Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-09 / 158. szám, kedd

1996. július 9. V EL EMENY - TALLÓZÓ ÚJ SZ Ó I 5 ] LABDARUGAS Brazília célja: az első olimpiai aranyérem Fortuna bizony kegyetlen volt Dunai Antalhoz és játékosai­hoz az atlantai futballtorna sorsolásakor. A magyar együttes szövetségi edzője kénytelen volt tudomásul venni, hogy a D­csoportban az egyik rivális Brazília lesz. Az a legénység, amely két korábbi ezüstérem után most minden idők első öt­karikás bajnoki babérját készül letépni. Hozzáértők szerint nincs Is kétség afelől, hogy Mario Zagalo szövetségi kapi­tány fial ezt végre Is hajtják. 1994. augusztus 9-én, amikor Carlos Alberto Parreira szövetségi kapitány megbízatása a világbajnoki aranyérem megszerzését követően lejárt, Rl­cardo Telxelra, a Brazil Labdarúgó Szövetség elnöke Zagalo mellének szegezte a kérdést: vállalja-e a kapitányi tisztet? Jgen, de ben Carlos Alberto segédeként, a nem mindegy, ki segít ne kem" - hang­zott a válasz. Az augusztus­ban 65. életévét betöltő ősz hajú mester az első olyan sportember­edző lehet, aki futballistaként, il­letve szakvezetőként összesen négy vb-aranyérem kiharcolásá­nak hatékony „részese". 1958­ban és 1962-ben játékosként lé­pettcsúcsra, 1970-ben már kapi­tányként örvendezett, 1998. a maga franciaországi világbajnok­ságával a negyedik aranyat ter­melheti. (S közte ugye ott van az az 1994-es büszke cím, amely­brazil A-válogatott pályaedzője­ként hatékony munkát fejtett ki.) Zagalo úgy építette föl ötkari­kás csapatát, hogy az az 1998-as vb-döntőre is hatékony, ütőképes gárda legyen. Mindig is híres volt arról, hogy messze előre néz, úgy nyúl fiatalemberekhez, hogy azoktól éveken keresztül méltán vár el sokat. Furcsa szakember, olykor a szerencse is mellé szegődik. A Dél-afrikai Köztársas­ág elleni barátságos mérkőzésen 0:2-nél egy támadó középpályást lecserélt, behozván védekező já­tékost a helyére. A 19 éves Zé Elias (18) véde­Bebetótói (balról) gólokat várnak a kező létére gólpasszokat adott, hamarost 2:2 lett, majd Bebeto is beköszönt, 3:2-re nyertek a vizitá­ló dél-amerikaiak. Zé Eliast „új Dungának" hívják, a katari junior vb-n sokat tett a brazil ezüstére­mért. Zagalo kapusai miatt nem aggódhat, Dida és Darnley egya­ránt képzett erő. Zé Elias mellett Juninho, Amoroso, Ronaldo és Sávio már az 1995-ös Copa Ame­ricán vitézkedett brazil felnőtt vá­logatottban, szorgosan gyűjtötte a rutint, s persze, tornát is nyert. Ismétlést érdemel: felnőttek kö­brazii szurkolók zött! Zagalo - már megoldotta ­legnagyobb talányát az jelentette, kik legyenek a „túlkorosok"? Hogy bízik az idősebbekben, arra bizonyíték: a legutóbbi FIFA-vok­soláson (Weah, Maidini, Klins­mann „típusválaszt" adtak a kapi­tányok a földkerekségen...) Zaga­lo nemes egyszerűséggel beírta: 1. Bebeto, 2. Ronaldo, 3. Aldair. Nála ők voltak a világ legjobbjai 1995-ben. Ehhez képest túlko­rosként Bebetót, Aidairt és Rival­dót írta föl az atlantai listájára. Rivaldo (24) tavaly január óta futballozik úgy, hogy Zagalo egy­szerűen nem mellőzhette, Aldair a maga 23 évével nemcsak a jövőt jelenti, de olyan „tiszta söprögető" is, aminőt keveset ismernek Dél-Amerikában. A Be beto, Romário, Marcelinho trió­ból kellett még „kipécéznie" az egyetlen kiutazót. Bebetóra esett a választása. Vélhetően azért, mert Romário 1995-ben igencsak gyengén futballozott. Bebeto az 1988-as szöuli ezüs­térem után most megszerezheti azt, amit annyira szeretne. Baj­noki címet. Brazília olimpiai együttese négygólos mérkőzésenkénti gól­átlaggal bír. Zagalo szerint Rival­do, Luizao, Amaral és Flavio Con­ceicao ott lesz majd vele 1998­ban, Franciaországban is. Az olimpián Ronaldo lehet az egyik „fő fegyver". A PSV Eindhoven csatára azonban sérülése okán sokat kihagyott, a holland kupa­döntő visszavágón is csak per­cekre kapott esélyt. Nos, ez a Brazília lesz a magyar legénység július 23-iki csoportel­lenfele Miamiben, az Orange Bowl-stadionban. (MTI) JÉGKORONG Gretzky ázsiója és ára emelkedőben Továbbra sem dőlt el, hol kezdi meg újabb bajnoki évadját az észak-amerikai profi hoklllga (NHL) leghíresebb Játékosa, Wayne Gretzky. A becenevén „The Great One"-nak Ismert Jégkorongozó, aki ez év elején szerződött át a Los Angeles Klngstől a St. Louis Blues-hoz, új együttesében úgy játszotta végig a bajnoki alapszakaszt, majd csapata kieséséig a rá­játszást, hogy nem írt alá megállapodást, s mivel „védett korban" van, a 35 esztendős sztár, mint free agent, azaz sza­badon Igazolható hokis ott folytatja, ahol akarja. Pontosab­ban, vélhetően ott, ahol a legtöbbet kínálják neki... Folyik is a vetélkedés az NHL szinte valamennyi komolyabb csúcsának birtoko­sáért, s miközben a St. Louis Blues igyekszik megtar­tani, a profi liga több más gárdája is tetszetős ajánlatokkal bombázza őt. A jelek szerint Wayne Gretzky a kivárás taktikáját választotta, a kérők ré­széről pedig egyre kecsegtetőbb szerződéstervezetek jutnak el hozzá. A legújabbat az NHL gyen­gébbjei közé sorolt, ám feltétlenül tehetős klub tette: a San Jose Sharks 14 millió dollárért öröm­mel szerződtetné Gretzkyt. A szerződés ezért a summáért két évre szólna, legalábbis így tudja a San Francisco Chronicle, amely felettébb ígéretesnek minősíti a kaliforniai Cápák ajánlatát. A Sharks szóvivője, Ken Arnold ta­gadta ugyan, hogy az újság által említett összeget kínálták Gretzkynek, a lap értesülése azonban hihetőnek tűnik, tudniil­lik a St. Louis Blues 15 millió dol­lárért szívesen megtartaná továb­bi három évre „Wayne apót". Amellett nem tett le Gretzky meg­szerzéséről példának okáért a New York Rangers és a Dallas Stars sem. Mindenesetre pillanatnyilag a San Jose Sharks ígérete a legma­gasabb, de nagyon úgy fest, hogy a játékos még feljebb fogja tudni srófolni az árát. A Cápáknak egyébiránt nem csupán Gretzkyre fáj a foguk, a klub „veteránprogramja" része­ként szeretné szerződtetni a ka­pus Kelly Hrudey-t is, aki nem­csak abban hasonlít Gretzkyhez, hogy valamikori csapattársként ugyancsak szolgált a Los Angeles Kingsnél, hanem abban is, hogy szintén 35 éves. (MTI) náléban 4-1-re; - a legvehemensebb nézősere­get az 1968-as mexikói olimpián jegyezték fel. A mexikóiak elveszí­tették (2-0) a bronzcsatát Ja^án ellenében. Az Azték-stadionban párnák ezrei röpültek a gyepre. A magyar - bolgár döntőt sem élvez­ték az „aztékok,,, ott is hódoltak az „új„ szokásnak; - a legtöbb kiállítást az emlege­tett magyar - bolgár mérkőzésen jegyezték fel döntőben. Jancso Di­mitrov, Atanasz Hrisztov és Kiril Ivkov került végleg „partra,, - idő előtt; - a pénz nagy úr, ha elfogy, gond lehet. Az 1924~es párizsi olimpiára a svájciak ellátmánya csak 10 napra volt elég. Mivel túl­lépték azt, a döntőbe verekedték magukat, nem tudták, miből fi­zessék ki plusz-kötelezettségei­ket. A Sport című lap gyűjtést ren­dezett. A kellő summa összegyűlt, de a döntőt Uruguay 3-O-ra meg­nyerte; „ARANYMÉRKŐZÉSEK,,, APRÓSÁGOK - a legjobban sikerült csere a csehszlovák Jindrich Svobodáé, aki az NDK elleni 1980-as döntő egyetlen gólját szerezte becseré­lését követően; - az 1920-as döntőben csehsz­lovák részről kiállították Karel Steinert. Ráadásul a belgák egyik gólját igaztalannak vélték a csehszlovákok. Emiatt levonul­tak, mit lehetett tenni: Belgium a 2-0-ás vezetése révén olimpiai bajnok lett. De kié legyen az ezüs­térem, miután a csehszlovákokat kizárták? Az olaszok, norvégok, spanyolok és svédek ráadás­mérkőzéseket vívtak. A spanyo­lok hívhatták ki azok végén Hol­landiát. Az ibériai gárda 3-1-gyel elvitte az ezüstérmet; - mesterhármast még senki akció közben! - visszalépett a gyepre. Jókor tette, mert érkezett a beadás, és a hálóba talált. Mit ad isten? A bíró meg is adta; JELENTÉKTELEN,, ÜGYEK - a legjelentősebb kritikában a szovjet csapatnak volt része, ami­kor az 1980-as moszkvai olimpi­án csak a bronzéremig jutott. A drukkerek óriási füttyel fejezték ki nemtetszésüket az éremkiosztó ceremónián; - amikor pénzfeldobás döntött: a./ a jugoszlávok így nyertek elődöntőt a bolgárokkal szemben 1960-ban; b./ Bulgária 1968-ban vissza­kapta a sorstól, amit elveszített: Izrael ellen pénzfeldobással jutott tovább a negyeddöntőből, majd a végén kikapott a magyaroktól a fi­Ötkarikás futballegyveleg Magyar szempontból öröm, hogy az atlantai „Aranyollmpi­án„ 24 év várakozást követően Ismét gyepen lesz a férfivá­logatott, mely minden Idők történetének legeredménye­sebb ötkarikás futballnemzete. Mindamellett az ötkarikás labdarúgó-história számtalan más érdekességgel szolgál, íme, egy nagy csokorra való „színes,,! ÉRMEK - a legtöbb aranymedál (három: 1952, 1964, 1968) Magyaror­szágé; - a legtöbb érmet (öt-öt) Ma­gyarország, a Szovjetunió és Ju­goszlávia gyűjtötte. Atlantában utóbbi kettő nem indul. A Szovjet­unió megszűnt, Jugoszlávia pedig nem selejtezhetett; - a legtöbb dobogós helyezés­re a Ferencváros jelenlegi ve­zetőedzője, Novák Dezső lehet büszke! Az 1960-as bronzot az 1964-es és 1968-as arany kö­vette; - az 1952-es és 1980-as olim­piák között kiosztott 25 érem há­rom kivétellel a történelembe ve­szett szocialista blokk országai­nak jutott. E tekintetben kivételt képez a svédek 1952-es bronz­medálja, a dánok 1960-as ezüst­je, továbbá Japán 1968-as har­madik helyezése; i- az egyetlen „megosztott,, érem 1980-ban az NDK-é és a Szovjetunióé. A két legénység 2­2-re végzett a 3. helyért lefolyt csatán. Mindkét „állomány,, meg­kapta az érmet; TÉNYEK - a leghosszabb veretlenségi sorozattal a magyarok bírnak, 1952. és 1972. között 18 mérkőzésen nem leltek legyőzőre. Amikor kikaptak, azt a müncheni olimpián tették, a döntőben a len­gelek voltak jobbak náluk; - az olimpiai döntők egyetlen veretlen csapata Uruguay. A dél­amerikai legénység két aranyér­met (1924, 1928) szerzett. A két eseményen 33 gólt lőtt, és csak hetet kapott; - a legtöbb rajttal Jugoszlávia büszkélkedik, tizenegyszer indult; - az egyetlen, döntetlennel végződött „aranymérkőzés,, az 1928-as Uruguay - Argentína csa­ta (l-l). Újra nekihuzakodtak, is­mételték a finálét, és 2-1-re az „uruk,, nyertek; - 1948-ig igazán kiváló gólter­mést rögzíthettek a statisztikák, 5.66 találat esett mérkőzésen­ként. Azóta sokat romlott az átlag. Moszkvában, 1980-ban 2.56, 1984-ben, Los Angelesben 2.63, majd 1988-ban (Szöul) 2.97-tel is­mét megindultak fölfelé. Erre jött Barcelona (1992), ott csak 2.71­es átlagot futballoztak össze; - a legfurább gólt a svéd Gun­nar Nordahl lőtte. 1948-ban a dá­nok ellen a lest elkerülni igyekez­vén a dán kapu mögött álldogált egy ideig, majd - még ugyanazon Helsinkiben (1952) a magyar válogatott nyerte az aranyérmet LABDARÚGÁS Vereség Mexikóban Első mérkőzésén vereséget szenvedett a Közép-Amerikában túrázó magyar labdarúgó olimpi­ai válogatott. Dunai Antal csapa­ta a mexikói Queretaro városá­ban a házigazdák szintén atlan­tai résztvevő együttesével talál­kozott. A mexikói csapat Luis Garcia 45. percben szerzett gól­jával l:0-ra győzött. (MTI) CSELGÁNCS Férfi vagy nő Fernandes da Silva? Kétségek között várhatja az atlantai olimpia rajtját a 19 éves Edinaci Fernandez da Silva. A brazil cselgáncsozó kvalifikálta magát az ötkarikás játékokra, ám egyelőre a Nemzetközi Olim­piai Bizottság engedélyére vár, hogy tatamira léphessen az Ara­nyolimpián. A nagy kérdés ugyanis: nő vagy férfi Fernandes da Silva? Edinaci, aki külsőleg semmi­ben sem különbözik hölgytársai­tól, egyértelműen nőnek vallja magát. De testében petefészek helyett herék fejlődtek ki. Ezt csak a pubertáskorban észlelte magán a tehetséges judoka, akinek az olimpiára való tekin­tettel idén áprilisban egy Porto Alegre-i klinikán eltávolították a heréit. A NOB-nak az 1968-as mexi­kóvárosi olimpia óta 16 esetben kellett döntenie arról, vajon az ötkarikás játékokon indulni szándékozó versenyző férfi avagy nő. A legtöbb esetben a hormonok okoztak gondot. Edi­naci esetében úgy tűnik, a hor­monháztartással nincs baj, meg kell azonban várnia a géntesz­tet, ami alapján kimondatik, ott lehet-e Atlantában a nehézsúlyú versenyző. Ha igen, jó esélye van rá, hogy megszerezze Brazí­lia számára az első olimpiai cselgáncs-aranyat. Persze, a női dzsúdósok között... (MTI) nem lőtt döntő csata során, kettőt viszont igen. Az angol Gor­don Howe (1912), a dán Anton 01­sen és az olasz Annibale Frossi (mindkettő 1936-ban), a svéd Gunnar Gren (1948), a magyar Dunai Antal (1968), végezetül a lengyel Kazimierz Deyna (1972); - „királyi erő,, segítette a gól­szerzésben a spanyol Fernandez Abelardót, aki a lengyelek elleni döntőben (1992) akkor lőtt a há­lóba, amikor Juan Carlos király éppen helyet foglalt a díszpáholy­ban. Tudniillik a koronás fő kicsit késve érkezett a barcelonai Nou Camp-stadionba; - a futballtörténet 28 olyan játé­kost ismer, akik olimpián és világ­bajnokságon is játéktérre léphet­tek. Közülük tíz magyar kiválóság, az „Aranycsapat,, egykori tagjai: Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Lantos Mihály, Bozsik József, Ló­ránt Gyula, Zakariás József, Czibor Zoltán, Kocsis Sándor, Hidegkúti Nándor, Puskás Ferenc; - csak három játékos szerzett gólt mind olimpiai, mind világbaj­noki döntő („aranytalálkozó,,) összecsapáson, mégpedig az uruguayi Pedro Cea (1924-es olimpiai, 1930-as vb), Puskás Fe­renc és Czibor Zoltán (mindketten az 1952-es ötkarikás esemé­nyen, később az 1954~es svájci világbajnokságon); - négy stadion látott vendégül olimpiai és világbajnoki döntő csatát: a londoni Wembley (1948­as olimpiai, 1966-os vb), a mün­cheni Olympiai-stadion (1972-es olimpia, 1974-es vb), a mexikóvá­rosi Azték-stadion (1968-as olim­pia, az 1970-es és 1986-os vb), végül a pasadenai (Egyesült Álla­mok) Rose Bowl-stadion, ahol 1984-ben olimpiai, 1994-ben pe­dig világbajnoki döntőt élvezhe­tett a közönség. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom