Új Szó, 1996. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)

1996-08-01 / 178. szám, csütörtök

1996. augusztus 1. KALEIDOSZKÓP ÚJ SZ ÓL7] A ROSSZ TÖRVÉNY TÖNKRE TEHETI AZ ALAPITVANYT Gyengülhet a veszélyeztetett csecsemők védelme A világon évek óta komoly gon dot jelentenek a váratlan cse­csemőhalálozások. vagyis olyan esetek, amikor az első életévüket még el sem éró gyerekek minden előzmény, komoly betegségtünet nélkül éjszaka, alvás közben hal­nak meg. E rejtélyes halálesete­ket Illetik szerte a világon a Sud­den Infant Death Syndrome (vá­ratlan gyermekhalál tünetcso­port), röviden a SIDS megjelölés­sel. Kriminológusok és klinikai or­vosok egyránt kutatják a SIDS rejtélyét. Az előző évek gyakorlata ugyanis azt bizonyltja, hogy gyak ran a kicsik halotti bizonyítványá­ba a szokott rutinszöveg kerül: ágynemű okozta fulladás, tüdőgyulladás, és nem a megma gyarazhatatlan hirtelen halál. Né­met és afnerikal orvosok már a nyolcvanas évek közepén szinte egyszerre jelentkeztek azzal a fel­tételezéssel. hogy a SIDS gyakran teljes egészében egy okra vezet­hető vissza: ugyanazok az anya­gok váltják ki - vagy legalábbis mozdítják elő -, amelyek az erdőket fes a tavakat pusztítják, amelyek szétmarják a betont és tönkreteszik az évszázados műemlékeket. A ,. savanyú eső"­ként ismert homokgázszerü per­metnek . vannak kitéve a cse­csemők érzékeny légutal, a nem teljesen kifejlett immunrendsze­rük. ( Külön vizsgálat tárgya, hogy a SIDS mennyire függ össze az anyatej nélküli táplálással, illetve az elválasztással. Több adat arra mutat, hogy az anyatej bizonyos immunitást képes adni még a lé­gutakat támadó légszennyező­déssel szemben is). Immár egy évtizede statisztikai adatok bizonyítják, hogy össze­függés van a szennyezett levegő okozta megterhelés és a kicsik egyik legveszélyesebb légüti meg­betegedése. a többnyire éjszaka fellépő fullasztó köhögés között. A német szakemberek kimutat­ták, hogy az Ipari vidéken élő be­teg gyerekek száma ugyanugy nö­vekszik, mint az erdőhaláloké. Ami a környezet, a levegő szennyeződésének hazai veszé­lyeit illeti: sajnos, nem valószínű, hogy az itt élő csecsemők légutai ellenállóbbaknak bizonyulnának. A cementgyárak es nagy ipartele­pek környékén élők közül sokan panaszkodnak az „asztmatikus jellegű" betegségre, alig akad gyermek, akinél ne mutatnák kl az allergiás tünethordozókat. Saj­nos, az orvosok többnyire tanács­talanok, antibiotikumos kezelés­sel sem képesek maradandó Ja­vulást elérni, legfeljebb a le­vegőváltozás előnyeire hívják fel a kétségbeesett szülök figyelmét. A nyolcvankilences rendszer­váltás után, pontosabbari négy éwel ezelőtt a SIDS veszélyére utalva több gyermekgyógyász összefogásának és magánpénzé­nek köszönhetően megszületett az az alapítvány, amelynek egyet­len célja volt és van: megelőzni a váratlan csecsemőhalált. - Szerencsére kezdeményezé­sünknek akadtak támogatói, s összegyúlt annyi pénz, hogy ap­noe monitorokat vásárolhattunk, amelyeket kölcsönadtunk a SIDS veszélyben lévőknek - nyilatkoz­ta dr. Jirí Jura terchovál gyermek­gyógyász. az alapitvany elnöke. A négy év leforgása alatt 28 csecsemőt figyeltek meg, 16 kor­szerű műszer a gyermekek ottho nában őrködik életük felett. - Óriási eredménynek tartjuk, hogy tavaly két újszülöttet men­tettünk meg, akik éjjel hagyták abba a légzést. A monitor riasztot­ta az alvó szülőket, s mivel előze tesen megtanulták az élesztést, sikeresen újraindítottak gyerme keik életfunkcióit. Az európai tudosok 25 éve ku­tatják a SIDS okát, de egyértelmű választ adni nem tudnak. Akad­nak, akik a hirtelen halált azzal magyarázzák: a hason fekvő cse­csemő arca túlságos átmelegedé­se okozza a bajt; mások feltétele­zik: ha az ugyancsak hason fekvő gyermek oxigén helyett a kiléleg­zett levegőt szívja be, megfullad­hat. A szlovákiai alapítványba tömörülő orvosok nem összpon­tosíthatnak a gyermekek védel mére, szembe kell nézniük a szlo­vák parlamentben nemrég elfő gadott törvénnyel. - Százezer koronás tőkét ír elő a szlovákiai alapítványról szóló ésszerűtlen törvény, s emiatt előfordulhat, hogy nem lesz pén­zünk a veszélyeztetett gyerekek megsegítésére. Nemcsak a 7 ezer koronás apnoe monitor meg­vételére sem lesz lehetőségünk, hanem a csecsemők kivizsgálá­sára sem. Az említett alapítvány­nak köszönhetően ugyanis, a posztszocialista államok közül ki­zárólag csak Kassán működik a pollszomnográf, amelyen azokat vizsgálják, akiket az ország gyer mekgyógyászal SIDS veszélyezte­tettnek tartanak. Nekünk nem nagyon lesz százezer koronás alaptőkénk, mi ennél kevesebb pénzzel gazdálkodunk, s ha a nemrég elfogadott törvényt ránk Is vonatkoztatják, akkor a vesz­élyeztetett csecsemők védelme a mai helyzetnél sokkal gyengébb lesz... Többen halhatnak meg egy rossz törvény miatt... PÉTERFI SZONYA Nyugodtak es biztonságosak legyenek az éjszakáik (Prikler László felvétele) A SIDS óvl előfordulása Németország: 2000-4000 Anglia: 1500-5000 USA: 15-20000 Szlovákia: 30 H OZZASZO LAS A „ROS S ZMAJUSKODAS HELYETT ÖSSZEFOGÁST" CÍMŰ ÍRÁSHOZ Felkészülni az erős konkurenciaharcra Takács Miklós úr észrevételei elgondolkodtatóak és tanulsá­gosak. Teljes mértékben egyet­értek többek között azzal a meg­állapítással, hogy „az emberek nem szívesen fogadják meg má­sok tanacsát". Tapasztalataim szerint ez legtöbbször a kezdő kertészkedőkre vonatkozik, akik 2-3 éve kapták vissza földjüket és kezdtek el gazdálkodni. Gya­nítom. ez bizonyos negatív érte­lemben vett büszkeséggel Is összefügg, egyfajta, „majd én bebizonyítom..." magatartással. Aztán jön a csalódás: a betegsé­gekkel, kártevőkkel teli növé­nyek, az elgyomosodott parcel­lák... A keserű tapasztalatok után néhányan föl Is hagynak a termeléssel, mások okulva hí báikból - felkeresik a tanácsa­dókat. elkezdik tanulmányozni a szakirodalmat. Vagyis megindul a kertészek természetes szelek­ciója. Dániában járva kissé Irigyel­tem azt a gazdálkodót, aki meg mutatta új betakarítógépét, amely ipari feldolgozásra szánt sárgarépa szedésére szolgál. A termény eladása már 10 évre előre biztosított számára. Mond­tam is magamban, „hát, igen, így lehet szakosodnil" Az ottani farmereknek nem kell többfajta növényt termeszteniük. Ennek köszönhetően specializálódhat­nak, nagymértékben gépesíthe­tik a termelést, növelhetik a ter­melékenységet és hosszú távon biztosíthatják jövedelmüket. Hol landlában olyan gazdaságban is Jártam, ahol a farmer 5 hektárnyi üvegházban folyamatosan retket termel. A gépesített betakarítás­nak köszönhetően 2-3 nap alatt felszedi a gumókat. Az összes munkát 3 ember végzi. A példákat sorolhatnám, de tér­jünk vissza a hazai állapotok­hoz. Zöldségtermesztésünket, a felvásárlással az élen, leginkább egy nagy rablógazdálkodáshoz hasonlítanám, ahol nem a szak mai becsület a döntő, hanem a „ki kiből több bőrt húz le" elv ér­vényesül. A fölvásárló igyekszik becsapni a termelőt, esetenként a termelő a fölvásárlót, aki pedig a vevőn igyekszik minél nagyobb jövedelmet bezsebelni. Sokszor az áru minősége sem felel meg A JARASI HIVATAL MINDKÉT FELNEK IGAZAT ADOTT Nyugdíjából vonják le a földadót Panaszos hangú levelet kap­tunk az egyik udvardi olvasónktól. Ebben Korponay János rokkant­nyugdíjas többek között a követ kezőket írja: „1945 nyarán, amikor még Ot­rokocsbap (Rimaszombati járás) laktunk, földet örököltünk a nagy mamánktól. A parcellakon külön gazdálkodtunk egészen 1952-ig, amikor a gazdákat bekényszerí tették a szövetkezetbe. Később ezt a földet Is bekebelezte az álla­mi gazdaság. Időközben mi elköl töztünk Otrokocsból: én Udvardon lakom, az öcsém Kassán, az uno katestvérem pedig Rimaszombat­ban. Nyolcvankilenc után kivettük a földet és bérbe adtuk két vállal kozónak: a vagyonrészt mindenki külön, a saját nevére kapta meg. A földre kötött szerződés szerint a földadót a bérlő fizeti. A jegyzőkönyv szerint a földet 1993 áprilisában mérték ki, meglepő módon nem az otrokocsl határ­ban, hanem a szomszéd község kataszterében. Azok a magángaz dák és bérlök, akik 1993-ban gaz­dálkodtak. mentesültek a földadó fizetése alól. Az otrokocsiak igen. mľném. A polgármesternő mind a 13,50 hektár terület földadóját rajtam akarja behajtani, a többi tulajdonoshoz nem fordult ilyen igénnyel. A földadó és a befizetés elmulasztásából adódó büntetés fölhízott 64 713 koronára, ame­lyet egzekúciós paranccsal vonat le a nyugdijamból. Emiatt 3648 koronából mindössze 1400 koro­nát kapok kézhez havonta" - ed­dig az idézet a levélből, amelyhez Korponay úr dokumentumok fény­másolatát is csatolta. Az egyiket Jozef Šimko. a Rimaszombati Já­rási Hivatal elöljárója irta alá, amelyben a panaszosnak ad iga­zat. A hosszú levél lényege: „Korponayék nem kötelesek föld­adót fizetni, az említett illetéket 1993-ra a Harkácsl Állami Gazda­ságnak kell(ett volna) kifizetnie. A járási hivatal elöljárójának a leve­le 1996. március 5n§n íródott, s azt mind a két fél megkapta." Ezek után felkerestük az Otro­kocsi Községi Hivatalt, ahol Ko vács Márta polgármester más­képpen tájékoztatott az esetről. Elmondta, hogy a Harkácsi Állami Gazdaság 1993-ban nem adta le Időben az adóbevallási Iveket, ezért figyelmeztette a gazdaság vezetőit, tegyék azt meg haladék­talanul. Májusban adták le a hiva talban az adóbevallásról szóló nyomtatványt, amelyen a január 1-jel állapotot tüntették fel. A meg­jegyzésben feltüntették azoknak a gazdáknak a neveit, akiknek a földje már nem szerepel az adó­bevallási íven, mivel azok időköz­ben kivették parcelláikat a kö­zösből. Itt szerepelt többek között Korponay úr nevels. - Levelet irtam Korponay Já­nosnak és felszólítottam, hogy te­gyen adóbevallást - tájékoztatott a polgármeseter. Júliusban azt válaszolta vissza, hogy még nincs bérleti szerződése, de közben ter­mészetesen a föld bérlőit is felszó­lítottam, tegyenek adóbevallást. Nem tettek. Megjegyzem: a többi földtulajdonos, aki Korponayék­hoz hasonlóan kivette a földjét a közösből és tett adóbevallást, az íven feltüntette a törvény által adott kedvezményt, nem fizettek földadót. A vitatott esetben azon­ban nem töltötték kl az adóbeval­lási nyomtatványt. Megmondom őszintén, nem vagyok járatos az Ilyen Jogi kérdésekben, ezért a Ri­maszombati Járási Hivatal Jogi osztályához fordultam az esettel. Egy levelet mutat: - A hivatal 1994. június 27-én úgy döntött. hogy Korponayék kötelesek föld­adót fizetni. A törvény szerint ele­gendő a földtulajdonosok kozúl egy személyt felszólítani: ezért én Korponay Jánosnak irtam. Az ein litett hivatal döntését figyelembe véve Korponay Jánoson hajtot­tam, pontosabban kezdtem be­hajtatni a földadót. Az Idén márci­usban valóban kaptam egy levelet a Rimaszombati Járási Hivataltól, amelyben Korponay úrnak adnak igazat. Az elmúlt hetekben súlyos operáción estem át, csupán jú niusban léptem munkába. Úgy döntöttem, hogy a dokumentációt összegyűjtöm és átadom egy ügy­védnek, az említett ügyben dönt sön ő. A fenti, fölöttébb furcsa üggyel kapcsolatban nehéz lenne állást foglalni, hiszen a levelezésből származó vaskos dokumentáció­nak csupán a töredékét ismerjük. Különben az eredeti szándékunk sem a döntőbíráskodás volt. s nem is lehetett, Mindenesetre az úgy folytatására kíváncsiak va­gyunk, ezért lapunkban még visszatérünk a „Korponay kontra Otrokocsi Községi Hivatal ügy­höz". FARKAS OTTO a követelményeknek, amiben a termelőtől a vásárlóig mindenki hibás. Igen a vásárló Is, mert nem lenne szabad megvennie Ilyen árut. Sajnos, a termelök és fölvásarlok nagy reszenek - tisz­telet a kivételnek - sejtelme sincs arról, hogy itt is léteznek állami szabványok. Pedig van­nak, még ha nem Is olyan szigo­rúak, mint az Európai Unióban lévók. El sem tudom képzelni, hogy az esetleges csatlakozá­sunk után ml lesz a szlovákiai termelőkkel.-- Amennyiben nem változtatnak gondolkodásmód­jukon és nem fognak össze, félő, hogy nem folytathatják majd ed­digi tevékenységüket. Egyszer és mindenkorra tudatosítani kel lene, hogy a fejlett nyugati orszá­gokban a termelők nem egymás ellen, hanem egymásért tevé­kenykednek. Teljes mértékben érvényesül az az elv, hogy élni és élni hagyni. Különböző szak­ágazati szevezeteket hoznak lét­re, szövetkezeteket alapítanak, közös gépparkot hoznak létre. Hiszen ott sem engedheti meg minden termelő magának azt a luxust, hogy az összes művelet elvégzéséhez sajat gépe legyen. Még egyszer vissza szeretnék térni a dániai példára, ahol a ter melök szövetkeztek és a zöld­ség-, gyümölcs-, valamint dísznö­vény-nagykereskedelmet saját kezükbe vették. Részvényesek­ként szerte az országban - már­már óriásméretűnek tűnő - föl­vásárló- és elosztóközpontokat építettek kl. A termelők által vá­lasztott termelői tanács szigorú tervet dolgoz ki a gazdálkodók részére, amit azok be is tarta­nak. Egyben kötelezi a felvásár­lóközpontot - megteheti, hiszen a termelők egyben a tulajdono­sok -, hogy a megtermelt árut át Is vegye, igy elkerülik a többlet­termelést és egyben kiküszöbö­lik a hiányt. A nagyraktár pedig csak akkor hozhat be külföldről árut, amikor a hazai termelők nem tudják ellátni a piacot. Gya­korlatilag mindez állami beavat­kozás nélkül történik. Sajnos, ettől mi még nagyon messze vagyunk. Az extenzív művelési mód képtelen magas munkatermelékenyseget bizto­sítani, stabilizálni termelőink Jö­vedelmét. Az eddig elmondottak mind arra utalnak, hogy Szlová kiának az Európai Unióhoz töt tenő csatlakozása után zöldség-, gyümölcs- és dísznövényter­mesztésünk igen sebezhetove válik. Tapasztalataim szerint a legtöbb kertész még nem érzi Igazán a veszélyt. Megítélésem szerint ez nemcsak az ő hibájuk, hanem az ágazat vezetésee is. Hiszen vannak olyan kelet-euró­pai országok, ahol kozpontilag mar most készítik fel a ter­melőket az EU-tagságra. Külön­böző kiadványokkal tájékoztat­ják az érintetteket az EU mezőgazdasági programjáról, szabványairól, előírásairól, eset­leges hiányosságairól, amelye­ket érdemes kihasználni. Végezetül felvázolom, hogy szerintem miként lehetne meg­oldani ezt a széles körű problé­mát: Legfontosabb tényező a szakmai hozzáértés. Tanfolya­mokat kellene szervezni kerté­szeink részére, ahol megismer­kedhetnének az EU szabványai val, a korszerű technológiákkal, a modern fajtákkal és növényvé­delemmel, az új csomagolási módszerekkel stb. Tehát szakta­nácsadói hálózat kiépítésére van szükség; - a tőkeigenyes beruházások kivitelezéséhez az államnak kedvező hiteleket kellene nyúj­tania; - a fölvásárlásnál a hazai ter­mékeket kellene előtérbe he­lyezni; vámpótlékok bevezetésére lenne szükség azokban az időszakokban, amikor elegendő hazai áru áll rendelkezésre (ez utóbbi két pont csak az EU-tag­ság elnyeréséig lehelne érvény ben); - kiadványokat kellene meg­jelentetni az EU-tagállamok mezőgazdaságáról; - termelőinknek - mint rész­vényeseknek - zöldség-, gyü mölcs- és dísznövény-nagyraktá­rakat kellene létrehozniuk (ún. árverési piacokat); - stabilizálni kellene a kon­zervipart. Röviden: minden kertészt fel kell készíteni az igen erős kon­kurenciaharcra. FARSANG ISTVÁN Rimaszombat Fertőtlenített tojások Nem felesleges munka a tojá­sok fertőtlenítése felhasználás előtt. A szalmonellafertőzések egy Jó részét nyers tojás okozza, amelynek a héján és a belsejé­ben is kimutatható ez a ve­szélyes baktérium. Ezért azt ajánlják a járványügyi szakem­berek, hogy tárolás előtt hypós vízzel vagy más fertőtlenítőszer­rel mossák le a tojásokat a házi­asszonyok. Ausztriában és Né­metországban ezt gyárilag meg­teszik, a szupermarketekben árult tojásokon pecsét igazolja, hogy fertőtlenítették. Óvatosan a mikrohullámmal Háziasszonyok a megmond­hatói, hogy a mikrohullámú sütőben való melegítés nem azonos a hagyományos tűzhe­lyen történő ételsútéssel. Külö­nösen óvatosan kell bánni a szárnyasokkal, mivel a szalmo­nella alacsonyabb hőfokon nem pusztul el. A mikrohullám egyenetlenül forrósítja át a hust, így - ha nem kellő ideig sütjük - maradhatnak élő bak tériumok az át nem sült rész­ben. Különösen a nyári Időszakban sokkal biztonságo sabb a hagyományos sütő. Járványkommandósok Statisztikai adatok szerint az elmúlt húsz evben legalább hu­szonkilenc, addig Ismeretlen járvány ütötte föl a fejét szerte a világon. Az Egészségügyi Vi­lágszervezet - megelőzendő a nagyobb bajt - olyan gyors rea­gálású egészségügyi csoportot állít fel, amely szükség esetén 24 óra alatt a helyszínre érke­zik. A „járványkommandősok" irányítása mintegy kétszáz la­boratóriumból alló figyelőrend­szer feladata.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom