Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-16 / 216. szám, hétfő
B ő/szó VILAGPIAC 1996. szeptember 16. CÉGVILÁG BauMax Az osztrák bauMax cégarra számít, hogy összforgalmának 20 százalékát már a keleti üzlet adja 1996-ban. A barkácsolók, iparosok és kertészkedők igényeinek kielégítésére szakosodott áruházlánc vezetése az idei évre 7,5 milliárd schillinges forgalmat irányzott elő, a tavalyi 6,8 milliárd schillinget követően. E bevétel egyötödét a magyarországi, szlovéniai, csehországi és szlovákiai érdekeltségei adják majd. Az alsó-ausztriai, klosterneuburgi székhelyű vállalat az osztrák piacon 35 százalékos részaránnyal piacvezető. Airbus Az európai Airbus gazdasági társulásban részes országok kormányai támogatásukról biztosították annak tervét, hogy 1999-ig magántársasággá alakítsák a repülőgépgyártó csoportot. Az illetékes brit, francia, német és spanyol közlekedési miniszter még az idén megakarja ismerni az ipari vállalkozók elképzelését a vállalat szervezeti felépítéséről és a termékkínálatról, beleértve az A3XX elnevezésű szuperjumbóval kapcsolatos terveket is. Az Airbus a francia Aérospatiale-t, a német DASA-t, a British Aerospace-t és a spanyol CASA-t öleli fel. Részesedésük sorrendben: 37,9, 37,9, 20 és 4,2 százalékos. Aeroflot Az orosz Aeroflot légitársaság szándéklevelet írt alá a Boeinggel, az amerikai cég tíz B-737 utasszállító gépének megszerzéséről, részben vásárlás, részben bérlet (lízing) formájában. A hírügynökség szerint a felek nem hozták nyilvánosságra az üzlet pénzügyi részleteit, sem a vétel és a bérlet megoszlását. Az Aeroflot, a soksok belőle kivált légitársaság versenye dacára még mindiga legnagyobb orosz légitársaság. General Motors Évi 270 ezer darab kapacitású dízelmotorgyárat avatott fel a napokban a németországi Kaiserslauternben a General Motors. Az amerikai autógyár fél milliárd márkát költött a beruházásra, amelyet Rajna-vidék-Pfalz tartomány kormánya 64 millió márkával szubvencionált. A németországi telephely több más, egyebek közt nagy-britanniai és keleteurópai lehetséges helyszínnel versengve nyerte el a GM-beruházást. Az autógyár végül azért döntött 1993-ban Kaiserslautern mellett, mert az ottani üzemi tanácsok jelentős engedményeket tettek a munkaidő-beosztást illetően, és belementek olyan megoldásba, amely lehetővé teszi a gépek heti 120 órán át történő működtetését. A dízelmotorok itt gyártott új generációját egyelőre a Vectrába, majd hat másik modellsorozatba szerelik be. MTI VEGRE MEGALLHAT A MUNKANELKULIEK SZAMANAK NOVEKEDESE Szlovákiában nem lesz csökkenés Az elmúlt években a reformországokban gyakorlatilag folyamatosan emelkedett a munkanélküliek aránya (kivéve Csehországot). Ez a rendkívül kedvezőtlen és számunkra 1989-ig ismeretlen folyamat most úgy látszik, lefékeződik, sőt egyes országokban akár az állástalanok száma is némileg csökkenhet. A bécsi székhelyű Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet legutóbbi tanulmányának végkövetkeztetése legalábbis ezt sugallja. Az intézet prognózisa szerint jövőre KözépEurópa posztkommunista országaiban a munkanélküliek aránya csökkenni fog. Sajnos, a tanulmány szerint éppen Szlovákia lesz kivétel, ahol egy százalékponttal még növekszik is az állástalanok aránya. Csehország a munkanélküliség terén Horvátország Lengyelország Szlovénia Szlovákia Bulgária Magyarország Románia Ukrajna Oroszország Csehorszá továbbra is térségünk legked- szerint alig 3 százalékos munkavezőbb helyzetben lévő állama, nélküliséggel kell csak szembe1997-ben a bécsi tanulmány nézniük. Forrás: MfD VIGYÁZAT. MOBILTELEFON-HAMISITOK! Vakmerő vonaltolvajok Ugy tűnik, Immár végtelen történetté lesz a mobiltelefonhamisítók és a telefontársaságok harca. Ha a védekező telefonos cégek új, Jobb minőségű és biztonságosabb eszközzel rukkolnak elő, a támadó „vonaltolvajok" felül akarják múlni azt. Manapság ez a 450-es rádiótelefonok, sőt a GSM-készülékek esetében Is sikerül nekik. A telefontársaságok bizonyára mindaddig fogcsikorgatva tudomásul veszik a törvénytelen állapotokat, amíg anyagi és erkölcsi veszteségeik meg nem haladnak egy bizonyos százalékot. Azután viszont megint nekik kell lépniük - még hatékonyabb védelmi rendszert kifejlesztve. Annak idején persze kellett némi motiváló erő is a mobiltelefon-klónozás megindulásához. Igaz, hogy az illegálisan ingyenessé varázsolt magánbeszélgetések révén is meg lehetett takarítani havonta pár százezer forintot, de a nagy üzletet mégis a 90es körzetszámú szextelefonokból nyerhető haszon jelentette. Nem csoda, hogy ezek által virágzott fel a vonaltolvajlás Magyarországon. A módszer pofonegyszerű volt. Csak szerződést kellett kötni erotikus szövegek sugárzására egy külföldi telefonos szolgáltató céggel, amely lehetőleg minél távolabb, például a Holland-Antillákon, Francia-Guyanán, esetleg a Dominikai Köztársaságban található, hogy minél drágább legyen a vonalhasználat. A megállapodás lényege: a hazai szervező jutalékot kap a forgalom után. Ezután némi alvilági kapcsolat révén szert kellett tennie néhány átírt elektronikai rendszerű maroktelefonra. Ezekkel márfel lehetett tárcsázni a távoli tájak magyar nyelvű erotikus hölgyeit, a bekapcsolt készüléket pedig napokra, hetekre ott lehetett hagyni egy lakás, iroda sarkában, s így egymás kontójára csáboskodhattak a hölgyek. E módszernek akkor fellegzett be, amikor a mobiltelefonokról (és a korábban szintén „megcsapolt" nyilvános kártyás telefonfülkékből) letiltották a 90-es körzetszámú szextelefonokat. Addigra azonban már megindult a hamisítóipar, amely becslések szerint immár kétmilliárd forint kárt okozott a telefonos cégeknek. A szakemberek szerint jelenleg még csak az analóg készülékeket (vagyis a 450-es frekvenciatartományon üzemelő rádiótelefont) lehet átprogramozni. Nincs messze azonban az idő, amikor ugyanezt meg lehet tenni majd digitális (azaz a 900-as GSM) társaikkal is. A GSM-készülékekhez tartozó SIM-kártyát állítólag technikailag még lehetetlen átírni, bár egyesek már ma is száznegyven-százhetvenezer forint közötti feketepiaci SIM-kártyákról tudnak. Senki sincs tehát többé biztonságban. Ki van téve annak, hogy „nagyüzemi méretekben" telefonáljanak a számlájára. -MLábadozik az orosz olajipar Az orosz olajiparnak jövőre első ízben reális esélye lehet a termelés csökkenésének megfordítására, a gazdaság ugyanis a reformok kezdete óta a legbiztatóbb jeleket mutatja. A fogyasztói árak augusztusi 0,2 százalékos csökkenése és az ipari termelés kismértékű júliusi növekedése jó reményekkel kecsegteti az orosz olajtermelőket, amelyek nem csak serkentik a hazai gazdasági növekedést, de függenek is tőle. A fordulat egyik jeleként a legnagyobb orosz olajcég, a LUKoil termelése az idei év első felében a tavalyi első félévhez képest 0,8 százalékkal nőtt, napi 1,15 millió hordóra. Bár a belföldi olajárak a világpiaci ár közel 75 százalékát teszik ki csupán, növekedésük javíthatja a termelés jövedelmezőségét, hiszen az olajvezetékek túlterheltsége miatt az export nemigen növelhető tovább. Oroszország, ahol tavaly 305 millió tonna nyersolajat hoztak felszínre, a világ 3. legnagyobb termelője. Bár az össztermelés 1996 első félében még 1,5 százalékkal esett, ez mégis sokkal jobb, mint az elővő évek visszaesése. Az 1987-es 570 millió tonnás, napi 11,2 millió hordós csúcsról a termelés mára közel a felére apadt. Mivel az olajkereslet szorosan összefügg a gazdasági növekedéssel, a szilárd inflációs háttér jövőre valószínűleg jobb keresleti alapot teremt az orosz olajiparnak. MTI MAGYARORSZAG GAZDASAGI HELYZETE Jövőre már növekedési pályára áll az ország? Medgyessy Péter magyar pénzügyminiszter a kormány gazdaságpolitikájáról vallott, amely siker esetén a stagnálás helyett növekedési pályára állíthatja az országot. • A jelenlegi gazdaságpolitikának milyen kézzelfogható ered ményei lesznek mára legközelebbi jövőben? - Szeretnénk a vállalkozói szektor számára lehetővé tenni, hogy nagyobb lélegzetet vehessen, s bátorítani akarjuk a beruházást, a felhalmozási szándékot. Szeretnénk elérni, hogy a vállalkozói kör, s benne minden egyes vállalkozó érezze: ha nem végez beruházást, ha nem keresi az export lehetőségét, akkor lemarad. E program megvalósíthatóságának is az az ára, hogy a túlméretezett közszférát sikerüljön szűkíteni, úgy, mint ahogy a világon mindenütt teszik: a világmé'retű változásokhoz nekünk is alkalmazkodni kell, hiszen a nemzetközi tendencia olyan erős, mint a hetvenes években az energiaár-robbanás volt, azt sem tudtuk megállítani az országhatárnál. A közkiadások GDP-hez mért arányának mérséklésére van szükség, hogy egy szűkebb, kisebb méretű állam láthassa el a valóban szükséges funkciókat. • Milyen intézkedéseket hoznak a gazdaságélénkítés érdekében? - Az államháztartás, az állam korszerűsítésének megtervezésével egy időben kell megválaszolni a kérdést: képesek vagyunk-e a nélkülözhetetlen feltételnek, a gazdasági növekedésnek az előkészítésére? Hiszen a változtatások, reformok sokkal jobban tolerálhatok egy fejlődő gazdaságban, mint egy stagnálóban vagy visszaesőben. A válasz az, hogy mindenfajta művi, erőltetett gazdasági növekedésnek ellene vagyok, lévén vele igen nagy károkat lehet okozni. Ám szeretném elősegíteni a természetes növekedés feltételeinek megteremtését, így például azt, hogy stabil legyen a magyar gazdaság bázisa, többé-kevésbé egyensúlyi állapotba kerüljünk, ami 1996-ban, 1997-ben már realitás is lehet. Ez annyit jelent, hogy 1997 közepétől az export által vezérelt gazdasági növekedés valós célként tűzhető ki. E mögé a beruházás élénkülését állítjuk, 1997-ben például számottevő állami infrastrukturális fejlesztés indul el, ami reálértékben is növekszik az 1997-es költségvetésben. Az adó-, a járulék-, az amortizációs rendszer változtatása pedig több forrást hagy a vállalkozóknál, s ezáltal az ő fejlesztéseik is felgyorsulhatnak. Nem elhanyagolható: 1997-ben már nem kerül sor általános fogyasztáscsökkentésre. Jövőre tehát már fokozatosan elindulhat növekedési pályán a magyar gazdaság. MN EURO DISNEY Már vidám a park Stabilizálódni látszik a tetemes veszteségei és adósságai miatt majdnem csődbe ment párizsi Euro Disney helyzete: a mostan! javulás azonban sokak szerint inkább a tulajdonosok pénzügyi támogatásának tulajdonítható, mint a társaság működésének. Fennállása óta első ízben nyere- volt. Az ezen felüli nyereség - a sajátos francia számviteli szabályokat kihasználva - a mérlegben abséggel zárta pénzügyi évét a Párizs melletti Marné-la-Velée-ban négy éve megnyílt szórakoztató parkot, az Euro Disneylandet üzemeltető Euro Disney. Az amerikai mintára közel 2 ezer hektáron, mintegy 22 milliárd frankos költséggel felhúzott, egyre romló pénzügyi helyzete miatt már-már a bezárással fenyegetett vidámpark adózás utáni profitja - 4,6 milliárd frankos forgalom mellett - 114 millió frank volt a tavaly szeptemberben végződött pénzügyi évben, szemben az előző évi 1,8 milliárd frankos veszteséggel. A profit azonban egyáltalán nem a cég eredményes működésének tulajdonítható - állítják francia pénzügyi szakértők sokkal inkább egy bonyolult pénzügyi tranzakció eredménye. Az Euro Disney üzemi eredménye ugyanis mindössze 2 millió frank ból keletkezett, hogy a cég jóval névérték alatt visszavásárolta 372 millió franknyi, úgynevezett átváltható kötvényét, amellyel jelentős kamatkifizetést spórolt meg. A jelenleg 39 százalékban az amerikai Walt Disney Co. tulajdonában lévő Euro Disney pénzügyi eredményeit viszont az amerikaiak másképp látják: az ottani számviteli előírásoknak megfelelően a kötvény-visszavásárlás a cég mérlegében egyszeri] kiadásként jelenik meg így a mérlegben 1,1 milliárd frank mínusztjelent. Phillippe Bourguignon, az Euro Disney elnöke szerint „a Párizs melletti szórakoztató park reneszánszát éli". Az Euro Disneylandet tavaly 10,7 millió látogató kereste fel, 21 százalékkal több, mint egy éwel korábban. HVG A leggazdagabb országok ranglistája Még mindig Svájc a világ leggazdagabb országa; az alpesi országban 1994-ben az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék 37 153 amerikai dollár volt. A világ legfejlettebb államait tömörítő OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) ranglistáján az első húsz ország közül csak öt nem európai (Japán, Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland). Németország viszonylag szerény hetedik helyezése annak köszönhető, hogy a volt Kelet-Németország mutatói némileg rontják az átlagot. Az OECD-tagok egy főre jutó bruttó nemzeti össztermékének átlaga 1994ben 20 917 dollár volt. Érdekes, hogy az Európai Unió tizenöt tagállamának átlaga ugyanabban az évben némileg alacsonyabb volt (19 742 dollár). Az összehasonlítás kedvéért az 1990-es adatokat is feltüntetjük, így a két adatból kideríthető, vajon a kilencvenes évek első felében hol volt gazdasági növekedés, hol volt visszaesés, továbbá melyik ország nemzeti valutája • erősödött, illetve gyengült az amerikai dollárhoz képest. Forrás: Ekonom Í.Svájc Í.Svájc 2. Japán ^HBHHl 23 737 2. Japán 3. Luxemburg 3. Luxemburg 4. Dánia 4. Dánia MBI^Bi^MmBiK- 2soi9 5. USA ^^Hi^BIHBB^B 22 038 6. Norvégia 6. Norvégia ••••SHI 1 •Ml 2530 0 7. Németország 2039 2 WmmommUPmmmm 2506 8 8. Ausztria 2033 4 mmmmmmm •.. . 2440 8 9. Franciaország 210/2 •UHM 2298 5 10. Izland 10. Izland — (1 .... 2 2 963 11. Belgium 19 278 |i|||||||M^MÍMi| 22 500 o 12. Svédország 12. Svédország 22 298 @ jelmagyarázat O 1990 mmm 1994 wmm f Nokia, földrészünk vezető mobiltelefon-gyártója A londoni székhelyű CIT Research felmérése szerint tavaly Európa mobiltelefon-piacán a finn Nokia cég vitte el a prímet, miután 1995-ben a 9,6 milliárd dolláros piacból közel 23 százalékot hasított ki. A finneknek a maroktelefonok eladásából származó bevétele elérte a 2,2 milliárd dollárt. A Nokia a közeljövőt illetően meglehetősen optimista, és nemcsak Európában, hanem a világon gyakorlatilag mindenütt termékeik még nagyobb volumenű eladását prognosztizálja. Az élvonalban rendkívül szoros a verseny, ugyanis a Nokia mögött a második helyen álló amerikai Motorola a piaci részesedés terén csupán 0,7 százalékkal marad el, és a harmadik helyen tanyázó svéd Ericsson szintén megközelíti a 22 százalékot. Igaz, a svédek ezzel az eredménnyel korántsem lehetnek elégedettek, hiszen két évvel ezelőtt még ők voltak a piacvezetők Európában. Összességében azonban az Ericsson lekörözi a Nokiát, ugyanis a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártója. Forrás: MfD
