Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-14 / 240. szám, hétfő

12 Gazdaság és fogyaszTók ÚJ SZÓ 1996. OKTÓBER 15. október 15-én (kedden) dél­után öt és este hét óra között a pozsonyi Lýceum kávéház­ban (a Konvent utcában, kö­zel a Kalligram szerkesztősé­géhez, szemben a Fórum szállóval) leszek. Nem feltét­lenül kell beszélgetni, a hall­gatás is lehet sokatmondó. Szeretettel: Dusza István Kassai művész a Kézfogásokban Kézfogások címmel határon túli magyar művészek köz­reműködésével gálaestet szervez 16-án este hét órai kezdettel a Korona Pódium, a Gellért Hotel Gobelin termé­ben. Mikes Lilla, a Korona Pódium művészeti vezetője, az est életrehívója elmondta, hogy a műsorban Kövesdi Szabó Mária, a kassai Thália Színház művésze szlovák, Molnár Gizella sepsiszent­györgyi színésznő román és erdélyi magyar népballadá­kat ad elő. De érkeznek művészek Ausztriából, Be­regszászról Nagyváradról és Marosvásárhelyről is. (MTI) Napóleon mikrofilmen Orosz és amerikai történé­szek mikrofilmen kiadták Na­póleon és a környezetéhez tartozók több mint 1500 kéz­iratát. A kéziratok egynéme­lyike már látható volt kiállítá­sokon, de ez az első eset, hogy másolataik könyvtárak vagy gyűjtők rendelkezésére állnak. A mikrofilmhez orosz és francia nyelvű ismertetőt mellékelnek, s azokat a jövő év elején adja ki a Norman Ross Publishing, Inc. (MTI) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZlNHÁZ: A végzet hatalma (19) ÚJ SZÍNPAD: Grand Hotel (19) MOZI POZSONY HVIEZDA: A Függetlenség Napja (am.) 15.30, 18, 20.30 OB­ZOR: Twister (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Multiplicity (am.) 15,17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Mission: Impossib­le (am.) 18.30, 20.30 Kábelbarát (am.) 17.00, Suzanne (szlov.-cseh) 20 Mr. Holland opusza 17.30 A szertartásmester (cseh) 19 Csendes fájdalom (szlov.) 19.15 TATRA: Twister (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Fehér vihar (am.) 15.30,18, 20.30 KASSA SLOVAN: Őrült komédia (ol.) 15.30, 17.45, 20 DRUŽBA: Twister (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Mr. Holland opusza (am.) 16, 19 CAPITOL: Fehér vihar (am.) 15.30, 18, 20.30 ÚSMEV: A Függetlenség Napja (am.) 16. 18.15, 20.30 IM­PULZ: Mrs. Parker és az elvarázsolt kör (am.) 16.15,19.15 Pozsonyban, a Cosmos kefegyár műhelyeiben látható a Soros Modern Művészeti Központ kiállítása. A kiállító képzőművészek a létező vilá­gok, a filozófia, a tudomány és a művészetek át-átjárható világát tárják a közönség elé meghökkentő installációkban. A képen Németh Ilona hangeffektusokkal ható ágyát hallgatják a látogatók, (t.b.) Martin Marenčin felvétele Haraszti Mária újabb meséi Ismét új gyermekkönyvvel gazdagodott a hazai könyvpi­ac. Haraszti Mária to­vábbszőtte hőse, Buborék tör­ténetét, aki ezúttal egy sziget­re kerül, ahol számos kaland között előbb egy gyökér-, majd egy kagylóvadászaton vesz részt, és megismeri az esőerdő rémséges hangjait. Aztán megjön a hajó, Bubo­rék elbúcsúzik a Majmok szi­getétől, és újabb kalandokra indul. De ezeknek az újabb kalandoknak - dhogy Harasz­ti Mária írja - bárki részese le­het. A Buborék a szigeten elolvasása után a szerző várja a gyerekek ötleteit, rajzait, melyekkel hozzájárulhatnak a történet folytatásához. Ha­raszti Mária Buborék a szige­ten című kötetét Szkukálek Lajos illusztrálta, és a Micro­gramma Kiadó adta ki. (t-si) Találkozó a kávéházban Bárki, bármikor, bármilyen témával jöhet és leülhet az asztalomhoz. Mert az biztos: Nagyon kevés írónak adatott csak meg az, ami a Bohumil Hrabalnak: asztalán az életműve )) A vendéglő nem más, mint maga a színház. » zálni, ábrándozni is enged - írja régebbi feljegyzéseiben. - Egy vendéglőben sok minden meg­történhet, mert a vendéglő nem más, mint maga a szabad szín­ház. Ott, ha kedve szottyan va­lakinek, fogja a korsót, a fejére teszi és úgy táncol vele, de ha dühös és elege van mindenből és mindenkiből, beül a sarokba, és senkihez sem szól. Ha dalolni van kedve, akkor rázendíthet, de van olyan vendég is, aki úgy jön vissza az asztalhoz, hogy közben elmélázva gombolja a sliccét, a legszebbek azonban azok a vendéglők, ahol tévé is van, ahol a színház mellett a té­véműsort is nézhetik a vendé­gek, és kommentálhatják az ese­ményeket és a sportközvetítése­ket... A vendéglőben, sör mellett, munkát is kaphat az ember, vagy nyélbe ütheti egy családi ház felhúzását, vannak dolgok, amelyeket másutt be sem sze­rezhet, csak itt. A vendéglő az a hely, ahol fiatal lányok is meg­fordulnak, bejönnek sörért az utcáról... ilyenkor minden ven­dég elhallgat, és nem is azt bá­mulja, amit a farmernadrág ta­kar, a gyönyörű idomokat vagy a kebleket a blúz alatt, hanem csak úgy elcsendesednek, mert a pult előtt egy fiatal nő áll, az pedig tudja, hogy ha nem is né­zik őt, akkor is hatással van min­den férfira. A söröző mozgásban lévő inga, gyönyör és csúnya­ság, unalom és izgalom, feszült­ség, ha belép egy idegen... kol­lektív színház, happening... az a hely, ahol a lehető legkevésbé szorgalmazzák a világ változá­sát, a forradalmat és az ellenfor­radalmat... A sör mellett meg­oldható minden konfliktushely­zet, és ott döbben rá arra is a vendég, hogy a gyávaság néha a legnagyobb tisztesség, a kis­írás közben tanultam meg írni. \\ ni a gondolatokat. írás közben megtanulni írni." Aztán teljesen váratlanul az asztalra csapott, de úgy, hogy táncoltak a sörös­kriglik, és kétkedéseit, elbizony­talanodásait félretéve annyit mondott csupán: „Sok mindent írtam, de most már tudom: ezt nevezik iroda­lomnak. Talán nem éltem hiá­ba!?" Talán? Ez csak költői kérdés lehetett. A Nap Kiadó Metszet sorozatának első kötete Grendel legszelídebb története is tragédia Tom Cruise új filmje kasszasiker az egész világon Mission: Impossible a hazai mozikban DUSZA ISTVÁN Ha valaki fellapozza Grendel Lajos Vezéráldozat című, válo­gatott novellákat tartalmazó új kötetét, három tény fölött is el­gondolkozhat. Az egyik, hogy immár az ő életművét is érett­nek látja arra egy kiadó, hogy belőle novellaválogatást adjon közre. A másik, hogy Temesi Fe­renc magyarországi író, a nagy­sikerű Por I., II. szerzője váloga­tott a pályatárs novelláiból. Harmadszorra akár meg is döb­bentheti az olvasót: Grendel La­josnak három éve jelent meg utoljára szépprózakötete. Az e nyáron könyvpiacra került A végeredmény a szellem kalandjairól elmesélt tör­ténetekből kerekedik ki. Véráldozat-ban egyáltalán nem fedezhetjük fel a válogatás biog­ráfiai szempontjait. Nem hi­szem ugyanis azt, hogy egy tel­jesebb merítés után Grendel Ál­dozat című első kötetéből egyetlen egy novella sem kerül­hetett volna át ebbe. Temesi Fe­rencet, a válogatót nyilván nem az egyre jellegzetesebb arcot öltő novellista érdekelte, ha­nem a kiadott novellákból „megalkotható" valamifajta új gondolatra felfűzött kötet válo­gatói kimunkálásának a le­hetősége. Nos, ez a legmesszebbmenőkig sikerült Temesi Ferencnek, Grendel Lajos hathatós köz­reműködésével, akinek a Bőröndök tartalma és Az oniriz­mus tréfái című novelláskötete­iből válogatott. A végeredmény a szellem kalandjairól elmesélt történetekből kerekedik ki. A hősök ezekben a novellákban hol tükörképei (Grendel után szabadon), hol valóságos kive­tülései önmaguknak. Márpedig a tükör nem a valóságot mutat­ja, s a kivetülés pedig nem tü­körkép. Ettől a különös idő-tér játéktól tűnik valamennyi Grendel-no­vella ironikus bölcseletnek, amelyeknek a történetei amo­lyan példabeszédszerűeknek tetszenek. Az utak semmibe veszőknek, a falvak reménytele­nül eltemetetteknek, a városok valószerűtlenül elhagyatottak­nak, az emberek időtleneknek mutatják magukat. Olyanok mindannyian, mint akik számá­ra szinte nem létezik jelen, csak a múlt és a jövő kínál számukra valamifajta esélyt sorsuk betel­jesedéséhez. A történetek a krimiszerű izgal­makat keltő írói csavarásokkal együtt is hordoznak egy primér mesét. Azt ilyen mondatokat meg az olvasó egyenesen aján­dékként szemelgetheti ki a no­vellákból: „...a szabadság re­mény nélkül nemcsak erkölcs­telen, hanem elviselhetetlen is." (A szabadság szomorúsága) „Az ötvenes évek elején az em­ber abban sem lehetett biztos, hogy lesznek-e hatvanas vagy hetvenes évek." (Történet az ötvenes évekből) Nem hiszem hogy tévednék, ha leírom: Grendel a történeteiben az időn túli szellemi dimenzióra igyekszik minduntalan - ha nem is kaput - de legalább abla­kot nyitni. (Nap Kiadó, Duna­szerdahely) TALLÓSI BÉLA Nagy várakozás előzte meg a fil­met. Errefelé, tájainkon még in­kább, hiszen már régóta figyel­tük a szenzációt, hogy Tom Cru­ise Prágában forgat. Aztán elké­szült a nagy csinnadrattával be­harangozott munka, a Mission: Impossible. Nem olyan lett, amilyennek a forgatást kísérő sajtóvisszhang alapján vártuk, ennek ellenére kasszasiker, bár­hol vetítik is a világban. Igen-igen, hiszen Tom Cruise­ért, Amerika nemzeti filmhősé­ért sokan bemennek a moziba. Jó nézni őt. No, de Cruise min­den eddiginél érettebb megjele­nésénél többet nem nagyon nyújt a film, mert enyhén szól­va, nem igazán kápráztat el új­szerűségekkel. Amerika nemzeti filmhőséért sokan bemennek a moziba. A Mission: Impossible a hideg­háború utáni időszakban játszó­tó, amolyan James Bond-féle kémsztori, amelyben szinte minden ismerős. A nyaktörő ak­ciók egymásutánjában - ame­lyek során Cruise és kémcsapata a feketepiacra került titkosügy­nök-lista felhasználhatóságá­hoz szükséges számítógépes discet próbálja megszerezni - a kémfilmek szinte minden eddigi jól bevált eleme visszaköszön. Na, persze az akció- és kémfilm­sémákat kevésbé ismerő mozi­látogató azért helyenként tud izgulni és visongani is a filmen. Mert azért van ebben a sztori­Tom Cruise nemcsak jó színész, jó akrobata is. (Foto: archív) ban egy-két jól robbanó, hatásos geg. Amikor Cruise csinos kém­társa addig-addig játszadozik a töltőtollával, mígnem minden­féle feltűnés nélkül, a legelegán­sabb mozdulattal hánytatót spriccel a CIA alkalmazottjának a csészéjébe. És minden eltúl­zottsága ellenére - patkány a bádogalagútban - a CLA fotocel­lás és röntgenherkentyűkkel őrzött erődítmény-hadiszállá­sán játszódik a film egyik legiz­galmasabb jelenete is. Ez pedig nem más, mint Tom Cruise sze­met gyönyörködtető, látványo­san ügyes akrobatamutatványa, ahogy a mennyezeti szellőzőbe­rendezésen leereszkedve, tartó­kötélen csüngve, lógva, egyen­súlyozva mesterkedik, hogy megszerezze a listához szüksé­ges kulcsot. Tom Cruise legújabb mozija a tavaly készült Johnny Mnemo­nic, A hálózat, Bérgyilkosok után folytatja a számítógépes filmek sorát. Táncoltak a söröskriglik hitűs'ég a legnagyobb hit, az óvatosság a legjobb támadás. Hogy kevéssel beérni a legna­gyobb erény." Az Arany Tigrisben természete­sen nemcsak sörözni - kiállítani is lehet. Például könyveket. Egy egész életművet. Ezt tette a mi­nap Hrabal kiadója, Václav Kad­lec, alias Karafiát úr is, aki 1991-től ez idáig tizennyolc kö­tetbenjelentette meg az író ver­seit, novelláit, kisregényeit, fel­jegyzéseit, mindazt a „szöve­get", amely 1934 és 1995 között született. Az életmű utolsó da­rabja, amely a szerző bibliográ­fiáját tartalmazza majd, jövőre lát napvilágot. „Már nem is emlékszem, miket írtam ennyi év alatt - jegyezte meg Hrabal a ki tudja, hányadik sör után. - A kezdeti kísérletezé­sek után még csak dadogni tud­tam, a kiforrottabb írások jóval később jöttek. Igazából azonban mindig csak magamnak írtam. De bárkiből lehet Prométeusz, akinek sikerül ellopnia a tüzet. Számomra ez a legszebb külde­tés. Az írni tudás. Formába önte­író és söröző szorosabb kapcsolatban aligha lehet, mint Bohumil Hrabal és az Arany Tigris. Házasság ez a javából. Házasság hosszú délutánokkal, mély hallgatásokkal, sú­lyos korsók mellett ücsörgő gyöngéd barbá­rokkal. SZABÓ G. LÁSZLÓ Házasság, amelyben mindkét félnek pótolhatatlan a másik. Hrabalnak fészke, otthona, za­jos magányának népes előszo­bája, történeteinek dúsan termő melegágya az Arany Tig­ris, annak pedig koronázatlan királya, ugyanakkor vásott kölyke is a 83. évéhez közeledő, mostanság meglehetősen zsém­bes, hirtelen haragú író. „Számomra a vendéglő, a sö­röző az a hely, amely sajátos törvényeket, szertartásszerű szokásokat, merev, megváltoz­tathatatlan tételeket diktál, ugyanakkor játszani, improvi- Sörözgetés közben Václav Kadleccal Tomáš Mazal felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom