Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-01 / 229. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1996. OKTÓBER 1. KOMMENTÁR Megmaradásunkért SZILVÁSSY JÓZSEF Aki megáll, az lemarad, tartja a mondás. Ez a felismerés nap­jainkban különösen a tömegtájékoztató eszközökre érvényes, hiszen a műsorszórás és a hírátvitel szédületes fejlődése drá­mai kihívást jelent az írott sajtó számára is. Egyre több szlová­kiai magyar polgár házába is bekopognak a műholdas tévé­csatornák, ó is ráléphet az információs szupersztrádára. Nap­jainkban szerencsére nálunk is mind kisebb gondot jelent bár­milyen magyarországi vagy más külföldi laphoz hozzájutni. Ezek a tényék az Új Szó kiadóját, valamennyi felelősségtelje­sen gondolkodó munkatársát ugyancsak cselekvésre és lénye­ges változtatásokra szorította. Nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy elavult arculattal és tar­talommal, főleg szemlélettel nem maradhatunk talpon még akkor sem, ha jelenleg csak ez az egyetlen szlovákiai magyar napilap létezik. Senki sem ülhet súlyos következmények nél­kül vélt vagy igazi babérjain. Mi sem állíthatjuk, hogy monopolhelyzetben vagyunk, mert naponta megmérettetünk. Az olvasó naponta dönt, hogy bennünket vagy más napilapot vásároljon-e, esetleg többet, köztük az Új Szót. És ugyanígy naponta értékel: sikerült-e megfelelnünk elvárásainak. Sikerült-e ót minden lényeges eseményről tömören, érdekesen tájékoztatnunk, eligazítani a belföld és a külvilág szövevényes eseményeiben.Ezeket az evidenciákat szem előtt tartva, több hónapos eszmecserék, olykor pedig heves viták eredményeképpen tervezte meg neves német szakember la­punk új grafikai arculatát, amely áttekinthetőbb, remélhetően érdekesebb és színvonalasabb tartalommal párosul. Igyekeztünk minden olyan értéket, témakört és kisrovatot megőrizni, amely népszerű olvasóink körében. Többet közü­lük mától más helyen találnak meg tisztelt olvasóink. Megszűnik például a szombati gazdasági melléklet, viszont hétfő kivételével - amikor a hét végi sporteredmények kapnak kiemelt helyet - naponta lesz gazdasági oldalunk. Továbbra is megkülönböztetett szerepet kap a kultúra, amely identitá­sunk megőrzésének és az európai értékrend meghonosításá­nak fontos eszköze. Új rovatokkal és témakörökkel kívánjuk az eddiginél sokrétűbben szolgálni olvasóinkat. A képeknek és különböző táblázatoknak már nem csupán illusztratív funkciójuk lesz, hanem önálló hírértékük is. Nagy érdeldódéssel várjuk tisztelt olvasóink visszajelzéseit a megújult Új Szóval kapcsolatban. Ezt a lapot eddig is népes olvasótáborunk ragaszkodása, sokak elismerő vagy kritikai véleménye tartotta fenn. Egyetlen szlovákiai magyar napila­punk ezután is csak úgy maradhat életben, ha sokan, a mainál még többen érzik úgy, hogy nélkülözhetetlen társuk a gond­ban és örömben. JEGYZET Hl Hoppá ­van újság! KERTÉSZ GÁBOR Hoppá! Van bizony, és nem is akármilyen! Újság van! Még mielőtt jelzőkkel és Tagozó­dással tovább osztódnék gon­dolatilag, arra kérem a Tisz­telt Olvasót, nézze meg jól azt, amit most a kezében tart. Mert arról beszélek, az az Újság. A szó szerinti Új Szó. A honi sajtó sokszor bo­rús egén egy derűs újszülött. Amelyiknek minden szempár új, s amelyiknek ráadásul ­fából vaskarika? - már múlt­ja van... Tudom, a hozzánk évtizedek óta hűséges Olva­só, aki megszokta az ÚJ SZÓ régi arcát, és legmélyebb ál­mából felriasztva is betéve tudta már, hogy mit s hogyan vagy kit s hogyan talál meg a lapban, most összevonja szem­öldökét, mint ama bosszús betyár, és elindul az asztalfi­ók felé, hogy előkotorjon egy kapitális méretű rozsdás konyhakést, mellyel miszlik­be aprítja legkedvencebb na­pilapjának ismeretlen utód­ját, ezt a sehonnani trónkö­vetelót. Lehet, hogy szíve jo­ga, én mégis megkérném: ne tegye. Igyon egy korty hideg vizet vagy inkább egy pohár bort, ahogy az egy születés­napon illik. És várjon türel­mesen egy-két napig. Addig­ra az újszülött felnőtté és jó baráttá válik. Barátot misz­likbe aprítani pedig - ugye, ezt belátja a hűséges Olvasó is - még mifelénk sem szok­tak sűrűn. Hát ennyit az idősebb generáció, a rozsdás konyhakés és az ÚJság viszo­nyáról. Ami pedig a fiatalabb korosz­tályt illeti: vallják be férfia­san - ók már várták a megúj­hodást. Hogy ne csak okosak legyünk, de még okosabbak is. Hogy ne csak szépek le­gyünk, de még szebbek is. És még szórakoztatóbbak és még közvetlenebbek és még modernebbek és még frisseb­bek és még, még, még... Még ilyet! Hoppá - van újság! Jó lapot kívánunk! Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezetó: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa politika - (5238338), Mislay Edit - kultúra - (5238313), H. Sidó Zoltán - gazdaság - (5238310), Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkeszlőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/92514, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács F-dit ügyvezető igazgató (tel: 5238322, fax: 5238321) Hirdetóiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUBIAPRJNT 02-es üzeme. Terjeszti a PNS, valamint a Media­print-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedély száma 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Kábítószer-élvezők Lakásokat fosztanak ki a drogosok Statisztikai adatok szerint 1996 első nyolc hónapjában 20 836 betöréses lopást követtek el Szlo­vákiában, a rendőrségnek 6270 esetet sikerült kinyomoznia, ami 30,2 százalékos felderítettséget jelent. A betörések számát tekint­ve a főváros áll az első helyen, de csak 13 százalékos a felderített­ség. A betörők java részére a ká­bítószer-élvezők közül kerül ki, akik magányosan vagy kisebb­nagyobb bandákba tömörülve elsősorban a magánlakásokat fosztogatják. A rendőrség a kö­zelmúltban tartóztatott le egy fővárosi kábítószerest, aki magá­nyos farkasként ebben az évben már közel egymillió korona ér­tékű holmit lopott össze, a pénzt az utolsó fillérig kábítószer-vá­sárlásra fordította, (h) Övön aluli ütés: a törvény ismét kitiltotta a parlamentből a nemzeti kisebbségek nyelvét Kit szolgál az új házszabály? Az államhatalom egyik pil­lérének, a legfelsőbb tör­vényhozó szervnek a pon­tos helyét és hatáskörét az alkotmány határozza meg. Ahhoz, hogy a parlament zökkenőmentesen végez­hesse munkáját, egyér­telmű működési szabály­zatra van szüksége. DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD A házszabálynak a parlamenti demokrácia és a jogállam építé­sének alapelveit kell szavatolnia. Ez a szerteágazó törvényalkotási folyamat egyik legalapvetőbb törvénye, amely figyelembe veszi a képviselők függetlenségét és szabad döntési jogát, valamint a parlament többpárti szerkezetét. Érzékenyen kell kezelnie a több­ség és az ellenzék közti nézetkü­lönbséget, úgy, hogy a konstruk­tív javaslatok a törvények alkotá­sának hasznára váljanak, függet­lenül attól, hogy melyik féltől származnak. Az új házszabály elfogadása egy igen hosszú vajúdás végére tett pontot. Annak ellenére, hogy számos új megoldást tartalmaz, amely szigorítja a törvényalko­tást, és elősegíti a jobb minősé­get, sok az olyan rendelkezés, amely nem ésszerű, és elsősor­ban a többség, illetve a házelnök elképzeléseinek biztosít szabad utat. Minőségileg nagy előrelé­pést jelenthetne a törvényterve­zet új, háromlépcsős elbírálása, ha ebben a bonyolult folyamat­ban nem akadnának buktatók. Ha a tervezetet az első olvasat után a ház visszautasítja, akkor soha többé nem kerül a parla­ment elé. A második olvasatra a tervezet bizottságokban való el­bírálása és előkészítése után ke­rül sor. Ebben a szakaszban már csak 15 képviselő közösen nyújt­hat be módosítást. Tekintettel ar­ra, hogy ezentúl az egyes frakci­óknak legalább 8 tagból kell áll­niuk, legalább két frakciónak kell benyújtania az új javaslatot. A harmadik olvasat esetében még szigorúbb a követelmény: 30 képviselő aláírása szükséges egy­egy javaslat elóteijesztéséhez. Mindez ellenkezik a képviselői jogokról szóló törvénnyel. Az el­fogadott házszabály rendelkezé­sei a házbizottság összetételében is aránytalanságot idéznek elő, amely nem tükrözi a parlamenti erőviszonyokat, sőt az alelnökök jelenléte egyértelműen a kor­mánykoalíciót erősíti. Az új tör­vényben megfogalmazott meg­torló intézkedések, sót pénzbír­ságok megalázó helyzetbe hoz­hatják a honatyákat, s az ülésve­zetó, vagyis a kormányhatalom részéről visszaélésekre kerülhet sor - elsősorban az ellenzéki kép­viselőkkel szemben. Számunkra övön aluli ütés, hogy ez a törvény ismét kitiltotta a parlamentből a nemzeti kisebbségek nyelvét, ami egyértelműen ellenkezik az alkotmányban rögzített jogaink­kal. A többség nacionalista ma­gatartását mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy még Peter Brňák (DSZM) képviselő „sala­moni" javaslatát sem szavazták meg a képviselők (tolmácsolás saját költségen). Az új házszabály az eddiginél szi­gorúbb keretet határoz meg, de ugyanakkor előnyöket biztosít a kormánykoalíciónak: kisajátít­hatja magának a parlamentet, és lehetetlenné teheti az érdemi vi­tát. Viszont az is igaz, hogy ez a jogszabály bumerángként hathat ajövőben. A szerző atomfizikus, jelenleg a Magyar Koalíció parlamenti frak­ciójának a vezetője Mihail Kolesznyikov orosz hadseregtábornok tegnap látogatást tett Michal Kováč államfőnél Szlovákia Európa felé igyekszik Az államfő és az orosz védelmi miniszterhelyettes. A két politikus véleménye nem egyezett meg pontosan, már ami a kelet-közép­európai országok NATO-tagságát illeti. (TA SR-felvétel) TA SR-TUDÓSÍTÁS Michal Kováč köztársasági el­nök tegnap fogadta Mihail Ko­lesznyikovot, az orosz védelmi miniszter első helyettesét. - El­jött az idő - nyilatkozta Michal Kováč amikor minden erőnkkel a háborús konfliktu­sok megszüntetésén kell fára­doznunk, hogy a nemzetközi politikát ne katonai döntések, hanem a szabad gazdasági együttműködés irányítsa. A köztársasági elnök azt is leszö­OLVASÓI LEVELEK Hat koronát egy mosolyért Néhány éwel ezelőtt még hi­ányzott a kereskedők arcáról a kedvesség, a mosoly. Ma már gyakran találkozunk magánke­reskedőkkel, akiknél ez nem hi­ányzik. A rimaszombati piacon papri­kát vásárolok. Az árcédulán az áll, hogy 15 Sk. Az eladó fiatal­asszony a szigorú nyelvtör­vény szerint először szlovákul, majd magyarul kérdez, moso­lyogva. Egy kiló paprikát kérek. Ráteszi a mérlegre, de mivel a mérlegnek két nyelve van, én is látom, hogy egy kiló és négy de­ka. Aztán mosolyogva megkér­dezi: lehet több? Igennel fele­lek. Majd leteszi elém a pultra, és mosolyogva mondja, hogy huszonegy korona. Átadom a pénzt, a hölgy mosolyog, ám számlát „elfelejt" adni. Odaha­za lemérem a paprikát, a mér­leg itt is csak egy kiló négy de­kát mutat. Azon gondolkodom, hogy a négy deka paprika miért hat korona, de rögtön rá is jö­vök. A mosolynak ára is van. Azt fizesse meg a vevő. Mert csak úgy ingyen nem lehet ám mosolyogni! Katona László Beretke Hova kerültek az anyagi javak? Most már a derék svájciak is so­ron vannak. Ott csillog a zsi­dóktól elvett sok arany a ban­kok mélyén. Ennek kapcsán Magyarország ismét terítékre került. Most már csak meg kell határozni, milyen arányban ré­szes az ország ebben a gyászos ügyben. Már a parlament is széltében-hosszában foglalko­zik a kényes kérdéssel. Szlová­kia önállóságának a kikiáltását követően felmerült, hogy mi lesz a szlovák államból szárma­zó arannyal, amely a háború után Prágába került. Letagad­gezte, Szlovákia egyértelműen az Európai Unió és a NATO felé integrálódik, hiszen egy ilyen kis ország nem lebeghet politi­kai vákuumban. Kolesznyikov hadseregtábornok hangsúlyoz­ta, Oroszország jó gazdasági kapcsolatok kiépítésére törek­szik Szlovákiával, és főként a harci eszközök előállításában való együttműködést szorgal­mazza. Viszont, mint mondta, Oroszország nem ért egyet a NATO kelet-európai terjeszke­désével. •HBiniiiiiiiHaHMBnHi hatatlan tény, hogy 1940 és 1945 között Tiso asszisztenci­jával hatvanezer zsidót pusztí­tottak el. Ezek vagyona átment az úgynevezett arizátorok (én enyhén tolvajoknak nevezném őket) tulajdonába, az arany ál­talában az állam bankjába. És aztán? Ezekről az ügyekről nem esik nyilvánosan említés, vagy csak nagyon csendesen. Az ügy kapcsán felmerül a kér­dés, hol van az 1945 után el­kobzott (rabolt) majyar arany, pénz, nem is szólva a földekről, telkekről, házadról, üze­mekről, gyárakról stb. És mi lesz a szellemi, lelki károsodás­sal? Cs. I., Pozsonr

Next

/
Oldalképek
Tartalom