Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-26 / 225. szám, csütörtök

6 ) ÚJ SZÓ GAZDASÁG 1996. szeptember 26. NATIONALE NEDERU\NDEN A holland biztosító nálunk A Nationale Nederlanden Rt. hol­land baleset- élet- és nyugdíjbiz­tosító az elmúlt hónapokban, pontosabban július elsejétől megkezdte szlovákiai működé­sét. Az NN 1991-ben lépett Kelet­Közép-Európa piacára, elsőként Magyarországon, majd 1992-től Csehországban kezdett működ­ni. Szolgáltatásait máris számo­san igénybe veszik, az életbizto­sítás területén Magyarországon 40 százalékos, Csehországban pedig eddig 34 százalékos része­sedést szerzett. Az ING Group ré­szeként működő Nationale Ne­derlanden 1845-ben alakult. A csoport összesen 234 milliárd dollárnyi vagyon felett rendelke­zik, a világ 56 országában 22 mil­lió ügyfelük van. A Nationale Ne­derlandennal megkötött szerződések időtartama változó, azonban a legrövidebb időtartam 5 év lehet. A biztosítás díját havi, negyedévi, félévi, ám akár egyévi részletben is lehet befizetni. A termékeiket elsősorban a biztosí­tási ügynökeik révén szeretnék hirdetni és bevezetni. A terveik szerint a központban mintegy 80 alkalmazott fog dolgozni, míg az országot hozzávetőlegesen 800 ügynökük járja majd. (shz) EBRD Új bankstratégia Bizonyos műveletekben né­hány közép-európai országban már nincs szükség az EBRD-re, de a tavaszi közgyűlésen el­hangzott érvek a térség korai éretté válásáról „elébe vágtak a realitásoknak" - közölte a na­pokban a londoni székhelyű Eu­rópai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) területi igazgatója. B od Péter Ákos, aki Magyaror­szágot, Horvátországot, Csehor­szágot és Szlovákiát képviseli a pénzintézet igazgatóságában, az elmúlt héten tért vissza Hor­vátországból, ahol a helyi fej­lesztési igényeket mérte fel. Horvátország és a többi, általa felügyelt ország elsődleges kü­lönbségét az igazgató abban je­lölte meg, hogy a balkáni ország­ban háborús fizikai pusztításo­kat kell helyreállítani, ezért ott a bank első nagy programjai álla­milag garantált tervezetekhez kapcsolódtak. Ezek között emlí­tette Bod Péter Ákos a repülőté­ri fejlesztést, az elektromos há­lózat korszerűsítését, s a leg­újabb területként az idegenfor­galmat és az ehhez járuló kör­nyezetvédelmi, szennyvíztisztí­tási beruházásokat. A térség többi országáról az igazgató el­mondta: egy-két területen - fi­gyelembe véve azt is, hogy az EBRD se nem a leggyorsabb, se nem a legolcsóbb forrás - már a privatizált helyi bankok, a reha­bilitált állami pénzintézetek, il­letve például a magyar piacon a külföldi bankok is tökéletesen el tudják látni a finanszírozási fel­adatokat. Sok területen azon­ban továbbra is komoly szerep 4ut a londoni pénzintézetnek; ilyen például a kuponos, új pénzt nem teremtő privatizáció­ba bevont, tőkehiányos vállala­tok feltőkésítése elsősorban Csehországban és Szlovákiá­ban, különösen annak ismereté­ben, hogy a nyugati országala­pok e téren óvatosak. Változat­lanul fontos részvételi terepnek nevezte Bod a magyar infra­strukturális beruházásokat. A közeljövő legfontosabb magyar EBRD-részvételi területei között tartják számon a londoni bank­ban a MÁV-rekonstrukciót: az ér­tesülések szerint a 300 millió ECU-re tervezett programból a bank egyharmadnyit fedezne hi­tel formájában saját eszköze­iből. MTI REPAFELVASARLAS A DUNASZERDAHELYI JUHOCUKORBAN Visszaélés garantáltan kizárva! A cukorrépa stratégiai növény, amelynek összmennylsé­gét az EU-tagországokban kvótákkal szabályozzák. Amennyiben évek múltán versenyképesek szeretnénk len­ni termesztése és a cukorgyártás terén egyaránt, már most meg kell kezdeni a felzárkózást. Nagyon Jól tudja ezt a dunaszerdahelyl Juhocukor Részvénytársaság vezetése Is. De ugyanakkor azt Is, hogy a termelők és a gyár szoros együttműködése nélkül ez lehetetlen. Ezért néhány éve a segítségnyújtáson és a kölcsönös előnyökön alapuló kap­csolatok kialakítására törekszik, amelyek a bizalmat erősítik mindkét részről. A bizalmat, amely hosszú évek óta ingatag lábon áll, a termelők és a cukorgyárak, és általában a felvásárlók között. Keserű tapasztalatok bizonyít­ják ugyanis, hogy a termelők szinte ki vannak szolgáltatva a felvásárlók kénye-kedvének. A termény szennyezettségének, valamint beltartalmi értékének (pl. a búza esetében a sikértar­talom, a cukorrépa esetében a cukorérték) meghatározásakor gyakoriak a visszaélések, ezt természetesen a gazdálkodók pénztárcája bánja. A számítógépes mérés nem befolyásolható Úgy tűnik azonban, hogy a Juhocukorban mindez a múlté. Hogy miért? A válasz egyszerű: három éve a hagyományos, mechanikus mázsát elektroni­kusra cserélték, így az emberi tényező nem befolyásolhatja a mérések eredményét. Erről sa­ját szemünkkel győződhettünk meg, ugyanis Gálffy Dezső, a mázsaház vezetője a gyakorlat­ban mutatott be mindent. Lát­hattuk, hogy miután a gépko­csivezető rááll rakományával a mérlegre és mágneskártyájá­val bejelentkezik - ami a teher­kocsi rendszámát és a termelő nevét tartalmazza -, az össztö­meg feltűnik a digitális kijelzőn és az érték automatikus számí­tógépre kerül. Az üres kocsikat szintén elektronikus mérlegen mérik le. Kampány idején na­ponta 5-6000 tonnát, vagyis mintegy 300 térést regisztrál­nak. Minden termelő minden második térését minőségel­lenőrzés alá vetik. A laboratóriumba Kántor Zoltán, a Juhocukor főagronó­musa kísért el bennünket. Itt szintén megbizonyosodhat­tunk arról, hogy a répamintavé­tel, a mérés, a szennyezettség, valamint a cukorérték megál­lapítása esetén sem történhet visszaélés. Az elemzést végző laboránsok nem tudják, melyik termelőtől származik a vizsgált répakása, csak számítógépes visszakereséssel lehet ezt megállapítani. A bizalomerősí­tést szolgálja az is, hogy a ter­melő a mintavételtől számított öt napon belül bármikor leel­lenőrizheti az elemzés pontos­ságát, ugyanis ennyi ideig tá­rolnak minden egyes mintát. Megtudtuk azt is, hogy ebben az évben még erre nem volt példa. Egyrészt azért, mert a termelők meg vannak eléged­ve az eredményekkel. Más­részt azért, mert aki az előző években megtapasztalhatta, hogyan is működik az egész rendszer, nem tartja ezt szük­ségesnek. Az előtisztítással mindenki jól jár Rövid körutunkat követően Kántor Zoltán az idei felvásár­lás menetéről, a minőségről és az árakról tájékoztatott benün­ket. - Szeptember 23-a reggelig 27 371 tonna cukorrépát vásá­roltunk fel, és ebből 10 858 tonnát már fel is dolgoztunk. A minőséggel nincs gond, a cu­korérték jelenleg átlagosan 15 százalék, de a kampány végéig néhány százalékos emelkedés­re számítunk. Ami még nagyon fontos: a földszennyezettség 6,1 százalék, a répafej aránya pedig 3,7 százalék. Különösen kedvezően érinti ez a ter­melőket, akik 10 százalékos földszennyezettség alatt ton­nánként 10 korona pótlékot kapnak. Az eddig átvett mennyiség után összesen 223 ezer korona pótlékot fizettünk ki nekik. A tonnánkénti felvá­sárlási ár egyébként 15 száza­lékos cukorérték mellett a pót­lékokkal együtt elérheti az 1100 koronát. • Minek köszönhető ez az alacsony szennyezettségi arány? - A répa betakarítása és ide­szállítása közé előtisztítást ik­tattunk be, amelynek költsége­it a cukorgyár állja, csakúgy, mint a szállítási költségeket. A termelőnek csupán az a köte­lessége, hogy felszedje, vagy felszedesse a répát és olyan rakványokba szállítsa, ahon­A laboránsok nem tudják, melyik termelőtől származik a vizsgált minta nan bármilyen időjárási viszo­nyok között elhordható legyen. Itt történik aztán az előtisztítás is. Ezzel jól jár a termelő, mivel pótlékra jogosult. Jól jár a cu­korgyár is, hiszen azt a több tonnányi földet, amit kint le­tisztítunk, nem kell ideszállíta­ni, majd elhordani a gyár terü­letéről, csökkenteni lehet a ré­pa mosásához szükséges víz­mennyiséget és ez mind ener­giamegtakarítástjelent. • Mi történik a répaszelet­tel? Visszakapják a ter­melők, vagy más módon kerül hasznosításra? - A szerződés értelmében azok a termelők, akik időben benyújtják igényüket, a leadott répa tiszta tömege 31 százalé­kának megfelelő mennyiséget kaphatnak vissza répaszelet formájában. A többit a cukor­gyár leszárítja és értékesíti. • Tudjuk, a cukorrépa beta­karítása a magas veszte­ségek miatt régebben sok gondot okozott a ter­melőknek. Ma mi a hely­zet? - Nagyteljesítményű, mo­dern betakarítógépeket tu­dunk biztosítani a termelők ré­szére. Három gépet egy szol­gáltató-vállalattól bérlünk, 22 gépet pedig a termelőkkel kö­zösen vásároltunk az elmúlt évek során. A betakarítási ütemterv szerint aztán egyik üzemből a másikba vándorol­nak. Ezekkel a gépekkel 6, ma­ximum 10 százalékra csök­kenthető a veszteség. Ugyan­akkor a régi típusoknál a vesz­teség elérte a 25-30 százalé­kot is. Előleg a jövő évi termésre Mindezek után kíváncsiak voltuk arra, maga a termelő mi­ként értékeli a cukorgyárral va­ló együttműködését. Radványi Ferenc, a vezekényi AGRENA Kft. ügyvezető igazgatója kér­désünkre elmondta, hogy há­roméves kihagyás után tavaly 50, az idén 150 hektáron ter­mesztettek cukorrépát. Egy­részt az aránylag kedvező fel­vásárlási árak miatt tértek visz­sza ehhez a növényhez, más­részt azért, mert biztosítékot kaptak a cukorgyártól arra, hogy a betakarításhoz megfe­lelő gépeket biztosít számukra. - A cukorgyár megelőlegezi a vetőmagot, a vegyszereket, a műtrágyákat, ami óriási segít­ség - teszi még hozzá. - Eze­kért csupán a répa leadásakor kell fizetnünk. Talajmintáikat a gyár kivizsgáltatja és az ered­mények alapján végezhetjük a műtrágyázást. Ugyancsak se­gít a fajtakiválasztáskor. A ki­Somogyi Tibor felvétele kelés után havi rendszeresség­gel répanapot szervez a Juho­cukor, ennek során a vegysze­reket forgalmazó cégekkel és a környékbeli termelőkkel együtt végigjárjuk a parcellákat. Fel­térképezzük a gyomok, beteg­ségek előfordulását, közösen kiválasztjuk a kívánt szereket. Talán még arra lenne szükség, hogy a levélbetegségekkel szembeni permetanyagok vá­sárlására és az esetleges nitra­tációra is nyújtana előleget a gyár. Úgy gondolom, ha több termelő is hasonló javaslatot tesz, hamarosan megoldódik ez a kérdés is. Egyébként már megkötöttük a jövő évre szóló szerződést is, amelynek értel­mében október 31-éig az 1997-es évre szerződött cukor­répa tonnájára 30 korona előleget nyújt a cukorgyár. Radványi úr elárulta azt is, hogy az idén még nem voltak és valószínűleg nem is mennek a gyárba ellenőrizni a felvásár­lást. Pedig már 50 hektárról felszedték a répát. Tavalyi ta­pasztalataik ugyanis rendkívül kedvezőek, egyetlen egy alka­lommal sem tapasztaltak visszaélést, vagy bármilyen át­verést a cukorgyár részéről. ­Bárcsak a többi felvásárlóban is így megbízhatnánk - sóhaj­tott fel. V. KRASZNICA MELITTA Demänovkát a kormányfőknek A nemrégiben Jasnán rendezett Közép-európai Szabadkereskedel­mi Egyezmény (CEFTA) miniszterel­nöki csúcstalálkozóján nemcsak fontos döntések születtek, hanem egy új szlovákiai termék is bemu­tatkozott. A cseh Becherovka meg­felelőjeként a liptószentmiklósi St. Nicolaus Rt. előrukkolt a Demánov­ka elnevezésű gyógynövénykivona­tú likőrrel, amelyet először a csúcs­találkozón megjelent cseh, lengyel, magyar, szlovén, bolgár, román, ukrán, lett és litván kormányfőnek nyújtottak át. Az egyedi kivitele­zésű és csomagolású, „kis mérték­ben gyógyszer, nagy mértékben or­vosság" hatásű likőr nem kerül kis­kereskedelmi forgalomba. Minden palackot megszámoznak, és csu­pán a jeles kulturális, politikai és közéleti személyiségek bárszekré­nyének kínálatát gazdagítja majd. A liptószentmiklósi gyártó persze a gyűjtőkre is gondolt; engedélyük­kel korlátozott mennyiségben ko­moly érdeklődők is hozzájuthatnak a nemes itókához. -U­UZLETEMBEREK FÓRUMA Pécs várja a vállalkozókat Az elmúlt napokban rendezték meg a Budapest közeli Doba gókőn a kis- és középvállalkozá­sok közép-európai együttműködé­sét elősegítő nemzetközi konfe­renciát. A konferencián a szakmai előadások, az elméleti és gyakor­lati kérdések megvitatása mellett információs börzét is tartottak. En­nek keretében a résztvevők üzleti kapcsolatok lehetőségeiről, terve­zett üzleti fórumok helyszíneiről is információt cseréltek. Az információs börzén elhang­zott, hogy Pécsett a közeljövőben jutányos befizetési díj mellett szakmai fórumot rendeznek. Konkrétan, immár második alka­lommal kerül sor a Határon Túli Magyarok Fesztiválján belül egy olyan szakmai fórumra, amelyen a magyarországi üzletemberek ta­lálkoznak a határon túli partnere­ikkel. Az üzletemberi fórumra a szomszédos országokon kívül Eu­rópa más országaiból is érkeznek vállalkozók. A fórumon a felkínált termékek bemutatására is le­hetőséget biztosítanak a szer­vezők. A rendezvényre a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgal­mi Központ, a Baranya Megyei Vállalkozói Központ és a Pécs-Ba­ranyai Kereskedelmi és Iparka­mara együttműködésében 1996. október 11-én Pécsett a Baranya Megyei Közgyűlés dísztermében kerül sor. Az érdeklődők regisztrációja 10 órakor kezdődik. Az előadások ré­vén a résztvevők többek között megismerkedhetnek Baranya me­gye adottságaival, az ukrajnai üz­leti élettel, a svájci magyarok se­gítségnyújtási lehetőségeivel, a korszerű számítógépes üzleti adatbank nyújtotta távlatokkal, valamint a külföldiek befektetése­inek feltételeivel és lehetőségei­vel Magyarországon. A részvétei díj mindössze 1000 forint, jelent­kezni október 4-ig a 72/214 050, 210 849-es telefon-, illetve fax­számon lehet. (só)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom