Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-15 / 241. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1996. OKTÓBER 2528. SporT/Tévé és Rádió - szombAt [] Pontos helyzetfelismerés és egy egész produkciót felfrisítő játék Koncz Gábornak rajongói vannak Szlovákiában Hívták, jött, és félnap alatt beilleszkedett a társulatba. Legendás munkabírása, pontossága a kassai Thália Színházban is magával ra­gadta a társulatot. Beugrá­sa után a harmadik • előadást követően beszél­gettünk a rimaszombati Városi Művelődési Központ előtt. DUSZA ISTVÁN Telt ház, vastaps volt. Hálás közönség nézte végig Aaron Sorkin Semmi és végtelen című színművét. Miben különbözött Jessep ezredes szerepe itt, a budapestiMadách Színházbeli változattól? - Lényegét tekintve ugyanaz az előadás, s mivel a kollégáimat részben már ismertem, viszony­lag könnyű volt alkalmazkod­nom, könnyű volt megtanulnom a járást. A rimaszombati közön­ség érzékenysége nagyon feldob­ta a társaságot. Mindazokat a fi­nom rezdüléseket, váltásokat, csendeket, amiért érdemes szí­nésznek lenni, egész pontosan érzékelték. vv A rimaszombati ** közönség érzé­kenysége nagyon fel­dobta a társaságot. ^ Gondolom, egy budapesti sztárnak nem az anyagi érde­keltség a meghatározó egy ilyen vendégszereplésben. - Kétségtelenül sokkal fontosabb a magyar - az itteni magyar ­színjátszás ügye. S ha a Thália Színháznak tudok egy kicsit segí­teni, akkor végtelenül boldog va­gyok. Bízom benne, hogy a két kassai előadáson is olyan érzé­keny közönségünk lesz, mint Ri­maszombatban volt. Mostanában ismét egy film kapcsán figyelnek Önre a nézők. Rejtő Jenő A három testőr Afrikában című regé­nyéből forgatott filmet Bujtor Koncz Gábor mint Csülök az általa becsült Bujtor István rendezte A három testőr Afrikában című, Rejtő Jenő regénye alapján készült filmben. István, s ebben az egyik fősze­repet játssza. Csülök is olyan népszerű szerepe lesz, mint voltak a Dunai hajós vagy a Névtelen vár főszerepei? - Örülnék, ha a filmet itt is bemu­tatnák, de ha máshol nem, akkor jövőre az itteni magyarok is lát­hatják a televízióban. Végre ugyanabban a légkörben forgat­tunk, mint harminc éven át, ami­kor szinte le sem kerültem a mo­zivászonról. Barátok között vol­tunk, nem is szólva arról, hogy Bujtorral filmek sorában játszot­tunk szerepeink szerinti ellenlá­bas figurákat. Egymás gondola­tát is tudjuk, amitől a forgatás vé­gig kellemes volt. Nyáron forgat­tuk a másik kedvenc mozimat, a Honfoglalást, amit karácsonykor mutatnak majd be a millecente­nárium jegyében. Ez meg azért volt jó, mert végre újra beöltöz­hettem azokba a történelmi jel­mezekbe, amelyekben oly sok­szor játszottam. És ott volt ismét a ló, az én jobbkezem. De már előre örülök, mert egy húszré­szes tévéfilmsorozatot kezdünk forgatni. Hasonló lesz, mint a Ko­jak, én leszek a rendőrfőnök, és magyarországi megtörtént bűnü­gyek filmváltozatai kerülnek majd a képernyőre. Milyen szerepekre készül a színházban? - Kevés olyan nekem való szerep van, amit még nem játszottam el, de most Rostand A sasfiók-jának egyik főszerepét fogom próbálni. Szeretném, ha a fiatal tháliás kol­légáimnak öregedő színészként legalább valamit át tudnék adni. Hiszen semmi más nem fontos az életben, nem kell a világgal törődni, nem kell a politikára fi­gyelni; a mi feladatunk megtalál­ni önmagunkban a harmóniát, a jó belső közérzetet. Ha a mostani fiatal színészek ezt meg tudják csinálni, örök optimistaként biz­tos vagyok benne, hogy egyszer mindannyiunknak szép lesz a vi­lág. Képesnek tartja erre a tháliás fiatalokat is? - Az a legpozitívabb dolog, hogy egyáltalán nem érzem, hogy egy országhatár választ el bennün­ket. Nem érzem, hogy máskép­pen gondolkodnának; megmon­danám az ellenkezőjét is, de egy­szerűen jó, hogy egy másik ott­honba érkeztem meg. Olykor, ha pesti színházakban vendégeske­dik az ember, nem mindig alakul ki a zárt áramkör. Mindenki ro­han, fút a munkája után, s itt be­szélgetünk, hangosan gondolko­dunk, sztorizunk. Nagyon druk­kolok nekik, hogy kapjanak több anyagi támogatást, de erkölcsi megbecsülést is a közönségüktől. v v Egyáltalán nem ** érzem, hogy egy országhatár választ el bennünket. ^ Az sem ártana, ha a színpadjuk két méterrel nagyobb lenne, mert azoknak a műszaki körül­ményeknek, amelyek a leg­rosszabb helyzetben lévő pesti színházban is megvannak, itt csak a töredéke van meg. És még­is csodálatosan teszik a dolgukat. Komárom gazdagabb lett a Bástya '96 nemzetközi szobrász alkotótábor képzőművészeti alkotásaival Nem számított a nyelvtudás BENDE ISTVÁN Népek megismeréséhez és barát­ságához nagyban hozzájárulnak a különböző kulturális rendezvé­nyek is. Ezek közé tartozik a szeptember folyamán megrende­zett BÁSTYA '96 nemzetközi szobrász alkotótábor a komáro­mi T.TJaléria V. Bástyájában. A II. Nemzetközi Bástya Szob­rászszimpózium fő rendezője az V. Bástyában működő T. Galéria volt, számos védnök aktív támo­gatásával. Több mint két hét alatt 6 ország, így Szlovákia, Magyar­ország, Lengyelország, Anglia, Horvátország és Ukrajna hét szobrásza élt és alkotott baráti közösségben. Itt nem számított a nyelvtudás, szoros barátságok fejlődtek ki a szimpózium alatt. Mindegyik művész számára a T. Galéria biztosított megfelelő anyagot, így fából, kőből, már­ványból vagy kombinált techni­kával készültek el az egyes alko­tások, szám szerint 11 új művel gazdagodott az V. Bástya körüli művészpark. A szobrászok mellett minden el­ismerést megérdemel Štefan Tóth mérnök, a T. Galéria tulaj­donosa, akinek nagy érdeme van abban, hogy a szobrászszimpózi­um második évfolyama is sikere­sen zárult. A szimpózium befe­jeztével az alkotásokból állandó kiállítás nyílt, amely napjainkban is megtekinhető. A lengyel Kot­kowski Alfréd fából megalkotott „Komáromi madarak" című művével szimbolikus párhuza­mot húz az ember és a madarak élete között. Simon Moller Angli­ából a fehér márványból készült „Megtört nő" című alkotásával érdekesen szól a nők gyakran ne­héz életéről, amikor már sokszor nem találják életük értelmét. A horvát Ante Jurkovič a szobrász­szimpózium legfiatalbb, de érett művésze „Gyengéd" című alkotá­sával a nők iránti szerelmét fejezi ki. Érdekes kombináció fából, kőből és rézből a magyarországi Lipovics János alkotása: egy ma­dárhoz hasonló gályával vall a maga körüL látott világról. Az uk­rán Petro Staruch T alakú Krisz­tus-szobrával figyelmeztet min­denkit: nem becsüljük egymást. Lipovics János magyarországi szobrászművész alkotásával (A szerző felvétele) A két szlovák szobrászművész közül Peter Strassner humorral vegyítve ébreszt gondolatokat a „Csókolj meg, kérlek" és „Ülj le végre" című alkotásaival. Štefan Zemanovič pedig hatalmas fából készült, „Világ-otthon" című művével a farsangi karneválok vidám hangulatát kelti. Egyértelműen megállapítható, hogy a művészek új értékeket te­remtettek Komáromban. Megjelent Rudolf Chmel könyve A Kalligram Kiadó Domino soro­zatábanjelent meg szlovák nyel­ven Rudolf Chmel irodalomtör­ténész és diplomata kötete Moja maďarská otázka (Az én ma­gyar-kérdésem) címmel. A könyv első részében a szerző naplója olvasható, amelyet Csehszlovákia budapesti nagy­követeként kezdett írni 1990jú­niusában. A második rész Rudolf Chmel tanulmányait tartalmaz­za a szlovák-magyar kapcsola­tokról, valamint Közép-Európa kérdéseiről, problémáiról, (ú) . . . MOJA MADARSkUmZKA Gyermekfórum Pozsonyban Ünnepel az UNICEF. Öt évtizeddel ezelőtt hozták létre az ENSZ gyermekalapját, amelynek tevékenysége arra épül, hogy a világ minden gyerekének joga van az örömteli életre, a játékra, a zavartalan, harmonikus fejlődésre. Ajubileum al­kalmából a világ gyermekeinek életét bemutató fényképkiállí­tás nyílt október 12-én Pozsonyban a Pálffy-palotában, majd Kamila Magálovának, Szlovákia UNICEF-nagykövetének rész­vételével.gyermekfórumot tartottak, (ki) Találkozó a kávéházban Bárki, bármikor, bármilyen témával jöhet és leülhet az aszta­lomhoz. Mert az biztos: október 15-én (azaz ma) délután öt és este hét óra között a pozsonyi Lýceum kávéházban (a Konvent utcában, közel a Kalligram szerkesztőségéhez, szemben a Fó­rum szállóval) leszek. Nem feltétlenül kell beszélgetni, a hall­gatás is lehet sokatmondó. Szeretettel: Dusza István SZÍNHÁZ : SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Carmen (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Üvegre festve (19) KIS SZÍNPAD: Szentivánéji szexkomédia (19) ÚJ SZÍNPAD: Grand Hotel (19) KELET SZLOVÁKIAI SZÍNHÁZ: Lengyel vér (19) MOZI POZSON Y HVIEZDA: A Függetlenség Napja (am.) 15.30, 18, 20.30 OB­ZOR: Twister (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Multiplicity (am.) 15,17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Mission: Impossib­le (am.) 18.30, 20.30 Kábelbarát (am.) 17.00, Suzanne (szlov.-cseh) 20 A szertartásmester (cseh) 19 Csendes fájda­lom (szlov.) 19.15 TATRA: Twister (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Fehér vihar (am.) 15.30,18, 20.30 KASS A SLOVAN: Őrült komédia (ol..) 15.30, 17.45, 20 DRUŽBA: Twister (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Mr. Holland opusza (am.) 16,19 CAPITOL: Fehér vihar (am.) 15.30,18,20.30 ÚS­MEV: A Függetlenség Napja (am.) 16. 18.15, 20.30 IMPULZ: Mrs. Parker és az elvarázsolt kör (am.) 16.15,19.15 Beregszászi tálalásban Kassán: Sólyompecsenye Bocaccio-módra ÚJ SZÓ-HÍR E hét közepén, azaz szerdán este és csütörtökön délután Kassán vendégszerepel a Beregszászi Illyés Gyula Magyar nemzeti Színház. A kárpátaljaiak ezúttal Giovanni Bocaccio Dekameronjának tíz történetét mutatják be. Vid­nyánszky Attila rendező a következőket mondta a „pajzán játékokról": - A darab szereplői számára menekülés ez a pes­tisből, a realitás szörnyűségeiből. Számunkra is, akik az előadást csináljuk. Menekülés egy másik világba, a játékba, a színházi me sék világába, ahol hitünk szerint megőrizhetjük magunkat tisztá­nak, hiszen ez az egyeden le­hetőség a túlélésre, (g-f) Vasárnap kezdődött Besztercebányán az operanapok harmadik év­folyama, melyet llja Zelienka Báthory Erzsébetről szóló operájával nyitottak meg. Az ősbemutatón Mária Tomanovát a címszerepben, Ján Vaculíkot pedig Fickóként láthatta a közönség. (TA SR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom