Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)
1996-07-20 / 168. szám, szombat
FEL ÚJ szó TANÁCSADÁS 1996. Július 20. „Van-e remény?" jeligére: 1988-ban halt meg a feleségem. Van ugyan négy gyermekem, de ők már talán azt Is elfeledték, hol élek. Egy éve nem látogattak meg Az egyedüllét rákényszerített, hogy társat keressek magpmnak, és találtam Is. Ő 71 éves, én 68 vagyok. Az egészségi állapotom kielégítő. Minden rendben lenne, egy kivételével. A hölgy a szexet is igényli, amit egy párszor meg is próbáltam, de a döntő pillantban mindig csődöt mondtam. így csak kézimunka maradt Elmentem a szexológushoz is, akitől kaptam tablettákat, de ezek nem segítettek, pedig több mint • 500 koronát fizettem értük Kérem adjon tanácsot, hogyan jussak kl ebből a megalázó állapotból, mert szeretnék majd rendes házasságban élni. - Az elhunyt feleségéhez fűződött őszinte kapcsolata, a szeretetben és a szerelemben eltöltött évtizedek nem múltak el nyomtalanul, és ugyancsak magasra emelték a mércét! Határozottan állíthatom, hogy semmiképp sem tudja ezt kiegyensúlyozni az a hat hónap, amióta az élettársát ismeri. Ráadásul ez a kapcsolat egy nagyon is kézzelfogható igényből született, a magány száműzése céljából. Meg vagyok róla győződve, hogy e helyzet „rendezése" céljából, jóval több nőt el tudna fogadni társnak, mintákkor, évekkel ezelőtt, amikor a „nagy Őt" kereste. Ez természetes, hiszen a kor előrehaladtával csökkenni kellett bizonyos igényeknek. Kevesebb az idő a megszokott, biztos érzelmi alap kialakításához. Viszont nem lehetetlen, csak türelem és megértés kell hozzá. Az alapok kiépítéséhez idő kell. Furcsa, hogy a szexológus ezt nem vette figyelembe, és csak a szex technikájára összpontosított. Persze fontosak a szex technikai feltételei, de maga az aktus az érzelmi feltételek hiányában rosszul, egyes embereknél sehogyan sem megy. Ráadásul vitaminokból is kevesebbet kapott, az E-vitaminból mindenképpen. írasson fel az orvosával annyit, hogy több héten át beszedhesse napi 1000 mg-ot. Jól hat ebből a szempontból a koreai zsenyseny kapszula, ezt az E-vitaminnal párhuzamosan kell szedni naponta kettesével. Az érzelmi kapcsolat kialakításában nagyon fontos szerepet játszik, mennyire tudnak nyíltan, őszintén kommunikálni egymással. Ha az élettársa nyílt ún. kreatív ember, megérti, hogy az ön korában nagyobb szerepet kap a megszokott reflexek, szokások megszakítása. Ismert élettani törvényszerűség, hogy az a szerv, az az izom, amelyik nem végzi a funkcióját lassan elsatnyul. Ön nyolc évig nem „gyakorolt", idő kell hozzá, hogy erőre kapjon. Nagyon biztató, hogy merevedése van, a többi akadályt közösen leküzdik, ha meg lesz önök között az összhang. Nem írja, hogy volt-e az élettársának kifogása a „kézimunka" ellen. Valószínűleg nem, különben említené. Azt javasolom, ezen az úton haladjanak, mert ha ebben megegyeznek, elmúlik a teljesítés kényszere, ami pillanatnyilag az ön „csődjeinek" a nyilvánvaló okozója. „Szeplők" jeligére: Tavaly tavasszal vettem észre, hogy a testemen kisebb-nagyobb szeplők jelentek meg Főleg a felső testemen, a hátamon, karomon, hasamon. Elmentem a bőrorvoshoz, aki tanács he• lyett kinevetett, hogy a szeplők ellen semmit nem lehet tenni, mert az egésznek az az oka, hogy bőrömben a pigment csak úgy „megbolondult". Egyébként egészséges fiatalember vagyok, kivéve az allergiás náthámat, ami mindig tavasszalgyötör. Tényleg nem létezik semmi ellenszer? Nem szeretném, ha az egész testemet ellepnék a szeplők! - Amennyiben valóban a klasszikus, egyszerű szeplőkről van szó, a bőrorvosnak igaza van, nem tudunk ellene tenni, mert még csak nem is sejtjük, miért alakul ki ez a zavar a bőr pigment (bőrfesték) termelésében. Mégcsak betegségnek sem számít, csak szépséghibának, hiszen az életet nem rövidíti, nem befolyásolja, a munkaképességet nem csökkenti. A pigmentfoltocskákra (szeplőkre) orvosi szempontból csak azért kell odafigyelni, mert egy nagyon kis százalékuk teljesen kieshet az ellenőrzés alól, és rosszindulatúvá válhat. Ezt viszont a tapasztalt bőrorvos tudja, és biztosan megadta kedves levélírónknak is a szükséges információkat. Nem marad más a számára, mint ezek figyelembevételével átprogramoznia az értékrendjét Boldogabban él az az ember, aki örülni tud a meglevő dolgoknak, mintáz, aki az elérhetetlen után kesereg egész életén át! „Reménytelen állapot" jeligére: A férjem 45, én 35 éves vagyok. 18 éve vagyunk házasok, és a házasság a szüleink akaratából történt Mindig Iparkodtam ,Jó" lenni a családhoz, és türelmes a férjem Iránt, elnézni a hibáit Sajnos az utóbbi időben a helyzet egyre bonyolultabb. Rájöttem, hogy a férjem nem őszinte, a család előtt mindig az idegeneket részesíti előnyben. Ha a gondjaimat kezdem beszélni^ egyszerűen feláll és elmegy. Úgy tesz, mintha a család minden gondját nekem kellene megoldanom, őt ez nem érinti. Sokszor már sírógörcsöket kapok és lelkileg lassan kikészülök. Egy orvosi vizsgálattal megállapították, hogy két keresztnyi vér van a vizeletemben! Az a kérdésem, hogy lehet-e ez az állandó Idegfeszültségtől, a szédüléseimtől? - Nem valószínű. Inkább a szédülései és az idegessége, a túlérzékenysége keletkezhetett egy lappangó vesebetegség talaján, miután az felemésztette testi tartalékait. Javaslom, hogy mielőbb vizsgáltassa ki magát egy vesespecialistával (nefrológus), nehogy ismétlődő rosszullétei végzetesek legyenek?! Figyeljen oda a körzeti orvosnál, hogy ne az urológushoz küldje, hanem a veseorvoshoz. Tapasztalataim szerint sok helyen ezt a két specialistát hatáskörüket, lehetőségeiket tévesztik és összekeverik! ,Aggódó fiatalasszony" jeligére: 21 éves, egy gyermekes édesanya vagyok. Kb. egy éve vettem észre, hogy a hüvelyem mellett kívülről egy csomó nőtt Azonnal elmentem a nőorvoshoz, aki megállapította, hogy egy cisztáról van szó, s mivel nem fájt, semmi gondot nem okozott, azt mondta, nem kell vele semmit sem csinálni. Rendszeresen járok ellenőrző vizsgálatokra, a csomó ugyanolyan mint volt, ezért lepett meg, mikor legutoljára az orvosom azt mondta, hogy meg kell műteni, legkésőbb az ősszel, mert ez csak rosszabb lesz. Azonkívül azt mondta, hogy méhszájsebem is van. Úgy érzem, még fiatal vagyok a műtétre, és nagyon félek, hogy utána még rosszabb lesz. Szeretném, ha írna erről a betegségről, milyen következményei lehetnek, s ha nem műtik meg esetleg el is rákosodhat? - Két különböző dolgot kell megkülönböztetni. Az egyik a méhszájseb, ami a nőgyászati rendelőkben a nagyon gyakori leletek közé tartozik, a másik a ciszta. A kettő egyáltalán nem függ össze egymással, hacsak abban nem, hogy mindkettőnek a végleges kigyógyítása, a nőgyógyászok mai ismeretei szerint csak kis sebészeti eljárással lehetséges. A méhszájseb okai nem egészen tisztázottak, a konzervatív kezelési eljárások csak ritkán szoktak eredményesek lenni, ezért az elsebesedett részt egy egyszerű eljárással ki kell metszeni. Különben valóban megtörténhet, hogy egy bizonyos idő (hónapok??, évek??), mint minden idült seb, elrákosodhat. Ami a levélben említett cisztát illeti, valószínűleg nem kapott részletes felvilágosítást kedves levélírónk. A hüvely cisztái aránylag ritkák, és rendszerint annak a hátsó falán helyezkednek el, önvizsgálattal nem tapinthatók. Valószínűleg egy átvészelt Bartholin mirigy-gyulladás következtében kialakult cisztáról van szó, amit azért kell eltávolítani, mert fennáll az eltályogosodás veszélye. Kedves levélírónk megnyugtatására el kell mondani, hogy mindkét kisműtét a probléma végleges megoldásáttűzi ki célul, és a szervezetére semmiféle káros következménnyel nem jár. Inkább a kezeletlen sebek, daganatok következményeitől jogos a szorongás, félelem! „Elkeseredve" jeligére: Nagyon el vagyok keseredve, mert nem tudok a kisfiámon segíteni, aki most 9 éves, és sajnos éjszakánként bepisil. Voltam vele különféle vizsgálatokon, végülls megállapították, hogy lelki problémáról van szó, és gyermekpszichiáterhez küldtek Rendszeresen járok vele a rendelőbe, gyógyszereket is kap, de nem sok sikerrel. Szerintem az állapota nem változott, vagy nagyon türelmetlen vagyok? Mellékelem az eddig felírt gyógyszerek Jegyzékét, szeretném megismerni a véleményét! - A ma általánosan elfogadott nézet szerint az éjjeli bevizelés a központi idegrendszer bizonyos fokú éretlenségének a következménye, tünete. Az esetek döntő többségében fiúkról van szó, és legkésőbb a kamaszkor kezdetéig rendeződik. Ez természetesen azokra az esetekre vonatkozik mint azt kedves levélírónk is írja amikor az orvosi vizsgálatok minden szervi baj lehetőségét kizárták, s maradnak a lelki tényezők. A levélíró elkeseredett anyuka nagyon jól teszi, hogy rendszeresen eljár az ellenőrző vizsgálatokra, mert a gyógyszerek önmagukban nem fogják a problémát megoldani. Úgy a kisfiának, mint a szülőknek kell a szakemberi vezetés, hiszen egy kisgyermek számára a lelki problémák okát rendszerint a családon belüli helyzetben, a szülők egymás közötti viszonyában kell keresni. A baj gyökerének a feltárása nem mindig egyszerű és időigényes. Ettől már csak a rendezés a nehezebb, hiszen rosszul beidegződött szokásokon kellene változtatni, amihez még a meglévő akarat mellett is sok türelemre és időre van szükség. A levélhez mellékelt gyógyszerek listáját böngészve az alkalmazott gyógyszerek ellen semmi kifogás nem lehet, csak a választék tűnik szűknek, hiszen csupa nyugtatóról van szó. Javaslom kiegészíteni olyan készítményekkel, melyek az idegrendszer érésében is segítenek, hiszen ez az alapprobléma (vitaminok, lecithin stb.). Ami pedig az anyuka utolsó kérdését illeti, valóban nagyon sok türelemre és szeretetre van szükség részéről a kisfia irányába, ha belátható időn belül értékelhető eredményt akar elérni. A szidás elvből tilos, mert nem segít, viszont sokat ront! „Halálfélelem" Jeligére: Az édesanyámnak, aki 52 éves, még rendszeres a tisztulása, de nekem, 30 éves koromban azt mondta a nőorvosom, hogy előfordulhat, már klimaxos vagyok. Nagyon félek ettől, mert nem tudok róla semmit Nem szeretném, ha például csontritkulással végződne a dolog S egyenesen Irtózom a hormonkezeléstől. Lehet még például gyermekem? Vagy a korai öregség vár rám, esetleg rák? - Nem tartom valószínűnek, hogy 30 éves korban már klimaxos volna. Arra kell gondolnunk, hogy a hormonális fogamzásgátló új szintre állította a hormonegyensúlyát a szervezete ezen tabletták rendszeres szedésére állt be. A csontritkulás nem a klimax következménye, hanem egy évtizedekig tartó folyamat eredménye, ami leggyakrabban a változó kort elért nőknél manifesztálódik. Megelőzése nem hormonkezeléssel történik, hanem azzal, hogy vigyázzunk arra, fogyasszunk naponta legalább 1000 mg kalciumot, hogy ne kelljen a szervezetünknek a csontjainkhoz nyúlnia, azokból kivonva a szükséges mészmennyiséget A rák sem a klimax következménye, csak idősebb korban gyakrabban jelenik meg, s szintén nem állítható, hogy hormonkezeléssel megelőzhető, esetleg gyógyítható. Viszont az orvosok bizonyítottnak vélik, hogy a rákbetegség egyes formáit bizonyos hormonok előidézhetik, legalábbis megkönnyítik a megjelenésüket Összegezve a választ levélírónk szerteágazó kérdéseire azt tanácsolom, hogy úgy is mindig tervezték, vállalja azt a második gyermeket, és azt beszélje meg a nőorvosával, hogyan eshet a lehető leggyorsabban teherbe. A terhesség alatt a szervezetének új hormonháztartást kell majd kialakítania, és szülés után, a szoptatás megfelelően hosszú ideig tartó időszakán át majd visszaáll a saját ritmusára, amit aztán már bizonyára nem fog - az eddig szerzett negatív tapasztalatok birtokában megzavarni hormonális fogamzásgátlók szedésével. Amennyiben nem lenne lehetséges - mint levelében is jelezte - az érdemi kommunikáció a nőorvosával, nincs más hátra, másikat kell választania! „RTG" jeligére: Tessék megír nl, kérem szépen, mennyire ártalmas a röntgengizsgálat az egészségre. Az utóbbi időben gyakran betegeskedem, és a legutolsó három hónapban négyszer voltam röntgenvizsgálaton (mammográfla, tüdőröntgen, fejröntgen, veseröngten és urográfia). Mennyi időnek kell eltelni két röntgenvizsgálat között? - Minden sugárzásnak megvan a káros hatása az élő szervezetre, így az emberi sejtekre, szövetekre is. A károsodás mértéke attól függ, milyen erősségű volt az a sugárzás, milyen hosszú ideig érte a szövetet a sugárzás, és nem utolsó sorban, milyen a szövet(sejt) ellenállóképessége a sugárzással szemben. A modern röntgenvizsgáló berendezések már számítógéppel vannak felszerelve, ami lehetővé teszi, hogy a felvétel a pillanat töredéke alatt megtörténjen, az adatokat a számítógép emlékezetében tetszés szerinti ideig tárolják, és onnan kihúzva végezzék a vizsgálatot értékelést. A beteg így több vizsgálaton áteshet anélkül, hogy a szervezetét káros mennyiségű sugárzás érné. S Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal nem szükséges feltüntetni. JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Adózni pedig kell H. R.: Az édesanyánk 1992 elején halt meg. 1993 májusában befizettük az örökségi adót. 1994 elején kaptunk egy írásbeli figyelmeztetést, adjunk be egy kérvényt, akkor a befizetett adót visszafizetik, mivel az édesanyánk 1993 előtt halt meg. A kérvény beadása után meg is kaptuk a pénzt, amit korábban befizettünk. Most egy újabb felszólítást kaptam, hogy ugyanezt az összeget fizessem be, mert ha ezt nem teszem meg, akkor a bíróság fogja azt tőlem behajtani. Én most azt szeretném tudni, ha nekem egyszer már visszaadták azt, amit befizettem, akkor hányszor változik a törvény, hogy nekem újra be kell fizetnem azt amit már egyszer egy törvény szerint befizettem, egy másik törvény szerint visszakaptam ...? Az öröklési adót 1993. január elsején vezették be a Szlovák Nemzeti Tanács 318/1992. Tt. számú törvényével. Az öröklés persze korábban sem volt „ingyenes", az említett időpont előtt azonban nem adót kellett fizetni, hanem úgynevezett közjegyzői öröklési illetéket. A közjegyzői illetékekről szóló törvény erről az illetékről olyan rendelkezéseket tartalmazott, amelyek nagyon hasonlítanak az öröklési adóról szóló rendelkezésekhez. Szintén abból indult ki, hogy az örökösöket három csoportba osztotta, és az öröklési illeték mértéke attól függött, hogy az örökös melyik csoportba tartozott. Az örökhagyó gyermekei, unokái, házastársa stb. az első csoportba tartoztak, és itt az illeték mértéke az örökölt vagyon egy százaléka volt. Tartalmilag szinte teljesen megegyező rendelkezéseket olvashatunk az öröklési adóról szóló törvényben is. Sőt, az első csoportba sorolt örökösöknél az adó mértéke ismét egy százalék. Az utóbb említett törvény 27. paragrafusa tartalmazza az úgynevezett átmeneti rendelkezéseket, amelyek megállapítják, hogy ha 1993. január elseje előtt következtek be azok a tények, események, amelyek a korábbi jogszabályok szerint az öröklési illeték tárgyát képezték, akkor a korábbijogszabályok alapján kell eljárni, továbbá, hogy az öröklési illeték kirovását és behajtását ilyen esetben a bíróság látja el. Az idézett rendelkezés értelmében tehát a bíróságtól kellett volna kapnia egy határozatot az öröklési illeték kirovásáról. Korlátlan felmondási lehetőségek L. J.: Két hónappal ezelőtt úgynevezett munkatevékenységről szóló megállapodást kötöttem egy vállalkozóval. A megállapodásunk az év végéig szólna. Az eltelt két hónap alatt viszont rá kellett Jönnöm arra, hogy a főállásom mellett én egyszerűen nem győzöm ezt a munkát. Szóltam a vállalkozónak, hogy szeretném ezt a szerződést felmondani. Ő erre azt válaszolta, hogy két lehetőségem van: találok magam helyett valakit, aki folytatná helyettem a munkát vagy kártérítést fizetek neki. Milyen összegű kártérítésről lehet itt szó? Kártérítésről ilyen esetben gyaníthatólag nem is lehet szó. A munkatevékenységről szóló megállapodások alapján keletkezett jogi viszonyok nem minősülnek munkaviszonynak. A létrejöttüket, illetve a megszüntetésüket főként a Munka Törvénykönyve 237. és következő paragrafusai szabályozzák. A Munka Törvénykönyve 238. §-ának második bekezdésével összhangban lenne az, hogy ön határozott időre, az év végéig kötötte meg ezt a megállapodást. Ennek megszüntetésével kapcsolatban elsősorban a munkatevékenységről szóló megállapodás rendekezéseiből kellene kiindulni (ha tartalmazott ilyen rendelkezéseket!). Az említett rendelkezés ezen kívül kimondja azt is, hogy „ha a megállapodás megszüntetésének módja a megkötött megállapodásból közvetlenül nem következik, akkor azt a felek megyezése szerinti nappal Üzemi szabadság V. J.: Elárusítónő vagyok. A munkaadónk elrendelte, hogy augusztusban két heti üzemi szabadságot kell kivennünk. Nekem ez az időpont nem felel meg, de rajtam kívül az üzletben akad még más is, aki inkább máskor venné ki a szabadságát. Az édesanyám, aki hivatalnokként dolgozik, úgy tudja, hogy az üzemi szabadságokat már eltörölték, és a Munka Törvénykönyvében sem talált említést róla. Mihez tartsuk magunkat? iehet megszüntetni, egyoldalú lépésként pedig bármiféle okból történő felmondással vagy az indok feltüntetése nélküli felmondással, mégpedig 15 napi felmondási idővel, amelyet attól a naptól kell számítani, amikor az írásbeli felmondás a másik félnek kézbesítve volt." Magyarán, ön ezt a munkatevékenységről szóló megállapodást 15 napos felmondási idővel felmondhatja, de a felmondását írásban kell kézbesítenie partnerének, munkaadójának. A kártérítés akkor jöhetne számításba, ha ön a jogi kötelezettségeinek elhanyagolásával, nem teljesítésével, megszegésével okozna kárt a munkáltatójának. Őszintén szólva ilyen helyzetet nem tudunk elképzelni, főleg ha ön a munkáltatójának valóban kézbesíti a munkatevékenységről szóló megállapodás felmondására irányuló írásbeli felmondását. Ezt a kérdést a Munka Törvénykönyve végrehajtására kiadott 223/1988. Tt sz. kormányrendelet szabályozza. Mielőtt viszont a Munka Törvénykönyve végrehajtására kiadott kormányrendelettel foglalkoznánk, említést kell tennünk a Munka Törvénykönyve 108. §-ának első bekezdéséről, amely szerint: ,A szabadságok kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, mégpedig az illetékes szakszervezeti szerv előzetes hozzájárulásával megállapított szabadságterv alapján úgy, hogy az alkalmazott (a munkavállaló) a szabadságát lehetőleg egyben (folyamatosan összefüggő részben), és a naptári év végéig kimeríthesse. A szabadságtervek elkészítésénél figyelembe kell venni a munkáltató szervezet feladatait és az alkalmazottak jogos érdekeit is. Ha a szabadságot több részben adják ki, akkor legalább az egyik része nem lehet két hétnél kevesebb, hacsak az alkalmazott nem állapodik meg másban a munkáltatójával." A már említett végrehajtási kormányrendelet 20. paragrafusa pedig ezzel kapcsolatban még a következőket állapítja meg: „A munkáltató az illetékes szakszervezeti szervvel történő megállapodást követően az üdülési szabadság tömeges merítését állapíthatja meg, ha üzemeltetési okoból ez feltétlenül szükséges és ha ez a társadalom érdekeivel összeegyeztethető, főként pedig akkor, ha ezzel nem veszélyezteti és nem nehezíti meg a tervezett feladatok teljesítését; a szabadság tömeges merítése nem haladhatja meg a két hetet..."