Új Szó, 1996. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)

1996-08-14 / 189. szám, szerda

14 j ÚJ SZÓ VILÁGPI A C 1996. augusztus 12. Kéj szolgáltatás a nagyvilágban Prostitúció - teszik, nem teszik - mindenütt van a világon. Ősidők óta, s napjainkban egyre Inkább létezik. A nyugati országokban Igyekeztek valamiképpen kordában tartani, törvényes keretek közé szorítani, elsősorban a nagyváro­sok úgynevezett vigalmi negyedének kialakításával. A szo­cialista országokban hivatalosan tiltották az üzletszerű ké­Jelgést, valójában azért tűrték Is, különösen a négy-ötcsilla­gos szállodákban. A Szovjetunióban, és minden bizonnyal nálunk Is, számos kéjhölgy a tikosrendőrségnek dolgozott. A rendszerváltás óta a prostitúció elképesztő méreteket öl­tött az úgynevezett posztkommunista országokban. Ebből a szempontból már utolértük Nyugatot... Alábbi összeállítá­sunk erről az egyre több gonddal Járó társadalmi jelen­ségről nyújt körképet. Budapesten is terjed... Sokan tartják Budapestet Eu­rópa Bangkokjának. Ez a véle­mény kissé túlzó, ám az utóbbi évek tapasztalatai kétségkívül a budapesti prostitúció robba­násszerű terjedésére figyelmez­tetnek. Szakértők szerint a ma­gyarfővárosban a prostitúcióból élők száma elére a 10 ezret. Nemcsak hazai, hanem a külföl­di lányokból is rendkívül nagy a kínálat. Budapesten ma már nemcsak a Rákóczi tér környé­kén találhatók ilyen szogáItatást kínáló hölgyek, hanem számos más forgalmas úton, ezenkívül a kamionparkolókban és számos más helyen is. A magyar hölgye­ken kívül főleg ukrán és romá­niai nők jelentek meg az utcá­kon, de a magyar nyomozók ta­lálkoztak már albán és kínai prostituáltakkal is. Új jelenség a homoszexuális­-prostitúció. Kivétel nélkül fér­fiakról van szó, akik között egyre több magyar nemzetiségű ro­mán állampolgár bukkan fel. A férfi prostituáltakkal főleg a Du­na parti szállodasoron, a népli­geti „férfikocsisoron" és egyes erre specializálódott szórakozó­helyen találkozhatunk. A le­hetőségeket nyugati szaklapok kimerítő részletességgel ismer­tetik. A Magyar Belügyminisztérium elkészítette annak a kormány­határozatnak a tervezetét, amely bizonyos keretek között legalizálná a prostitúciót. A ja­vaslat két modellt tartalmaz. Az egyik változat szerint a lányokat úgynevezett türelmi zónákba kényszerítenék, ahol a hatósá­gok egyszerűen szemet hunyná­nak tevékenységük felett. A má­sik elképzelés pedig: ezt az „iparűzést" egyéni vállalkozói igazolványhoz kötnék. A höl­gyek, illetve az urak adót fizet­nének. A törvénytervezet való­színűleg szeptember első felé­ben kerül a kormány elé. A legősibb mesterség magyar­országi és külföldi leányai szinte kivétel nélkül egyetértenek a prostituálás legalizálásával. Úgy vélekednek, hogy ez nemcsak az egészségügyi felügyelet vagy a járulékos bűnözés problémá­jára jelentene megoldást, ha­nem a vállalkozásban folytatott örömszerzés igazi versenyt te­remtene, s így csak a legmaga­sabb színvonalat elfogadható áron biztosító lányok élnének meg. Egyes források szerint Bu­dapesten jelenleg az árak 500 és 3000 forint között szóród­nak, a luxusszállodákban az ext­rahölgyek tarifái ennek termé­szetesen a sokszorosai. Az alvilág tagjai nem respes­nek az örömtől, ha arról halla­nak, hogy törvényes keretek kö­zé szorítják a prostitúciót. Per­sze a lányok sem most jöttek le a falvédőről, és azt is tudják, hogy jövedelmük gyakorlatilag megadóztathatatlan. Ha jön az adóbevallás ideje, akkor majd annyi ágyvendéget jelentenek be, amennyit akarnak. EGYESÜLT ALLAMOK: „Tyúkfarmok" csupán Nevadában Amerikában a prostitúció egy állam kivételével mindenhol ti­los. Ez az állam Nevada, ahol vi­szont szigorúak a szabályok: az „ipart" bordélyházakban lehet csak űzni, ahol állandó egész­ségügyi felügyelet van, s a tulaj­donos, a madám, de még a strici is adót fizet. A bordélyokat „tyúk­farmnak" hívják, és dolgozói, vendégei egyaránt esküsznek rá, hogy ezek nagyszerűen működnek. A hölgyeket időről időre megvizsgálják, hogy ne ter­jesszenek nemi betegségeket, de a vendégek más tekintetben is biztonságban érezhetik magu­kat: ezeken a helyeken sem kira­bolni, sem megölni nem fogják őket. Akármennyi előnye van is azonban a nevadai megoldás­nak, az ország más részein nem kaptak rajta. A mostani, konzer­vatív kurzus idején pedig nem is várható, hogy a liberalizáció irá­nyába mozduljanak el. Ám sok­szor elfelejti a világ, hogy Ameri­ka több tucat különböző állam uniója, s bár a McDonald's min­denütt egyforma, az erkölcsök és a világszemlélet nem. Vannak -prűd és kevésbé prűd államok, miként a prostitúciót illetően is két véglet létezik: a szabados Nevada és a mormon Utah, ahol a szexiparról beszélni sem lehet. ' A többi állam középutas „politi­kát" folytat: szinte mindenütt vannak helyek, különösen a nagyvárosokban, ahol tudni le­het, hogy nem azért sétálnak a hölgyek lenge öltözékben, mert élvezik a tavaszi szellőt. Vannak azonban közösségek, ahol még ennél kevésbé erkölcs­telen magatartást sem tűrnek meg. Például az egyébként koz­mopolita Virginiában, ahová az amerikai főváros villanegyedei is tartoznak, érvényben van az a törvény, amely tiltja az orális sze­xet - még házastársak között is. A washingtoni rossz hírű utcá­kon megtűrt prostituáltak között jótékony szervezetek óvszert osztogatnak, és ha a lányok se­gítséget kérnek tőlük, még ki is mentik őket stricijük kezéből, és munkát szereznek számukra. Az erkölcsrendészet viszont igyek­szik válogatás nélkül begyűjteni a hölgyeket, amivel persze nem megy semmire: legfeljebb né­hány órára vagy napra vonja ki az „árut" a forgalomból. Egyes városok most leleményes megol­dással álltak elő: az éjszakai órákban eltorlaszolják a lányok által kedvelt utcákat. A vendé­gek ugyanis mindig kocsival cir­kálnak, de ha az autóból nem si­kerül nőt fogni, nem szállnak ki ­ez veszélyes is lenne -, hanem csalódottan más irányba hajta­nak. Az ötlet egyetlen hibája, hogy minden utat mégsem lehet minden éjjel elzárni.. Bájakat tessék... (Archív-felvétel) Az emberkereskedést és mások prostitúciója kihasználását tiltó ENSZ-egyezmény Kelt: 1950. március 21.-én New Yorkban (Részletek) 1. cikk A jelen egyezményben részes felek kötelezik magukat arra, hogy mindazokat megbüntetik, akik más személy kéjelgésének kielégí­tésére: 1. prostitúció céljából megkerí­tenek, rábírnak vagy elcsábítanak más személyt, akár annak bele­egyezésével is; 2. más személy prostitúcióját ki­zsákmányolják, akár annak bele­egyezésével is. 2. cikk A ... felek kötelezik magukat ar­ra, hogy hasonlóképpen megbün­tetik mindazokat, akik: X. bordélyházakat tartanak fenn vagy vezetnek, avagy azok fenntar­tásához szükséges anyagi eszkö­zöket tudatosan szolgáltatják...; 2. épületet vagy más helyet egészben vagy részben mások prostitúciójának céljára tudatosan bérbe adnak vagy bérelnek. 6. cikk A... felek kötelesek az összes szükséges intézkedést megtenni minden hatályos törvény, szabály­zat vagy igazgatási gyakorlat hatá­lyon kívül helyezésére..., amely sze­rint a prostitúcióval foglalkozó­személyek különleges nyilvántar­tásba tartoznak magukat vétetni... vagy különleges ellenőrzési vagy bejelentési előírás alá esnek. 14. cikk A jelen egyezményben részes mindegyik fél köteles... az említett bűncselekményekre vonatkozó nyomozás eredményeinek közpon­tosításával és összehangolásával foglalkozó szervet létrehozni... 16. cikk A... felek egyetértenek abban, hogy szociális, gazdasági, nevelési, egészségügyi, valamint az ezekkel összefüggő területeken működő szerveken keresztül... a prostitúció megelőzésére, valamint a prostitú­ció... áldozatainak újranevelésére és a normális életviszonyokba való beilleszkedésére alkalmas intéz­kedéseket tesznek... CSEHORSZÁG Minden harmadik turistát a rosszlányok vonzzák Csehországban a prostitúció nincs szabályozva, ennek kö­vetkeztében a rendőrség har­col is ellene, meg nem is. Az ál­lami szervek, beleértve a parla­mentet is, többször vitáztak már az ügy fölött, de eddig nem jutottak el a megoldáshoz. Alapvetően az okozza a problé­mát, hogy mindenki tisztában van vele: a törvények erejével nem lehet leküzdeni a fizetett szerelmet, ráadásul azzal újból illegalitásba űznék a „szerelem istennőit" - ahogyan Csehor­szágban a könnyűlányokat hív­ják -, és akkor ellenőrzésük lé­nyegesen nehezebbé válna. A parlament egyébként a közel­múltban tárgyalta újból - ki tudja, hányadszor - a prostitú­cióval kapcsolatos törvényja­vaslatot. A kérdésben amúgy megosz­tott képviselők egy szigorúbb csoportja - a 200 tagú képvi­selőházból 15-en jegyezték az előterjesztést - azt kezdemé­nyezte, hogy mindenki, aki nyil­vánosházat vagy más, a fizetett szerelmet lehetővé tevő intéz­ményt működtet, azt hat év bör­tönnel, vagyonelkobzással vagy súlyos pénzbüntetéssel lehes­sen sújtani. Ugyanakkor 2 és 10 év közötti börtönt kapna az, akire rábizonyítják, hogy 15-18 év közötti lányokat prostitúcióra bírt rá, és hat év várna arra, aki prostitúció útján nemi betegséget terjeszt. Az el­követőt ráadásul kényszer­gyógykezelésre is ítélnék. Ezt a tervezetet azonban már né­hány hónapja a cseh kormány elutasította azzal, hogy ilyen ra­dikális törvény nem szolgálná a célt. A megfigyelő véleménye az, hogy Csehországban, ahol nagyjából 30-40 ezerre tehető a hivatásos prostituáltak szá­ma (egy részük külföldi: szlo­vák, ukrán), nem akarják túlsá­gosan szigorú törvényekkel megoldani a problémát, hanem megpróbálják a lányokat átne­velni, illetve a „szakma" foko­zott ellenőrzésével elvenni a te­ret a szexipar elől. Ennek egyik módja, hogy mostanában igye­keznek az utcai és ennél fogva leginkább veszélyes prostitú­ciót nyilvánosházakba szoríta­ni, így az állam is haszonhoz jut, hiszen adót szedhet. Más­részt a hölgyek eltűnnek az ut­cáról, ezzel valamelyest csök­ken az érdeklődők száma, rá­adásul mind a lányok, mind kli­enseik ellenőrizhetőbbekké válnak, ami rendészeti szem­pontból fontos kérdés. Egyelőre biztosra vehető, hogy Csehországban e téren nem sok minden változik. Mind­emellett ne feledjük: az ideláto­gató évi csaknem százmillió vendég nagyjából harmadát a szexipar vonzza. Az általuk el­költött pénzről pedig - még ha annak egy része a lányok buk­szájába vándorol is - a cseh gazdaság vezetői nem akarnak lemondani. HOLLANDIA A lányok leírhatják a költségeket Amikor két éve beiktatták tiszt­ségébe Amszterdam új polgár­mesterét, Schelto Patijn megígér­te, hogy radikálisan változtat a vá­ros és a prostituáltak nem egé­szen zavartalan viszonyán. Persze nem a turisták által nevezetesség­kéntszámon tartott, a Zeedijk kira­kataiban hiányos öltözékben ülő hölgyekkel volt a baj, sokkal in­kább a piros lámpás házak „védel­métől" megfosztott s az utcákra szorult „heroinkurvák" helyzetére kell megoldást találnia. A polgármester előtt a keleti ki­kötőben jelölt ki „hivatalos zónát", majd - miután a kísérlet eredmé­nyesnek kiáltatott ki -, a városnak egy másik délreeső negyedét szin­tén átengedték a „vándorkeres­kedőknek". A környéken konténe­reket állítottak fel, ahol a lányok tisztálkodhatnak, és ha igénylik, a kávé mellé lelki támaszt is kaphat­nak a szociális gondozóktól. Egyelőre azonban a hölgyeket nem a selyemfiúktól, hanem a fel­háborodott lakóktól védik, akik nem kérnek a „nyilvános utcából", és meglehetős eréllyel lépnek fel ellene. Az állam Hollandiában gazdasá­gi tevékenységnek is hajlandó elis­merni a prostitúciót - ha adóznak a belőle szerzett jövedelem után. (gy az adóalapból leírható a ruház­kodásra, fodrászra, kozmetikai szerekre, szexjátékokra, filmre, sőt saját lakás esetén még a rezsire kiadott pénz is mint „cégköltség". És Szlovákiában? Csak egy a bizonyos. Az, hogy prostitúció nálunk is létezik. Méghozzá minden formájában. Kéjhölgyek láthatók minden osz­tályon felüli szlovákiai szálloda recepciójában és bárjaiban, silá­nyabb kivitelben az országutak mentén, amint éppen kamino­sokra vadásznak... Sőt a Práca tegnapi tudósítása szerint a po­zsonyi vasútáltamásokon megje­lentek a szolgáltatásaikat kínáló homoszexuális férfiak is. A nyugati turisták dicsérik a szlovákiai hölgyek szépségét, odaadását, s viszonylag ala­csony áraikat habár jólértesült források szerint a tarifák közelí­tenek a csehországi, sőt lu­xusszolgáltatások esetében már a bécsi díjtételekhez. Igaz, a bá­jaikat extra összegért kínáló kur­tizánok világnyelveket is beszél­nek, itt nem számít ritkaságnak az egyetemi diplomás ifjú hölgy sem... Mindez természetesen nem hivatalos információ, hiszen a prostik és futtatőik nálunk sem szívesen beszélnek. Hallgat a rendőrség és más hivatalos szerv is, mert ez még egy nagyon szemérmes ország. Például, hiá­ba is tagadnánk, a prostitúció Szlovákiában is virágzik. Konkré­tumok híján annyit kockáztatha­tunk meg, hogy nagyjából ugya­núgy, mint Csehországban és Magyarországon... (A Magyar Hírlap és külföldi lapok anyagaiból összeállítot­ta: Sz.H.M.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom