Új Szó, 1996. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)
1996-08-28 / 201. szám, szerda
Kassa Rozsnyó Ä ° Töketerebes R.szombat Losonc Jászé Nagykürtös Bodrogszerdahely Pozsony Galánta Komárom Taksony Köbölkút HRUŠOV Parádés rendezvény Honti parádé címmel az elmúlt hétvégén nagyszabású rendezvénysorozatra került sor a Lévai, Korponai és Nagykürtösi járás határán fekvő, de közigazgatásilag ez utóbbihoz tartozó Hrušovban. A községi hivatal, valamint a Hont-vidéki turisztikai társulás által első alkalommal szervezett négynapos, több helyszínen lezajlott rendezvény műsorában a régi aratási munkafolyamatok bemutatása, az ehhez kapcsolódó szokások felelevenítése, a kemenceépítés és kenyérsütés állt a figyelem középpontjában. Az egyik tanyán vászonnadrágba és -ingbe bújt férfiak vágták kézi kaszájukkal a rozsot, nyomukban népviseletbe öltözött asszonyok szedték a markot, kötözték a kévéket. Régi cséplőgép várakozott a gabonaföld szélén, hogy a gépi cséplésből, zsákolásból, kazalrakásból is ízelítőt kapjanak az érdeklődők. Egy másik tanyán ugyancsak népviseletbe öltözött asszonyok dagasztották teknőkben a tésztát, amelyből a helyszínen korábban felépített kőkemencékben kenyeret, kalácsot sütöttek. A falu főterén felállított pódiumon a környező honti településekről érkezett hagyományápoló csoportok szórakoztatták a nézőket, akik közül sokan megkóstolták a közeli pálinkafőzőé előtt kapható körtepálinkát, mások meg a település néprajzát bemutató kiállítást tekintették meg. A régi községi hivatal épületében pedig Hont idegenforgalmi látványosságaival ismerkedhettek a látogatók. Ez utóbbi kiállításon a régió magyarlakta települései is bemutatkozhattak. Akárcsak a szabadtéri színpadon folyó népművészeti műsorban a nemzetiségi csoportok. A szombat esti összeállításban a magyarországi Vanyarc községből érkezett folklórcsoport, vasárnap délután pedig a jugoszláviai Kiszács település népművészeti együttese vendégszerepelt. A műsort a Lúčnica fellépése zárta. Egy mondattal jellemezve: valóban parádés volt ez a több mint nyolcszáz szereplőt felvonultató rendezvény. (-dzsár) 1996. augusztus 26. VANDÁLOK RIMASZOMBATBAN Megrongálták az emlékművet Tegnapra virradóra megrongálták Rimaszombatban a millecentenáriumi emlékmű tábláját, és az alkotás fából készült részénél meggyújtottak egy koszorút. A rendőrség délelőtt kiszállt a helyszínre, és ismeretlen rongáló(k) ellen megindította a nyomozást. (-kas) JÁSZÓ Szombati piknik a millecentenárium jegyében Énektől, zenétől és szavalatoktól visszhangzott szombaton délután a jászói tó környékén levő völgyek egyike. A hatalmas erdőség Nagyforrásnál lévő tisztásán nemcsak a szlovák és magyar himnusz csendül fel, hanem sok-sok népdalunk és néhány énekkari darab is. Ezenkívül volt néptáncbemutató, és a helyben főtt bográcsgulyás fogyasztása közben kötetlen eszmecsere folyt kultúránk helyzetéről, az ország gazdaságáról, falufejlesztésről, természetvédelemről. A Csemadok helyi szervezetének szabadtéri rendezvényén (társszervezőként besegítettek az Együttélés és az MKDM helyi vezetői, néhány magánvállalkozó és részben a helyi önkormányzat is) kellemesen érezte magát a több mint háromszáz résztvevő. Ebből az alkalomból szentmise is volt a jászóvári templomban. (gazdag) GOMOR Kötelező a személyautó? Alig néhány éve telepedett le egy gömöri kisfaluban. Külföldről érkezett, megnősült, és itt ragadt. Nem dollárral kitömött zsebekkel lépte át az országhatárt, egyedüli kincse a szaktudása: remek mesterember. Keze alatt formálódik a fa, bútorrá áll össze a deszka, megépül a csigalépcső... Ügyes mesterember, sikerült is hamar beilleszkednie egy jó közösségbe. Ha szükséges, dolgozik szombaton, sőt vasárnap is, mégsem tudott félretenni egy műhely berendezésére elegendő pénzt. Saját autóról pedig még csak nem is álmodik: az csak talán a legtávolabbi reményei között szerepel. A napokban várták házasságuk gyümölcsét, az első kisbabát. Amikor elérkezett az idő, a kismama édesanyja egyik ismerősétől felhívta a rendelőintézetet, és kérte, jöjjön a mentőautó. Mindenki izgatott volt a családban - ahogy ez ilyenkor lenni szokott. Az öröm mellett némi szorongás is ült a szívekben, ami természetes. - Hozzák be a saját kocsijukkal! - „tanácsolta" az ápolónő, aki az egészségügyi intézményben felvette a telefont. - De nekünk még nincs autónk - válaszolta a hölgy, és úgy gondolta, ezzel egy csapásra minden megoldódik, de tévedett. - Az nem létezik, ma már az utolsó embernek is van autója - mondta a nővér, és letette a telefont. Az izgalom egyszeriben feszültségre változott, kezdődtek a találgatások, kit találnak otthon, kinek jó a kocsija, ki hajlandó kilencven kilométert dologidőben, rekkenő hőségben vajúdó asszony mellett levezetni. Fölöslegesen idegeskedtek: az első megszólított, a szomszéd azonnal gyújtotta a járművet. Idejében beértek, a fiatalasszony nem sokkal később egészséges kislánynak adott életet. (farkas) 28 I ÚJ SZ Ó VILA GP IAC CSALÁR Senki földje és a négy gólyafióka lett sor került a hangszóróhálózat felújítására, s most folyik a villanyvezeték korszerűsítése. Erre azért is nagy szükség van, mert nemigen reménykedünk a gázművesítésben, így hát a lakók többsége szeretne fokozatosan áttérni a villanyfűtésre. Reméljük, hogy két új transzformátor üzembe helyezésével nem lesz gond az árammal csúcsfogyasztás idején sem. Mivel már régebbtől üresen állt az óvoda épülete, úgy döntöttünk, egy részében orvosi rendelőt nyitunk. Éppen a napokban adtuk át rendeltetésének. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy a rendelő a kastély épületében is elfért volna. Akárcsak a művelődési ház, amelyet a volt iskola épületének az átalakításával nyertünk. - Apropó: óvoda, iskola van a községben? - szólunk közbe. - Kevés volt az óvodáskorú gyermek, nem lehetett tovább üzemeltetni az óvodát. Körzetesítés áldozata lett előbb a magyar, aztán a szlovák kisiskola... - Csodálkozom, hogy kevés a gyerek, pedig errefelé sok gólyát látni - élcelődünk. - Valóban, az Ipolynak ezen a szakaszán kimondottan jól érzik magukat kedves költöző madaraink. Itt, a faluban is öt gólya fészek található. Idén az egyikben négy fiókát számoltunk meg, ami ritkaságnak számít. Kétségtelen, hogy a szívünkhöz nőttek ezek a hosszú lábú madarak, ami abból is kitűnik, hogy minden lehetséges módon előmozdítjuk életfeltételeik javítását is. Például azzal is, hogy a veszélyeztetett helyekről biztonságosabbakra helyezzük át a fészküket - mondja végezetül Oravec János. (bodzsár) Pusztulóban a jobb sorsra érdemes kastély Kis Ipoly menti település a Nagykürtösi járásban Csalár, melynek a hozzá tartozó Rendóés Kürtpusztával együtt is csak 540 lakosa van. Oravec János polgármester már a második megbízatási időszakot tölti a falu élén, és harcol azoknak a beruházásoknak a kivitelezéséért, amelyekkel a korábbi községvezetés nem tudott, vagy talán nem is akart megbirkózni. - Nyugodtan megírhatja, hogy ez itt a senki földje, mert ide a múltban sem adtak, és most sem adnak pénzt - fakad ki mindjárt beszélgetésünk elején a polgármester. - Nem és nem tudunk pénzügyi támogatást szerezni a vízvezeték építéséhez. Saját forrásokkal rendelkezünk a falu határában, s az építés megszervezését illetően némi előnyt jelentene, hogy korábban 27 évig dolgoztam a vízműveknél. De pénz nélkül mire megyünk a szaktudással? Másik fájó pontunk az 1700-as évek végén épült, romló állapotában is még mutatós kastély. Mindenképpen fel kellene újítani az épületet. Utolsó tulajdonosa még a hatvanas évek elején is lakta a kastélyt, utána a mezőgazdasági szövetkezet költöztette bele az irodáit, s egy ideig művelődési házként is szolgált. Viszont állagának a megőrzését senki sem tartotta szükségesnek, inkább kiköltöztek belőle. Nem csoda, hogy a gazdátlanul, gondozatlanul maradt szép épület lassan, de biztosan a szemünk láttára pusztult le, ment tönkre. Jómagam még reménykedtem, hogy az utolsó pillanatban megmenthető, ha kapunk megfelelő állami támogatást a felújításhoz. Pályáztam a Pro Slovakia alapnál, de onnan olyan válasz érkezett, hogy ilyen és hasonló kastély 2600 található az országban. Értettem a szóbói. Fáj a szívem ezért a még most is értéket képviselő épületért, melynek helyrehozásához több millió koronára volna szükség, hiszen csak a tetőszerkezet kijavítása 1,5 millió koronát igényel. - Mire használták volna az épületet? - szólunk közbe. - Oda költöztettük volna a községi hivatalt, a könyvtárat, továbbá a művelődési otthon és több klub kaphatott volna helyet az épületben. - Mi az, amit azért sikerült megvalósítani az elmúlt évek során? - Közigazgatásilag a községhez tartozik Kürtpuszta vagy más Oravec János polgármester néven Ipolykürt. Annak idején az ottani Keglevich-kastélyban szociális intézetet létesítettek szellemileg fogyatékos férfiak részére. Azóta új pavilonokkal bővült az intézet, ahol jelenleg mintegy 160 gondozott él. Tavaly állami támogatással készült el a létesítményhez tartozó tisztítóállomás. Itt, a faluban pedig egyebek melBODROGSZERDAHELY Címer- és zászlóavatás A hét végén rendezték meg a Bodrog menti nagyközség sporttelepén a II. bodrogszer• dahelyi vásárt. Ezúttal több mint negyven cég, illetve kereskedő jelent meg termékeivel, árujával. A gazdag kulturális programmal tarkított kétnapos rendezvény szervezői - az önkormányzat, a helyi művelődési központ, a sportszervezet - erre az alkalomra időzítették a falu címerének és zászlajának a felavatását is. Az ünnepségen a helyieken kívül ott volt a magyarországi testvérközség, Bodroghalom küldöttsége - Perecsényi Mihály polgármesterrel az élen -, valamint a két határon túli szomszéd község, Vaj»dácska és Karos polgármestere is. Gecse Ferenc polgármester ünnepi beszédét követően a református, valamint a görög és római katolikus lelkipásztor áldotta meg, illetve szentelte fel a falu jelképeit. - Úgy tűnik, hogy az ehhez hasonló rendezvények egyre jobban vonzzák a régió lakosságát. Igazolja ezt, hogy nagyon sokan érkeztek a rendezvényünkre, s többségük elégedetten távozott, ha nem is az itt megvásárolt áruval, legalább élménnyel gazdagodva. Az avatóünnepségre idelátogató magyarországi polgármesterekkel való találkozás pedig ígéretes együttműködés kezdetét jelentheti, s később a kulturális kapcsolatokon túl hasznos gazdasági kapcsolat is kialakulhat - foglalta össze röviden a kétnapos rendezvényen tapasztaltakat Gecse Ferenc polgármester. (katócs) Augusztus elejétől szeszfőzés KÖBÖLKÚT Érsekújvár és Párkány között, mintegy félúton fekszik Köbölkút. A község szélén 1992 óta üzemel Gyuris Lajos magánszeszfőzdéje. A tulajdonos szerint ez a mostani lesz valószínűleg a legjobb Idény a főzde létesítése óta. - Rendkívül jó a sárgabaracktermés. Nemcsak sok a gyümölcs, hanem zamatos és édes is, ami kimondottan alkalmas alapanyag pálinkafőzéshez - állítja a tulajdonos. - Sok kistermelő azért hozza hozzánk a sárgabarackot, mert nem tudja más módon értékesíteni. A szeszfőzde csak az idény alatt működik, augusztus elejétől novemberig. Mostanáig naponta öt-hat kistermelőnek főztünk ki pálinkát. Ötven kilogramm a legkisebb mennyiség, amit a termelők szeszfőzésre hoznak, s naponta kétszáz liter pálinkát tudunk előállítani. • Önök csak azoknak főznek pálinkát, akik gyümölcsöt is hoznak? - így van. Bár éppen ebben az évben kezdtem hozzá tizenkét és fél hektáron saját gyümölcsös telepítéséhez. Ha majd a fák teremni fognak, a hullott gyümölcs alkalmas lesz pálinkafőzésre. Egyelőre azonban csak azoknak főzünk pálinkát, akik gyümölcsöt adnak. • Hány alkalmazottja van a szeszfőzdének? - Tizenheten vannak. Közülük azonban néhányan a 35 hektáros szőlőmben dolgoznak. Egyelőre minden jel arra utal, hogy idén a szőlőtermés is sokkal jobb lesz, mint a korábbi évek során. • Az idényben hány műszakban dolgoznak? - Augusztustól novemberig kettőben. Ez azt jelenti, hogy reggel hattól este hatig, illetve este hattól reggel hatig. Novembertől augusztusig pedig egy műszakban, tehát reggel hattól este hatig. Természetesen ez rám és a legközelebbi munkatársamra, Kürti Ferencre nem vonatkozik, mert mi, ha munka van, akkor éjt nappallá téve dolgozunk. • Mit tapasztal, megéri a környéken szeszfőzdét üzemeltetni? - Mint már említettem, én mással is foglalkozom. Most derűlátó vagyok, mert látom, hogy jól alakulnak a dolgok: szép szőlőtermés ígérkezik, s hála a sok sárgabaracknak, a szeszfőzde is teljes kapacitással működik. Viszont a tavalyi évet 800 000 korona hiánnyal zártuk. Ennek ellenére nem bántam meg, hogy pálinkafőzésre adtam a fejem. Akkor is az volt a véleményem, ami most, nevezetesen: ezen a vidéken szükség van ilyenre is. (kamoncza)
