Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-29 / 175. szám, hétfő

1996. Július 1813. SPORT ÚJ sz ó í n) Q89 Atlanta '96 Atlanta '96 999 Atlanta '96 089 Atlanta '96 W Megdöbbentette a világot a robbantás Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi. Olimpiái Bizottság elnöke az EFE spanyol hírügy­nökségnek elmondta vélemé­nyét a szombat hajnali atlantai robbantásról. Az elnök határo­zottan kijelentette: „Az olimpiai mozgalom nem hagyja, hogy a terroristák megfélemlítsék. Nem tudunk egyetérteni azzal, hogy néhány személy elérje célját, s lerombolja az olimpiát, a beke és a szolidaritás nagy világünne­pét." Samarach együttérzését és megdöbbenését fejezte ki az ál­dozatok hozzátartozóinak, s hoz­zátette, már kezdettől fogva ko­molyan tartott attól, hogy terror­cselekmények megzavarhatják a játékokat. Ez a félelme, sajnos, be is igazolódott. Az éjszakai bombamerénylet híréről a reggeli órákban érte­sülhettek az Emory Egyetemen elszállásolt újságírók. Ez az épületrendszer Atlanta tőszomszédságában, egy De­kalb nevezetű településen, a robbantás színhelyétől úgy kö­rülbelül- 8-9 kilométernyire ta­lálható, ahonnan naponta 25 perces autóbusz utat vesz igénybe Atlanta központjának megközelítése. Az MTI munkatársa helyi idő szerint reggel 8 órakor kérdést intézett Babati Lajoshoz, a sportolók olimpiai falujában lévő magyar csapatirodában szolgálatot teljesítő MOB-mun­katárshoz: Milyen a hangulat a falu­ban? - Helyi idő szerint szomba­ton hajnali 4 órakor vettük a hírt, azóta talpon vagyunk. A sportágvezetők gyors létszám­ellenőrzést tartottak, hiszen több olyan sportolónk is van, aki már túlesett fellépésén, te­hát szabad, s a hazautazásra vár. Mitagadás, tartottunk at­tól, hogy honfitársaink közül valaki netán éppen az olimpiai parkban kapcsolódott ki. Je­lenlegi híreim szerint sem sportoló, sem sportvezető, sem csapatorvos, sem gyúró nem járt arra a tragikus órán. A teljes brit úszóválogatott csak nagy szerencsével mene­kült meg: a csapat tagjai né­hány perccel a bombariadó és a detonáció előtt hagyták el a park érintett körzetét. Szeren­csére a szlovák ötkarikás kül­döttség tagjai közül az adott időpontban senki sem tartóz­kodott a robbantás színhe­lyén. A palesztin olimpiai küldött­ség vezetője, Muhammar Bis­sisso mélységes megdöbbené­sének adott hangot az Olimpiai parkban történt robbantás kapcsán. A sportvezető véle­ménye azért érdekes, mert köztudott, palesztin terroristák az 1972-es müncheni olimpián izraeli sportolókat gyilkoltak meg. - Teljes mértékben elítéljük azokat a terroristákat, akiknek céljuk, hogy ne legyen béke a Földön - mondta Bississo. A sportvezető elmondta még: semmilyen negatív meg­nyilvánulás nem irányult felé­jük az amerikaiaktól a több mint száz sebesültet és két ha­lálos áldozatot követelő me­rénylet után. Charles Barkley, az amerikai férfi kosárlabda válogatott sztárja: - Nagyon rosszul ér­zem magam, végtelen szomo­rúság tölt el. Ugy láttam, a rendőrség megfelelően végez­te a munkáját, eddig hihetetle­nek tűnt a biztonság. Janet Evans, amerikai úszónő: - Nem értem, hogyan történhe­Janet Evans (jobbról) amerikai úszónő a robbanás pillanatában éppen interjút adott. (ČTK/AP) tett meg ez a szörnyűség, ami teljesen beárnyékolja a játéko­kat. Az első reakcióm az eset után az volt, hogy táviratoztam a szüleimnek: „Azonnal indulok hazai". Fiona Mcintosh, brit vívónő: - Csapatvezetőink nem sokkal az éjszakai ellenőrzést kö­vetően ébresztettek a tragikus hírrel, ami teljesen sokkolt bennünket. Úgy gondolom, hogy mindannyiunknak fel kell vennünk a harcot a gonosz­tevők ellen. Mi azt tehetjük, hogy továbbra is versenyzünk, a versenyeknek folytatódniuk kell. Brahim Bedjaoue, az algériai ökölvívók kapitánya: - Nagyon szomorú eset ez, együttérzek az áldozatok hozzátartozóival. Ez sajnos máshol is megtörtén­hetett volna. Mindezek ellen­ére, folytatni kell az olimpiai versenyeket. (MTI) AZ OLIMPIAI BAJNOK CZENE ATTILAT Kétméteres kalács várja Remegett a hangja, ha a fia versenyéről beszélt. Végre sike­rült, amiért egy szegedi fiata­lember felköltözött a főváros­ba. Maga mögött hagyva a biz­fos családi hátteret, a baroto kat, a gyerekkort. Ma már a Czene-család tudja, hogy meg­érte. Czene Valéria, az újdonsült bajnok édesanyja örömmel osztja meg a boldogság perceit. - Titokban, talán a lelkem mélyén tudtam, hogy sikerül megnyerni az aranyérmet. Ti­zenhét év munkája ért be, mi­közben mindvégig mellette áll­tunk. Ez a győzelem kárpótolja őt az elvégzett edzésekért. • Hogy élték át a verseny perceit? - Borzasztó volt. Szerencsé­re jól kezdett. Erős volt a mezőny, a selejtezők időered­ménye alapján csak kemény el­lenfelei voltak. Különösen az utolsó 20 m-et volt nehéz átél­Czene Attila (V. Gloss felvétele) ni, hiszen nagyon jól jött fel a finn Sievinen. • Az elutazásuk előtti napok­ban milyen volt Attila hangula­ta? - Nem nagyon beszélt az esélyeiről. Mindig megpróbálja titkolni az idegességét, magá­ba fordul. Az elmúl évek során általában az első számban, amelyben elindult, nagyon gyengén szerepelt. így volt ez most is a 200 gyorssal, talán ezután kezdett oldódni benne a feszültség. • Beszéltek a döntő óta? - Igen, a doppingvizsgálat előtt hívott minket, akkor volt két perce. Örült a győzelmének, és hogy Norbi (Rózsa) is első lett. • Készülnek valamilyen meglepetéssel? - Egyelőre még nem tudjuk, hogy mikor jön. Az biztos, vala­milyen finomsággal várjuk, hi­szen nagyon szeret enni, és biz­tos, hogy az asztalra kerül a kedvenc, a kétméteres kalács is. Nem is kell mondanom, mennyire várjuk már haza. (n) SÚLYEMELÉS így látja Aján Tamás Az MTI munkatársa Aján Ta­mást, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség, az IWF magyar főtit­kárát kérdezte: milyenek a be­nyomások, a tapasztalatok fé­lidőben? - Már az eddigi versenyék ÍS azt bizonyították, hogy egyetlen korábbi nagy viadalon, sem olim­pián, sem világbajnokságon nem volt olyannyira kiegyenlített a súlyemelő mezőny, mint itt az at­lantai játékokon. Szoros csaták zajlanak, az utolsó fogásig nyílt, ezért különösen izgalmas min­den egyes verseny. Ez volt a hely­zet a 70 kilogrammban is, ahol nagy örömömre Feri Attila bron­zérmes lett. Ami engem különö­sen megfogott, de azt hiszem, ez­zel mindenki így van, aki ide ellá­togat, az a terem hangulata. Csak érzékeltetésül: megszavaz­tatták a tévétudósítókat itt a kongresszusi központban, és az alkalmi közvéleménykutatás egyértelműen azzal zárult, hogy a súlyemelő csarnok a leghangula­tosabb a WCC összes terme kö­zül. A nagyképernyős kivetítők mellett még élvezetesebbé teszi a versenyeket a sikeres gyakorla­tokat követö stílusos zenei alá­féstss, ezt a jövőben rendszere­sen szeretnénk mi is alkalmazni saját versenyeinken. Gond vi­szont a csarnokkal, hogy túl kicsi! Ötezer fősre tervezték, viszont a súlyemelő pódiumot körülvevő oszlopok többhelyütt zavarják, sőt, lehetetlenné teszik a látást, e részeket le is kellett zárni a nézők elől. így viszont 800 jeggyel kevesebb adható el na­ponta, pedig egyébként az ér­deklődés óriási, telt házas kör­nyezetben, hihetetlenül sport­szerűen és lelkesen szurkoló nézősereg előtt mennek a verse­nyek. A szűkösséget szóvá is tet­tem az itteni szervezőknek, de­hát mit is tudnának most már tenni, kivágni az oszlopokat még­sem lehet... (MTI) Fokvárosban lesz a 2004-es olimpia? A dél-afrikai sportminiszter, Steve Tshwete szerint Fokvárosnak kitűnő esélyei vannak arra, hogy el­nyerje a 2004-es nyári ötkarikás játékok rendezési jogát: - Fokvárosban már folyik a sajtóközpont kiépíté­se és a létesítmény-ellátottságunk is a megfelelő lesz. Bízom benne, hogy az illetékesek végül a dél­afrikai várost részesítik majd előnyben. Mellesleg kormányunk teljes mértékben támogatja elképzelé­seinket - mondta a sportminiszter. Tshwete említést tett az atlantai szervezetlen­ségről is: - Borzalmasak a közlekedési körülmények. Csapatunk buszában például elromlott a légkondici­onáló, így kénytelenek voltunk másfél órát a hőség­ben ülni, amíg meg nem érkeztünk a helyszínre. Az atlantai káosz szerintem kedvező számunkra a ren­dezésijog elnyerését illetően, ugyanis bebizonyoso­dott, hogy sokkal inkább megéri egy kisebb város­ban rendezni az olimpiát, ahol nem alakulhatnak ki ilyesfajta „tömegjelenetek,,. Reform előtt a vívás Sokak számára a legérthetetle­nebb sportágak egyike a vívás. A versenyzők egyforma fehér ruhá­ban vannak, s arcukat sötét ros­tély fedi. A nézők - különöskép­pen a televízió előtt ülők - gyak­ran képtelenek saját vívójukat fel­ismerni. René Roch, a nemzetközi szövetség (FIE) Atlantában újravá­lasztott francia elnöke kijelentet­te: novemberben rendkívüli kong­resszust hív össze, amelyen javas­latot tesz számos újításra. Ettől a sportág olimpiai „tagságát" reméli hosszútávra bebiztosítani. Roch elképzelései szerint a ví­vásnak, a hagyományokat legin­kább tiszteletben tartó sportág­nak jót tenne, ha a versenyzők a jövőben színes öltözékben lépné­nek pástra, s egy átlátszó rostély védné fejüket. Sőt, ha lehetsé­ges, akkor a fémből készült pen­gék helyett az olcsóbb, és - nem utolsó sorban - erősebb szén­szálból készült fegyvereket sze­retné rendszeresíteni a viadalo­kon. Ez utóbbitól azt reméli, hogy egyre több fiatal fog majd bele a vívásba. - A vívóknak részt kell vállalni­uk az újításokból, aminek felté­tele, hogy hozzáállásuk is változ­zék - jelentette ki René Roch, aki szerint félő, hogy a vívást ki­szoríthatják a nyári ötkarikás já­tékok műsorából a televízión „el­adhatóbb" fiatal sportágak. Állítólag Juan Antonio Sama­ranch, a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság spanyol elnöke is egyetért a változtatásokkal. René Roch egyik legmeghökkentőbb terve az, hogy a versenyeken rendszeresít­sék a zsinór nélküli találatjelzőket. Amint a FIE-vezető kifejtette, ezt az ötletét legalább a pár­bajtőrözőknél szeretné bevezet­tetni. A hírek szerint a FIE elnöke jövőre Párizsból a svájci Lausan­ne-ba óhajtja átköltöztetni a nem­zetközi szövetség központját. Állí­tólag erre azért van szükség, hogy közel legyenek a NOB székhelyé­hez, amitől a sportág helyzetének megerősödését reméli. (MTI) '•Hl 1 Jozef Gönci (olimpiai bronzér­mes szlovák sportlövő): „A politi­kának is köszönhetem ezt az ér­met. Meglehet ugyanis, hogy itt sem lennék a régi csehszlovák csapat tagjaként, olyan sok re­mek cseh sportlövő van, akivel meg kellett volna küzdenem a válogatottba kerüléséért". Jimmy Carter (az Egyesült Ál­lamok egykori elnöke, Angela Martino, olimpiai bajnok úszónőről): „Angela és én ugya­nonnan származunk (Americus, Georgia állam), és évek óta szurkolok neki. Ha valaki azt gondolja, hogy híres vagyok, csak jöjjön el a mi kis városunk­ba. A helyi újság főcíme állandó­an Angéláról szól, én legfeljebb valahol a lap alján vagy a har­madik oldalon kapok egy kis he­lyet." Scottie Pippen( amerikai ko­saras, a Dream Team III tagja): „Rájöttünk, miért nem megy úgy, ahogy szeretnénk. Való­színűleg túl önzetlenek akarunk lenni egymással, és még akkor is lepasszoljuk a labdát, amikor már könnyű szerrel kosarakat érhetnénk el." Fernando Vargas (amerikai bokszoló, a román Marian Simi­on elleni 8:7-es vereség után): „A ringben én győztem. Sorozat­ban a legkülönbözőbb kombiná­ciókkal találtam el ellenfelemet, nevetséges az ítélet. Az Egyesült Államok a világ vezető hatalma, és a bíróknak ez az egyetlen le­hetséges mód, hogy visszavág­janak nekünk." Martina Hingis (15 esztendős svájci teniszezőnő, miután kie­sett az egyéniből): „A tenisz mel­lett másik kedvenc sportom a lo­vaglás. Már láttam a military díj­lovagló versenyét és szeretném megnézni a díjugratást is. Re­mélem, győzni fogunk páros­ban, hogy még tovább marad­hassak. Mert ha kikapunk, ak­kor mennem kell haza." Laura Flessel (a női párbajtőr első olimpiai bajnoka, egyben Atlanta első színes bőrű győzte­se): „Talán jobban élveztem vol­na a győzelmet, ha egy idegen ellen szerzem meg az olimpiai bajnoki címet és nem a legjobb barátnőmmel szemben. Még szerencse, hogy pár nappal később, a csapatküzdelmek fi­náléja után megoszthattam vele a dobogó legfelső fokát." (n) Johnson veresege Bővelkedett meglepetésekben az atlétika első versenynapja. Már a nyitányon rajthoz állt az amerikai Michael Johnson, aki a 200 és a 400 m-es síkfutásban is aranyra pályázik. Ez utóbbi szám ötödik előfutamában kínos vereség érte a színes bőrű atlétát. Meglehetősen visszafogottan futott, s ha csak egy századdal is, de második lett a 45,79 másodpercet futó Sugath Thilakaratne (Sri Lanka) mögött. Mégis startolhatnak A Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF) döntése értelmé­ben rajthoz állhat az olimpián De­an Capobianco ausztrál futó és An­tonella Bevilacqua olasz magasug­rónő. Annak ellenére, hogy mind­két sportoló esetében pozitív ered­ményt hozott a doppingvizsgálat. Az IAAF tanácsülésén az a hatá­rozat született, hogy a két atléta ügyét a döntőbíróság tárgyalja meg. Márpediga döntőbíróság há­rom hónapon belül nem tart ülést, így Capobianco és Bevilacqua zöld utat kapott. (MTI) Korlátozott lehetőségek Kemény intézkedést akarnak hozni az atlantai szervezők a köz­lekedés javítása érdekében: kor­látozni kívánják a sportolók utazá­sát a számukra biztosított ingye­nes közlekedési eszközökön. Leg­alábbis erről értesítették levélben a küldöttségek vezetőit. Az ameriham an aeretnétí ei­érni, hogy csak a versenyen indu­lók vegyék igénybe a járműveket, a szurkolni kívánó társaik a város egyéb közlekedési eszközeivel, többek között az állandóan zsúfolt földalattival közlekedjenek. - Ezt nem vagyunk hajlandók elfogadni - nyilatkozta a Német Olimpiai Bizottság elnöke, Walt­her Tröger. - Az olimpia szellemé­nek ellentmondó ez a kérés, hi­szen valamennyi sportolónak biz­tosítani kell bármely eseményre való eljutását. A másik kellemetlenséget a bel­épőjegyekhez való jutás jelenti a sportolóknak. A német küldöttség vezetői például azon gondolkod­nak, hogy kénytelenek lesznek megvásárolni szponzoraiktól az egyes eseményekre szóló tikette­ket. Eltűnt sportoló Az egyiptomi sajtó közölte, nyo­ma veszett Mostafa Hussein Ab­del Harethnek. Az egyiptomi kö­töttfogású birkózót az olimpián el­szenvedett veresége óta senki sem látta, és ő sem adott magáról életjelt. Az Al Ahram című napilap állítá­sa szerint a versenyző hozzátarto­zóinak azt mondta, hogy az olimpi­ai játékok befejeztével véglege­sen az Egyesült Államokban kíván letelepedni. - Az utóbbi hónapokban több, már az Államokban élő sporttár­sával vette fel a kapcsolatot, s kér­te őket, segítsenek neki mene­dékjogot szerezni - mondta egyik családtagja. „Miután a német Maik Bull­mann 3-0 arányú vereséget mért rá, az egyiptomi visszatért szállás­helyére, majd vacsora után táská­ját és útlevelét magához vette, és ismeretlen helyre távozott" - tette közzé az Al Akhbar című napilap. Az újság állítása szerint két Egyesült Államokban élő egyipto­mi rendszeresen felkereste a bir­kózót az olimpiai faluban. Vél­hetően azért, hogy szökését meg­tervezzék.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom