Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-01 / 152. szám, hétfő

[Š] ÚJ szó VILÁGPIAC 1996. július 1. CÉGVILÁG Walt Disney A filmpiaci túlkínálat miatt az amerikai Walt Disney cég azt tervezi, hogy a felére fogja vissza éves. gyártását. A filmek számának csökkentésén kívül a cég vezető beosztású alkalmazottai, közül is'jópártól megakar válni. Számos film tiszavirág életű, bemutatóját egy héttel sem éli túl a mozik vásznán, ugyanakkor egyre többe kerül a gyártás és a reklámozás. A Walt Disney cég az utóbbi időben évente 35-40 filmet készített. A szám jövőre 20-rá esik vissza. A visszafogás a Disneyt fő versenytársai, a Time Warner és a Sony mögé taszítja. Sony A Sony japán elektronikai óriásvállalat mini-számítógépek gyártására készül, s ezzel irányt vált a csoport üzleti stratégiája is. Az Egyesült Államokban várhatóan augusztusban jelennek még a PVC-70 és PVC-901 névre keresztelt, fejlett multimédialehetőségeket kínáló gépek, melyek az Internetre és más vonalas hálózatokra is csatlakoztathatók lesznek. A PC-k a ma leggyorsabbnak tartott Pentium processzorokra és a Windows Á95 programra épülnek: egyebek között lehetővé teszik (egyelőre rövid) videofilmek megtekintését, CD-lemezek hallgatását, CD-ROM és videojátékok használatát. Lényegük alig különbözik a többi számítógépétől. A Sony Electronics vezérigazgatója hozzátette: a személyi számítógépek gyártása csak az „első nemzedékét" jelenti annak, amit a Sony az interaktív pihenés új korszakának tekint. Moulinex 11 500 munkahelyből 2600at megszüntet a háztartási felszereléseket gyártó francia Moulinex cég. A három év alatt végrehajtandó leépítés keretében 2100 dolgozónak Franciaországban mondanak fel, ötszáznak pedig külföldön. A Moulinex hét üzemmel rendelkezik külhonban. A leépítési tervet ugyanaznap hozták nyilvánosságra, amikor közzétették a cég éves mérlegét is. Eszerint a Moulinex 702 millió frankos „történelmi veszteséget" könyvelt el 1995 márciusa és 1996 márciusa között a 7,7 milliárd frankos árbevétel mellett. Egyidejűleg a párizsi tőzsdén felfüggesztették a Moulinex részvények adásvételét. A kimutatott veszteségbe beleszámították azt a 600 millió frankos összeget is, amelyet a vállalat átszervezésére akarnak fordítani. MTI SZINTE MINDENKINEK MAGAS A MERCE AZ EURÓPAI UNIÓBAN Luxemburg az éltanuló Nemcsak az Európai Unió tagságára váró országoknak kell kemény gazdasági feltételeket teljesíteniük, hogy beléphessenek a tizenötök klubjába, hanem maguknak az EU-tagoknak is, hogy megfeleljenek a Maastrichtban megszabott kritériumoknak. Az úgynevezett konvergencia-kritériumoknak kell eleget tenniük, amely az unió magasabb fokú integrációjának alapfeltétele. A kritériumok közül kettő különösen szigorú: az egyik a költségvetési deficit nagyságát szabályozza (a hiány nem lehet nagyobb a bruttó hazai össztermék három százalékánál), a másik az államadósság nagyságát limitálja (nem lehet több a bruttó hazai össztermék hatvan százalékánál). Jelenleg ezeknek a feltételeknek alig néhány EU-tagállam felel meg (jövőre, ha igaz, Franciaország és a mintaországnak száKöltségvetési hiány Államadósság Belgium -3,7 130,6 Dánia 0,6 68,7 Németország -2,9 62,4 Finnország -1,6 63,2 Franciaország -3,0 57,8 Görögország -6,9 111,4 Nagy-Britannia -3,7 56,2 Írország -1,6 77,3 Olaszország -5,2 122,8 Luxemburg 0,3 (többlet) 6,8 Hollandia -2,9 78,7 Ausztria -3,1 73,9 Portugália -3,7 71,8 Svédország -3,1 79,6 Spanyolország -3,7 68,0 EU-átlag -3,4 74,3 Forrás: Die Presse mító Luxemburg teljesíti), márpedig az eredeti tervek szerint 1998-ra teljesíteni kellene. Lássuk, jövőre a prognózisok szerint hogyan alakul az egyes országok mutatója. CSALATKOZTAK A CSALÓKA CSALAGUTBAN Bajban az Eurotunnel A Nagy-Britanniát a kontinenssel összekötő Csalagút üzemeltető cége, az Eurotunnel nemrégiben a pénzügyi világ történelmének egyik legnagyobb veszteségét jelentette be, részvényeseinek nagy bánatára. A veszteség 925 millió font volt a tavalyi évben. Az Eurotunnel az alagút építésének megkezdése óta állandó pénzügyi zavarban van, mert az építési költségeket jóval alábecsülték, és a megnyitást műszaki okok miatt többször el kellett halasztani. Az évek óta csak adósságot és veszteséget felhalmozó vállalat jelenleg 8,8 milliárd fonttal tartozik 226 banki hitelezőjének. A Eurotunnel képviselője elismerte, hogy a hitelezőknek kevés reményük lehet arra, hogy a tartozás teljes összegét a kamatokkal és a késedelmi díjakkal együtt visszakapják. A cég, miután a csőd szélén tántorgott, a múlt év szeptemberében állapodott meg a bankokkal, hogy 18 hónapig nem kell tartozásait és annak kamatait fizetnie. Az Eurotunnel múlt évi, a vártnál is sokkal rosszabb eredménye miatt azonban továbbra is kérdéses a vállalat jövője és adósságának rendezése. A cég a veszteség nagy részéért a hitelezőket okolja, mivel múlt évi első felében tetemes összegű kamatot és késedelmi díjat kellett fizetnie, összesen 886 millió font értékben. Azt a megfigyelők is elismerik, hogy az idei évben kamat és késedelemdíj-fizetés nélkül az Eurotunnel eredményei sokkal kedvezőbbek. A tavalyi évben az Eurotunnel forgalma 299 millió font volt, vagyis jelentősen nőtt az 1994-es 30,5 millió fontos forgalomhoz viszonyítva. (A Csalagúton 1994 májusában indult meg az áruszállítás és novemberben az utasszállítás). Az idei év első negyedévében tovább javultak a mutatók, a társaság 140 százalékos forgalomnövekedést, 102 millió font bevételt könyvelhetett el. A jóslatnak megfelelően az elmúlt évben kiéleződött a verseny a kompjáratokat üzemeltető cégek és az Eurotunnel között. Utóbbiaknál ez az árak esésében, a járatok sűrítésében, az üzletek és szolgáltatások javításában mutatkozott meg. Ami a csatornán átkelni kívánóknak jó hír, az a vállalatoknak kisebb esély a nyereségre. Megfigyelők hosszú távon az Eurotunnelt tartják esélyesnek piacvezető szerepre, azon egyszerű ok miatt, hogy az alagúton az átkelés mindössze fél órát vesz igénybe, míg a hagyományos kompok olcsóbbak, de négy órán át szállítanak át a csatornán. Az Eurotunnel másfél éves működése után az áruszállítás területén 47 százalékos, az utasszállításban pedig 41 százalékos piaci részesedést szerzett. MH Az EBRD-elnök Kelet-Európáról A közvetlen külföldi befektetések még kicsiny szerepet játszanak Kelet-Európában mondta Jaques de Larosiere, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke a Francia Bankszövetségben. Példaként felhozta, hogy 1994-ben az egész térségbe 6 milliárd dollár közvetlen külföldi tőke áramlott, nagyjából annyi, mint a sokkal kisebb Malajziába. Tavaly ez az összeg 11 milliárd dollárra emelkedett, s várhatóan tovább nő. A befektetések két fő kedvezményezettje Magyarország és Csehország volt. A bankelnök rámutatott, hogy két ország - Csehország és Lengyelország - esetében jelentősen nőttek a portfólio-beruházások is, elérve az l-l milliárd dollárt. Közölte, hogy a termelés öt egymást követő éven át tartó hanyatlását 1996-tól várhatóan reálnövekedés váltja fel a térségben. Elmondta, hogy bankja növekvő mértékben vesz részt vállalatok privatizáció utáni átalakításában, főként Oroszországban, Magyarországon, Szlovéniában és Horvátországban. Bankja, az EBRD 1995-ben 2 milliárd ECUt fektetett be Kelet-Európában, s az ezredfordulóig további évi 2,5 milliárd dollárt szándékozik beruházni. Nő a magánszektor kiadásainak aránya, az EBRD vegyes vállalatokban való részaránya pedig az 1992 évi 12 százalékról 1995-ben 24 százalékra emelkedett. TRADÍCIÓ SZŰNT MEG AZ AEG-BEN Nem volt elég rámenős Megszűnt az egyik legpatinásabb német elektronikai cég, az AEG. A három betű, az AEG (Allgemeine Elektrlcltáts Gesellschaft) több mint száz éven keresztül volt olvasható Ipari berendezéseken és háztartási gépeken, a vásárlók szemében a minőség és a megbízhatóság emblémájaként. A részvényesek utolsó közgyűlésükön június 5-én Berlinben majdnem egyhangúlag döntöttek úgy, hogy cégük olvadjon be a Daimler-Benzbe. Más nem is volt várható: a részvények 97 százaléka már a Daimler tulajdonában volt, és ez fizette ki tavaly is az AEG 2,7 miliárdos veszteségét. A közgyűlés hosszú agóniának vetett véget: már a nyolcvanas évek első felében hajszál híján csődbe menta cég. Küzdelem kezdődött az életben maradásért, de segíteni az utolsó elnök, az 1991-ben posztjára került Ernest Georg Stöckl sem tudott. Úgy tűnik, a második világháború után az innováció, invesztíció és piaci haszon egyre ritkábban kapcsolódott szerves egésszé. Ebben különbözött ez az időszak a század első felétől. Az 1883-ban Emil Rathenau által alapított Deutsche Edison-Gesellschaftból négy évvel később létrejött AEG Edison szabadalmaival kezdte karrierjét, de hamarosan saját találmányaival és fejlesztései hasznosításával biztosította kiemelkedő szerepét a német elektronikai iparban. A századforduló körül az első váltakozóáramú motor kifejlesztése, az első erőmű, az első villanymozdony, az első távvezeték és az első villamoshálózat megépítése fűződött az AEG nevéhez Németországban. A Siemensszel közösen alapítottTelefunken a húszas évektől kulcsszerepet játszott a rádió, a magnetofon és a televízió térhódításában. Saját találmányokban a második világháború után sem volt hiány, csakhogy nem ismerte fel az AEG vezetése a videorecordert lehetővé tevő rögzítési eljárás, az első irodakomputer és az első integrált áramkör jelentőségét. Sikeresnek bizonyult viszont a Telefunken által kidolgozott színes televíziós rendszer, a PAL, az első számítógépes vezérlésű, teljesen automatizált csomagszállító rendszer, amely 1972-ben a frankfurti repülőtéren mutatkozott be, vagy az első levélválogató, automatizált címolvasóval, amelyet a wiesbadeni postán helyeztek üzembe először 1978-ban. És részt vett az AEG az első német atomerőmű építésében éppúgy, mint az Európa legnagyobb naperőművében, az északi-tengeri Pellworm szigetén. Az AEG mérnökei dolgozták ki nemrégiben a mágnespályás vasúttechnikáját is, amely az utóbbi években növekvő érdeklődésre talál a helyiérdekű közlekedésben. Az AEG részvényeseinek azonban ebből már legfeljebb annyi hasznuk lehet, hogy utaznak ilyen vasutakkal. MH EMELKEDIK AZ ENERGIASZUKSEGLET Jó az olajmultiknak A magasabb olaj- és földgázáraknak köszönhetően a nagy amerikai olajtársaságok nyeresége látványosan nőtt az első negyedévben. Néhány olajmulti az 1991-es Öböl-háború óta a legjobb negyedévi eredményről számolt be. A világ legnagyobb multinacionális olajvállalata, az amerikai Exxon az év első három hónapjában 1,9 milliárd dollárt keresett, 14 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Forgalma 31,2 milliárd dollárt ért el. Az Amerikában második helyezett Mobil nyeresége 16 százalékkal 728 millió dollárra emelkedett, a konszern árbevétele 8,2 milliárd dollárt tett ki. A Texaco nyeresége 30 százalékkal nőtt, és az egy évvel korábbi 226 millió dollárról 386 millió dollárra emelkedett. A Shell Oil Co. rekordnagyságú, 483 millió dolláros profitról számolt be, ez 42 százalékos növekedést jelent az egy éwel korábbi 340 millió dolláros első negyedév eredményéhez képest. Az Amoco Corp. első három havi nyeresége 728 millió dollár volt az egy éwel korábbi 523 millió dollárhoz képest. Az olajmultiknak az is jó hír, hogy a fejlett országok olajfogyasztása 2000-ben, napi 22,5 millió hordós szint körül éri el csúcsát, s az ezredfordulóig stabilak maradnak az árak - jósolta éves jelentésében a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA). Az IEA ugyanakkor megjegyezte: a kínálat jelenleg felülmúlja a keresletet. Á világ teljes energiaszükséglete, mely 1993-ban még 8 milliárd tonna olajnak felelt meg, 2010-re már 10,9-11,8 milliárdra nőhet. A gázszükséglet az elkövetkező másfél évtizedben évente átlagosan 1,6-2,9 százalékkal nőhet. A fejlett országok olajfogyasztása viszont 2000 és 2010 között napi 18,3 és 21,2 millió hordó közé csökken. Az atomenergia világpiaci részesedése csökken, míg a vízierőműveké kismértékben emelkedik majd. MTI SZLOVAKIA LEGNAGYOBB VALLALATA 1995-BEN A KASSAI KELET-SZLOVAKIAI VASMŰ VOLT Ipari csúcstartók a forgalom, a nyereség és munkahelyek területén A Trend gazdasági hetilap az 1995ös mutatókat figyelembe véve rangsorba állította Szlovákia legnagyobb vállalatait. A több kritérium alapján m készült rangsorok élén más és más cég tanyázik. Például a legnagyobb forgalmat lebonyolító hazai vállalat a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű (49,8 milliárd korona), a legnyereségesebb cég a Szlovák Gázipari Művek (13,3 milliárd korona adózás előtt, 6,5 milliárd adózás után), míg a legtöbb munkavállalót foglalkoztató vállalat a Szlovák Vasutak (52 965 fő). Még három leget említünk: az ország legnagyobb exportot lebonyolító cége ugyancsak a kassai vasmű (30,2 milliárd korona), a legnagyobb alaptőkével a Szlovák Villamos Művek rendelkezik (40,3 milliárd korona), míg 1994-hez képest a legnagyobb nyereségnövekedést a párkányi Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár érte el (535,56 százalékkal nőtt). A 100-as listákról mindig az első tizet vettük ki. Legnagyobbak az éves forgalom alapján Vállalat Forgalom (millió koronában) 1. Kelet-szlovákiai Vasmű 49 792 2. Szlovák Gázipari Művek 36 788 3. Kerametal 33 750 4. Slovnaft 31917 5. Szlovák Villamos Művek 26175 6. Sipox Holding 19 200 7. Benzinol 16 434 8. Szlovák Vasutak 15 594 9. Petrimex 12 452 10. Nyugat-szlovákiai Villamos Művek 11301 A legnyereségesebb vállalatok Vállalat Nyereség (adózás előtt, millió koronában) 1. Szlovák Gázipari Művek 13 322 2. Szlovák Villamos Művek 7487 3. Kelet-szlovákiai Vasmű 5258 4. Slovnaft 3274 5. Szlovák Távközlési Vállalat 2802 6. Észak-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár 2221 7. Transpetrol 1441 8. Matador 1194 9. Nafta Gbely 1075 10. Slovakofarma Hlohovec 929 A legnagyobb munkaadók Vállalat Foglalkoztatottak száma (fő) 1. Szlovák Vasutak 52 965 2. Kelet-szlovákiai Vasmű 25 283 3. Szlovák Posta 18 866 4. Szlovák Távközlési Vállalat 15 306 5. Sipox Holding 10 520 6. Szlovák Villamos Művek 10 382 7. Felső-nyitrai Bányák 8262 8. Hydrostav 6333 9. ZŤS Dubnica 6306 10. Cebo Holding Slovakia 6112