Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-11 / 212. szám, szerda

Aj ÚJ SZÓ KÜLFÖLD - HIRDETÉS 1996. szeptember 14. ROMANIA Vacaroiu bejelentése MTI-hír Nicolae Vacaroiu román miniszterelnök román lapszerkesztőkkel folytatott hétfő esti beszélgetésén közölte: a román-magyar alapszerződést Horn Gyula miniszterelnökkel együtt hétfőn délelőtt 11 órakor (közép-európai idő szerint 10 órakor) írja alá. Az aktusnál, mint előzőleg bejelentették, jelen lesz Ion Iliescu román államfő is. A bukaresti rádió tegnap reggeli jelentése szerint Vacaroiu kijelentette: a több évig tartó tárgyalás révén kidolgozott alapszerződést igen jó dokumentumnak tartja, amelyet Iliescu elnök felhatalmazása alapján, minden fenntartás nélkül fog ellátni kézjegyével. Az alapszerződés volt az egyik téma Teodor Melescanu külügyminiszter és Peter Leuprecht, az Európa Tanács helyettes főtitkára közötti megbeszélésen is. Leuprecht a Kormányok a nemzeti kisebbségekért elnevezésű, az Európa Tanács és a román Nemzeti Kisebbségek Tanácsa nevű kormányzati szervezet által rendezett bukaresti nemzetközi tanácskozás alkalmából érkezett a román fővárosba. Mint hangsúlyozta, a román-magyar alapszerződést igen nagyra értékelik Európában, mivel a földrész békéjéhez, stabilitásához való fontos hozzájárulást látják benne. Iránba menekülnek a kurdok MTI-hír A Bagdaddal szövetséges kurd mozgalom, a Maszúd Barzani vezette Kurdisztán Demokratikus Pártjának (DPK) erői hétfőn bevették Szuleimániját, Észak-Irak, kurdok lakta legnagyobb városát, a Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PUK) utolsó bástyáját. Több hírügynökség egy ENSZ-képviselőre hivatkozva azt jelentette, hogy Dzsalal Talabani, a Bagdad ellen harcoló PUK vezetője néhány ezer hívével együtt Iránba menekült. Más források szerint Talabani Szuleimánija térségében van. Rádióértesülések szerint Irán megnyitotta a határt a menekülők előtt, s tömegesen engedi be őket; fegyvereiket azonban le kell adniuk. A Reuter 70-75 ezer főre tette a menekülők számát. Bili Clinton amerikai elnök szerint az Egyesült Államok igyekszik segíteni mindazoknak, akiknek menekülniük kell Észak-Irakból, de Washingtonnak csak korlátozott lehetősége van arra, hogy ellenőrizze az iraki belső fejleményeket. Amerikai illetékesek jelezték, hogy csak nyugati kormány- és segélyszervezeti illetékeseket evakuálnak az észak-iraki körzetből, noha a riválisaik által legyőzött kurdoktudatták, hogy iraki megtorlástól tartanak, nevezetesen attól, hogy tömegesen kivégzik az ellenzékkel vagy az Egyesült Államokkal rokonszenvezőket. Szaddám Húszéin elnök tegnap amnesztiát hirdetetett a kurdok számára. FRUNDA GYÖRGY AZ ALAPSZERZŐDÉSRŐL Az elutasítás öngyilkosság lett volna Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje az MTI-nek nyilatkozva bölcs határozatként jellemezte az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának és Egyeztető Tanácsának pénteki ülésén a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban elfogadott nyilatkozatot, és hangsúlyozta: nem ért egyet azokkal, akik „abszolút temetői hangnemet" ütnek meg a két kormány megállapodásával kapcsolatban. A szöveg elutasítása az RMDSZ részéről „öngyilkosság lett volna" - fejtette ki. Kiemelte: az RMDSZ határozata 4 elemre alapozódik: ezek az alapszerződés szükségességét, hiányosságait, pozitívumait és végül az RMDSZ magatartását fejtik ki. A szenátor ezeket az elemeket részletezve kifejtette: „Az RMDSZ úgy értékeli: az alapszerződés két fő hiányossága az, hogy nem biztosít objektív ellenőrző mechanizmust és reális jogi orvoslási lehetőséget. Pozitívuma viszont a 3 nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentum, a koppenhágai nyilatkozat, az 1201-es ajánlás és az ENSZ kisebbségi dokumentumának jogszintre való emelése. Az 1201-es ajánlás elfogadása az RMDSZ politikai sikere. Emlékezhetünk arra, hogy Iliescu azt mondta, az ajánlásnak nincs helye az alapszerződésben". Az ajánláshoz fűzött lábjegyzettel kapcsolatban Frunda leszögezte: „Az RMDSZ soha nem követelt etnikai alapú területi autonómiát, véleményem szerint vagy etnikai - kulturális vagy személyi - autonómiáról beszélünk, vagy területi autonómiáról. Ami a kollektív jogokat illeti, a román fél által kierőltetett formula az alapszerződésben ellentmond a román alkotmánynak. Az alkotmány szerint a nemzeti kisebbségnek akkor is parlamenti helyet biztosítanak, ha nem éri el a szükséges szavazatszámot, márpedig ez két jogi fogalom, a kollektív jogok és a pozitív diszkrimináció elfogadásának felel meg". „Én azonban elutasítom az alapszerződéssel kapcsolatban használt abszolút temetési hangnemet. Igaz, jogosan vártunk sokkal többet tőle és a magyar kormánytól, ám ennek ellenére, miután a döntés megszületett, nincs más lehetőségünk, mint hogy azt tudomásul vegyük, és konstruktív megközelítéssel próbáljuk a pozitív előírásait alkalmazni, illetve parlamenti úton, törvényalkotással orvosolni a hiányosságait". „Az alapszerződés elutasítása politikai öngyilkosság lenne az RMDSZ számára" - mutatott rá -, „mert egy mederbe sodorna a szélsőséges román pártokkal, másrészt pedig külpolitikai szempontból is nagyon nehéz lenne az európai és világfórumokon megmagyarázni egy ilyen értelmű állásfoglalást". MTI CLINTON-NETANJAHU TALALKOZO Izraeli szándékok MTI-hír Az izraeli kormányfő országa azon szándékát hangsúlyozta az amerikai elnöknek, hogy folytatja és sikerre viszi tárgyalásait a palesztinokkal, és békeszerződést köt Szíriával. Bili Clinton helyi idő szerint hétfő délután fogadta a washingtoni Fehér Házban Benjamin Netanjahut. A találkozó utáni sajtóértekezleten Clinton annak a véleményének adott hangot, hogy a közel-keleti békefolyamatban bizonyos haladás mutatkozik. Az izraeli kormányfő Washingtonban felszólította Szíriát, hogy előfeltételek nélkül egyezzen bele a két ország közötti párbeszéd folytatásába. Elzárkózott azonban attól, hogy kivonják a csapatokat a még mindig megszállva tartott Hebron palesztin városból. Azzal érvelt, hogy ez robbanásveszélyes helyzet kialakulásához vezetne Hebronban, ami aztán veszélybe sodorná az egész megbékélést. Egy hivatalos szíriai lap tegnap elutasította Netanjahu felszólítását a béketárgyalások „nagyon gyors"folytatására, azzal vádolva Izraelt, hogy az arab országok kapitulációját követeli. Budapesten óriási várakozás és izgalom előzte meg Michael Jackson teg napi koncertjét. Az amerikai popsztár előző nap egy fővárosi lemezboltba is ellátogatott. Az üzlet előtt egy fiatal lány ájultan esett karjaiba. Állítólag nem az izgalom vett erőt rajta, csak rettenetesen fáradt volt, hisz' több órát ácsorgott a lemezbolt előtt a tömegben. ČTK/AP-fotó Szent Adalbert-díj Antall Józsefnek Az idén Antall József néhai magyar miniszterelnöknek ítélték oda a Szent Adalbert-díjat. A posztumusz kitüntetést Aleksander Kwasniewski lengyel államfő Gniezno városában ünnepségen nyújtotta át a volt kormányfő özvegyének. A német Paul Kleinewefers alapítvány Szent Adalbert-díját évente ítélik oda Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország egy-egy olyan közéleti személyiségének, aki sokat tett Közép-Európának az európai közösségbe való beilleszkedéséért. MTI VILÁGHÍRADO Atomkísérletek - ausztrál kezdeményezés Ausztrália hétfőn felkérte az ENSZ közgyűlését, hogy szentesítse a kísérleti atomrobbantások tilalmáról szóló szerződést, amelyet a genfi Leszerelési Értekezleten az indiai vétó miatt nem sikerült elfogadtatni. A Genfben 3 éve folytatott konferencia a múlt hónapban azért feneklett meg, mert a 61 résztvevő ország többsége ugyan támogatta azt, hogy az atomkísérletek teljes tilalmát kimondó szerződést (CTBT) fogadják el, de ez a fórum saját szabályzata szerint csak konszenzussal dönthet, és India az atomnagyhatalmak előnyére hivatkozva elutasította a szerződést. Az ENSZ Közgyűlésében viszont elégséges a kétharmados többség, és a 185 tagú fórumon 126 ország támogatja a szerződést. Északír konfliktus: az amerikai elnök derűlátó Derűlátóan nyilatkozott az Észak-Írországról folyó tárgyalások kilátásairól Bili Clinton amerikai elnök és John Bruton ír kormányfő kettejük hétfői fehér házi megbeszélése után. Van esély az igazi haladásra - mondta Clinton az aznap Belfastban egy hónapos szünet után újrakezdett, bár a Sinn Fein részvétele nélkül zajló tárgyalásokról. John Bruton szerint - aki az Európai Unió elnökségét betöltő ország miniszterelnökének minőségében és az amerikai kongresszus vendégeként tartózkodik Washingtonban - előbb vagy utóbb mindenképpen létrejön a megállapodás Ulster jövőjéről. Berlin, Prága, Bécs: EU-támogatást kérnek Berlin, Prága és Bécs főpolgármesterei a hét elején közös felhívással fordultak az Európai Unióhoz, hogy vegye fel kiemelkedő fontosságúnak minősített projektjei közé a Berlin-Prága-Bécs nemzetközi vasútvonal korszerűsítését és megvalósításához nyújtson anyagi támogatást. A három főpolgármester Bécsben találkozott, és azt követeli Brüsszeltől, hogy vegye tekintetbe az említett vasútvonalnak a rendszerváltás után rendkívüli módon megnövekedett jelentőségét. Csehország a maga részéről már korábban eldöntötte, 2000-ig korszerűsítik a Déčín-Bŕeclav közötti szakaszt, tehát gyakorlatilag a német határtól a szlovák határig terjedő útvonalat. A tervezett költségek előzetes becslések szerint mintegy 60 milliárd koronát tesznek ki. Ha a terv megvalósul, úgy a szerelvények sebessége ezen a szakaszon elérheti a 160 km-t. Nem lesz Medgyessy-csomag A magyar pénzügyminiszter egy tegnapi sajtótájékoztatón kifejtette: a Bokros-csomag „lecsengett", Medgyessy-csomag pedig nem lesz. Ez egyrészt nem lenne indokolható a gazdaság jelenlegi és várható folyamataival, másrészt politikai törekvéseivel sem fér össze, hangoztatta. ítélet hat volt keletnémet tábornok perében Több évi szabadságvesztés büntetésre ítélte tegnap a berlini tartományi bíróság a volt keletnémet határőrség hat egykori tábornokát a Nyugatra szökni próbálók agyonlövetése miatt. A legsúlyosabb büntetést, hat és fél évi szabadságvesztést Klaus-Dieter Baumgarten volt tábornokra rótták ki, aki hosszú éveken át volt a keletnémet szocialista rendszer határőrségének főparancsnoka. A vád szerint ő írta alá azt a parancsot, amelyben a szökevények lelövésére utasították a katonákat. A parancs kidolgozásában tevékenyen részt vett az az öt tábornok, akiket szintén több évi szabadságvesztésre ítéltek, és a legalacsonyabb büntetés három év és három hónapi szabadságvesztés. Árvízveszély a Körösökön Magyarországon tegnap reggel tetőzött a Fekete-Körös, amelyen harmadfokú az árvízvédelmi készültség. A Berettyón és a Sebes-Körösön elsőfokú készültséget rendeltek el. Tájfun Kínában Legalább 139 ember életét oltotta ki Kínában a Sallynek elnevezett tájfun, amely az ország déli részén, Kanton tartományban pusztított. Az eltűntek száma 130 - közölték tegnap hivatalos forrásból. Költségvetési terv - bonni ígéretek A német kormány a már bejelentetteken túlmenően további szociális szigorításokat fog bevezetni, ha veszélybe kerül a valutaunió megkezdése szempontjából alapvető fontosságú jövő évi költségvetés teljesítése - közölte Theo Waigel pénzügyminiszter az 1997-es költségvetés parlamenti beterjesztésekor. Waigel közölte, hogy 1997-ben 440,2 milliárd márka kiadás mellett a költségvetési deficit 56,5 milliárdot tesz majd ki, s ezt a kormány szükség esetén újabb takarékossági lépésekkel, további szociális megszorítások bevezetésével feltétlen be akarja tartani. MTI CSEH-SZLOVÁK KAPCSOLATOK Hamžík új fejezetet nyitna Pavol Hamžík, Szlovákia új külügyminisztere holnapi prágai látogatása alkalmából interjút adott a cseh hírügynökségnek. Ebben meggyőződését fejezi ki: megérett az idő arra, hogy a cseh-szlovák kapcsolatokban új fezetet nyissanak. „Ami az erőfeszítéseinket illeti, nem csak nekünk van szükségünk a Cseh Köztársaság támogatásra, hanem ez fordítva is érvényes", mondta. Partnerével, Josef Zielenieccel mindenekelőtt a két ország egymáshoz közeli külpolitikai céljairól szeretne beszélni. „Ugyanazon integrációs csoportok felé vettük irányunkat, az európaiak és transzatlantiak fe•lé. Szomszédos államok vagyunk, és ez eleve szükségessé teszi, hogy gyakran beszéljünk egymással, kihasználjunk minden alkalmat az együttműködés elmélyítésére" - hangúlyozta Pavol Hamžík. A miniszter ugyan számol azzal, hogy a kétoldalú kapcsolatok problémaköre is terítékre kerül, ám feltételezése szerint az első látogatás során nem lesz alkalom az eddigi nyitott kérdések megoldására. Arra a kérdésre, hogy Prága az utóbbi időben Varsóban keresi partnerét, míg Pozsony, Kováč elnök véleménye szerint Közép-Európában partner, a Nyugaton pedig szószóló nélkül maradt, a külügyminiszter a következőket válaszolta: „Nem vagyunk itt egyedül, és nem is lehetünk. A múlt héten tárgyaltam Wolfgang Schüssel osztrák külügyminiszterrel", aki Hamžík szerint megerősítette, érdekeltek a kapcsolatok elmélyítésében, s Szlovákia mihamarabbi integrációjában is. „Az összes közép-európai államnak, amelyek egy irányba jialadnak, támogatniuk kellene egymást" - vélekedett az új miniszter. A továbbiakban arról tájékoztatott, hogy a nácizmus szlovák áldazatainak nyújtandó német kártérítés ügyét is előbbre kívánja vinni, anélkül, hogy kivárná, mi lesz a cseh-német tárgyalások sorsa, bár ebben a kérdésben is üdvözölné a Prágával való együttműködést. A Vladimír Mečiar és Helmut Kohl német kancellár közötti, eddig megvalósítatlan találkozóval kapcsolatban leszögezte: a szlovák kormányfő meghívást kapott, megkezdődtek az előkészületek a találkozó megrendezésére, keresik a megfelelő időpontot. „Ennek érdekében mindent megteszünk" - mondta Hamžík, aki nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni a pontos dátumot illetően. ČTK Bill Clinton hétfőn két kormányfőt is fogadott a Fehér Házban, ám még arra is időt tudott szakítani, hogy egy helikopter fedélzetéről szemügyre vegye, milyen károkat okozott az árvíz a Potomac folyó térségében. ČTK/AP-felvétel