Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-11 / 212. szám, szerda

[2J ÚJ SZÓ BELFÖLD - KÜLFÖLD 1996. szeptember 11. Csernomirgyin helyettesít RÖVIDEN KORMÁNYÜLÉS: KERDOJELEK AZ UJ ALLAMTITKAROK ÜGYEBEN Több útlevelet is kaphatunk? A parlament földművelési bizottsága tegnap elfogadta az úgynevezett Zöld jelentést, amely az ország mezőgazdaságával és élelmiszeriparával foglalkozik, összegzi á tavalyi helyzetet, és felvázólja az idei évre és 1997-re szóló koncepciót. A Szlovákiai Városok Uniójának a sajtótájékoztatóján Jozef Varta elnök közölte: az állami szervek decentralizálása előtt tisztázni kellett volna, hogy az államigazgatás egyes szervei milyen kompetenciával rendelkeznek. A DSZM és az SZNP képviselőinek távolmaradása miatt tegnap elmaradt a parlament mandátumvizsgáló és mentelmi bizottságának az ülése, amelyen többek között megvizsgálták volna Ladislav Pittner (KDM) büntetőjogi felelősségét. Az alkotmánybíróság csak holnap hoz döntést Michal Kováč köztársasági elnök beterjeszté.sének az ügyében. Az államfő arra keresi a választ hogy a polgári perrendtartás miként állapítja meg az ügyészeknek a bírósági eljárások során betöltött szerepét. A vitában Michal Kováč ellenlábasa maga a parlament. TASR A magyar kormány nem mond le a kisebbségek autonómiájáról, de az alapszerződés az elérhető eredményeket rögzíti - válaszolt Szent-Iványi István külügyi államtitkár az Országgyűlés tegnapi * ülésen Csőt/ György (MDF) képviselőnek, aki annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar-román alapszerződés ellentétes az első magyar-magyar csúcs zárónyilatkozatának szöve• gével, amelyet a magyar kormány is aláírt. Példaként a magyar-magyar csúcson született dokumentum autonómiával kapcsolatos passzusait idézte. Határozatban támogatták a csecsen politikai pártoka háború befejezéséről és a rendezésről szóló megállapodásokat. Az egynapos grozniji kongresszus végezetével azzal a felhívással fordultak az ENSZ-hez és az EBESZhez, hogy a nemzetközi szervezetek ellenőrizzék a Haszavürtben és Novije Atagi településen született megállapodások megvalósítását. A román képviselőház a büntető törvénykönyv módosításának keretében ismét bűntettnek minősítette a homoszexualitás puszta tényét, ahogy az a Ceausescu-korszak szabályozásában is szerepelt. A tervezetet még egyeztetni kell a szenátussal is. Noha az új megfogalmazás nyilvánvalóan sérti az Európa Tanács normáit és elvárásait, Ion Predescu igazságügyminiszter azzal támogatta szükségességét, hogy az „megfelel Románia helyzetének". MTI ÚJ Szó-tudósítás Továbbra sem tudni, kiket nevez ki a kormány az egy hete leváltott kulturális, gazdasági, környezetvédelmi és belügyi államtitkár helyére. A kormány tegnapi sajtótájékoztatóját követően a kabinet szóvivője mindössze annyit árult el az újságíróknak, hogy a téma tegnap sem volt napirenden. Mint ismeretes - legalábbis Ľudmila Buláková szóvivő korábbi nyilatkozata szerint -, „a személycserékre a koalíciós tárgyalások eredményeként kerül sor", s a beavatatlanok továbbra sem ismerik ALTERNATÍV" OKTATÁS ÚJ Szó-tudósítás Az oktatási tárca tegnapi sajtótájékoztatójának témája az alap- és középiskolák helyzete volt. Mint megtudtuk, az alap- és középiskolákkal foglalkozó, 52 embert alkalmazó főosztály a legnagyobb a minisztériumban. A területi-közigazgatási reformmal kapcsolatos átszervezésről nem sok lényeges konkrétum hangzott el, mivel, mint a kérdezettek hangsúlyozták, az egész épp most formálódik. A kerületi hivatalokban 8, a járásiakban pedig 79 oktatási osztály kezdi meg működését. Mivel ez a változás a költségvetés tervezésénél még nem volt ismeretes, és a volt tanügyi hivatalok dolgozói közül sokakat elbocsátanak, ezek végkielégítése olyan tehertételtjelent, amellyel az idén 32 milliárd koronával gazdálkodó tárca nem számolt. Lýdia Benčová, a nemzetiségileg vegyesen lakott területek oktatásáért felelős osztály vezetője ismertette a nemzetiségi iskolák számát. A magyar oktatási nyelvű iskolákat tekintve Szlovákiában jelenleg 289 állami, 1 egyházi és 103 közös igazgatáa leváltások okát. Mint ahogy az sem, hogy kik lépnek majd a menesztett államtitkárok helyébe. A kormány tegnapi ülésén megtárgyalt több, ellenzéki képviselők által kidolgozott törvénytervezetet, és sorra elutasította őket. Jóváhagyta viszont a Július Binder vezette Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat további 200 millió dolláros hitelfelvételét. A kormány még 1995-ben döntött arról, hogy garanciát vállal 500 millió dolláros hitelre, s az első 200 milliós tétel lehívására még a múlt évben sor került. Most a vállalat megkaphatja az újabb 200 millió dolláros kölcsönt, amesú óvoda, 267 állami, 9 egyházi és 31 közös igazgatású alapiskola, 11 állami, 1 magán- és 2 egyházi, valamint 8 közös igazgatású gimnázium működik. Míg a közös igazgatás alatt álló szakközépiskolák száma 17, addig a magyar nyelvűeké csak 5, a szakmunkásképzők esetében pedig ez az arány 29:7. Az ún. alternatív oktatás 29 óvodában, 1 alapiskolában és 3 szakközépiskolában került bevezetésre tavaly, s az idei tanévben tovább kívánják bővíteni. Hogy konkrétan hol és hány iskolát érint az alternativizálás, Benčová asszony nem volt hajlandó elárulni, csupán azt közölte, hogy óvodákról és alapiskolákról van szó. Az utóbbiakban a matematikát és a honismeretet tanítanák szlovák nyelven. Arra a kérdésre, hogyanjárnak el abban az esetben, ha például 20 szülő közül 10 nem hajlandó gyermeke számára elfogadni a kétnyelvű oktatást, Lýdia Benčová közölte, hogy ilyenkor a tanulókat 2 csoportra osztják majd, az egyik szlovák, a másik továbbra is magyar nyelven tanulná az említett tantárgyakat. -vklyet részben a bősi vízlépcső befejezésére és nagyobbrészt a zsolnai vízlépcső építésére fordít. Igazgatója szerint a hitelfeltételek és a kamatok nagyon kedvezőek. A kormány jóváhagyta az útiokmányokról szóló törvény alapelveit is. Amennyiben a bíróság az egyik szülőnek ítélte a gyermeket, úgy az alapelvek szerint mindkét szülőnek írásban kell beleegyeznie abba, hogy a 18 évesnél fiatalabb gyermekük útiokmányt, azaz útlevelet kapjon. Ha az alapelveket, majd a törvénytervezetet a parlament is jóváhagyja, úgy az állampolgárok több útlevéllel is rendelkezhetnek majd. (G. A.) Integrációs sokk Integrációs sokk címmel nemzetközi szeminárium kezdődött tegnap Pozsonyban. Az Európai Unió tagjai a belépésük során szerzett tapasztalatokról tájékoztatják a társult országok szakembereit. Swen Kuhn von Burgssdorf, az EU szlovákiai ügyvivője hangsúlyozta: a maastrichti egyezményből eredő feladatok teljesítése során kiderült, hogy az unió további fejlődése nemcsak a politikusoktól, jogászoktól és közgazdászoktól függ, hanem jelentős mértékben a társadalom, a nyilvánosság széleskörű támogatásától is. Magdaléna Piscová, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatóhelyettese szerint a lakosság 60 százaléka támogatja a kulturális, 44 százaléka a politikai, 33 százaléka pedig a gazdasági együttműködést Csehországgal. Csehország mellett Németország és az USA irányába kellene elmozdulni, s Szlovénia, Lengyelország és Magyarország lehet közeli partner. A potenciálisan veszélyes országok között Magyarországot, Oroszországot és Németországot említették a megkérdezettek. Az EU-belépést 54 százalékuk támogatja. TA SR ragrafusát illetően". Reményét fejezte ki, hogy a törvényhozás megszavazza az új házszabály tervezetét is. A ma kezdődő tanácskozáson előreláthatólag 7 nemzetközi szerződés, 12 kormány-előterjesztés és 8 képviselői javaslat kerül megvitatásra. Ezenkívül az ellenzéki képviselők egy sor módosítással kívánnak előállni. Létrejön egy új parlamenti bizottság is, amely Szlovákia európai integrációját felügyeli majd. Az előzetes megállapodások szerint a tizenöt tagú testületnek 9 kormánykoalíciós és 6 ellenzéki tagja lesz. (gágyor) (Folytatás az 1. oldalról) sára", és részletes elemzést kért az összes olyan szervről, amelyek alárendeltségébe katonai egységek tartoznak. Ennek alapján Jelcin javaslatokat vár a kiadások ésszerűsítésére, illetve a fegyveres testületek irányításának korszerűsítésére. Jasztrzsembszkij cáfolta azokat a jelentéseket, amelyek szerint a Jelcin aláírását formázó pecsét az elnöki adminisztrációt vezető Anatolij Csubajsznál lenne, aki elnöki rendeleteket adhatna ki ezáltal Jelcin nevében. A pecsétet az elnöki kancellária vezetője őrzi, de azt csak protokolláris iratokra ütik. A törvényeket, rendeleteket és más elnöki utasításokat sajátkezűleg írja alá az államfő. Csernomirgyin szerint nem szükséges valamiféle mechanizMTI-hír Az átfogó biztonság erősítésével és az emberi jogok védelmével összefüggő témakörök áttekintésével folytatta munkáját a Szocialista Internacionálé XX. kongresszusa. A New York-i tanácskozáson közép-európai idő szerint tegnap az éjszakai órákban kellett rendes taggá nyilvánítani a Demokratikus Baloldal Pártját és a Magyar Szocialista Pártot is. A háromnapos tanácskozáson kifejezésre juttatott nézetek a nemzetközi biztonsági kérdések közé sorolták az elmaradott térségek felzárkózásának előmozdítását, a szociális biztonság védelmét és földrajzi kiterjesztését. A világpolitikai témák megvitatásánál szóba kerültek a regionális és nemzeti konfliktusok megoldásának lehetőségei is. Többen is hangsúlyozták, hogy nagyobb súlyt kell helyezni az emberi jogok érvényesítésére, folytatva azokat az erőfeszítéseket, amelyek egy demokratikus és szolidáris társadalmi világrend kialakítását célozzák. Egyetértés született: az új kihívások fényében Felipe González volt spanyol miniszterelnök vezetésével reformbizottság alakul a Szocialista Internacionálé belső átalakításának és szervezeti fejlesztésének a tanulmányozására. A nemzetközi békéről és biztonságról elfogadott nyilatkozatában az Sl kongresszusa kinyilvánította, hogy a szervezet a jövőben is tevékeny szerepet kíván játszani a béke, a biztonság és a leszerelés előmozdításában. A résztvevők egyúttal leszögezték, hogy az emberi jogok egyenletesek és oszthatatlanok: a múlt tapasztalataira és a kirívó must létrehozni az elnöki jogkörök átadására Borisz Jelcin szívműtétjének idejére. Csernomirgyin szerint a hatalmi jogkörök átadásának kérdése „mondvacsinált és illetlen". Hangsúlyozta, hogy Jelcin a műtét idején és felgyógyulása során is elnök marad. Borisz Jelcin elnök egyik kezelőorvosa közben megerősítette, hogy végleges az elnök szívműtétjének szeptember végi időpontja. Jurij Perov először közölte hivatalosan, hogy a koszorúéren áthidaló-elterelő (bypass) műtétet hajtanak végre, amelynek lényege, hogy a beszűkült érszakaszokat a test más részéből származó erekkel helyettesítik. Perov határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy Jelcin szívműtétjét nem orosz, hanem német orvosok végzik el. megsértésekre való tekintettel szükség volna egy új, világviszonylatban érvényesülő védelmi normarendszer kidolgozására. A Szocialista Internacionálé külön fejezetben foglalkozott a kisebbségekkel, hangoztatva, hogy minden népcsoportnak joga van kulturális, politikai, társadalmi és vallási önkifejezésére. Az önrendelkezési jogot a nemzetközi emberi jogok szerves részének nevezte, ám felhíva a figyelmet arra, hogy érvényesítése nem szükségszerűen jelent elszakadást vagy önálló államiságot. Zeman Visegrádról és Szlovákiáról A középeurópai országok szociáldemokrata pártvezetői október második felében találkozót tartanak Budapesten, amelyen baloldali alapon megpróbálják felújítani a visegrádi csoport együttműködésének eszméjét - nyilatkozta tegnap New Yorkban a Miloš Zeman, a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke. Elmondta, hogy az illetékes közép-európai pártvezetők New Yorkban már előzetesen tárgyaltak a dologról. Részletekbe azonban nem bocsátkozott. Szlovákiával kapcsolatban Zeman, aki nemrégiben élesen bírálta a Mečiar-kormányzat antidemokratikus politikáját, ismételten hangsúlyozta: nem szabad összetéveszteni a szlovák nemzetet a jelenlegi kormányzattal. A kormányok jönnek és mennek. A cseh politikus bízik abban, hogy Szlovákia végül figyelembe fogja venni a nyugati integrációs szervezetek bírálatait, és nagyobb toleranciát fog tanúsítani az ellenzék és a kisebbségek iránt. Ma összeül a törvényhozás (Folytatás az 1. oldalról) jeszteni. Tehát hogy az ellenzék parlamenti súlyának megfelelő képviseletet kapjon a rádió- és tévétanácsban, a Nemzeti Vagyonalap szerveiben, a parlamenti ellenőrző bizottságokban, a titkosszolgálatot felügyelő testületben. Ivan Gašparovič kitért a válaszadás elől, illetve azzal érvelt, hogy „tételesen senki sem szabta meg Nyugaton Szlovákia csatlakozásának a feltételeit", illetve azt sem, hogy „házelnökként milyen napirendi pontokat kell a szeptemberi plenáris ülés napirendjére tűznie". Kiemelte: „Hogy napirendre kerülnek-e az ellenzéki javaslatok - így a felsőoktatási törvény képviselői tervezete is -, az a parlament politikai akaratától függ." A képviselői felsőoktatási törvénytervezetről Gašparovičnak egyébként az a véleménye, hogy felesleges. Szerinte elegendő volna, ha „a honatyák közös nevezőre jutnának a kormányelőterjesztés három vitatott paNincs elfeledve SZOCIALISTA INTERNACIONÁLÉ Tagfelvétel előtt az emberi jogok védelméről Elutasították... (Folytatás az 1. oldalról) Köztársaság hivatalos nyelvéről szóló 428/1990. Tt. számú törvényét. A Magyar Koalíció bizottságbeli képviselői a testület többi tagjától azt kérték, hogy legalább napolják el a határozat meghozatalát addig, amíg az alkotmánybíróság nem hozza meg a döntését a tavaly elfogadott államnyelvvédelmi törvény alkotmányosságáról (Duray Miklós), vagy tegyék lehetővé azt, hogy a törvénytervezet, illetve a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény a parlament plénuma elé kerüljön (Bárdos Gyula). A vita során a szlovák politikai pártok képviselői főként azt kifogásolták, hogy a tervezet egyenrangúsítani kívánja a kisebbségek nyelvét az államnyelvvel, előírná azt, hogy néhány hivatalnoknak a kisebbségek nyelvét is bírnia kellene. Ján G arai (Munkásszövetség) a tervezetet akkor tartaná elfogadhatónak, ha a Magyar Koalícó képviselői kiegészítenék egy olyan mondattal, rendelkezéssel, amely szerint,az állampolgár köteles bírni a szlovák államnyelvet", merthogy ez „az egész világon így van". Jozef Mikiušičák (KDM) megkérdezte ugyan, hogy hol, milyen országokban van ilyen jogszabályi rendelkezés, ám Garai válasza ismét csak úgy hangzott, hogy „világszerte". F. M. JOZEF REA NYILATKOZTA AZ UJ SZÓNAK: Itt egy államnyelv van Azt követően, hogy a közigazgatási, önkormányzati és nemzetiségi bizottság elutasította a Magyar Koalíció kisebbségi nyelvtörvény-tervezetét, Jozef Reához, a bizottság elnökéhez, a tervezet közös előadójához, azaz a javaslat egyik véleményezőjéhez fordultunk néhány kérdéssel. • Az elmúlt héten Ivan Hudec kulturális miniszter úgy nyilatkozott a tervezetről, hogy elfogadhatatlan, ellenkezik a szlovák jogrenddel. Osztja ön is ezt a nézetet? - Egyetértek a miniszterrel. Ennek a törvénytervezetnek kötődnie kellene több tíz olyan további törvényhez, amelyek a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozzák. Közös előadóként a tervezetet nem javasoltam elfogadásra, ugyanakkor viszont érzem, hogy hiányzik egy ilyen kérdéseket szabályozó törvény. Végül is egy ilyen törvény jóváhagyására már az államnyelvről szóló törvény elfogadásakor is ígéret született. Megértem azt, hogy a minisztérium, illetve a kormány számára egy ilyen törvénytervezet megfogalmazása hosszadalmas folyamat volna - ennyiben támogatom a Magyar Koalíció képviselőit -, de a törvénytervezetüket nem fogadhatom el. A svájci PER-kerekasztal után minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy legyen már egy ilyen törvény, hiszen Svájcban végre a szlovákiai magyar képviselők is kinyilvánították lojalitásukat a Szlovák Köztársaság iránt. Lehetőségeimhez mérten sürgetni fogom, hogy elkészüljön egy olyan törvénytervezet, amely jogalkotási és egyéb szempontokból megfelelő volna, és tekintetbe venné azokat a jogszabályokat is, amelyek mindmáig érvényesek. • Milyen jogszabályoknak mondott ellent a Magyar Koalíció tervezete? - Én csak két ilyen problémát szúrtam ki. Az első az állami szervek hatáskörével kapcsolatos; arról van szó, hogy az állami szervek ne folytassanak olyan tevékenységet, amely a kisebbségi nyelvhasználat mellett vagy az ellen irányulna. A másik dolog pedig az, hogy kétnyelvű nyomtatványoknak kellene készülniük azokban a községekben, ahol a kisebbség tíz százalékot tesz ki. Ez egyrészt nagyon megterhelné a költségvetést, másrészt pedig azt jelentené, hogy a kisebbségi nyelveket egyenjogúsítanák a szlovák államnyelvvel. Mit kezdene ilyen helyzetben egy, a korábbi lakóhelyéről más lakóhelyre költöző állampolgár? • Az egyenjogúsításnak azonban csak a helyi szinteken kellene működnie. Ez nem jelentené még azt sem, hogy országos szinten, mondjuk, a törvénytárat magyarul kellene kiadni. - Tudom, ott a helyi szinten ez egyenrangú volna. De ez azt jelentené, hogy ha valaki oda költözik, ahol mindkét nyelv egyenrangú, akkor ez számára érthetetlennek tűnne. • Melyik állampolgár számára, a kisebbségi vagy a többségi nemzetet alkotó állampolgár számára? - Természetesen a többségi nemzetet képviselő állampolgár számára. • Hogyan sérthetné a többségi nemzethez tartozó állampolgárt a kétnyelvűség? - Én úgy látom, hogy egyszerűen itt egy államnyelv van, itt egy szlovák nyelv van. A kisebbségi nyelvek használatát pedig majd egy olyan törvény szabályozza, amelyet a kormány a vonatkozó nemzetközi dokumentumok figyelembevételével készít elő. • A nemzetközi dokumentumok, így például a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája, amelyet a szlovák kormány ratifikálni akar, a nyelvhasználati kérdéseket ismét csak a helyi szintig viszi le. Ez is nemzetközi dokumentum. - A kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos hatásköröket inkább majd csak akkor lehet a helyi szintig levinni, ha Szlovákia egyes régiói létrejönnek. Erről még nem született törvény. Várjuk ki. FEKETE MARIAN