Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-29 / 175. szám, hétfő

1996. július 29. BELFÖLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ

Ó 31 VLADIMIR MECIAR: Nem lesz gabonaexport TA SR-hír - Egyetlen engédélyt sem adunk ki gabonaexportra - nyilatkozta szombaton- Vladimír Mečiar kormányfő a Szlovák Rádió hírműsorában. Mečiar a hazai gabonapiacon kialakult helyzettel és a múlt héten megszabott gabonafelvásárlási árral kapcsolatban elmondta: - Érthető, hogy a hazai termelők külföldön szeretnék értékesíteni az idei termést, hiszen a világpiacon gabonahiány mutatkozik, ennek következtében az árak magasra szöktek. De kérdem én, mit adunk akkor enni itthon a népnek - kérdezte Mečiar. Peter Baco mezőgazdasági miniszter és Pavol Magdolen, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke közt született megegyezés szerint a minisztérium 3500 koronát plusz 200 koronás pótlékot fizet a gabona tonnájáért, abban az esetben is, ha a termés sikértartalma nem éri el még a 25 százalékot sem. - A kompromisszumos megegyezés azzal a kikötéssel jött létre, hogy egyetlen szem gabona sem kerül exportra és Szlovákia önellátó lesz ezen a területen. Úgy érzem, ésszerű megegyezésre került sor a termelők és az állam között, melynek során mindkét fél lemondott az azonnali nyereségről a bizalom és a jövőbeli előnyök javára - nyilatkozta Mečiar. A várható árpatermés A várható búzatermés Az adatok a várható hektárhozamot tüntetik fel tonnákban. 3,94 3,85 nyugat-szlovákiai régió közép-szlovákiai régió kelet-szlovákiai régió 3,28 2,97 nyugat-szlovákiai régió közép-szlovákiai régió kelet-szlovákiai régió Merénylet után - sorozatos bombariadók (Folytatás az 1. oldalról) hagyni a viadalok helyszínét. A reggeli versenyek megkezdése előtt egyperces néma főhajtással emlékeztek a robbanás áldozataira, és a játékok helyszínein félárbocra eresztették az olimpiai zászlókat. Bili Clinton szokásos szombati rádióbeszédével egy időben elhangzott rövid televíziós nyilatkozatában gyáva tettnek nevezte a merényletet, és hangsúlyozta, hogy ártatlan emberek életének a kioltása nyíltan ellentmond az olimpiai játékok szellemének. Ez az ördögi terrorcselekmény demokráciánk lényegét vette célba - mondta. Reményét fejezte ki, hogy a robbanás nem fogja eltántorítani a sportolókat, és a nézőkönzönségnek sem szegi a kedvét. A washingtoni igazságügyi minisztérium képviselője felfedte, hogy nem sokkal a robbanás bekövetkezte előtt egy ismeretlen személy telefonon figyelmeztette az atlantai rendőrséget, de cselekvésre már nem hagyott időt. A telefonhívás a merénylet helyszínéről, egy nyilvános állomásról futott be a rendőrségre: az FBI már hozzákezdett a hangszalagon rögzített „bejelentés" tüzetes vizsgálatához. Nagyjából a hívással egy időben, de attól függetlenül egy, a helyszínen tartózkodó biztonsági őr már felfigyelt a pokolgépet tartalmazó, gazdátlanul heverő csomagra, és riasztotta az illetékeseket. Hivatalos tájékoztatás szerint maga a pokolgép viszonylag egyszerű, házi készítésű szerkezet volt. A szerkezet jellegéből az FBI szakértői arra következtetnek, hogy a merényletet nem „hivatásos terroristák" követték el. Woody Johnson, az FBI vizsgálatokat irányító vezetője beszámolt arról, hogy hangtechnikusaik szerint a telefonáló amerikai hanglejtéssel, akcentus nélkül beszélt, és hangjából ítélve fehér bőrű férfi. A pokolgép egy hátizsákszerű csomagban volt elrejtve, csavarhúzók és szögek közé beágyazva. Az FBI nyomozói egyre inkább meg vannak győződve arról, hogy az atlantai merénylet amerikai jobboldali szélsőségesek műve. Szemtanúk arról számoltak be, hogy egy fehérekből álló csoportot láttak elszaladni a helyszínről, s az illetők hangosan gratuláltak egymásnak. Szombat este újabb hamis bombariadó volt Atlantában, ezúttal egy szállodában, a sajtóközponttal szemben. A vendégeket, akiknek nagy része újságíró, kitessékelték szobájukból, s átkutatták az épületet. Lezárták a szomszédos utcákat is, de sze4 robbanás helyszíne. rencsére semmit sem találtak. Délelőtt tíz óráig az atlantai rendőrségre több száz telefonhívás futott be, és csaknem harmincöt helyre riasztották a pokolgépellenes részleg embereit, de csak egy helyen - az Olimpiai Centenáriumi Parkban - bukkantak működőképes szerkezet nyomaira. A rendőrség szombat este ČTK/AP kiürítette az atlantai metróhálózat egyik legforgalmasabb csomópontját, miután egy telefonáló pokolgépes merénylettel fenyegetőzött. Ki kellett üríteni a főváros, Washington főpályaudvarának, a Union Stationnek azt a platformját is, ahonnan a Silver Star expresszvonat indult volna Florida felé. A riasztás azonban hamisnak bizonyult. KÁRPÓTLÁSI OGYEK K. J. (Nagymegyer): - Édesapám halála után én Intézem a kárpótlási ügyét az Igazságügyi Minisztériumban. Románián keresztül került kényszermunkára a Szovjetunióba, 1945 októberétől 1948 márciusáig. 19$6 májusában már a második elutasító választ kaptam a minisztériumtól azzal az indoklással, hogy hadifogolynak tekintik apámat, és azokra nem vonatkozik a 319/1991-es, az elhurcoltak kárpótlásáról Intézkedő törvény. Az apám nem tehet arról, hogy Románián keresztül került kl a munkatáborba. Az állandó lakhelye Egyházkarcsa volt a Dunaszerdahelyl Járásban. Küldöm az elutasító válasz másolatát. azt módosító 312/92 és a 86/94. sz. törvény 2 § 2. bek. a/ pontjában a jogos személy iránt a következő követelményeket támasztja: az elhurcolás „Szlovákia mostani területéről, szlovák állampolgár" esetében történt, akinek „állandó lakhelye annak (SZK) területén van". Mindhárom követelményt egyidejűleg kellett teljesíteni. Ami a szlovák állampolgárságot és az állandó lakhelyet illeti, ezek a körülmények teljesítve voltak, ha édesapját a háború után, mint polgári személyt, otthonról hurcolták el. Leveléből, sem az elutasító határozatból lóban Románia vagy Magyarország területéről hurcolták el, akkor az idézett szlovák törvény szerint nem keletkezett joga a kártérítésre. Ha az ellenkezőjét be lehet bizonyítani, kérem, küldje el az 1996. 4. 16-án keltezett miniszteri elutasító végzés másolatát a szerkesztőségnek. * * * Leveleiket, kérdéseiket az Új Szó szerkesztőségének a címére szíveskedjenek postázni. A borítékra írják rá: „Kárpótlás". Hétfőnként válaszolok rájuk. ÁSVÁNYI LÁSZLÓ az MKDM képviselője Pokolgépes robbantások az USA-ban (Folytatás az 1. oldalról) 1975. december 29-én a New York-i La Guardia repülőtér csomagmegőrzőjében történt robbanás, 11 holttestet hagyva maga után. 1975. január 24-én is New York volt pokolgépes merénylet színhelye, mégpedig a nagyváros egyik borozója. A négy halálos áldozatot követelő merényletet a hatóságok a Puerto Rico-i Nemzeti Fegyveres Felszabadító Erők nevű nacionalista szervezet számlájára írták. 1970. március 6-án meghalt egy illegális forradalmi csoport három tagja New York Greenwich Village nevű negyedében: időzített bombát akartak elhelyezni, de a szerkezet idő előtt működésbe lépett, s a kezükben robbant fel. 1970. szeptember 16-án a Wall Street közelében történt robbanás New Yorkban. Negyvenen meghaltak, s több százra rúgott a sebesültek száma. A rendőrség anarchisták rovására írta a bűncselekményt. A francia hírügynökség nem vette bele ebbe az összefoglalóba a TWA légitársaság másfél hete lezuhant Boeing 747-es utasszállító gépének a tragédiáját, hiszen annak ügye még függőben van. Tart még a vizsgálat, s nem tudni biztosan, hogy az is pokolgépes merénylet volt-e, esetleg rakétatámadás avagy műszaki hiba okozta a 230 halálos áldozatot követelő tragédiát. Panoráma AZ ÚJ SZÓ # NYÁRI JATEKA Az ÚJSZO most nemcsak hírt, pénzt is hoz a házhoz! ATLANTA A biztonsági rendszer hibái Amióta az 1972-es müncheni olimpiai játékokon palesztin terroristák megöltek 11 izraeli sportolót, a játékok biztonságának szavatolása az egyik legkényesebb feladata minden olimpiai szervezőbizottságnak. Nem csoda hát, hogy az atlantai játékokra is harmincezer rendőrt vontak össze az Egyesült Államok különböző részeiből, és terroristaelhárító kommandókat képeztek ki külön az olimpia biztonságának szavatolására. Azt vizsgálva, hogy a biztonsági rendszer mely hibái tették lehetővé a szombati pokolgépes merényletet az olimpiára épült atlantai szórakoztatóközpontban, a Reuter hírügynökség megállapítja: hasztalan vontak össze a játékok védelmére annyi rendőrt és katonát, hogy három is jut belőlük minden egyes sportolóra. A helyzet ugyanis az, hogy minden előkészület ellenére sem nevezhető váratlannak a merénylet. Már előtte is többen kételyeiket hangoztatták az atlantai biztonsági rendszer hatékonyságát illetően. William Rathburn, a játékok biztonságának fő felelőse a hét elején kénytelen volt beismerni, hogy valami félresiklott a felkészülésben, másként nem eshetett volna meg, hogy egy fegyvert viselő személy illetéktelenül bejuthatott a nyitóünnepélyre, amelyen sok más állam vezetőivel együtt Bili Clinton amerikai elnök is megjelent. Kínos beismerés volt, hiszen Rathburn kevéssel korábban a nagy nyilvánosság előtt megígérte, hogy a játékok idejére „Atlanta lesz a világ legbiztonságosabb helye". Csütörtökön, tehát két nappal a pokolgépes merénylet előtt az olimpián önkéntes szolgálatot teljesítő holland rendőrök zűrösnek és elégtelennek minősítették a biztonsági intézkedéseket. Azt mondták a sajtó képviselői előtt, hogy a versenyzők testi épsége, sőt élete is veszélyben forog, mert a biztonsági helyzet sokkal rosszabb, mint az emberek általában gondolnák. Panoráma REAGALASOK AZ ATLANTAI ROBBANTASRA Embergyűlölő cselekedet volt Helmut Kohl német kancellár szombaton részvéttáviratot küldött Bili Clinton amerikai elnöknek. Gyáva, embergyűlölő cselekedetnek nevezte a terrorcselekményt, mely - mint írta - minden civilizált emberből felháborodást vált ki. Jacques Chirac francia államfő Bili Clintonnak és Juan Antonio Samaranchnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének küldött részvéttáviratot. Szégyenletes, semmivel sem igazolható tettként jellemezte az atlantai merényletet, és szorosabb együttműködésre szólította fel a nemzetközi közösséget a terrorizmus elleni harcban. Borisz Jelcin elnök a világközösséghez intézett kihívásnak nevezte, és elítélte a merényletet. Az orosz elnök szóvivője útján a terrorizmus elleni fokozottabb nemzetközi összefogást sürgetett. Az olimpiai eszme megszentségtelenítésének nevezte a bombamerényletet szombat délutáni első nyilatkozatában John Major brit kormányfő. A londoni rádió helyszíni elemzése hangsúlyozta: az Egyesült Államok még csak „most kezdi tanulni mindazt, amit Nagy-Britannia az IRA jóvoltából már betéve ismer". Zsan Videnov bolgár miniszterelnök részvétéről biztosította az amerikai elnököt, Georgi Prinszki bolgár külügyminiszter pedig a merénylet áldozataival s azok hozzátartozóival való együttérzésének adott hangot. Zorán Lilies jugoszláv elnök Clintonnak címzett üzenetében ítélte el az Atlantában elkövetett terrorcselekményt. Ion Iliescu román államfő megdöbbenésének, s az áldozatokkal és családtagjaikkai való együttérzésének adott hangot az amerikai elnöknek küldött üzenetében. Mélységes fájdalmát és az áldozatok hátramaradottaival való együttérzését fejezte ki II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő nevében Angelo Sodano bíboros, a Vatikán miniszterelnöke küldött táviratot John Francis Donoghue-nak, Atlanta érsekének. Franz Vranitzky osztrák kancellár gyáva tettnek minősítette a merényletet. Egyben azonban megelégedésének adott hangot amiatt, hogy folytatódik az olimpia, s a nemzetközi közösség nem hagyja magát térdre kényszeríteni. Tansu Ciller török külügyminiszter szombati nyilatkozata szerint az atlantai merénylet újólag felhívta a figyelmet a terrorellenes harc nemzetközi összehangolásának sürgető szükségességére. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök megdöbbenését fejezte ki és hangsúlyozta, hogy kérlelhetetlen harcot kell vívni a terrorizmus ellen. MTI