Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-11 / 238. szám, péntek

Q G] POLITIKA ÚJ SZÓ 1996. OKTÓBER 12. Ámokfutás öt halottal Két orosz katona vérfürdőt rendezett a távolkeleti Szahalin szigetén. Az ámokfutók Szmirnij településen behatoltak a helyi légvédelmi alakulat őrszobájára. Agyonlőtték az őrparancsnokot és négy másik katonát. Magukhoz vettek 3 géppisztolyt, 2 pisztolyt, majd elmenekültek. (MTI) Korzika: felhívás felkelésre Felkelésre hívta fel tegnap a „korzikai hazafiakat" a sziget nacionalista mozgalma, a Fronte Ribellu: az illegális szervezet szerint a felkelés az „agresszorok", azaz a francia államhatalom ellen irá.nyúlna. A csoportosulás emellett egységre szólította fel a különböző - egymással is konkuráló - nacionalista mozgalmakat, míg a helyi képviselőket, a „kollaboráló korzikaiakat" s a franciákat halállal fe_ nyegette meg, mondván: egy pillanatig sem habozik majd hidegvérrel lelőni őket. (MTI) Klaus Kinkéi német külügyminiszter Kinkéi az EU • / r wr I bővítéséről Klaus Kinkéi német külügyminiszter parlamenti beszédében hangsúlyozta, hogy az Európai Unió belső vitái és nehézségei ellenére a szervezet keleti bővítését a tervek szerint meg kell kezdeni. A bonni szövetségi parlament európapolitikai vitájában Klaus Kinkéi óvott attól, hogy a Nyugat könnyelműen eljátssza a közép- és kelet-európai országok beléje helyezett bizalmi tőkéjét. Megerősítette a német kormány ismert álláspontját, hogy a kormányközi értekezletetjövő év közepére be kell fejezni és hat hónappal ezután meg kell kezdeni a felvételi tárgyalásokat. (MTI) Közúti baleset tizenegy áldozat Tizenegy német és holland turista vesztette életét és közel húsz másik megsebesült, amikor tegnap autóbuszuk balesetet szenvedett Törökország déli részén, Antalya tartomány térségében. A turistákat szállító busz Korkuteli és Antalya között, Sogutcuk település környékén megcsúszott az úton, és többször megpördült tengelye körül. A baleset sérültjeit Korkuteli és Antalya kórházaiban ápolják. (MTI) Csehország: szavazás a költségvetési tervről Négy ellenzéki is támogatta a koalíciót A cseh-német nyilatkozat szövege nyilvánvalóan még nem készült el - derült ki a tegnapi találkozó után, amelyre Prágában került sor Havel államfő, a koalíciós pártelnökök, Zeman parlamenti elnök, valamint Zieleniec külügyminiszter részvételével. A jelenlevők a miniszternek tolmácsolták véleményüket, miként kellene folytatni a tárgyalásokat a nyilatkozat szövegéről. (ČTK) Tocsik-ügy: meghallgatás az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában Suchman Tamás: jogi felelősségem nincs ATocsik-ügybenjogi felelősségem nincs: utasítást nem adtam, a dolgot nem tűrtem el, a hölgyet nem ismerem és a pénz sincs nálam - szögezte le tegnap Suchman Tamás. MTI-HÍR A sajtónak azt követően nyilatkozott, miután az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága meghallgatta a Tocsik-üggyel kapcsolatban. Nézete szerint az ÁPV Rt.-nél nem volt korrupció, a vizsgálat nem is erről szól, hanem Tocsik Márta zugírászati tevékenységét és a részére kifizetett szokatíanul magas tiszteletdíjat érinti. A parlamenti testület ülésén az ügyben leginkább érintett tanácsadónó egyébként ismételten nem jelent meg, mindössze egy levelet juttatott el Hack Péter bizottsági elnökhöz. Ebben közli, hogy a körülmények szerda óta amikor egészségi állapotára hivatkozva maradt távol - nem változtak meg. A bizottságnak így a miniszteren kívül csak Kocsis Istvánt, az APV Rt. vezrigazgatóját és Puskás Sándort, a privatizációs szervezet felügyelő bizottságáA leginkább érintett tanácsadónő ismételten nem jelent meg. nak elnökét volt módja meghallgatni. Suchman ismételten elmondta: a Tocsik Mártával kötött keretmegállapodásról februárban szerzett tudomást, s azonnal jelezte, hogy túlságosan magas a tíz százalékos sikerdíj. Az ÁPV Rt. vezetése ekkor ígéretet tett, hogy a legrövidebb időn belül pályázatot írnak ki az APV Rt. és az önkormányzatok közötti közvetítő tevékenységre. Suchman szerint ennek áprilisra kellett megtörténnie. Kocsis vezérigazgató viszont arról számolt be: a pályázatotjúniusban értékelték, s ezután kötötték Tocsik Mártával a szerződést, amely már degresszív díjról szólt. A sajtó előtt Suchman elítélóleg szólt az ügyben ellene folytatott „sajtókampányról", amely szerinte a vizsgálatra nem, csak személyére van hatással. A miniszter nemtetszésének adott hangot a koalíciós partner viselkedése miatt is. Mint mondta: nem várta volna, hogy minisztertársai szólítsák fel lemondásra. Ezt magától is megtette volna, bizonyos részletek tisztázása után. Némi koalíciós vita a bizottsági ülésen is kibontakozott. Suchman szóvátette, hogy az SZDSZ miatt nem lehetett elérni a privatizációs törvény olyan módosítását, hogy a miniszternek módja legyen előre véleményezni az igazgatóság döntéseit. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A cseh parlament szerdán első olvasatban elfogadta a kormány jövő évi költségvetési tervét. A kétszáz honatya közül 103-an támogatták a tervezetet, a koalíciós párti képviselők mellett 4 ellenzéki szociáldemokrata is igennel szavazott. A tervezet a kiadásokat és a bevételeket 549,1 milliárd koronában állapította meg. Mindkét tétel 51,5 milliárd koronával meghaladja az ideit. Az önkormányzatoknak nyújtandó állami támogatást az idei évi 16,8 milliárd koronáról 18,5 milliárdra tervezi növelni a kormány által betetjesztett előirányzat. Még két olvasatra van szükség, Magyarországi közutak Nagyobb forgalom Megkezdődött az amerikai csapatok visszavonását fedező erők Boszniába telepítése, illetve az ott tartozkodó egységek kivonása. A magyarországi közutakon ezért nagyobb forgalomra kell számítani. A Boszniában állomásozó katonák napi ellátását biztosító eddig megszokott 3-5 konvoj mellett további 7 indul a taszári bázisról, illetve Boszniából egymást keresztezve. A lemenő konvojok Taszár-Kaposvár-Böhönye-Nagyatád-Barcs útvonalon haladnak, visszafelé Drávaszabolcsnál lépik át a határt, és Harkány-Pellérd-Szigetvár-Kaposvár-Taszár útvonalon közlekednek. Egy konvoj 20-30 járműből áll. A határforgalom is nehézkesebb lesz a megszokottnál. (MTI) MTI-HÍR Ion Iliescu román államfő aláírta a román-magyar alapszerződést - közölte sajtóértekezletén Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Az államfő szerdán, a román-jugoszláv szerződéssel együtt látta el kézjegyével a Temesváron szeptember 16-án aláírt, a román szenátusban szeptember 26-án, hogy végleg jóváhagyják a költségvetési tervet. Addig sor kerülhet egyes tételek megváltoztatására, de az egész tervezet elvetésére is - közölte a cseh hírügynökség. Az MTI rámutatott, a kormány számára győzelem a szerdai szavazás. A parlament elutasította az ellenzéki szociáldemokratákjavaslatát, hogy a tervet adják vissza a kormánynak átdolgozásra. A 4 ellenzéki képviselő köztük Jozef Wagner, a költségvetési bizottság elnöke - , aki a koalíció által betetjesztett javaslat mellett szavazott azzal indokolta döntését, hogy a stabilitás fenntartása érdekében az országnak érvényes költségvetésre van szüksége. Moszkvai bírálatok Lebegy reagál Alekszandr Lebegy brüsszeli látogatása után tegnap Moszkvában már ismét keményebb hangot használt a NATO-bővítés ügyében. A nemzetbiztonsági tanács titkára leszögezte: az Oroszországot délről és nem nyugati irányból érő fenyegetésről szóló nyilatkozata korántsem jelenti azt, hogy Moszkva megbékélt volna az észak-atlanti szövetség bővítésével, amely nem eredményez nagyobb biztonságot számára. Lebegy szóvivője útján reagált a brüsszeli látogatását ért hazai bírálatokra, amelyek szerint Oroszország fenyegetettségéről nem fogalmazott világosan. Moszkvai megfigyelők emlékeztetnek: nem az első eset, hogy másként fogalmaznak az orosz politikusok külföldön és odahaza. (MTI) a képviselőházban október 3-án ratifikált szerződést. A sajtóértekezleten a szóvivő kommentálta azt a diplomáciai offenzívát is, amelyet Bukarest azért indított, hogy Románia bekerüljön a NATO-bővítés első hullámába. Rámutatott, hogy a kezdeményezés időzítése azzal függ össze, hogy a NATO ebben az időszakban készíti elő döntéseit. Román-magyar alapszerződés Iliescu elnök aláírta Akárcsak a „nagyok" nemrégi hartfordi összecsapásában, most is elsősorban belpolitikai kérdések szerepeltek a terítéken Gore-Kemp tévévita civilizált hangnemben MTI-TUDÓSÍTÁS Az elnökjelöltek hét végi összecsapásához hasonlóan civilizált hangnemben, hivatásos politikusokhoz illő módon folytatott vitát egymással a két amerikai alelnökjelölt, a demokrata párti Al Gore és a republikánus színeket képviselő Jack Kemp. Szópárbajukra szerda este, a floridai St. Petersburgben került sor. Akárcsak a „nagyok" - Bili Clinton és Bob Dole - hartfordi összecsapásában, most is főleg belpolitikai kérdések szerepeltek terítéken. Jack Kemp, a volt lakásügyi miniszter elsősorban a szövetségi kormányzat visszaszorítását, az adóterhek általános csökkenését és a kínálatoldali gazdaságpolitikát előtérbe helyező republikánus választási program jegyében lépett fel, míg Al Gore, a hivatalban lévő alelnök az utóbbi négy év eredményeit, a gazdaság jó helyzetét és az elégedett társadalmi légkört domborította ki. Bob Dole nyomdokát követve a republikánus alelnökjelölt következetlenséggel és átgondolatlansággal illette a demokrata párti kormányzat külpolitikáját, Al Gore viszont egyebek között Bosznia és Haiti példájával igyekezett bizonyítani az USA vezető szerepének a megszilárdítását. Az alelnökjelöltek egyéni szereplésének általában kevés kihatása van a választási eredmény kimenetelére, annál inkább a jelöltek személyes sorsának és politikai pályafutásának alakulására. Nyílt titok, hogy sokan Gore-ban a leendő demokrata párti éllovast látják, Kempet pedig esélyesnek tartják a következő republikánus elnökjelöltség megszerzésére. A szerda esti televíziós vitájukat ilyen értelemben akár a 2000-es választási összecsapás bemeleGore és Kemp szerda esti televíziós vitáját akár a 2000-es választási összecsapás bemelegítőjének is lehetett tekinteni. (CTK/AP)