Új Szó, 1996. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)

1996-08-08 / 184. szám, csütörtök

1996. augusztus 8. RIPORT-HIRDETÉS ÚJ SZ

Ó [91 CSALLOKOZI MUZEUM Búbosbanka, gyurgyalag, szalakóta Amikor két éwel.ezelőtt a komáromi Dunamenti Múzeumban néhány hónapra a csallóközi faunát bemutató kiállítást rendeztek be, még Binder Pál, a múzeum természettudományi részlegének vezetője is azt hitte, hogy ezután a szárazföldi állatok, illetve madarak kitömött példányai évtizedekre ismét ládába kerülnek. Szerencsére ez nem történt meg, idén nyáron, illetve a következő iskolaév elején Dunaszerdahelyen is megtekinhetjük ezt a hasznos és tanulságos anyagot. A Csallóközi Múzeum új kiállítótermébe belépve először afféle beköszöntőként a három legszínesebb csallóközi madár, a szalakóta, jégmadár és a gyurgyalag látható. A kiállítás anyagáról számunkra szívesen rögtönzött előadást tartó Binder Pál szerint közülük a gyurgyalag a leggyakoribb, ahol egy kis homokdomb van, ott megjelenik. Mivel méhekkel és darazsakkal táplálkozik, a kertek környékén tavaly ősszel Komárom felett Is nagyon sok volt belőle. A szalakótát viszont húsz évig nem látta, akkor ugyanis a nagy fekete harkály megjelent és kinyomta az ezüstfehér Jegenyében lévő fészkelőhelyeiről. Nemrég viszont újra feltűnt, két éwel ezelőtt talált kettő, tavaly pedig három fészket. A kiállítás azonban nem elsősorban vitrinekből áll, ezeknél is sokkal érdekesebbek a közösségek szerint kialakított életképek. Ezekben felsorakoznak a sokszor már csak hírből ismert vízimadarak, amelyek megfigyelésére a természetben sajnos egyre kevesebb lehetőségünk van. A biológusok ugyanis évről-évre sajnálattal állapítják meg, hogy a legtöbb madárfaj egyre nehezebben viseli a civilizáció hatásait. A tőkés récével ellentétben a A búbosbanka, gyurgyalag és a szalakóta - legszínesebb madaraink nagytestű vízi madarak többsé ge, főleg a kanalas és a böjti récék. nem képesek megszokni az ember szinte állandó jelenlétét. Mivel nincsenek meg a nyugodt körülményeik, így inkább északabbra vonulnak költeni. A legnagyobb veszély a környezetre leginkább érzékeny állatokat fenyegeti. A bejárat melletti vitrinben látható gulipán, goda és cankó, amelyek nagyon megritkultak. Valamikor a csallóközi kanálisokban mindenütt ott voltak, ma viszont már nem látni őket. Nem úgy a hattyúk, amelyek napjainkban akár már környezeti problémaként is felfoghatók. Nem régóta vannak jelen a hazai vizeken, Binder Pál első alkalommal 1974-ben Keszegfalunál figyelt meg egy párt hat kicsinnyel. A komáromi járásban tíz év múlva egy felmérés során már 26 fészket találtak, 94-ben pedig már nem is vizsgálták őket, annyira elszaporodtak. Szerinte itt az ideje, hogy repü lés közben engedélyezzék a vadászatukat. A hattyú ugyanis erőszakos madár, élőhelyén elnyomja a többit, ami az egyensúly felbomlását okozza. Napjainkban még mindig érvényes, hogy egyetlen példány kilövéséért akár ötezer koronás büntetés is kiszabható, de amennyiben szeptembertől decemberig, vagyis a költés után nem szervezik meg a ritkításukat, hamarosan már csak ezek lesznek Jelen a vízi madarak közül. Az egyik élőhelyen egymás mellett láthatjuk a különféle ba golyfajokat. Sajnos, az idén ezekből bőven volt utánpótlása a múzeumnak. A hosszú tél miatt egyébként is sok elhullott közülük. Ezenkívül nagy számban kényszerültek arra, hogy az úttesteken fekvő állattetemekből táplálkozzanak - csak éppen a mai gyors autók elől már nem tudtak elszállni. Az elmúlt télen a múzeumba sok baglyot vittek be, főként gyöngybaglyokat, de nyolc fülesbagoly is volt közöttük. A sztyeppi élőhelyet bemutató tárolóban természetesen a túzok tűnik elsőként szembe. A kiállítás megnyitóján beszélgetve Binder Pál felidézte, hogy a nyolcvanas években még kinevették, amikor egy előadásban azt mondta: ha valami alapvető változás nem történik, a túzok nem éri meg az ezredfordulót. Ma már olyan a helyzet, hogy a Csallóközben három szabadon élő túzok van csak, szemben a nyolcvanas évek három-négyszáz darabjával. A túzoktelepen van hét további példány, ebből Magyarországra, a Vác melletti Sződre kölcsönadtak két tyúkot. Kiderült ugyanis, hogy a magyarországiaknak jó kakasuk van, de nincs megfelelő tyúkjuk, nálunk pedig fordított a helyzet. Ha sikerül a költés, a csibéken megosztozkodnak. Ez azonban nem lesz egyszerű dolog, hiszen a mesterséges szaporítás eddig még nem sikerült. A zoológusok ugyan általában ellenzik ezt a megoldást, de a túzok esetében már ebben is reménykedniük kell. Egyedül az arabok rendelkeznek ilyen irányban kedvező tapasztalattal, mivel ott a solymárok tenyésztenek túzokokat. Sajnos, az európai hírű magyarországi túzokrezervátumokról is kiderült, hogy nem bizonyulnak megoldásnak. Legalábbis a 3500 darabos állomány 25 év Csallóközi életkép - sok fiatal számára egyre távolodó valóság (Somogyi Tibor felvételei) alatt nem hogy nőtt volna, hanem 2200-ra csökkent. A hazai gyakorlat különben az volt, hogy a természetes élőhelyekről begyűjtött túzoktojásért ötszáz koronát fizettek és újabb ötszázt helyeztek kilátásba, ha a kikelt csibét sikerül felnevelni. Ez azonban eddig egyetlen esetben sem sikerült, igy mára lefújták az akciót és a jövőben a természetes szaporodás számára próbálják meg biztosítani a körülményeket. Végül azonban Binder Pál jó hírrel Is szolgálhatott. A nagymarosi vízlépcső tárolója miatt évek óta kérdéses volt annak a Dunamocs és Karva közötti Duna szigetnek a sorsa, amely pedig szinte az egyetlen hely, ahol még zavartalanul költhetnek a vízi madarak. így a kárókatonákon és a szürkegémen kívül a nagyon félénk bakcsó és kiskócsag is megtalálható ott. Az évekig tartó bizonytalanság megszűnése jeleként a Dunai Vízügyi Vállalat megkezdte a part megerősítését így a part menti fák ezentúl nem dőlnek bele a folyóba és nem vesznek el a fészkelésre alkalmas helyek. TUBA LAJOS A POĽNOBANKA A MEZOGAZDASAG SZOLGALATABAN Zöldhiteltől a mezőgazdasági váltókig ' o i: N () It A N K A A pozsonyi székhelyű Poľnobanka Rt. az 1989 utáni Időszak első nem állami pénzintézeteként 1991 januárjában kezdte meg működését. Fő feladatának, ahogy azt már a neve Is kifejezi, a mezőgazdaságban érdekeltek pénzügyi támogatását tartja. Ennek megfelelően kihelyezett hiteleik közel 18 százaléka az agrárszférába, mintegy 14 százaléka pedig az élelmiszeriparba Irányul - a mezőgazdaság a bank portfoliójának részét képezi -,se téren Szlovákia leginkább a mezőgazdaságra összpontosító bankjává lépett elő. Olvasóink bizonyára Ismerik a pénzintézetet és annak szolgáltatásalt, hiszen fiókjaik és kirendeltségeik révén Dél-Szlovákia gyakorlatilag valamennyi Járásában Jelen vannak. Nem egy szolgáltatása egyedinek számít, kimondottan az agrárszféra sajátosságainak megfelelően alakított. A Poľnobanka egész hitelpolitikája az agrárszféra támogatására Irányul, az agrárpolitika reális feltételeinek figyelembe vételével. Most ezeket, az ügyfelek számára érdekes hitelkonstrukciókat és pénzügyi segítséget vesszük sorba. Zöldhitel Talán ez a Poľnobanka legismertebb mezőgazdasági hitelezési formája. A zöldhitelt kimondottan az agrárszféra igényeinek megfelelően alakították, elsősor ban a működtetési szükségletek biztosítására. Ennek előnyeit mind a termelók, mind a mezőgazdasági terményeket feldolgozók élvezhetik. A mezőgaz dászok a zöldhitel révén a szerződésben meghatározott termények termesztéséhez szükséges pénzösszeghez jutnak; elsősorban a repce, a napraforgó. a sörárpa. az élelmiszeripari búza és a cukorrépa termesztői használják ki e hitelle hetőséget. Ugyancsak beszédesek azok a mutatók, amelyek a Poľnobanka által nyújtott zöldhitelek nagyságát szemléltetik: 1993-ban 620 millió korona, egy éwel később 520 millió, tavaly 510 millió és az idén előreláthatóan 830 millió korona értékben adnak zöldhitelt. Az idei számottevő növekedés a feldolgozók nak nyújtott nagyobb hitellehetőségeknek köszönhető, melyhez járul a Szlovák Garancia Bank kezessége, továbbá a Poľnobankának a zóldhitelek során nyújtott szakmai szolgáltatásai. Mezőgazdasági váltók Az elmúlt időszakban a Poľnobanka fokozatosan bevezette a mezőgazdasági váltók lehetőségét. Ez előnyös pénzügyi konstrukció a mezőgazdasági termelők számára. A bank fényes távlatokkal kecsegtető lehetőségnek tartja a váltók alkalmazását, mivel ezeknek a Szlovák Nemzeti Bankban történő reeszkontálása révén lehetővé válik a nyújtandó hitelre fordított költségek csökkentése. Az idén még nagyobb mértéket ölt a váltók alkalmazása, a gabonafélék és olajos növények felvásárlásának finanszírozása esetében mintegy 800 millió, a cukorrépa felvásárlásával együtt hozzávetőlegesen 950 millió korona értékben kerül alkalmazásra. A váltó egyik előnye, hogy olcsó hitelre ad lehetőséget, továbbá meggyorsítja a mezőgazdasági termények felvásárlása, raktáro zása és feldolgozása folyamatában a pénz körforgását, különösen a gabonafélék, a repce és a cukorrépa esetében, végezetül a mezőgazdasági termelő hamarább jut a pénzéhez. A Poľnobanka a mezőgazdasági váltók segítségével a terményszállító-felvásárló kapcsolatokat szeretné Javítani. Szerződéses közraktárak A szerződéses közraktárak intézménye 1939-et megelőzően nálunk Is ismert volt. A Poľno banka a tapasztalatokra építve, továbbá az Európai Unióban, valamint az Egyesült Államokban működő közraktárak újabb ismereteiből kiindulva támogatja a mezőgazdasági közraktárak újbóli kiépítését, amelyek az agrárpiac szerves részét alkotják. A közraktárak intézménye áthidalja azt az időszakot, ami a ter mény betakarítása és a felvásárlás között telik el. A közraktárak esetében a termelő amint leadja a terményét, máris megkapja a tényleges bevétele 80 százalékát. A Poľnobanka e hitelformája a hitelezés rugalmas és korszerű módját képviseli, amely támogatja a terményszállító-felvásárló kapcsolatokat. A rendszer lényeges feltétele a terményszállító és a felvásárló között megkötött szerződés megléte. E hitel kezességét a hitelen vásárolt áru adja (e célt szolgálja a raktárlevél). A Poľnobanka azon dolgozik, hogy a raktárlevelek szerepét törvényileg szabályozzák, és csakúgy mint az értékpapírokkal, szabadon lehessen velük kereskedni. Ez a mezőgazdászok további pénzügyi hitelezési formáját jelentené, ráadásul meggyorsítaná az agrárszférán belüli pénzforgást. Ez az elképzelés összhangban van a földművelésügyi minisztérium terveivel, amely a közraktárak és raktárlevelek legíszlatív úton történő szabályozásán fáradozik. A törvényalkotás és törvényhozás gyorsaságától függ a megvalósítás időpontja. Külföldi hitellehetőség A Poľnobanka 1995 márciusában a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal karöltve közös hitelprogramot indított; az együttesen 30 millió ECU hitelkeretből a legalább 40 millió és legfeljebb 250 millió korona értékű projektek benyújtói meríthetnek. A közép- és hosszútávú élelmiszer- és feldolgozóipari befektetéseket segítő hitelek törlesztésének futamideje 18 hónaptól 7 évig tart, és lehetőség van a törlesztési határidők átütemezésére is. A Poľnobanka a Szlovák Nemzeti Banknak a ja pán Export-Import Bank of Japan (Eximbank) pénzintézettel megvalósított közös hitelprogramjában is részt vesz. E program a hosszútávú, mezőgazdasági Jellegű beruházási és működtetési projektek megvalósítását ösztönzi, mégpedig kedvezményes, a nemzeti bank diszkontkamatánál alig 3 százalékkal magasabb hitelkamat segítségével. Tavaly e hitelkeretből 24 kis- és középvállalkozó merített, mégpedig több mint 167 millió korona értékben. Állami Támogatási Alap A Poľnobanka 1994 őszétől az Állami Támogatási Alap pénzügyi forrásaiból pénzelt projektek esetében riyújt szolgáltatásokat. A támogatási alap elsősorban a mezőgazdaság fej lesztési programjaira, a földvásárlásra nyújt kölcsönt vagy a pénzintézetektől felvett hitelek kezességét vállalja. Az alap pénzügyi támogatásának formái változatosak: különböző, visszatérítendő hitelektől kezdve egészen a kereskedelmi bankoknál felvett kölcsönökért vállalt kezességig terjed. A visszatérítendő kölcsönök kamatának nagysága figyelemreméltóan alacsony; például 2 százalékos kamattal nyújtanak kölcsönt földvásárlásra (a törlesztés futamideje 10 évtől 20 évig terjed), 3 százalékos a kamat a zöldségés gyümölcstermesztés, a szőlészet és komlótermesztés fejlesztése esetében (10 év a futamidő, és az első törlesztés határidejét 4 évig ki lehet tolni), va lamint 5 százalékos kamattal nyújtanak kölcsönt egyéb beruházási programokra (a kölcsönt 5-7 év alatt kell letörleszteni). Eddig mintegy 700 kölcsönigénylő projektjét vizsgálták meg. A döntéshozási folyamatban a bank tanácsadói szerepkörrel bír. A földművelési miniszter döntése alapján a Poľnobanka kidolgozza a hiteldokumentációt és rendelkezésre bocsátja a pénzeszközöket. A pénzintézet a hiteligénylők által benyújtott pro Jektek, hiteldokumentációk elbírálásában, a hitelkérelmező gazdasági és pénzügyi helyzetének elemzésében nyújt segítséget az alapnak. Az Állami Támogatási Alap egyébként minden évben meghirdeti, hogy elsősorban mi lyen tevékenységek folytatására lehet kölcsönt Igényelni. Az utóbbi időszakban például csúcstechnológiát képviselő mezőgazdasági erőgépek vásárlását, korszerű gyártósorok például a tej- és húsiparban - üzembe állítását és az erdőíparban a géppark korszerűsítését tűzte ki célul. Az idén június végéig több mint 2 milliárd korona nagyság rendű kölcsönt adtak az igénylőknek, ebből mintegy 400 millió korona a kereskedelmi bankoknál felvett hitelekre nyújtott kezesség. Kívánatos volna, ha az Állami Támogatási Alapból merített pénzügyi források mind nagyobb részét a kereskedelmi bankoknál felvett hitelek kezességére nyújtanák, mivel ez elősegítené az agrárszférába áramló pénzforrások növekedését. A felsoroltakból kitűnik, hogy a Poľnobanka rendkívül sokrétű tevékenységet végez a mezőgazdaság számára szükséges pénzforrások kielégítésében. A szüntelenül korszerűsödő bank a kis és középvállalkozóknak nyújtott számos speciális támogató- és hitelprogramok mellett természetesen a nagyvállalkozóknak, a meghatározó nagyságú élelmi szeripari vállalatoknak is rendelkezésére áll. A Poľnobanka, amely számos érdekeltsége mellett elsősorban az agrárszféra igényeire szakosodik, külön ügyel arra. hogy pénzügyi tevékenysége a mezőgazdaság egész vertikumát átfogja, azaz a termelöktől kezdve, a raktározá son át egészen a feldolgozó- és élelmiszeriparig, valamint a kereskedelmi értékesítésig. Részben a Poľnobankának is köszönhető. hogy az ország élelmiszer termelése a gazdasági lépésvál tás és szerkezetátalakítás ellenére stabilizálódik és távlatok kai kecsegtet. (sidó)