Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-12 / 213. szám, csütörtök

6 j ÚJ SZÓ VILÁGPIAC 1996. szeptember 9. Szlovákiában a Reader's Digest Százmillióan olvassák szerte a világon e folyóiratot. Szeptembertől a szlovákiai piacon is megtalálható lesz. S hogy mit kínál a Reader's. Digest? Természetesen soksok olvasnivalót, magas színvonalon. Napjainkban a napilapok, magazinok százai között válogathat az olvasó, így természetes, hogy nem jut el minden hozzánk, és sok olyan hírről lemaradhatunk, Mfáww se preéstsraji « fáimmá MÁBIí m rtxetsti m$mmzi Qt*r§§ ium§ imíjti tvto* : 5**r>*>r»*« ** * 4 fotetoxn ti<r**kto"ff*K « mutt&máhít •• ArM&v «« roxt-t-ntí • • $*.>:• (Ivixtii v :: Ve&nir mwti: Vrdto: ÍV* V <i*jf«teí>« r HÍ*tT (ÍW:'.' P'^íkJ » ÍMíWVJWf : N««!'«?*t«r 4sur pm* SmitivMH •* • : iKj-.jwyj O m, bime* it €* u* "ism » nwíwmm* Jatt rrtidtw** te HX**4 v»>>fc«w;íf* fc tMy Nŕjí**-* Í*k#.b<> j***»> My r'téi amely érdekelhet bennünket. A Reader's Digest segítségével azonban a nagyvilág figyelmet érdemlő cikkei nem maradnak ki az életünkből. Legalábbis ezt ígérik a kiadói. A Reader's Digest Association mára az Egyesült Államok harmadik legnagyobb kiadója. Története 1922-ben kezdődött, ekkor indította útjára alapítója, DeWitt Wallace. Ötlete akkor született, amikor az első világháború idején sebesültként feküdt egy franciaországi kórházban. Rengeteget olvasott, olvasmányairól jegyzeteket is készített, s arra gondolt, talán másoknak is hasznára válna, ha nem kellene minden újságot elolvasniuk, hanem a legérdekesebb cikkeket egy folyóiratban találnák meg. Ötezer olvasóval kezdte pályafutását a Reader's Digest, mára az Egyesült Államokon kívül a világ harminchét országában olvassák. A társaság mostanra nem csupán a folyóirat kiadásából tartja fent magát. Fő „árucikke" természetesen még mindig a Reader's Digest, amely 19 nyelven jelenik meg, és a társaság bevételi forrásának egynegyedét alkotja. Ezen kívül könyveket, CD-ket és videokazettákat is megjelentetnek, amely bevételük háromnegyedét képezi. Kiadványaikat legnagyobbrészt postán keresztül terjesztik, előfizetőikjelentik a biztos bevételt. Csehországban 1993 novemberében jelent meg a folyóirat Reader's Digest Výbér névvel, és mára 200 ezer előfizetővel dicsekedhet. Szlovákiában egyelőre a cseh változattal szeretnének betörni a piacra, későbbi terveik között szerepel azonban a szlovák nyelvű változat kiadása is. A cseh nyelvű Reader's Digest Výbér alapjául az amerikai kiadás szolgál, hasonlóképpen a különböző országokban megjelenő változatokhoz, az ott megjelenő cikkeket veszik át, és ezt egészíti ki általában három-négy hazai tárgyú írás. Külön hangsúlyozták a társaság csehországi képviselői, Ľuboš Beniak és Veronika Maxová a postai lapterjesztés előnyeit. Kikerülve a közbeeső láncszemet, az üzleteket ugyanis így olcsóbban kaphatják meg az olvasók a folyóiratot. S hogy a lebilincselő olvasmányokon kívül - a politikától a gazdaságon át a szórakoztató írásokig - még vonzóbbá tegyék a kiadók a folyóiratot, minden évben nyereményjátékot hirdetnek, amelyben a szerencsés nyertesekre értékes díjak várnak. Például egymillió korona vagy egy autó. E héten Szlovákia több százezer lakosa kapott levelet a Reader's Digest kiadójától. Akit érdekel a világ legolvasottabb folyóirata, az most nálunk is megrendelheti. Nem kell azonban látatlanban döntenie, mert mint a kiadó képviselői hangsúlyozták, először bemutatják leendő olvasójuknak, mit kínálnak, és csak ezután kíváncsiak a véleményére, hogy belép-e népes olvasótáborukba. (mislay) Köszönet és hála a szülőföldnek Drága nagykaposi testvéreim! A felállítandó millecentenáriumi emlékmű első hírvétele óta figyelemmel kísérem - kísérjük, mi „nyugatra szakadt" Ung-vidéki és felső-bodrogközi értelmiségiek - nemes és kegyeletes törekvésteket. Éppen a hatalom szította s egyre agresszívebbé váló magyarellenes szlovák közhangulatot látván, gyakran támadtak aggodalmaim afelől, vajon az odatelepített, -költöztetett, a történészeik és politikusaik által félrevezetett és hazugságban tartott kisebbség miként fogadja az őshonos többségiek emlékmű-állító, kegyeleti ünnepségeit. Sejtelmeim, sajnos, beigazolódtak, hiszen mind gyakoribbá vált egy-egy műemlékünk vandál meggyalázása. A morális győzelem azonban egyértelműen a miénk! Mert: jubileumi ünnepségeink a történelemtudomány bizonyította tényeken alapuló népakaratnak a megtestesítői; annak a népakaratnak, amely ellen a parlamentáris demokráciában nincs apelláta - hosszú távon a diktatúrában sincs. Ezt a nacionálsovén vandálok is jól tudják, s miután a nyíltsisakos vitában velünk szemben alulmaradtak, most a vesztesek dühével kétségbeesetten randalíroznak, az éj leple alatt sötét elmével gyalázzák-pusztítják a „mást'', mások legdrágább szellemi kincseit. Mégsem szabad kétségbeesnünk. Az emberi civilizáció kezdete óta: mindig a falat rakok, a hittel és szeretettel iskolát, templomot építők győztek, és sohasem a rombolók. A gyűlölettől gyötört-űzött, a lelki béklyó szorításában és hazugságban vergődő ember előbbutóbb önmagát is elemészti. Nálunk ma még - fájdalom a hatalom értelmezése szerint a demokrácia: a többség uralma a kisebbség fölött. Pedig a demokrácia minőségét éppen a többségnek a kisebbséghez való viszonya határozza meg. Örök igazság marad tehát Mahatma Gandhi megállapítása: „Egy civilizációt arról lehet megítélni, ahogyan kisebbségeivel bánik." Legfőbb ideje lenne, hogy a hatalom s az a mintegy 30 %nyi szekértábor-tologató megszívlelje a hazai tudósok és külhoni politikusok intő szavait: Ma, az egységesülő Európában, a nemzeti kizárólagosság idejétmúlt téveszméjének eszeveszett hajszolása nemcsak komikus, hanem végzetesen tragikus is. Megakadályozza ugyanis a szlovák nemzeti fejlődés kiteljesedését, korszerűsödését. Vagy akár korának nagy európeréhez, Széchenyihez is fordulhatnának tanácsért, aki már 1842-ben - a Kárpát-medencei nemzeti rivalizálódás tetőzése idején! akadémiai beszédében ily példaértékű toleráns nyilatkozatottesz: a nemzetiség lélek, s a lelket nem lehet külső állami eszközökkel megváltoztatni." Tisztelt Barátaim! Az elétek dobott kesztyűt ne vegyétek fel, még annak tudatában sem, hogy a lelketlen vandálokat, itt és most, a krisztusi megbocsátó intelem - Uram, bocsáss meg nekik, nem tudják mit cselekszenek! - sem hatja meg. A földkerekségen minden földdarab azé a népé, amelyik megtelepedett rajta, s amelyik megteremtette a maga sajátos kultúráját, művészetét. Minket az ősök sírhalma födte hamvai ott, Vereckétől nem messze éppúgy, mint itt a Zoborlaján hűségre, rendíthetetlen helytállásra köteleznek! (A Nagykaposon elhangzott ünnepi beszéd szerkesztett változata) RÉVÉSZ BERTALAN SZOMBATON KOMAROMBAN: Ingyenes kiállítások A komáromi Duna Menti Múzeum igazgatósága értesíti a múzeumpártoló közönséget, hogy az Európai kulturális örökség napjai alkalmából szeptember 14-én, szombaton, valamennyi kiállítása 9.00-17.00 között, szakszerű tárlatvezetéssel ingyen tekinthető meg. A nagyközönség számára lehetővé válik a komáromi vár megtekintése is. A várba négy csoportot indítunk, 9, 11, 13 és 15 órakor, gyülekezés a Jókai-szobornál. Múzeumi rendezvényeinken tehát szeretettel várunk mindenkit, tiszteljenek meg bennünket látogatásukkal. (ts) A Magyar Intézet hírei A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport rendezésében kerül sor szeptember 12-én, azaz ma 16.30 órakor Vadkerty Katalin A deportálások című monográfiájának a bemutatójára. A szlovákiai magyarok 1945-48 közötti, csehországi kényszerközmunkájáról szóló kötet a Kalligram Kiadó Mercurius Könyvek sorozatában jelent meg. A művet Janics Kálmán értékeli. A rendezvény helyszíne a Magyar Intézet pozsonyi, Somolického l/a alatti épülete. íS Sí Rimanóczy Gyula építész kiállításának megnyitója a D0C0M0M0 IV. nemzetközi konferencia keretében 1996. szeptember 16-án lesz a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének pozsonyi -székházában. A kiállítást dr. Hadik András művészettörténész (Budapest) és Štefan Šlachta professzor, építész nyitja meg. Tücsök-hírek Jó hír: Ebben az iskolai évben is lesz Tücsök. Rossz hír: Megszűnt a Barangoló. Sajnos. Bizony, mindenütt vannak gondok. A Tücsök olvasói pedig már hozzászoktak, hogy kedves lapjukban tavaly szinte egész éven át mindig volt néhány színes Barangoló-oldal is. Ez a szépen illusztrált magyarországi irodalmi gyermeklap minden számából átadott néhány jó mesét és verset a Tücsöknek. Az évzáró, júniusi számot már nem, mert az már nem jelent meg. S úgy látszik, a nyáron át sem sikerült a szerkesztőségnek, kiadónak megerősödnie. Szeptembertől végleg becsukták a kaput. A Tücsök nem. Továbbra is minden hónapban megjelenik, változatlan áron és változatlan terjedelemben. Ezután is lesz benne sok érdekes hír, tudósítás, lesz sok Izgalmas játék, feladat. És természetesen rengeteg mese és vers. A legkisebbek örömére. KÉPZŐMŰVÉSZET-RÖVIDEN J Születésnap Kubičko Kucsera Klára hatvanadik születésnapját ünnepelték a minap a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete pozsonyi épületében. Barátok, pályatársak, képzőművészek, kulturális életünk jeles személyiségei jöttek el a találkozóra, amelyen az ünnepeltet előbb a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága nevében Lipcsey György, a Társaság elnöke, valamint Szabó Kinga művészettörténész köszöntötte e kerek és szép évfordulón, majd Kelemen Gertrúd, a Magyar Intézet igazgatója gratulált. Aztán sorban a barátok. Tárlatnyitó Lipcsey György legújabb alkotásaiból, valamint a Fába vésett sorsok című, közelmúltban megjelent képzőművészeti albumba is besorolt munkáiból Szobrok címmel nyílik kiállítás A vallomások és a kötetlen beszélgetés során Kubičko Kucsera Kláráról kiderült, hogy van, aki úgy tekint rá, mint példaképre és tanítómesterére. Mint a fiatalabb pályatárs, Szabó Kinga, akivel együtt gondozták és gondozzák Szabó Gyula munkásságát, hagyatékát. Van, aki a szép lányt, nőt, asszonyt látta benne, akihez verset lehetett írni, aki múzsaként, modellként ihletett. Van, aki a kéziratokkal késő szakírót, mint Fónod Zoltán. Van, aki szépségén és szaktudásán kívül a jóságát is, mint Dobos László. Egyvalamit azonban senki sem akart elfogadni: a hatvan évét. ma délután öt órakor a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban. A kiállítás, amelyet Kubičko Kucsera Klára rendezett, október tizenkettedikéig tekinthető meg. Lipcsey György: Lebegés III. Alkotótábor Még tart Komáromban az ötös számú Bástya udvarán a Bástya elnevezésű kéthetes nemzetközi szobrászati alkotótábor, amelyen Szlovákiát Peter Strassner és Stefan Zemanovič, Magyarországot Lipovics János, Angliát Simon Moller, Ukrajnát Petro Staruch, Horvátországot Anie Jurkic, Lengyelországot pedig Alfred Kotkowski képviseli. Az alkotótáborban készült szobrászati anyagból kiállítást rendeznek, amelyet 14én, azaz szombaton, délután három órakor nyitnak a komáromi „T" Galériában. Somodi felemelkedés Évente két alkalommal - télen Lubochňán, nyáron Somodiban - jönnek össze a Rovás-csoport tagjai, azzal a feltett szándékkal, hogy tanulással és alkotómunkával újrarendezzék az értékeket. Az idei, augusztusban rendezett nyári alkotótáboruknak is az volt a lényege, hogy ki-ki elhozza és mások elé tárja - az előző tábor óta eltelt időszakban - szorgos tanulással elért tudását. Képzőművészek, színészek, zenészek, matematikusok, fizikusok, vegyészek adták át egymásnak szakterületükön szerzett új ismereteiket, hogy egymással eszmecserét folytatva, egymástól tanulva próbálják leküzdeni azt az általánosan érvényes állapotot, amelyet ők úgy jellemeznek, hogy: „Nagyjából mindenhez értünk egy kicsit, nagyon - semmihez". Ezért is vállalták a csoport tagjai, hogy a Rovás-táborok közti időszakot, szinte kötelességszerűen, elsőrendű feladatként tekintve, tanulással, tudásszerzéssel töltik. Hogy aztán a tábor hét napja alatt - ahogy kiáltványukban megfogalmazták - a „Nagyszerűnek", a „Felemelőnek" szolgáljanak. A somodi táborban született alkotásokat a csoport tagjai októberben tárlattá rendezve Kassán tárják a nagyközönség elé. Bábel és A nő paradigma Mi köze a két dolognak egymáshoz? Hogy mindkettő, a Bábel és A nő paradigma is egy-egy csoportos képzőművészeti kiállítás címe. A Bábel tornyáról szóló bibliai történetből kiindulva négy kortárs képzőművész a palmovkai (Prága) zsinagógagalériában felépítette természetesen szimbolikusan és művészeti üzenetként megfogalmazva - a maga és jelen korunk Bábel-tornyát. A nő paradigma című tárlaton látható installációkkal pedig a gondolkodó, alkotó, kreatívan tevékeny nő szólal meg a zsolnai galéria kiállítótermeiben. Mindkét kiállításon jelen van Dunaszerdahelyen élő fiatal képzőművészünk, Németh Ilona - Prágában Anton Čierny (Szlovákia), Christina Delia Giustina (Svájc), Svätopluk Klimeš (Csehország), Zsolnán pedig Denisa Lehocká, Petra Nováková-Ondreičková és Jana Želibská társaságában. TALLÓSI BÉLA