Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)
1996-07-22 / 169. szám, hétfő
6 j ÚJ SZÓ VILAGPIAC 1996. július 22. CÉGVILÁG Fokker Az orosz Jakovlev repülőgéptervező vállalat'továbbra is érdekelt a csődbe ment holland Fokker NV repülőgépgyár megvásárlásában és a végső döntése augusztus elején várható. A Fokker felszámolói egyetértenek azzal, ahogyan mi újjá akarjuk éleszteni a vállalatot - mondta Viktor Gluhih, a Jakovlev elnöke. Gluhih elmondta, hogy az orosz kormány elvben kész szavatolni, legalább részben, azokat a kölcsönöket, amelyeket a Jakovlevnek föl kell vennie a Fokker-ügyj,et 370 millió guldenes költségére. A cég elnöke szerint a Jakovlev állami támogatás nélkül is finanszírozni tudja a Fokker megvásárlását, de elismerte, hogy fontos volna viszont az, amit ő az állam „erkölcsi támogatásának" nevezett. A Jakovlev a tervek szerint vegyesvállalatban gyártatna a Fokkernéi kis hatósugarú utasszállító gépeket, habár az ügylet részletei még tisztázásra várnak. BILĽA Ausztria legnagyobb magánkézben lévő élelmiszerüzlet-láncát, a BILLA-t tulajdonosa, Kari Wlaschek eladta a német Rewe-csoportnak, amely pedig Németországban birtokolja az élelmiszerüzlet-piac 16 százalékát. A pecsét a legnagyobb titokban került a szerződésre, és a dolgozókat is csak a napokban, a boltok zárása előtt értesítették a változásról. A BILLA, amelyé az osztrák élelmiszerpiac 28,6 százaléka, nem csak az azonos feliratú üzleteit adta el 10 milliárd schillingért a németeknek, hanem a Merkúr-, a Mondo-, a Bipa és az Emma-boltokat is. A Rewe leghíresebb üzletei Németországban az úgynevezett Penny Marktok, s 168 ezer dolgozójával, 302 milliárd schillinges forgalmával a Metro és a Tengelmann után Németország harmadik legnagyobb kereskedelmi hálózata, az élelmiszerkereskedő cégek között pedig az első. MGM Az amerikai Metro-Goldwyn-Mayer immár ismét Kirk Kerkoriané, pontosabban egy általa vezetett beruházási csoporté. A francia Credit Lyonnais bejelentette, hogy elfogadta az P and F Acqusition cég 1,3 milliárd dolláros vételi ajánlatát. Az MGM-ért a Polygram, a News Corp., a Morgan Creek Productions és a Safari Acquisition befektetési cég is versenyre kelt. Kerkorianék afféle megkésett pályázók voltak, csak múlt héten pénteken álltak elő ajánlatukkal. A milliárdos és már nyolcvan felé járó Kerkorian 17 éven át birtokolta az MGM-et, mielőtt 1986-ban eladta a Turner Broadcasting cégnek állítólag 1,5 milliárd dollárért. MTI Lassuló reformországok A látványos gazdasági növekedés lassacskán véget ér Kelet- és Közép-Európában, és magas infláció nyomasztja ezentúl is a térség legtöbb reformországát - erre a következtetésre jutottak a Bécsi Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) kutatói. „1996-ban a GDP növekedése kisebb lesz, mint 1995-ben, és tovább csökken az infláció, habár látványos eredmények nélkül", olvasható a WIIW legújabb tanulmányában. Az előrejelzés szerint Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Bulgáriában és Romániában az idén átlagosan 4 százalékos, jövőre pedig átlagosan 5 százalékos lesz a gazdasági növekedés. Tavaly ezeknek az országoknak az átlaga 5,5 százalék volt. A WIIW szerint a hazai beruházási kereslet hovatovább felváltja az exportot, mint a növekedés motorját, annál is inkább, mert a nyugat-európai lassulás és több keleti valuta felértékelődése fékezi az exportot. Az intézet szerint idén az infláció csaknem megkétszereződik és 120 százalékos lesz Bulgáriában, 30 százalékos marad Romániában, 24 százalékra csökken Magyarországon és 22 százalékra lassul Lengyelországban. A WIIW szerint a munkanélküliség ugyancsak folytatódó kihívás a térség politikusai számára. A kutatók szerint a gazdasági növekedés nem teremt új munkahelyeket, ugyanis a meglévő termelékenységi tartalékokra épít, és e tartalékok általában igen nagyok a reformországokban. A WIIW szakértői szerint Oroszország kilátásai továbbra is sötétek, Jelcin elnök újjáválasztása dacára is. A maradék Jugoszláviáról úgy vélték: nem várható kibontakozás a decemberi választások előtt, és amíg az országot vissza nem veszik a nemzetközi pénzügyi szervezetekbe. MTI A WIIW jóslatai százalékban: GDP növekedés infláció munkanélküliség 1996 1997 1996 1997 1996 1997 Csehország +5.2 +5.0 +8.5 +8.0 +3.0 +3.0 Magyarország +1.5 +3.0 +24.0 + 18.0 + 11.0 + 10.0 Lengyelország +5.5 +6.0 +22.0 + 15.0 + 14.0 + 14.0 Szlovákia +6.0 +5.0 +7.0 +7.0 + 13.0 + 13.0 Szlovénia +3.0 +4.0 + 11.0 +9.0 + 14.0 +13.0 Bulgária +3.0 + 120.0 +60.0 +12.0 +11.0 Románia +4.0 +5.0 +30.0 +30.0 +10.0 + 10.0 Horvátország +3.5 +5.0 +3.0 n.a. + 18.0 + 19.0 Macedónia +3.0 +4.0 +6.0 +10.0 +38.0 +35.0 Jugoszlávia +3.0 + 1.0 + 120.0 +50.0 +30.0 +35.0 Oroszország -2.0 +2.0 +60.0 +40.0 +5.0 +8.0 Ukrajna -5.0 +2.0 +90.0 +50.0 +2.0 +9.0 B E VAS A RLOKQZPONTOK RENESZANSZA Mindent egy helyen Kelet-Közép-Európában hosszú távon Igen nagy piacuk lesz a nagy bevásárlóközpontoknak - véli a londoni székhelyű Healey and Baker Ingatlanforgalmi Tanácsadó Cég, a közelmúltban készített tanulmányában külön kiemelve Budapestet, amelynek környékén Jelenleg Is több Ilyen épül. A magyarországi tendencia persze nem véletlen, némi késéssel ebben Is „követjük" a fejlett nyugati országok példáját. tendenciájában Magyarországon szintén ez tűnik a jövő útjának. Már jelenleg is érzékelhető a bevásárlóközpontok divatja. Olyannyira, hogy Budapesten már készül az a bevásárló-, szolgáltató- és szórakozóközpont, amely a legnagyobb lesz térségünkben, beleértve Ausztriát is. A Pólus 12 milliárd forintos beruházás, a pénzt zömmel észak-amerikai befektetők adják ahhoz az 50 ezer négyzetméteres komplexumhoz, amelyet a Conto Ring Rt. épít. Az ötlet kiagyalója Demjén Sándor, aki egyszer már „robantott" a hazai kiskereskedelemben, a Skála megalapításával. Magyarországon nyolc központot építenek majd, és idővel az egész régiót behálózzák. A jelenAz említett tanulmány az 1945 óta eltelt időszakban vizsgálja Európában a bevásárlóközpont-piacot. Adatai szerint ez idő alatt csaknem 45 millió négyzetméternyi új, 5 ezer négyzetméternél nagyobb eladóterű bevásárlóközpont épült kontinensünkön, és az építkezések üteme - az igényekkel együtt - nem látszik lanyhulni. A listavezető egyébként Európában Franciaország és Nagy-Britannia; az előbbiben 611 ilyen létesítmény készült, összesen 13,2 millió négyzetméteren, az utóbbiban 768, 12,5 millió négyzetméternyi területen. Kontinensünkön Németország a harmadik, ott 102 bevásárlóközpont létesült, 4,2 millió négyzetméteren. Ha nagyságrendileg nem is, de legi tervek szerint összesen 25 ilyen jellegű, habár ennél kisebb, észak-amerikai típusú bevásárló-, szolgáltató- és szórakozóközpont épül majd a többi között Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában és Ukrajnában. Ám ma korántsem egyedül a Pólus törekszik ilyesmire Magyarországon. Már szeptemberben - tehát az előbbinél korábban - megnyitja kapuit ugyancsak Budapesten a Transelektro érdekeltségű Duna Plaza bevásárló- és szórakoztatóközpont, amelyet egy 50-50 százalékban magyar, illetve izraeli cég építtet. A 30 ezer négyzetméternyi eladóterű, összességében 84 ezer négyzetméteres központ felépítésének finanszírozása immár biztosított. A nyugati világban például ma már általános a heti-kétheti nagybevásárlás. Ekkor szerzik be a háziasszonyok az elkövetkező időszakra szükséges élelmiszereket s egyéb cikkeket, elhagyva a napi sorban állás és rohanás „örömét". A nagy bevásárlóközpontok erre is alkalmasak, lévén minden, a háztartáshoz szükséges cikket kínál valamely bolt, ráadásul mindez kulturáltan, és akár családi programként is elvégezhető. M 500 BIZONY DALOLVA MEGY Jobbak a mammutcégek Csaknem 15 százalékkal gyarapították hasznukat a világ legnagyobb cégei 1995-ben, nagyjából változatlan alkalmazotti létszámmal - áll majd az amerikai Fortune gazdasági magazin egyik legutóbbi számában. Az újság évenként összeállított 500-as vállalati toplistájának élén némi változás történt. A japán cégek ugyan továbbra is uralkodnak az élmezőnyben - az első három legnagyobb cég a Mitsubishi, a Mitsui és az ltochu -, ám az amerikai General Motors a negyedik helyről hátralökte a Sumitomót az ötödikre. A bankoknál kevés babér termett a japánoknak. Míg a világ más tájain nőtt a pénzintézetek profitja, addig a szigetország bankjai a lista legbetegesebbjei közé kerültek, profitjuk igencsak visszaesett, és a legnagyobb vesztesek is közülük kerültek ki. A legnagyobb hasznot termelő ágazatok közé emelkedett a korábbi hullámvölgyből a repülőgépgyártás, a papíripar és a tőzsdeügynöki tevékenység, utóbbi a tőzsdék élénkülésének köszönhetően. A világ 500 legnagyobb cégének profitja összesen 323,3 milliárd dollár volt 1995-ben, 14,7 százalékkal nagyobb, mint tavalyelőtt. Az összeg meghaladja Németország teljes költségvetését. A cégek alkalmazottaik számát ugyanakkor átlagosan csak 1,8 százalékkal bővítették, 35,12 millió főre, néhány vállalat létszámot csökkentett. A legjobban hasznosuló cég a brit-holland Royal Dutch Shell volt, már második éve. Tavalyi profitja 6,904 milliárd dollár volt, 10,7 százalékkal haladta meg az 1994-est. A cég ugyanakkor 25 százalékkal csökkenteni akarja központjának 5 ezer fős létszámát. Az 500-ak összesített hasznának tavalyi 14,7 százalékos bővülése ugyan eltörpül az 1994. évi 62 százalékos profitnövekedéshez képest, az eredmény azonban nem rossz ahhoz mérten, hogy a világgazdaság csak 2,4 százalékkal növekedett tavaly. Az 500-as lista élén a Mitsubishi 184,4 milliárd dolláros bevétellel az első, a Mitsui 181,5 milliárddal a második, az ltochu 169,2 milliárddal a harmadik, a GM 168,8 milliárddal a negyedik, a Sumitomo 167,5 milliárddal az ötödik, a Marubeni 161,1 milliárddal a hatodik, a Ford 137,1 milliárddal a hetedik, a Toyota 111,1 milliárddal a nyolcadik, az Exxon 110 milliárddal a kilencedik, a Royal Dutch-Shell pedig 109,8 milliárddal a tizedik helyezett. Az 500 között 153 amerikai, 141 japán, 42 francia, 40 német, 32 brit, 16 svájci, 12 dél-koreai, 8 holland, 6-6 spanyol és kanadai van. A listán akad két kínai cég is, kelet-európai még nem került fel. Japán lassan beindul Csaknem negyedszázada a leglátványosabb növekedést produkálta az első negyedévben a japán gazdaság, ám az elemzők óvnak az elbizakodottságtól: a statisztikai adatgyűjtés nem tökéletes, és a kiugró teljesítményben sok az egyszeri hatás. Tokióban a közgazdászok izgatottan vitatták, a hírügynökségek gyorshírben röpítették világgá, a napilapok jó része pedig címlapon közölte: a japán gazdaság a hetvenes évek aranykora, egész pontosan 23 éve nem látott ütemben, éves szintre átszámítva 12,7 százalékkal gyarapodott az idei első három hónapban. A tőzsdén a részvényárfolyamok emelkedésnek indultak, a jen pedig erősödni kezdett, a pénzpiacokon ugyanis a kiugró teljesítményt látva az a meggyőződés lett úrrá, hogy a japán jegybank óvatosságból esetleg emeli a kamatlábakat. A kezdeti eufória gyorsan alábbhagyott, s a lehiggadást követően a közgazdászok már csak azt nevezték biztosnak, hogy az első negyedév látványos növekedése nem tükröz mást, mint a japán gazdaság - több korábbi sikertelen kísérletet követő - kilábalását a második világháborús újjáépítést követő leghosszabb, három éven át tartó stagnálásából. Óvatos a tokiói kormány is, amely a január-márciusi időszak ellenére arra számít, hogy a hazai össztermék (GDP) az idén 2,5-3 százalékkal gyarapodik majd. Az óvatosságnak több oka is van - figyelmeztettek elemzők. Az első negyedévben mért növekedés azért is lehetett látványos, mert a gyarapodás mértéke az összehasonlítás alapjául szolgáló 1995-ös év első három hónapjában szinte elhanyagolható, 0,1 százalék volt. Arra is fölhívják a figyelmet, hogy a japán statisztika korántsem olyan megbízható, mint azt az ország kiemelkedő gazdasági fejlettsége indokolná. A gazdaságtervezési ügynökség a negyedév végét követően két és fél hónap múlva hozza nyilvánosságra a gazdasági növekedés mutatóját, ennyi idő kell ahhoz, hogy központi nyilvántartás hiányában a különböző minisztériumoktól összegyűjtsék az adatokat. Ebből következik, hogy az esetleges statisztikai anomáliák, átfedések kiszűrése nem mindig sikeres. HVG TÍZMILLIÁRD DOLLÁRNYI BEFEKTETÉS, TÖBB MINT HÁROMSZÁZEZER MUNKAHELY. S MEGANNYI REMÉNY Üzleti álmok és kételyek Atlantában Tízmilliárd dollárnyi befektetést hozott eddig az olimpia Atlantának, s nem mellékes az sem, hogy a Játékoknak köszönhetően több mint 300 ezer új munkahely teremtődött a Delta Airlines, a CNN és a Coca-Cola városában. JHol van már az az idő, amikor az olimpia szervezésére frissen jelentkező várost összetévesztették Atlantic Cityvel, s a kaszinók felől érdeklődtek, teszik fel a kérdést manapság a helyi üzletemberek. Andrew Young, Amerika talán leggyorsabban fejlődő városának egykori polgármestere, manapság a játékok társelnöke büszkén jegyezte meg: „Senki sem ismert minket, és senki sem várt sokat tőlünk." Innen győztek, Martinivel és jéghideg sörökkel ünneplő társai körében Young a Reuter munkatársának mesélt Stone Mountain Park f arról a fejlődésről, amelyet a város az utóbbi esztendőkben megélt. „A közvetlen befektetések hozzávetőlegesen kétmilliárd dollárt tettek ki. Ennek hozadéka pedig 4-5 milliárd volt. Ideszámolva az itt megtelepedett vállalatokat is, a befektetések elérik a 10 milliárdot" - hangzik a volt polgármester sztorija. S mindez valószínűleg nem is ér itt véget. Atlanta ugyanis kiválóan „adja el magát", s méltán reméli, a fejlődés nem áll meg a sportolók elutazásával. Nem árt emlékezni: Atlanta egykor vasúti végállomásként „kezte", mára a világ egyik legzsúfoltabb légikikötőjével büszkélkedik, ráadásul három állam autósztrádája fut itt össze. „Repülővel az amerikai piac nyolcvan százaléka két óra alatt elérhető innen" - hangzik Youg biztatása. Gerry Bartels, az atlantai Kereskedelmi Kamara elnöke adatok, kimutatások, elemzések tömkelegével próbálja igazolni: „az üzlethez ez a legjobb város". Ő például arra büszke, hogy négy esztendeig vezették a munkahelyteremtő városok listáját Amerikában: 320 ezer embernek kínáltak állást 1992 óta. Kissé viszafogottabbak ázonban az olimpiai játékok várható használt elemzők. Donald Ratajczak, Georgia állam Egyetemének tanára például azt magyarázza, hogy sokan más államokból érkeztek ide dolgozni, s pénzükkel együtt elmennek. Ráadásul szerinte miközben jelentős összegeket fektettek be az építkezésekbe, fennáll a veszélye annak, hogy igen sok Atlantába érkező inkább rokonoknál és barátoknál lakik majd, mintsem szállodaszobába költözzön. Ratajczak ezért állítja: a játékok hivatalosan 5,1 milliárd dollárra becsült hozadéka, valójában egymilliárddal alacsonyabb lesz. MN AUm S kIor Memorial m ~ Gyorsvasút f® Olympic Stediurn Az ábrákon a nyári olimpia helyszínei láthatók. A versenyek zömét az „olimpiai gyűrűn" belül rendezik, míg néhány szám részvevői távolabb küzdenek.
