptőkéjű nagyvállalatok közül a listán a pozsonyi Istrochem található meg, ebben az esetben az alaptőke harminc százalékát képező 1 283 795 darab részvényért indulhatunk harcba. Észrevételek a hétfői Új Szó két cikkének megállapításaival kapcsolatban Kinek a készülékében van a hiba? BUGÁR BÉLA Televíziósok körében bevált gyakorlat, hogy az adás közben fellepő üzemzavarok esetében a képernyőn megjelenik a „Műszaki hiba" felirat, amellyel megnyugtatják a tévénézőt, hogy nem az ő készülékében van a hiba, és hogy annak eltávolításán fáradoznak. A tegnapelőtti Új Szó két anyaga tartalmaz olyan megállapításokat, amelyek az üzemzavar kategóriájába volnának sorolhatók. „Az egyetlen lehetőségünk a zavartalan együttélés" című Új Szó-tudósítás szerint Boros Jenőnek, Magyarország szlovákiai nagykövetének véleménye az, hogy: „A szlovák-magyar kapcsolatok jól alakulnak. Különösen példaértékű a határ menti regionális együttműködés, bár egyes területeken - például oktatásügy, kultúra - még vannak tartalékok." Nem tudom, pontosan mit mondott a nagykövet úr, tény viszont, hogy a magyar-szlovák alapszerződés megkötése óta helyzetünk rosszabbodott. A magyar-magyar csúcstalálkozó egyik központi témája is éppen az volt, hogy a Magyarország határain kívül kisebbségben élő magyarokjogállása folyamatosan romlik, a magyar külpolitika viszont a kétoldalú kapcsolatok javulásáról beszél. A szlovák-magyar kapcsolatokban nem került sor még gazdasági téren sem olyan előrelépésre, amely némiképp ellensúlyozná a kulturális és az oktatásügyi minisztérium magyarellenes intézkedéseinek hatását. A határ menti regionális együttműködés az esetek többségében inkább a falvak és régiók ügye, mint a két kormányé, hiszen a megnyílt határátkelőhelyeken kívül a szlovák kormány egyetlen olyan intézkedéséről sem tudtunk, amely a regionális együttműködést segítette volna - az ellenkezőjéről viszont igen (például a Kárpátok Eurorégió működtetésének akadályozása.) A legjobb akarattal is legalább félrevezetőnek kell értékelni az ugyanaznapi Új Szó .Államiság: csak a jószomszédi kapcsolatokra épülhet" interjúban Rudolf Chmel egyik állítását, mely szerint „nyáron csaknem szétesett a kormánykoalíció, amikor szinte megváltásként jött a magyar-magyar csúcs nyilatkozata." Az interjúalanynak is tudnia kellene, hogy a kormánykoalíció válsága a parlament júniusi ülésén tetőzött, s abban a pillanatban véget is ért, amikor a DBP kokettálni kezdett a DSZM-mel, hiszen a Szlovák Nemzeti Párt csak pozícióit akarta erősíteni a kormánykoalíción belül, nem pedig abból kikerülni. A magyar-magyar csúcs nyilatkozata csak július 5-én látott napvilágot, tehát az ún. kormányválság megoldása után. Nyilvánvaló, hogy a Magyar Koalíció egyes politikusainak meggondoltabban kell nyilatkozniuk, ugyanakkor határozottan el kell utasítanunk azt az igyekezetet, hogy nyakunkba varrják a kormánykoalíció pozícióját erősítő egyéb történéseket. Ebben az esetben valószínű, az Új Szó „készülékében" is hiba volt, hiszen ezt az ominózus állítást egyetlenegy napilapunk még ki is emelte. Véleményem szerint a hibákra figyelmeztetni kell azok okozóit, de azzal ne vádolják a Magyar Koalíció politikusait, amiért nem terheli őket felelősség. RÖVIDEN Újabb üzemanyagár-emelés? A pénzügyminisztérium tegnap megerősítette az értesülést: Sergej Kozlík pénzügyminiszter előtt fekszik a kőolajtermékek árának emelésére vonatkozó javaslat. Az újabb emelés indoklása a kőolaj világpiaci árának emelkedésére hivatkozik, és a változások november l-jén lépnének életbe. (TA SR) Lengyel bűnözők garázdálkodtak - Adj pénzt, vagy agyonlövünk! - hangzott fel lengyelül vasárnap reggel a kassai M. M. lakásának ajtaja előtt. Miután a tulajdonos nem nyitott ajtót, a négy betörő egyszerűen berúgta azt. Áldozatukat a fejére mért ütéssel a földre terítették, majd kitépték a hálózatból a telefonzsinórt. Végül 60 ezer korona készpénzzel és egy Philips márkájú telefonnal távoztak. Zsákmányuknak azonban nem örülhettek sokáig. A Vyšné Komárnik-i határátkelőn a rendőrség letartóztatta a 17-28 év közötti négy lengyel férfit, akik bevallották tettüket. (TA SR) Leni Fischer az államfőnél Michal Kováč tegnap fogadta Leni Fischert, az ET Parlamenti Közgyűlésének elnökét. Štefko elnöki szóvivő elmondta: az államfő jónak értékelte az ET-vel való együttműködést, amely egyben az ország stratégiai céljaként szereplő euro-atlanti integráció szempontjából is fontos. Tájékoztatta vendégét: az integrációról az ország döntó politikai szubjektumai hasonlóképpen vélekednek. (TA SR) Önkormányzati tanácskozás A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) az államigazgatási reform áttekintése érdekében október 22-re Nyitrára, 23-ra pedig Iglóra szervezett konferenciát. A nyitrai akción beszédet mond Leni Fischer, az ET Parlamenti Közgyűlésének elnöke is. (TA SR) Jön a norvég külügyminiszter Ma kétnapos látogatásra hazánkba érkezik Björn Tore Godal norvég külügyminiszter, aki kollégájával, Pavol Hamžíkkal a kétoldalú kapcsolatokról tárgyal majd. Norvégiából eddig még nem járt Szlovákiában magas rangú politikus. (TA SR) Visszavonta fellebbezését A húszéves belorusz G. Zlotnikov, akit a Kassai Kerületi Bíróság kétszeres gyilkosságért július 2-án rendkívüli, 24 évi börtönbüntetésre ítélt, még a tárgyalóteremben fellebbezett. De ezt szeptember 30-án visszavonta, amit a Legfelsőbb Bíróság tudomásul vett, így az ítélet jogerőre emelkedett. Zlotnikov tavaly társával együtt agyonlőtt két rendőrt. (TA SR) Új szóvivő a külügyminisztériumban Pavol Hamžík külügyminiszter tegnap Ivan Korčokot nevezte ki az új szóvivőnek. Dušan Matulay személyében a sajtóosztály élére is új ember került. (TA SR) Hudec nem fogadta Kňažkóékat Hudec kultuszminiszter tegnap nem fogadta a parlament környezetvédelmi bizottsági döntése alapján hivatalába képviselői felmérésre érkező Milan Kňažkót és Eva Rusnákovát. Kňažko elmondta, a törvény értelmében három időpontot ajánlott fel a miniszternek, aki erre egyáltalán nem reagált. (TA SR) Újabb vandalizmus Peter Salner, a pozsonyi zsidó hitközség elnöke szerint ismeretien tettesek vasárnap a Chatama Sofer Mauzóleumban megrongálták a világhírű Izák Halevi Landau Dukla rabbi síremlékét. A rendőrség szerint még meg kell vizsgálni, hogy a korábban már jelentett sírgyalázáshoz képest történt-e újabb károsítás is. (TA SR) Holland hajó a pozsonyi kikötőben. Idén a pozsonyi kikötőben megjelentek a holland személyszállító hajók is. Ezek általában kéthetes turnusokban, Passau és Budapest között, amerikai és francia turistákat szállítanak. A képen a százszemélyes rotterdami Erasmus hajó látható. (TA SR-felvétel) Az államfő hangsúlyozta vendégének: az eltérő nézetek egyes politikusok véleményének tekinthetők. TA SR-felvétel