Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-25 / 172. szám, csütörtök

1996. július 24. KÖZÉPISKOLÁSOK OLDALA ÚJ SZ Ó 15 \ GÖRÖGDINNYE: 3 KORONÁS FELVÁSÁRLÁSI. 15 KORONÁS FOGYASZTÓI ÁR Kevés termés - még kevesebb pénz Napjainkban a dinnye ára Igen széles skálán mozog, az utak mellett általában 8-10 korona kilója, a bol­tokban és a piacokon vi­szont 12-15 koronát Is el­kérnek. Ugyanakkor a fel­vásárlók már csak 3-4 ko­ronáért veszik át a ter­melőktől. Csehszlovákia kettéválásával nehezebbé vált a dinnye, de általában mindenféle hazai zöldség­és gyümölcsféle értékest- ' tése. Egyrészt a számla­átutalással történő fize­tés miatt hosszú Ideig tart, míg a pénz megérke­zik az eladóhoz, másrészt a Balkánról, Magyaror­szágról, esetleg a nyugat­európai országokból ol­csóbban be tudják szerez­ni az árut, mint amennyi­ért a szlovákiai termelők kínálják. Nem kifizetődő Félő, hogy így lesz ez a dinnye esetében is. Vavreczky Éva érsekújvári felvásárlótól megtudtuk, hogy déli szomszé­daink 4,50 koronáért kínálják a csehországi raktáraknak a dinnyét, úgy, hogy ebbe már a szállítási költségeket is bele­foglalták. Ennyiért ő nem lesz képes hazai dinnyét kínálni csehországi partnereinek, mert akkor a termelőtől legfel­jebb 2,50-ért vehetné át az árut. A szállítási költségek ugyanis 1000 kilométeres tá­volságnál (körülbelül ennyi a Prágába vezető oda-vissza út) minden egyes kilót 2 koronával terhelnek. Valószínű tehát, hogy a ter­melők jórészt itthon értékesítik majd a megtermett dinnyét. Igen ám, de mennyiért? Töb­ben bíztak, bíznak abban, hogy amikor igazán beindul a sze­zon, az állam korlátozza a kül­földi behozatalt, amely már ed­dig is lenyomta az árakat. Ivan Pakši, a földművelési miniszté­rium kereskedelmi osztályá­nak a munkatársa kérdésünk­re elmondta, hogy tudomása szerint nem terveznek semmi­féle korlátozó intézkedéseket.' A GATT keretében csupán vámmal sújthatok a behozott termékek. Az import túldimen­zálásakor bizonyos védőintéz­kedések bevezethetők ugyan, de mindeddig a dinnye eseté­ben nem tapasztaltak behoza­tali dömpinget. Az alábbiakban megszólal­tattunk néhány termelőt azzal Regül a nehéz... kapcsolatban, hogy ők miként látják a dinnyepiac alakulását és az árakat. Maguk értékesítik Bene s Csaba, Vágkirályfa: ­Egyre növekszenek az előállítá­si költségek, és ezt a többletet valahogyan bele kell kalkulál nunk az árba is. Jelenleg 10 koronáért adom a dinnye kiló­ját, és még ezt is sokallják a vásárlók. Pedig a piacon, bol­tokban sokkal drágábban jut­hatnak hozzá. A múlt hét végén Trencsén­ben még 17 koronáért láttam. Mi megpróbáljuk saját magunk értékesíteni azt, ami megter­mett, mivel a felvásárlók na­gyon alacsony árat kínálnak ér­te. Itt, a Vágsellye felé vezető főúton elsősorban pénteken délután megy az üzlet, amikor Pozsonyból megindul a hétvégi forgalom. De azért máskor is el lehet adni a szép árut. Idén ke­vesebb termésre számítunk, mint tavaly, pedig akkor sem volt rekordtermés. Késik az érés Czafrangó Zoltán, Gúta: ­Körülbelül két hetet késik a dinnye érése, egyelőre alig ta­lálunk száron érett gyümöl­csöt. Most még saját magunk próbáljuk eladni a dinnyét, de ha nagyban beindul az érés, kénytelenek leszünk a felvá­sárlóknak adni. Az árról csak annyit: én 8 koronáért árulom, tavaly az első termést 11-ért tudtam eladni. Ugyanakkor megállt itt néhány órával ezelőtt egy poprádi rendszámú kocsi, és utasai elmondták, hogy náluk még 20-24 koro­náért megy. Rögtön vettek is nálam hármat. Tudok azonban olyan. esetről is, hogy már visszaküldték Csehországból egy rakomány dinnyét, mert nem volt elég érett. Meglékel­tek néhányat, sok rózsaszínűt találtak benne, és máris visszadobták az egészet. Ezért én még nagyon válogatom a földön a dinnyét. Sajnos, a tol­vajok nem, szedik egyiket a másik után. A szomszédokkal felváltva őrizzük a földeket, de megesik, hogy néhány órára felügyelet nélkül maradnak. A múltkor is jól kivehető autónyo­mokat láttunk a parcella vé­gén. Sajnos, nem ritkaság az ilyesmi. A felvásárlókra utalva Soóky Gábor, Kamocsa: - Mi elsősorban a Szigetcsépi fajtát termesztjük, és nagy részét már le is szüreteltük. Sajnos, nincs sem megfelelő technikai felszerelésünk, sem elég mun­kaerőnk ahhoz, hogy valahová elhordjuk árulni a dinnyét, ezért a felvásárlókra vagyunk utalva. Szombaton 3 koronáért tudtam csak eladni az árut. Be kell azonban vallanom azt is, hogy nem volt a legjobb (Fotó: ČTK) minőségű, mert a hideg és az esőzések miatt nagyon vastag a héja. Öt-hat koronás felvásár­lási árat azonban még reális­nak tartanék. Befürödtek vele Pápai Imre, Dunatőkés: - A sok eső miatt rendkívül elha­talmasodtak a dinnyeszáron a különböző gombás betegsé­gek. Többszöri permetezéssel sem tudtuk igazán megmente­ni, ezért gyenge termést takarí­tottunk be. Mivel fátyolfóliás termesztési módot alkalma­zunk, mi már lényegében végé­re értünk a betakarításnak. Jú­lius ötödike körül kezdtük szedni a cukordinnyét, tizedi­kén a görögdinnyét. Az utóbbit 6-7 koronáért tudtuk eladni a felvásárlónak, az előbbit 80-100 százalékkal maga­sabb áron. A cukordinnye esetében azonban tudni kell, hogy csak egy-két napig tárolható, és minden napra meg kell szer­vezni az értékesítését. Szerin­tem idén nem lesz sok hazai dinnye. Egyrészt a rossz időjá­rás miatt, másrészt azért, mert tavaly sokan befürödtek vele. A múlt évben boldog-boldogta­lan dinnyét termesztett, az ér­tékesítéssel pedig óriási gon­dok voltak. Most óvatosabbak voltak a termelők, legalábbis a mi vidékünkön. V. KRASZNICA MELITTA Rejtélyes eltűnés - Fiam alkalmazásban lévő fe lesége a nagyszombati főiskola komáromi részlegének a hallga­tója volt, s azon a szombaton is előadásai lettek volna. Mivel azonban névnapja volt, 15 ezer forintot kapott a férjétől, hogy Magyarországon vegyen magá­nak valamit. A gyerek vasárnap délelőtt jelezte, menjünk Duna­szerdahelyre, s hozzuk el a kislá­nyukat, Valikát. Akkor tudtuk meg, hogy menyünk nem érke zett meg Komáromba, de, saj­nos, haza sem. A fiam szom­baton nem idegeskedett, azt gondolta, a felesége és kislánya a másik nagyszülőknél alszik majd. De vasárnap megtudta, hogy a menyem nincs az anyjá­éknál. A hétesztendős kislány az­óta nálunk él, s minduntalan kér­dezi, hol van az édesanyja. Hiá­nya lelkileg nagyon megviselte, s hiába igyekszünk, menyünket nem tudjuk pótolni - folytatta az eltűnt fiatalasszony anyósa. Ezt követően a házastársak vi­szonyáról esett szó. - Egy rövid időszaktól eltekint­ve házasságuk gondtalan volt. Tavaly ősszel a fiamban felme rült a válóper gondolata, de úgy tűnt, hogy kapcsolatuk mégis rendeződött. Igaz, a menyem ­amikor bejelentették válási szán­dékukat, és alaposan lehordtam mindkettőjüket - annyira meg­sértődött, hogy nem jött többet, de én látogattam őket. A kislány előtt nem akartunk kérdezősködni, de megtudtuk, tisztában van édesanyja eltűné­sének rejtélyes körülményeivel. Szerencsére még nem ért sem­mit abból a szóbeszédből, ami ilyenkor elindul. Mi is hallottuk, hogy S. Valériát esetleg leányke­reskedők rabolták el, sőt önként hagyta el a férjét és kislányát. - A menyem nagyon rendes, komoly, kedves asszony, elkép­zelhetetlen, hogy önszántából ment volna el. Számunkra legin­kább az a felfoghatatlan, miképp lehetséges, hogy aznap reggel senki nem látta! Hazulról elment, a lépcsőházban viszont nem ta­lálkozott vele senki, sőt az utcán Az eltűnt fiatalasszony sem, pedig az állomás felé ve­zető úton üzletek is vannak. A fi­am persze kereste mindenütt, ér­deklődött az autóbusz- és a moz­donyvezetőnél, biztonság kedvé én ján magyar Komáromban is, a rendőrség végigkutatta a kör­nyék tavait, de eredménytelenül. Nyoma veszett. Valamennyiün­ket megviselt az eltűnése, ezén gondoltam arra, hogy ha valaki vele kapcsolatban netán vissza tud emlékezni valamire jelezzen. Az 51 éves nagymama legin­kább az unokáját félti, s nem tud­ja, képes lesz-e felnevelni. A nagyszülők a padányi szövetke­zetben dolgoznak, a kislány a nagymamát naponta elkíséri a munkahelyére. Szeptembertől vi­szont iskolába megy... Az eltűnt fiatalasszony édes­anyját is felkerestük. - A lányomat megfontolt em­berként ismerte mindenki, az sem volt titok, hogy a gyermeke volt a mindene. Elképzelni sem tudjuk, mi történhetett vele, hol lehet, ha él még egyáltalán ­mondta Varga Mária. Hozzátette: a rendőrségi nyomozás még nem fejeződött be, és kétségbeesé­sükben már jósnőtől is kértek se­gítséget. De az hiába beszélt egy bizonyos színű és rendszámú gépkocsiról, amikor az nem sze­repel a nyilvántartásban. Sem a szülők, sem a család többi tagja nem tud belenyugod­ni a történtekbe. Hinni akarják, hogy a 28 esztendős fiatal­asszony életben van, s remélik, csak lesz valaki, aki nyomra veze­ti őket... (péterfi) AZ ÚJ SZÓ NYÁRI JÁTÉKA Az ÚJSZO most nemcsak hírt, pénzt is hoz a házhoz! 1996. VII. 25. A behozatal és kivitel alakulása (1995, illetve 1996 első félévének az összehasonlítása millió koronában) Forrás: Statisztikai Hivatal GRAFIKON ©VOX NOVA 154 562 114 878 127 587 125 030 1995 1996 Kivitel 1995 1996 Behozatal UDULES BALATONI üdülőkben, hotelekben 2-4 ágyas szo­bák (750-900 forint/fő áron) kiadók. Reggeli, va­csora: + 550 Ft, teljes ellátás 790 Ft. Horizont üdülők, 8623 Balatonföldvár, Báthory u. 40. Tel.: 0036/84^340-224, 0036/ 83-312-352. VS-708 Holnaptól nagyölvedi napok Ú) Szó-hír Első alkalommal rendeznek falunapo­kat a hétvégén a Lévai járásban levő Nagy­ölveden. A rendezvénysorozat pénteken este hat órakor Nagy János szob­rászművészjelenlétében egy majdan fel­állítandó emlékmű alapkőletételével kezdődik. Az Anna-bál vendége Petréc s Anna és Boráros Imre lesz. Szombaton délelőtt 11 órára napjaink társadalmi és politikai történéseiről tart fórumot Vavreczky József polgármester és Gálán Géza. Ezután kispályás labda­rúgótornát rendeznek hét helyi együttes és a szlovákiai magyar újságírócsapat részvételével. A napot diszkóval zárják. Vasárnap reggel fél kilenckor a hősök emlékművénél hálaadó ökumenikus is­tentiszteletre kerül sor, majd emlékér­met adnak át az 1946-ban nemzetisé­gük és politikai hovatartozásuk miatt ki­telepített polgároknak. Aratási felvonu­lással folytatódik a program, délután pe­dig a Nagyölved-Marcelháza labdarúgó­mérkőzésre kerül sor. A Hajós együttes részvételével táncház, illetve esti utca­bál is lesz. BALASSAGYARMAT Gazdasági fórum Szlovákiai cégeknek, vállalkozóknak kínálnak kapcsolatfelvételi lehetőséget Balassagyarmaton, az Ipoly-parti Vásá­ron holnap tíz órakor kezdődő gazdasági fórumon. A szervezők üzleti, partnerkapcsolati és világbanki ajánlatokkal várják az ér­deklődőket. A fórumot a Magyar Televízió Felkíná­lom, illetve Hidak című műsorából is­mert Pomezánsky György vezeti. A részt­vevők tájékoztatót hallgathatnak meg a Felkínálom Marketing Centerrel való együttműködés lehetőségeiről és szlová­kiai marketingirodák létesítéséről is. -Ú­GOMBA Befejezték az aratást Már megszokhattuk, hogy az or­szágban elsőként Gomba környé­kén érik kasza alá az aratnivaló. Ez idén is így volt. Mészáros Árpádtól, a Dunaszerdahelyi járás egyik leg­nagyobb mezőgazdasági üzeme, a gombai Agro-Bio Rt. elnök-igaz­gatójától megtudtuk, hogy a kalá­szosok, repce és a takarmánybor­só együttes vetésterülete 1800 hektár volt. Ebből a kenyérnek va­ló búza 1021 hektárt tett ki - ara­tását három héttel ezelőtt kezdték el, és július 22-én fejezték be. Bú­zából 4 tonnát, őszi árpából 3,2 tonnát, tavaszi árpából 3,5 ton­nát, repcéből 2,2 tonnát, borsóból pedig 2 tonnát takarítottak be hektáronként. Az elnök-igazgató sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a ma termesztett fajták nem igazodnak az időjárási viszonyok­hoz. Erre példaként említette a repcét. Április 16-án, amikor a ku­koricát kellett volna vetni, hava­zott, rá egy hétre pedig 30 fokos meleg jött, így a 25-30 centimé­ter magas repce elkezdett virágoz­ni. Vagyis lerövidült a vegetáció, a bokrosodási időszak. Mindezt a növénygenetikával foglalkozók­nak a növények nemesítésénél is figyelembe kell venniük. Hiányoznak a növények optimá­lis fejlődéséhez szükséges műtrá­gyák is. Az üzemek pénzhiánnyal küszködnek, így nem tudják meg­vásárolni a kívánt mennyiséget. Az Állami Piacszabályozási Alap mai gabonaárai sem reálisak, hi­szen egyáltalán nem ösztönöznek jobb minőség elérésére. A gomba­iak 24-25 százalékos sikértartal­mú búzájáért is csak annyit fizet, mint a 23 százalékos sikértartal­múért. Ezért azon sem lehet majd csodálkozni, ha az őszi vetésforgó összeállításánál a jobban értéke­síthető növénykultúrák élveznek előnyt. Főként olyan takarmány­növények, amelyek az intenzív ál­lattenyésztéshez szükségesek. MÉRI ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom