Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-05 / 207. szám, csütörtök

Í J ÚJ szó BELFOLD - KÜLFÖLD 1996. szeptember 5. RÖVIDEN A Dunaszerdahely-Komárom vonal megnyitásának századik évfordulója alkalmából holnap 8 órakor gőzmozdonyos nosztalgia­vonatot indít a pozsonyi vasúti­gazgatóság az újvárosi pályaud­varról. Dunaszerdahelyről 9 óra körül érkezik meg, Komáromból pedig 15,48-kor indul vissza. A jegy ára 20 korona, és a vonat­ban váltható. Gyermekek tízéves korig térítésmentesen utazhat­nak. Az évforduló alkalmából a komáromi pályaudvaron vasúti modellek és vasúti kocsik kiállítá­sa is megtekinthető. A Twist Rádió értesülése sze­rint Ján Ľupták munkásszövetsé­gi vezető néhány közeli munka­társa Szlovákia Egyesült Mun­káspártja névvel új politikai erőt kíván létrehozni. A pártalapítást többek között Ľupták titkárnője, valamint tanácsadója, Jozef Ma­zár kezdeményezte. -ú­A romakérdésről és az etni­kum együttélésének a lehetősé­geiről tárgyalt tegnap Kassán az Európa tanács küldöttsége Ru­dolf Schuster főpolgármesterrel. Schuster szerint a város lakosai vegyes érzelmeket táplálnak a romákkal kapcsolatban. Elengedhetetlen folyamat­nak nevezte a NATO bővítését pozsonyi tárgyalásai során Jean­Pol Poncelet belga védelmi mi­niszter. Kitért viszont a Szlovákia felvételi esélyeit firtató kérdés megválaszolása elől. Ivan Gašparovlčnak, a parla­ment elnökének a meghívására szeptember közepén négynapos szlovákiai látogatást tesz Betty Boothroyd, a brit alsóház elnöke. A nemzeti vagyonalap elnök­sége tegnap további privatizáci­ósjavaslatokat hagyott jóvá. TA SR; ČTK Gyógyulás kötvényért Ú] Szó-hír A Komáromi járás területén országos viszonylatban elég gya­kori a szív- és érrendszeri, illetve rákos betegségek száma. Teg­nap a Duna-parti városban tar­tott sajtótájékoztatót a Kölcsö­nös Életbiztosító, s bemutatta új programját, a Projekt 21-et. Amint azt Štefan Korec do­censtől megtudtuk, a tervezet az említett megbetegedések me­gelőzésére irányul, ötéves időtar­tamú, 11 500 koronába kerül, a szükséges vizsgálatokat pedig kizárólag az ország területén működő magánklinikákon vég­zik. A komáromi régióban min­dez a Medicina magánszakren­delőben történik. Az első 15 ezer jelentkező esetében a klinikák elfogadják a privatizáció máso­dik hullámából származó va­gyonalapi kötvényeket is. (km) Megütközés az aláírás helyszíne miatt (Folytatás az 1. oldalról) nyilatkozatában lefektetettek­hez, hogy még az ősz folyamán kell sort keríteni a második ma­gyar-magyar csúcsra, amely az intézményesülés problémájával foglalkozna. Ennek az intézmény­nek a neve Csapody szerint nem­zeti egyeztető tanács vagy egyez­tető kerekasztal lehetne, s elvár­ja, hogy a kormány is részt ve­gyen benne. - Nem volna értel­me a magyar kormány nélkül nemzetstratégiát vagy konszen­zust keresni a határon túli ma­gyar közösségek kérdésében ­jelentette ki, hozzátéve: nincs okuk annak feltételezésére, hogy a magyar kormány nem tartja magát a magyar-magyar csúcs záródokumentumában aláírtak­hoz. A tanácskozás résztvevőit ­mint kiderült - elsősorban az fog­lalkoztatta, vajon a záródoku­mentum szellemében folyik-e a határon túli magyarsággal kap­csolatos politika. Alá- vagy mellérendelt viszony? A magyar Országgyűlés ellen­zéki pártjai arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a kormány­programban egyenrangúnak minősített külpolitikai prioritáso­kat illetően alárendelődés jött létre, a kormány mindent aláren­delt az euro-atlanti integráció szempontjának. Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Párt el­nöke újságírók előtt kifejtette: a találkozó résztvevői szerint a júli­usi magyar-magyar csúcs óta el­telt néhány hétben több olyan magyar kormányzati lépés tör­tént, amely ellentétes a közösen felvállalt zárónyilatkozattal. Or­bán szerint a zárónyilatkozat az autonómiát tekinti a határon túli kisebbségek identitása megőrzé­se előfeltételének, ezért szerződésszegésként értékel­hető, hogy a román-magyar alapszerződésben gyakorlatilag teljesen kizárták az autonómiát. Csapody Miklós (MDF) nem osz­totta a véleményt, hogy a ma­gyar-magyar csúcs zárónyilatko­zatával kapcsolatos külföldi bírá­latokra a dokumentum némely kétértelmű fogalma adott okot. A probléma egyik kiváltó okaként a csúcstalálkozó után beindult szomszédsági ellenkampányt je­lölte meg. - A résztvevők csodál­koznak azon, hogy az Egyesült Ál­lamokban s néhány helyen Nyu­gat-Európában is ilyen volt a fo­gadtatása egy olyan kezdemé­nyezés nek, amely kifejezetten az emberi jogokért küzd. Áz emberi jogok körébe tartoznak a nemze­ti közösségek jogai is, tehát ép­pen amerikai emberjogi szem­pontból kétes értékű, hogy egy ilyen törekvést negatívan lehe­tett értékelni - jelentette ki. A kisebbségi vezetők sem elégedettek Bugár Béla, az MKDM elnöke sajnálatosnak tekintette, hogy a kormány és a HTMH nem képvi­seltette magát a tanácskozáson, ugyanakkor megnyugtatónak ítél­te, hogy a kormánypártok fontos­nak tartották a részvételt. Bugár a magyar diplomáciát is hibáztat­ta azért, hogy a román és a szlo­vák diplomácia félretájékoztató kampánya beválthatta a hozzá fűzött reményeket. Megítélése szerint a magyar külügyminiszté­rium nem reagált megfelelő mó­don. Markó Béla lapunknak nyi­latkozva elmondta: az utóbbi he­tekben egyértelműen bebizonyo­sodott, egyelőre nem létezik az a konszenzus, melynek szándékát a magyar csúcs közös nyilatkoza­ta tartalmazza. - Nem létezik ilyen konszenzus sem a magyar belpolitikában, sem a határon tú­li magyar szervezetek közt, sem pedig a magyar politikai életen belül. Arról kellene beszélni, ho­gyan kellene kialakítani és működtetni egy konszenzust elősegítő konzultációs formát ­állapította meg. Duray Miklós, az Együttélés elnöke a júliusi ma­gyar-magyar csúcson felvállalt célkitűzéseket megvalósítható­nak ítélte, annak ellenére, hogy a jelek arra utalnak, mintha a ma­gyar kormány visszatáncolt volna. Biztatónak ítélte, hogy Eörsi Má­tyás, a kormánypárti Szabad De­mokraták Szövetségének képvi­seletében kijelentette: teljes egé­szében felvállalható számukra a zárónyilatkozat. - A csúcspolitizá­lás tehát, lehet, hogy lassabban, mint a kormány részvételével, de megvalósítható - szögezte le. ­Az Együttélés elnöke fontosnak ítélte egy állandó egyeztető ta­nács létrehozását, amely az elkö­vetkező, remélhetőleg teljes ma­gyar-magyar csúcstalálkozó té­mája lehetne. Berényi József, az MPP kulturális és oktatási titkára azt az álláspontot képviselte, hogy pártja nem célnak, hanem eszköznek tekinti a magyar-ma­gyar csúcs zárónyilatkozatát. Hangsúlyozta: az MPP a kisebb­ségi jogok érvényesítéséhez há­rom különböző irányból próbál tá­mogatást szerezni: a szlovák de­mokratikus erők, a magyar kor­mány és külföldi partnerei ré­széről. A tanácskozás résztvevői délután értesültek a hírről, hogy valószínűleg Temesvár lesz a ma­gyar-román alapszerződés alá­írásának helyszíne. Nemcsak az ellenzéki és a kisebbségi szerve­zetek vezetői ütköztek meg a hal­lottakon, helytelenítették a dön­tést az SZDSZ képviselői is. Bár a szlovákiai magyar párt­vezetők a Michal Kováč ál­Közlemény a találkozóról A magyar-magyar csúcstalálkozó résztvevői 1996. szep­tember 4-én Pápán, a református kollégiumban közös tanács­kozást tartottak. Az 1996. július 5-i 1. magyar-magyar csúcstalálkozón elfo­gadott közös nyilatkozat elveiből kiindulva elemezték az eltelt időszak eseményeit. Az 1996. július 5-én aláírt közös nyilatkozat 11. pontja ér­telmében a résztvevők megerősítik azt a szándékukat, hogy még idén találkoznak, és a konzultáció intézményesítése cél­jából koordinációs munkabizottságot hoztak létre. A magyar-magyar csúcs bizottságot hoz létre, mely elem­zést készít az eddig aláírt alapszerződések hatásáról. A vizs­gálat kiterjed arra: - hogyan alakult az adott országokban a magyarság hely­zete; - miként változott az aláíró országok viszonya - milyen módon befolyásolta az a térség stabilitását. A magyar-magyar csúcs az elemzés alapján ajánlásokat készít az esetleg szükséges teendőkről a nemzetközi pártszö­vetségek, a parlamentek és az érintett kormányok részére. További szakértői munkacsoportot hoz létre, melynek fel­adata a határon túli magyar közösségek igényeinek és az előremutató európai gyakorlatnak megfelelő autonómiakon­cepciók egyeztetése. A kidolgozott elveket a magyar-magyar csúcs résztvevői összehangoltan képviselik. Pápa, 1996. szeptember 4. lamfővel való délutáni találkozó­juk miatt röviddel egy óra után tá­voztak a tanácskozás helyszí­néről, kollégáik a helyszínen ma­radtak. A magyarországi ellenzé­ki pártok és a határon túli ma­gyar szervezetek egy részének képviselői indokoltnak tartották volna a magyar-román alap­szerződésjelenlegi formában tör­ténő aláírásának elutasítását, ezt azonban a koalíciós pártok határozottan elutasították. Nyilatkozat helyett közlemény A tanácskozás végül közös közlemény aláírásával, de politi­kai nyilatkozat nélkül ért véget. A közlemény ugyan nem tartalmaz konkrét időpontot a magyar-ma­gyar csúcs második fordulójának megrendezésére, az RMDSZ poli­tikusai ugyanakkor azon vélemé­nyüknek adtak hangot, hogy de­cember 10-éig erre sort kellene keríteni. A résztvevők megegyez­tek abban is, hogy az eddig elké­szített alapszerződések hatásá­nak elemzésére bizottságot, a határon túli magyar közösségek igényeinek és autonómiakoncep­cióinak egyeztetésére pedig sza­kértői munkacsoportot hoznak létre. A tanácskozás zárósajtótá­jékoztatóján elhangzott: a részt­vevők egy angol nyelvű levél szö­vegéről is tárgyaltak, melyben a legutóbbi magyar-magyar csúcs­ról tájékoztatnák a nemzetközi közvéleményt, ám ennek szöve­ge további egyeztetésre szorul, ezért később teszik közzé. (horváth) NÉGYNAPOS TANACSKOZAS POSTYENBEN Gazdaságpolitika - 2000-ig TA SR-tudósítás Az ország kétezerig folytatandó gazdaságpolitikájáról, ezen belül is főként a bankkonszolidációról, az exportról, továbbá a pénzügyi, gépipari és agrárágazat fejlődé­séről, illetve a tudományos kuta­tásról kezdődött tegnap négyna­pos tanácskozás Pöstyénben Vla­dimír Mečiar miniszterelnök veze­tésével a kormány gazdasági mi­nisztereinek, illetve a tudomá­nyos kutatóintézetek, bankok és vállalkozói szervezetek képvi­selőinek a részvételével. Tegnapi sajtóértekezletén Vladimír Mečiar elmondta, hogy a bankokkal kapcsolatban a vál­lalkozói körök elsősorban a ma­gas hitelkamatokat kifogásol­ták, hiszen az 5,5 százalékos infláció ellenére a kamatok to­vábbra is 15 százalékos szinten maradtak. Szavai szerint a meg­felelő legiszlatív háttér megte­remtése után kezdetét veszi a bankok 30 milliárdos behajtha­tatlan ki n n lévőségei nek a ren­dezése, s erre a célra jövőre az állami költségvetés is felszaba­dít 2,5 milliárd koronát. Abban is megegyeztek, hogy 2 milliár­dos alaptőkével az év végén vagy a jövő év elején létrehoz­zák az Eximbankot. Felmerült a csődtörvény mó­dosítása is. Mečiar szerint a ha­zai vállalatok húsz százaléka érett meg a felszámolásra, de ezt a folyamatot csak óvatosan, a gazdasági és szociális követ­kezmények mérlegelésével sza­bad beindítani. Cseréket szorgalmaz Úl Szó-tudósítás - A rendőrség pillanatnyilag sokkal fontosabb feladatok előtt áll, ezért nem kívánok foglalkozni az államfő fiának az esetével ­nyilatkozta a Kováé-ügyről Gustáv Krajči, aki a leváltott Ľudovít Hu­dek helyét foglalta el. A fontosabb feladatokon Krajči az új területi beosztásnak megfe­lelően kialakítandó kerületi és já­rási rendőrparancsnokságok lét­rehozását értette, de szerinte ko­moly átalakításra szorul a belügy­minisztérium és az országos rendőrfőparancsnokság munkája is. Az újdonsült miniszter me­gerősítette a kormányfő korábbi kijelentését, mondván, mindkét szervnél személycserék várhatók, amelyek a legfelsőbb vezetést is érinthetik. Az elsődleges cél a jog­körök részleges decentralizálása, azaz a kerületi parancsnokságok­ra való átruházása. Krajči nem kommentálta elődje leváltását, és az ominózus Hu­dek-Lexa telefonbeszélgetéssel kapcsolatban is csak annyit jegy­zett meg, hogy nyugtalanító, ha a belügyminisztert is le lehet hall­gatni, és közvetve beismerte, hogy Hudek leváltásában a tele­fonbeszélgetés is közrejátszott. A belügyi tárca új vezetője arról nem nyilatkozott, hogy eredeti vagy ha­misított hangszalagról van szó, s mint mondta, arról sincs tudomá­sa, hogy hivatalos szakértői vizs­gálatnak vetették alá a felvételt. Mint köztudott, Vladimír Mečiar miniszterelnök már hónapokkal ezelőtt azt nyilatkozta, hogy a vizs­gálatot elvégezték, és - mint mondta - egyértelműen bebizo­nyosodott, hogy hamisítványról van szó. (h) Nem erőszakoltak Jirí K., az ausztriai gyermek­pornóbotrány főszereplője nem szlovák, hanem cseh származá­sú - erősítette meg az Interpol szlovák irodája. A botrány többi szereplője közül KrzysztofK. len­gyel származású osztrák állam­polgár, a korábban szintén szlo­váknak vélt Miroslav M. pedig cseh nemzetiségű. Mint ismere­tes, őt szombaton vették őrizet­be. A negyedik társról, Milan P­ről annyit tudni, hogy Csehszlo­vákiából származik. Ladislav Krupa, a szlovák bűnügyi rendőrség egyik ve­zetője szerint a Jirí K. bandája által Bécsben meztelenül is fényképezett kislányok közül egyiket sem erőszakolták meg, illetve nem kényszerítették pros­titúcióra. Nem zárta ki viszont annak a lehetőségét, hogy eb­ben csak a leleplezés akadá­lyozta meg őket. ČTK Felméri, hogy miben tudna segíteni (Folytatás az 1. oidalról) tet, a magyarok alkotmánybírósági beadványát, s azt is felméri, hogy miben tudna segíteni. Részletes tájékoztatást kapott az államfő a nyitrai pedagógiai főisko­lán kialakult helyzetről, az alsőbo­doki, rozsnyói és rimaszombati isko­lával, valamint a színházakkal, mú­zeumokkal, illetve az Ifjú Szivekkel kapcsolatos botrányokról. A közigazgatási reformmal kap­csolatos problémákra, így például a magyar hivatalnokok elbocsátásá­ra, továbbá a Magyar Koalíció által kidolgozott nyelvhasználati törvény­tervezetre - idő hiánya miatt - teg­nap már nem került sor. Ezekől a következő, előreláthatólag a jövő hónapban sorra kerülő folytatáson esik majd szó. A magyar résztvevők szerint az államfő is támogatja egy törvény megalkotását a kisebbségi nyelvek használatról. (gágyor) Újabb gépkocsi repült a levegőbe (Folytatás az 1. oldalról) polgárok, valamint a pozsonyi alvilág áll. A motiváció legtöbbször megfélemlítés, védelmi pénz ki­csikarása, vagy éppen adóssá­gok behajtása. Kosťov a pozsonyi K-mart áruház mellett álló pénzváltó tulajdonosa ellen intézett támadással kapcsolatban el­mondta, az ügyet vizsgálja a rendőrség, de további informá­ciókkal nem szolgálhat. A főosztályvezető szavai sze­rint egyelőre nem bizonyított, hogy B. Ottó rendőrkomman­dós robbantotta-e fel a pénzvál­tót. Mint ismeretes, B.-t a múlt héten temették el, miután halá­los sérüléseket szenvedett a robbanáskor. Hozzátartozói szerint az elhunyt véletlenül járt a merénylet időpontjában a pénzváltónál. (h) Helyén marad... (Folytatás az 1. oldalról) Az emlékmű továbbra is a helyén marad. Az el­lenzők csak feszültséget keltenek azzal, hogy ilyen nyilatkozatokat röpítenek világgá. Ezzel csak Szlovákia rossz hírét keltik Európában, a vi­lágban. - Az emlékmű ellenzői az építési engedély nél­küli felállításra hivatkoznak... - Ez nem felel meg a valóságnak. Áz avatás napján a járási rendőrparancsnokság emberei ellenőrizték az építéssel kapcsolatos dokume­ntumokat. Ők mindent rendben találtak. Úgy zár­ták le az ügyet, hogy nem történt törvénysértés. Hogy eloszlassam a kétkedéseket: rendelkezünk hivatalos építési engedéllyel - hangsúlyozta Ko­zsár Miklós. Röpke közvélemény-kutatásunk eredménye is igazolta, hogy a városban nagyon kevés ember akad, aki követelné az emlékmű eltávolítását. Ez arra enged következtetni, hogy az emlékmű ellen fellépő pártok helyi vezetői feltehetően felsőbb in­díttatásra fogalmazták meg nyilatkozatukat. Álta­lában egybehangzó a vélemény, hogy a városban végre létrejött valami szép, amit a nép épített, s ami maradandó. A rajta lévő korona az, amely év­századokon át összetartotta a Kárpát-medencé­ben élő népeket és nemzetiségeket. - Miért ne le­hetne a békés együttélést ebben a szellemben to­vább folytatni? - tették fel a kérdést. (katócs) PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK Sokat betegeskedik a lakosság Ú) Szó-tudósítás A parlament szociális és egészségügyi bizottságának tegnapi ülésén főleg a la­kosság egészségügyi ellátásának a javítá­sát célzó intézkedésekről, a magán-nővér­ügynökségek működésének az elveiről, il­letve az Egészségügyi Alap pénzforrásai­ról volt szó. Ľubomír Javorský egészség­ügyi miniszter rámutatott az idős embe­rek rossz egészségi állapotára. Szlovákia lakosságának 15,1 százaléka öreg, s 2015-ig az idős emberek részaránya 19,1 százalékkal emelkedni fog. Az idős beteg embereknek gyakran nincs szükségük drága kórházi ellátásra, ehelyett több szo­ciális ágyra, utókezelő és geriátriai inté­zetre volna szükség. Ám a gondok megol­dása nem várható el kizárólag az egész­ségügytől, fontos a szociális tárca jobb közreműködése. A munka- és szociális ügyi minisztérium képviselői kifogásolták a geriátriai részlegek és nővéri helyek megszüntetését, amit viszont a miniszter azzal utasított vissza, hogy a tárca folya­matosan a kapacitások átszervezésével igyekszik javítani a helyzeten. A lakosság egészségi állapotának a ja­vítására tett intézkedésekről is tárgyalt a bizottság. Leszögezte: az állami progra­mok meghirdetése ellenére nem tapasz­talható javulás. Kompromisszumos meg­oldás született a magán-nővérügynöksé­gek tevékenységével kapcsolatosan. Az eredeti tervek szerint júniusban kezdték volna hat hónapos próbajellegű tevé­kenységüket. A miniszter megígérte, hogy az októberi határidő már biztos. A tervek szerint az Általános Egészségbiz­tosító a körzeti orvoson keresztül kívánja állni a házi betegápolás költségeit, ám a nővérügynökségek inkább közvetlen kap­csolatban szeretnének lenni a biztosítók­kal. A legnagyobb gond az ügynökségek finanszírozása. Ezért három-három ügy­nökségben vizsgálják majd a betegellá­tás anyagi vetületét. (péterfi) A vetőmagokról és szaporítóanyagok­ról szóló törvényt még az állami mono­pólium létezésének az idején hozták, és napjainkra elavulté vált - állapította meg a mezőgazdasági bizottság, és a plénumnak elfogadásra javasolta az ez­zel kapcsolatos módosítást. TA SR

Next

/
Oldalképek
Tartalom