Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-30 / 176. szám, kedd

1996. Július 30. KULTÚRA ÚJSZÓJJ KAZINCBARCIKA '96 Színpadok amatőrjei, egyesüljetek!... Bizonyosság a bizonytalanságban - ez a jellemzője az Idén huszonöt éves kazincbarcikai Ifj. Horváth István Nemzeti és Nemzetközi Amatőr Színjátszó Fesztiválnak Is. A bizonyosság maga a létezése, az a tény, hogy kétévenként erre a fesztiválra ebbe a kisvárosba készülni lehet. A bizonytalanság pedig nem más, mint az a társadalmi közeg, amely határokon belül és határokon kívül az amatőr színjátszóknak sohasem kedvez. Mindig nehéz az amatőr színjátszóknak, de a legnehezebb a kezdő csoportoknak, különösen, ha diákok állnak össze, s kísérlik meg azt^amlről szakmai berkekben köztudott: első nekifutásra lehetetlen

t s csak véletlenül sikerülhet szak mai tudatosság nélkül. Valamifajta nemzedéki önvallomást akár a kazincbarcikai művelődési ház előtti szökőkút ban fürödve is meg lehet fogalmazni. Szavak nélkül, csupán a gesztus protestáló erejére hagyatkozva. Amihez mindenképpen rendezői gondolatok kívántatnak, Színészi felkészültség és kifejező eszközök kellenek. Gond igazán akkor van, ha mindegyikből van egy kevés, és önmagukban e dolgok csonkasága egymást semmisíti meg, mert csonkultságuk az egész tüzét is kioltja. Amiből aztán botrányos dolgok születhetnek színpadon és azon kívül. Mindezeket előrebocsátva a kazincbarcikai fesztiválon látottakból először mégis egy, sokak szerint totális bukást hozó előadásról szólnék, helyszűke miatt csupán érintőlegesen. Az első maradandó élménynek, úgy is mondhatnám, katartikus erejű felismerésekhez segítőnek láttam a miskolci Monroo Csoport előadását, amelyen belül a kamaszkor önmagát láttatni képes tehetségéhez, a két előadás utáni távozásával etikai ballépést is elkövető, fiatal felnőtt rendező nem sok mindent tett hozzá. Maga az a tény, hogy a szakmai zsűri bizonyítottan a gyengébbre sikerült éjszakai előadást látta, csupán a rendezői kiérleletlenséget és a játszók színpadi tapasztalatlanságát bizonyítja. Ha ugyanis nem úgy lenne, akkor közlik, hogy csupán egy előadást képesek tartani. Ami azonban aligha szüntette volna meg azokat a negatív jegyeket, amelyek az érthetetlen színpadi beszéd es a rendezői túlhajtottságból születtek meg. Miért emeltem kl a mezőny többi előadása közül éppen ezt? A már levont tanulságokon túl, egyszerűen a csapat felkavaró szókimondása és a szinte már a színpadi lázadás klasszikusának tekinthető Wedekindértelmezésük maisaga miatt. L.T. nem érdemli meg, hogy rendezőként a nevét leírjam, mert a legnagyobb lelki terhet hátrahagyva, szinte elmenekült a szakmai vita és bírálat elől. Nem ismeretlen ez a viszonyulás tájainkon sem. Rendező nem követhet el nagyobb bűnt annál, mint amikor saját felkészületlenségének következményeit hátrahagyva, hisztérikusan odébbáll. Ha valaki tudatában van egy előadás hiányos-, ságainak, s azzal együtt kiteszi a csoportját Ilyen erejű megmérettetésnek. ott kell lennie mellettük minden kritikai kereszttüzet kiállva. Ez kemény tanulság a szlovákiai magyar amatőrök köreiben Is divatozó, főleg díjkiosztások bojkottálásakor gyávaságukat és etikátlanságukat mutogató rendezők és csoportok számára. A nagyobbik baj azonban mindigaz, hogy ezek a rendezők az Ilyen gesztusaikkal valamifajta kívülállást és ártatlanságot akarnak demonstrálni, s cserbenhagy ják színpadi gázolásuk színészáldozatalt. Pedig a felelősség mindig a rendezőé. Más minőségi koordináták között teljes etikai abszolutóriumot - de csak azt érdemlő rendezői alapállás az, amit a budapesti Szárnyak Színháza vezetője, Csetneki Gábor képvisel. Természetes módon és következetesen évek óta, de a Kazincbarcikán látott Kis debil darab című sokadik mozgásszínházi opuszuk Is a színészek individuális képességeire, tehetségére alapozódik. Olyannyira, hogy sokszor mintha a rendező is a szabad lelki és mozgásgyakorlatok fejezet alá sorolná be mindazt, amit az ámuló-bámuló, de keveset értő néző elé visz. Ilyen rendező is van, akivel szemben szakmai érveket Igen nehéz felsorakoztatni, mert mindent megindokol a néző rá-, bele-, ki- és megérző készségével. Az ilyen rendezőnek aztán nincs mil csodálkoznia azon, ha legjobb színésze sem kapja meg az amúgy neki kijáró díjat. Sokkal kevésbé hagyja magára a nézőt az olyan rendező, mint aki már több éve látszólagos szellemi rögtönzéseit a magával hozott és a fesztiválon talált anyagokból férceli össze. Roll Dennemann a színpadon megfogalmazott képi metaforákkal veszi célba a nézőt, aki nélkül minden rendezői extravaganciája érvénytelen lenne, s éppen ettől tetszik elemi módon konzervatívnak. amit csinál. Rendezők és amatőr társulatok viszonyrendszerének felvázolása közben szeretném, ha a fesztivál díjazott csoportjain belül Is e kapcsolatok ellentmondásosságára tudnék rávilágítani. Mert kl vitathatja, hogy Schilling Árpád, a Krétakör Színház rendezője kevésbé van Jelen abban a jelenségben, amit valaki „az alkotás hősies pesszimizmusával való küzdelemnek" mondott, mint a három színészi díjakra érdemesített színésze (Szabó Annie, Bánki Gergely, Pintér Béla)? Pedig a Nagy játék című Cocteau-adaptáció (ezt mellesleg tavaly a Jókai Napok közönsége Is láthatta, s azóta csak Javára változott a Játék) és a Teatro Godot olyan rendezői, illetve szerzői színháznak a kristályai, amelyet nem elég színészi és „műhely" díjjal Jutalmazni. Igaz, a két rendezőből (Ascher Tamás és Fodor Tamás) és egy kritikusból (Nánay István) álló zsűri nem osztott ki rendezői díjat a színpadi kompozícióért jutalmazott budapesti Mozgó Ház Társulatnak és a legjobb komédiás együttesnek nyilvánított debreceni Tabak Színpad nak sem. A látottak alapján - a méltatlanul mellőzött Schilling Árpádot leszámítva - igazuk Is volt. Végül nem hagyhatom szó nélkül a szlovákiai magyar amatőr csoportok hiányát, amit a Jókai Napokra rendszeresen járó magyarországi szakembe rek Is szóvá tettek. Oda kellene figyelni: ha a két év múlva sorra kerülő kazincbarcikai fesztiválra az idei igencsak szépszámú, jó diákelőadás és egy-két felnőtt produkció közül már nem is jut el 1998-ban egyik sem (bár ki tudhatja?), akkor a jövőre elkészülő Jobbakat az 1997-es Jókai Napok után úgy tarthatnák életben a csoportok. hogy benevezhessenek velük erre a fesztiválra. Mivel az eseményt válogatás előzi meg, ezért az elképzelhetetlen, hogy a Jókai Napokon annak az évnek júniusában sikeresen szereplő bármelyik csoportot előre és látatlanban meghívják oda. Kár, hogy ezzel a tényállással csak a két résztvevő szlovákiai magyar amatőr rendező ismerkedhetett meg a XIII. ifj. Horváth István Nemzeti és Nemzetközi Amatőr Színjátszó Fesztiválon, mert a többinek Is jutott volna, ha más nem, akkor állóhely az előadásokon. DUSZA ISTVÁN j Kis NYELVŐR Birtokos szemelyj eleinkről i A birtokos személyjelek - vagy régebbi nevükön személyragok nyelvünknek olyan elemei, amelyek tömören utalnak a birtokos számára és személyére. A kör nyező nyelvekben ezek funkcióját a jelzőként használt birtokos névmások töltik be. Pl. a magyar házam formának a szlovák mój dom szókapcsolat felel meg. Ha a magyarban hangsúlyozni akarjuk a birtokost, akkor személyes névmást teszünk ki ele, vagyis pl. az én házam szerkezetet használjuk. Általános jelenség, hogy a kétnyelvű beszélők azokat a nyelvi formákat részesítik előnyben, amelyek mindkét nyelvükben megvannak. Ez azt jelenti, hogy a kétnyelvűek nyelvhasználatában az érintkező nyelveknek épp a sajátosságai halványodnak el. Mivel a birtokos személyjelezés éppen ilyen sajátosság, fölmerül a kérdés, nem okoz-e valamilyen változást a személyjelek használatában az a tény, hogy a Szlovákiái magyarok másodnyelvében ilyen elemek nincsenek. A legfeltűnőbb és legegyértelműbb a szlovák hatás a mátyusföldl Vága nyelvjárásában, amelyben a birtokos személyjelek helyett sok esetben birtokos névmást használnak Jelzőként, vagyis pl. a lovad helyett a tied ló, az ökreitek helyett a tietek ökrök szerkezetet. Hogy nem valamiféle újabbkor! idegen hatásról van szó, arra az a tény Is utal, hogy a magyarországi Nógrád megyé ben is él ez a jelenség, azzal a különbséggel, hogy ott a birtokos névmást a birtokos személyjelek kel együtt használják. Vagyis pl. az én lányom helyett azt mondják: enyim lányom. Az érdekes ség kedvéért megemlítjük, hogy hasonló alakok az erős román hatás alatt álló moldvai csángó nyelvjárásokban is élnek. Pl. a homlokom helyett a homlok az enyim, a házunk helyett a ház e mijink szerkezetet használják. Hogy a birtokos névmás itt a blrtokszó mögé kerül, annak az a magyarázata, hogy a román nyelvben a jelző a jelzett szó után áll. Az e területen tapasztalt Idegen hatásnak egy enyhébb formája Is van: a birtokos személyjeles birtokszó előtti személyes névmások, illetőleg az ilyen szerepű mutató névmások gyako rlbb előfordulása, pl. az én házam szerkezet az egyszerű házam helyett olyankor Is, amikor a birtokos nem hangsúlyos. Erre a jelenségre a vajdasági magyar nyelvváltozatokban figyeltek föl: nálunk csupán egy sajtónyelvl témájú szakdolgozatban találtam rá utalást. Lengyel Erzsébet az Új Ifjúság című egykori hetilapból írta ki a következő két mondatrészletet: látta a ml elkeseredett lövöldözésünket...: lehet, hogy éppen azoknak egyszerűsége teszi különössé azokat. Az előző esetben a mi személyes névmás, az utóbbiban az azoknak mutató névmás szerepel fölöslegesen: a mondatok nélkülük sem jelentenek mást: látta elkeseredett lövöldözésünket...: lehet, hogy épp egyszerűségük teszi őket külö nőssé. A birtokos személyjelek területén észlelhető interferencia másfajta megnyilvánulása az, hogy ritkábban érezzük a birtokviszony kifejezésének szükségességét, mint a magyarországi beszélők. „A magyar nyelv általában személyesebb, mint az indoeurópai nyelvek" - írja Kossá János vajdasági nyelvművelő, és így folytatja: „El tudok képzelni olyan falusi embert, aki dédunokáját Is megérte, mégse mondta ki egész életében az apa, anya szót birtokos személyrag nélkül." A személyrag elmaradása nálunk is előfordul olyan esetekben, amikor a szlovák nem használ birtokos jelzőt. Pl. torkot köszörülve köhög torkát köszörülve köhög helyett, az alma nem esik messze a fától - fájától helyett. Itt említhető meg, hogy bizonyos esetekben a neki van vala mije szerkezetből is elmaradhat a birtokszó személyjele, mindenekelőtt akkor, ha a mondatban helyhatározó is található. Pl. Neki van a vállán egy anyajegy; Neki van a munkahelyén írógép. Ezek alighanem keveredéses alakok, amelyek a neki van egy anyajegye, neki van írógépe és a van a vállán egy anyajegy, van a munkahelyén Írógép szerkezetek összevegyüléséből keletkeztek. A személyjeltelen alakok meggyökeresedését a másodnyelv hatása Is erősíthette. Erre utal az a tény, hogy hasonló szer kezetek használatára az erősebb szlovák hatás alatt álló nyelvjárásainkból is van példánk. Megtaláljuk ezt a kifejezésformát az amerikai magyaroknál is, ami nyilván a birtoklást a szlovákhoz hasonló módon kifejező angol nyelv hatásának tudható be. Végül meg kell jegyezni, hogy a birtokos személyjelek elmaradásának egyes esetei Magyarországon sem példátlanok. Ezen nem Is csodálkozhatunk, hiszen a magyar már ezerszáz éve él olyan nyelvek közt, amelyek ilyen elemeket nem ismernek. Ugyanakkor tény az is, hogy ez az elmaradás többnyire még Szlovákiában is csak az olyan esetekre korlátozódik. amikor a birtokos személyjel tulajdonképpen fölösleges, mert a birtoklás ténye vagy nyilvánvaló (barátokkal mentem oda: apa is elkísért), vagy pedig valamilyen más nyelvi elem Is utal rá (van neki otthon festék a van és a neki szavak egyértelművé teszik a birtoklás tényét). Ezért az ilyen példákban észre kell vennünk a nyelvi gazdaságosságra való törekvést Is, amely minden nyelv fejlődését befolyásolja. LANSTYÁK ISTVÁN Szepesszombat Besztercebánya Pintér Tamás grafikái Pályázat A Slkondai Nemzetközi Alkotóház millecentenáriumi pályázatot hirdet Szlovákiában élő magyar nemzetiségű alkotók és kutatók, valamint Irodalmunk szlovák fordítói és kutatói számára. A kéthetestől maximum háromhónaposig terjedő alkotóházi ösztöndíjat olyan pályázók kaphatják meg, akik részletes munkatervet tartalmazó pályázatukhoz meggyőző szakmai referenciát (esetleg kiadói szerződést) csatolnak, és az ösztöndíj elnyerése után a pályázat kiírójával szerződést kötnek. A pályázat folyamatos, jelentkezéseket egész évben elfogadunk. Tematikai megkötöttség nincs: különleges esetben útiköltséget Is téritünk. A pályázatokat szakkuratórium bírálja el. Címünk: Nemzetközi Alkotóház, H-7300 Komló-Sikonda, Villasor 7. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének hírei Pozsony és Tőketerebes után augusztus 5-ig Losoncon, a Nógrádi Múzeumban látható az a kiállítás. mellyel a Magyar Intézet a magyarországi szlovákság életébe kíván betekintést nyújtani. A „Békés megye népi építészetében élő szlovák hagyományok" című kiállítás megrendezésében reszt vett Békéscsaba Város Önkormányzata, Illetve Szlovák Kisebbségi Önkormányzata, a Munkácsy Mihály Múzeum, valamint a Csabai Szlovákok Szervezete. A kiállítás a határon túli szlovákság emléknapja alkalmából országszerte szervezett rendezvénysorozat kiegészítője. • •• Július 28 augusztus 3. között Gímesen zajlik a IV. Népművészeti Tábor. Az egyhetes táborozás vendégoktatója - a Magyar Intézet szervezésében - a kisgyőri Kékedl László faragómúvész. • •• A Magyar Tudományos Akadémia Füst Milán Fordítói Alapítványa ez évben is meghirdeti fordi tói ösztöndíj pályázatát. A fordítói ösztöndíjra pályázhatnak a magyar irodalmi müveket idegen nyelvre fordító - vagy fordítani szándékozó magyarországi vagy külföldi alkotók, illetve azok, akik a magyar Irodalmat magas szinten bemutató kritikai vagy tudományos munkássággal foglalkoznak. A kérelmeket 1996. szeptember 15-ig kell benyújtani, a pályázó munkásságának bibliográfiáját mellékelve, az alapítvány levelezési címére: Budapest I. sz. Ügyvédi Iroda (1053 Budapest, Kecskeméti u. 13.. dr. Rőder Edit címére). A Magyar Köztársaság Kulturá lis Intézete - igény esetén - kész a pályázatok továbbítására, amennyiben azokat 1996. szeptember 5-ig eljuttatják címére: A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, Somolického l/a, 811 05 Bratislava. • •• A Magyar Hidrológiai Társaság, mely a vízzel kapcsolatos szakterületen dolgozó szakembereket tömörítő civil, nem kormányzati szakmai egyesület - 1994 utan második alkalomal - 1996. október 15-17. között nemzetközi találkozót szervez Egerben. A „Víz és a vízi környezet védelme a Kárpátmedencében" című kongresszusra, melynek védnökségét Göncz Árpád köztársasági elnök vállalta - környező országbeli, elsősorban magyar szakembereket várnak a szervezők. A találkozó programjáról, a Jelentkezés módjáról a Magyar Intézet részletes felvilágosítást nyújt az érdeklődőknek.