Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-02 / 204. szám, hétfő

1996. szeptember 2. BELFOLD ÚJ SZ

Ó 3 | AZ UJ SZO NYÁRI JATEKANAK NYERTESEINEL JÁRTUNK Mint a mesében... A sors úgy hozta, hogy az ÚJ Szó nyári Játékára beérkezett 31151 versenyszelvény közül az első díjat - 50 OOO koronát - az illésházi Nyárslk Attila nyerte. A második díj nyertese a csallóközcsütörtöki Šárka Žlžlavská, ő egyhetes, kétszemélyes utat nyert Korfura. Mivel kíváncsiak voltunk, hogy a nyertesek mit szólnak nyereményükhöz, még frissiben felkerestük őket. Nyársik Attilát nem találtuk otthon, így az édesanyjával beszéltünk, őt kérdeztük, hogyan fogadta a hírt. Ő is csak az újságból tudta meg, hogy 2Í éves fia benevezett a játékra és nyert. Ahogy meséli a történteket, könnyezik a szeme, látni rajta, hogy nagyon örül. - Soha életemben nem volt szerencsém, nagyon örülök, májában érvényesülni, külföldön próbál szerencsét. Az utcán megállítottak, de nem tudok semmit mondani, én is csak annyit tudok, mint mások. Hogy mire költi majd a pénzt? Én úgy gondolom, a legjobb megoldás lenne betenni a bankba, hosszú lejáratra, nagyobb kamatra és a kamatok mellett keményen dolgozni, becsületefog valamikor hazajönni, el sem fogja hinni, még jó, hogy benne van az újságban. Mint a mesében. Csallóközcsütörtökön, miután megtaláltuk a keresett házat, bemutatkozunk a felénk közeledő idősebb házaspárnak. Azt mondják, Šárka nincs otthon, Bécsbe ment a szüleivel, csak az éjjel érkeznek haza. így Lelkes Margit és férje, Árpád, a 14 éves Šárka nagyszülei mesélnek arról, hogyan érintette őket a hír, mit szólnak a nyereményhez. -Éppen ma nem hozott a postás Új Szót, pedig már '53 óta olvassuk a lapot. A szomszéd mondta az örömhírt, hogy Šárka nyert. Telefonáltunk a postára, hogy nem kaptunk Új Szót, küldjenek. Már hiányzik a lap, ha nem jön. Más újságot nem is fizetünk elő. Nem akartuk elhinni, hogy nyert a kislány, csak akkor hittük el, amikor az újságban olvastuk. Nagyon örülünk, a nyereménynek. Alig várjuk, hogy hazaérjenek, és elújságoljuk Šárkának az örömhírt. Én csinálgattam az unokáimnak a szelvényeket - meséli. a nagymama -, mindegyiknek csináltam. Még mondogatta is Šárka: milyen jó lenne, ha nyerne, és bejött neki. Azt hiszem, hogy vagy az édesanyjával, vagy az édesapjával megy majd el. Még soha nem nyertünk semmit. Legalább az unokának van szerencséje. Nagyon örülünk, és köszönjük az ő nevükben is. Egyébként Šárka, akinek az édesanyja magyar, az apja pedig szlovák, a nagyszülők szerint jól beszél magyarul, és a somorjai szlovák iskolába jár. Miután elbúcsúzunk, és visszaindulunk a szerkesztőségbe, valahogy úgy érezem magam, mint ahogyan a mikulások meg a télapók érezhetik magukat, amikor adni tudnak. Jó volt látni a boldogságot az arcokon, azt, hogy ebben a rohanó világban az Új Szónak sikerült mosolyt varázsolnia két család tagjainak arcára. (kaprinay) Én még most sem hiszem el, hogy Attila 50 000 koronát nyert. hogy legalább Attilának sikerült. Én még most sem hiszem el, hogy 50 000 koronát nyert. Hihetetlen! Nemrég véglegesítette Attila, hogy Ausztriában fog lakni. Ott dolgozik, másfél hete volt itthon. Reggel az újságárustól tudtam meg, hogy nyert, mégis nehéz elhinni. Kertésznek tanult ki, de mivel nem tudott a szaksen. Én ezt fogom tanácsolni neki. Természetesen majd ő dönti el, hogy mit kezd a nyereményével. Egész életemben keményen dolgoztam, Attilát is becsületes munkára neveltem, hamar kezdte az önálló életet. A mai fiatalságnak önzőbbnek kell lennie, ha vinni akarja valamire. Most Alig várjuk, hogy hazaérjenek, és elújságoljuk Šárkának az örömhírt. Somogyi Tibor felvételei Biztosan még nehezebb lesz (Folytatás az 1. oldalról) újabb tréfákkal próbálják meg színesebbé tenni a tanári hivatás szürke hétköznapjait. Egyszóval a diákok visszazökkennek a szokványos kerékvágásba, ahonnan a minap zökkentette ki őket ez a röpke két hónap. Különböző településekről másmás középiskolákat látogató diákokat kérdeztem meg arról, hogyan töltötték a nyarat, várják-e már az iskolakezdést, és hogy szerintük mennyiben lesz nehezebb az új iskolaév. - A legjobban a barátok hiányoznak. Ebben az iskolaévben fogok érettségizni, úgyhogy nehezebb lesz, mint a tavalyi, de majd valahogyan biztosan megmegy. Tavaly volt egy kis megtakarított pénzem, de azért a szüleimnek kellet segíteniük, most sem fog menni az ő segítségük nélkül a tanévkezdés. (Mikus László) - A sulit nem nagyon várom. A két hónap alatt nem dolgoztam. Élveztem a szünetet, szórakoztam. A füzeteket már megvettem, úgyhogy most egy darabig, remélem, nem lesznek anyagi gondjaim. (Szeles Annamária) - Csak az osztálytársaimat várom, az iskolát nem. A nyáron dolgoztam, abból vettem magamnak bakancsokat. A szüleimtől elvárom azt, hogy az iskolához szükséges pénzzel támogassanak. Bár nekik is nehéz lesz. Szalagavató, ballagás, szóval nekem sokkal több lesz a kiadásom, mint tavaly volt. Már megvettem a füzeteimet, 257 koronát fizettem. (Ficza Edit) - Nem várom az iskolát. Nem mentem el dolgozni, fél év óta nem ettem, nem ittam, hogy legyen pénzem a nyárra. Össze is kuporgattam valamennyit. Még most is van belőle egy ezres. Ne nézz így rám, nincs nálam! Az új iskolaév nekem nem lesz nehezebb, de a szüleimnek biztos. (Fehér Krisztina) - A sulit csak azért várom, hogy találkozhassam az osztálytársakkal, a barátokkal. Viszont ez az év biztosan nehezebb /esz, mint a tavalyi. Tanulásban is, meg anyagilag is: füzeteket, könyveket kell venni. Mivel dolgoztam a nyáron, van pénzem. A felét már el is költöttem ruhákra, a másik fele pedig a sulira megy, a többit a szüleim fizetik. (Gódor Mária) - Jó volt ez a kis szünet, de hát egyszer a pihenésnek is vége kell legyen. Júniusban dolgoztam. Ahogyan jött a pénz, úgy el is ment. Azt mondják, hogy mindenképpen nehezebb lesz ez az új iskolaév, majd meglátjuk. (Mihály József) - Már várom a sulit, hiányoznak a haverok, bár a tanulás sem az utolsó. Szerintem mindenképpen nehezebb lesz az év, főleg anyagi szempontból. Mivel nem dolgoztam a nyáron, a szüleim fedeznek minden költséget (Tóth Ivett) - Várom is, meg nem is a sulit Várom azért, mert tudom, hogy hamar vége lesz, és nem várom azért, mert még jó lenne tovább szünetelni. Otthon a szüleimnek segítettem a nyáron. Az is munka, nem is kevés. (Kantár Csaba) - Kéf hetet dolgoztam a nyáron, abból a pénzből mentem el a Diákszigetre. A suliban a kiadások biztosan növekedni fognak, az viszont már a szüleimet terheli. (Borka Zoltán) - Mivel most fogok érettségizni, biztosan nehezebb lesz ez az év, többet kell majd tanulnom. Ami az anyagiakat illeti, biztos vagyok benne, hogy nehezebb lesz. A nyáron dolgoztam, amit kerestem, abból könyvet vettem. A szalagavatói ruhámat is én fogom fizetni. Anyukám biztosan boldog lesz. (Czibor Zita) Ahány diák, annyiféle nyár. Voltak, akik keményen dolgoztak, a pénzből egyesek kirándulni mentek, mások ruhafélére költötték a megérdemelt összeget, megint mások - a család rossz anyagi helyzete miatt - tankönyvekre, füzetekre költik. Sokan az idénymunka helyett a pihenést, a szórakozást választották, hogy szeptemberben ismét tele energiával nyújthassák a legjobb forSomogyi Tibor felvétele májukat, minél jobb eredményeket érjenek el. Viszont egyre gyakoribb a középiskolásoknál az, ami a főiskolai hallgatóknál már természetes. Maguk keresik meg az iskola mellett a kollégiumra, az étkezésre vagy legalább a szórakozásra a pénzt. Hiszen a szülők sem győznek mindent: a drága füzeteket, segédeszközöket, a különböző kirándulásokat, rendezvényeket, a végzősöknél a szalagavatót, ballagást, érettségit... KAPRINAY ZOLTÁN í KÁRPÓTLÁSI OGYEK í M. M. (Csillzradvány): - A férjem kárpótlási jegyeit értékesítés céljából 1994 tavaszán a magyarországi, dél-komáromi Duna panzió tulajdonosának adtuk át. A Jegyek értékének a felét már megkaptuk készpénzben, a további térítés elmaradt, mert a cég tönkrement. Kérem az ügy megvizsgálását. - Nem ön az egyedüli, aki hiszékenyen reagált a kecsegtető ajánlatra, és rábízta a „Drink bárra" a jegyeket. De a szerencsésebbek közé tartozik, mert az érték 50 százalékát legalább megkapta készpénzben. A további követelést csak bírósági keresettel lehetne érvényesíteni, természetesen Magyarországon. Ez költséges dolog, és nem biztosított a siker. Ez az üzleti ügylet ugyanis sérti a magyar és a szlovák jogszabályokat, nem javaslom hát a bírósági keresetet. Különben is az 50 százalékos készpénzbeni térítés nagyon előnyösnek tekinthető, hiszen messze meghaladja a mai tőzsdei árfolyamot is. * * * Leveleiket, kérdéseiket az Új Szó szerkesztőségének a címére szíveskedjenek postázni. A borítékra írják rá: „Kárpótlás". Hétfőnként válaszolok rájuk. ÁSVÁNYI LÁSZLÓ az MKDM képviselője Felhívás A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Választmányának Elnöksége 1966. augusztus 29-i ülésén egyebek között foglalkozott a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma által az 1996/97-es tanévre kiadott Pedagógiai-szervezési utasítások azon kitételeivel, amelyek szerint, az államnyelvről szóló törvényre hivatkozva, 1996. szeptember l-jétől a magyar tanítási nyelvű iskolákban államnyelven kell vezetni a pedagógiai dokumentációt. Az elnökség a nyelvtörvény első paragrafusának 4. bekezdése alapján fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy ez a törvény a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatára nem vonatkozik. A minisztériumi rendelet, mint alacsonyabb rendű jogszabály, ellentétes a Szlovák Köztársaság Alkotmányával, az államnyelvről szóló törvénnyel, és korlátozást jelent az eddigi, több évtizedes gyakorlathoz viszonyítva. Az OV Elnöksége támogatja a magyar óvoda- és iskolaigazgatóknak az 1996. július 12-én Deákin az anyanyelv védelmében megfogalmazott felhívását, és azonosul azon tantestületek elhatározásával, amelyek továbbra is vállalják a pedagógiai dokumentáció két nyelven való vezetését. Az elnökség felkérte a Magyar Koalíció pártja és mozgalmai elnökeit egy olyan - jogászokból álló - állandó munkacsoport létrehozására, amely a törvények és jogszabályok szakmai értelmezésével rendszeresen segítséget nyújtana óvodáink és iskoláink vezetőinek. Egyúttal az OV Elnöksége felkérte parlamenti képviselőinket, haladéktalanul eszközöljenek találkozót az oktatási tárca vezetőjével, amelyen az SZMPSZ vezetőivel közösen tolmácsolják a magyar pedagógusoknak a minisztériumi rendelettel szembeni tiltakozását és igényeljék annak hatálytalanítását. Az elnökség a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről kötött szerződés 15. cikke (d) és (g) pontja alapján, melyek szerint a Szerződő Felek tartózkodni fognak a kisebbségekhez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezni fogiák ezen személyeket bármilyen cselekménnyel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul...", továbbá „A Magyar Köztársaságban élő szlovák kisebbséghez és a Szlovák Köztársaságban élő magyar kisebbséghez tartozó személyeknek, egyénileg vagy csoportjuk tagjaival közösen, joguk van szóban és írásban, a magán- és közéletben szabadon használni anyanyelvüket...", jogértelmezést kért az Alkotmánybíróságtól, vajon a minisztériumi rendelet ellentétes-e vagy sem az alapszerződés szellemével. Az elnökség értelmezésében a minisztériumi rendelet kimeríti az akaratunk elleni asszimilációt célzó gyakorlat fogalmát. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Választmányának Elnöksége felkéri a tagságot, támogassa a Szövetség programjával és álláspontjával azonosuló óvoda- és iskolavezetőket, legyen egységes az elnökség felhívásának megvalósításában. Az SZMPSZ OV Elnöksége Kitüntetések az államünnep alkalmából TA SR-hír Michal Kováč köztársasági elnök szombaton, az ország államünnepének előestéjén a pozsonyi Primáši palotában állami kitüntetéseket adott át. A Ľudovít Štúr Érdemrend I. fokozatát adományozta Dominik Hrušovský érseknek a szellemi megújhodás, a kultúra, a demokrácia és az emberi jogok érdekében végzett tevékenységéért. A köztársasági elnök ezt a magas állami kitüntetést adományozta Dominik Tatarkának in memoriam, a kultúra, a művészetek és az emberi jogok terén végzett áldozatos munkáért. Ugyancsak a Ľudovít Štúr Érdemrend I. fokozatát kapta a Demokrata Párt háború előtti politikusa és képviselője, Ján Kempný. A Ľudovít Štúr Érdemrend II. fokozatát kapta Vojtech Zamarovský író, Anton Petrák nyugalmazott vezérőrnagy, Karol Büchler nyugalmazott ezredes, Teodor Šlajchart nyugalmazott vezérőrnagy. Ugyanezt a fokozatot kapta in memoriam Ján Nálepka kapitány és Ernest Bielik vezérőrnagy. A Ľudovít Štúr Érdemrend III. fokozatát Štefan Droždiak nyugalmazott kapitánynak adományozta az államfő. Leopold Danihels, a Szlovákok Világszövetségének elnöke és Michael John Novak szlovák származású amerikai keresztény gondolkodó az államünnep alkalmából a Fehér Kettős Kereszt Érdemrend II. fokozatát kapták. Ugyanezt a kitüntetést adományozta a köztársasági elnök in memoriam Karol Strmeň költőnek is.