Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-02 / 153. szám, kedd

6 I ÚJ SZÓ KULTURA 1996. július 2. Miért nem kaptak pénzt a vállalkozók Számos kis- és középvállalkozás beindulását segítette a munkaügyi hivatalokból új munkahely teremtése címen Igényelt kisebb-nagyobb anyagi támogatás. Nyílt titok, hogy a pénzek elosztása körül történtek bundázások, és az Is köztudott, hogy az Igénylők közül nem mindenki a beadott tervezetre fordította a bankszámlájára átutalt pénzösszeget A Nagykürtösi járásban egyik-másik vállalkozó arra panaszkodott, hogy az általuk benyújtott és elfogadott projektre kért támogatást még mindig nem kapták meg. A munkaügyi hivatalban azt a választ kapták, hogy egyelőre nincs rá pénj. Panaszukat a legilletékesebbnek, Katarína Lőrincovának, a járási munkaügyi hivatal igazgatójának tolmácsoltam. - Az az igazság, hogy még az előző időszakból is vannak kötelezettségeink, melyeket szintén rendezni kell, s ez kétségkívül hátrányosan hat az aktív foglalkoztatottság növelésére tervezett pénzek elosztására. Ugyanis idekerülésem előtt, hogy finoman fogalmazzak, nem éppen ésszerűen gazdálkodtak ezekkel a pénzeszközökkel. Most, hogy szigorúbbra fogtuk a tervezetek elbírálását, némely vállalkozók szemében szálka vagyok. A tervezetek kapcsán a továbbiakban arról is beszéltünk, hogy tulajdonképpen hány igénylőről van szó. - A vállalkozóktól 60 tervezet érkezett 300 új, társadalmilag hasznos munkahely létesítésére. A községi hivatalok 80 közhasznú munkahely teremtésére kértek támogatást. A kormány 813. számú rendeletének keretében három projekt finanszírozása vár ránk. Egyik a gazdasági minisztériumon keresztül a nagykürtösi Dolina Bánya Részvénytársaságnál a foglalkoztatottság megtartására irányul. Ez mintegy 1500 embert, vagyis a járás gazdaságilag aktív lakosságának 7 százalékát érinti. A két további tervezet a földművelésügyi minisztériumon keresztül, a kőkeszi és a csábi mezőgazdasági szövetkezetben segíti majd elő új munkahelyek létesítését. Ez utóbbi projekt a vidéki települések revitalizálására, a szőlészet felújítására és a falusi turizmusfejlesztésére irányul. Mindkét gazdaságban 70-70 munkahely létesítésével számolnak. Ezzel el is jutottunk a munkanélküliség problémájához. Bár a Nagykürtösi járásban csökkenő irányzatot mutat, még mindig 20 százalék körüli. Az év első negyedének végén 4079, a következő hónapokban már csak 3833 állástalant tartottak nyilván, ami 19,03 százalékos aránynak felelt meg. A csökkenés természetesen összefüggésbe hozható az idénymunkák kezdetével a mező- és erdőgazdaságban, valamint az építőiparban. A tanulmányaikat befejező diákok elhelyezkedési lehetőségei sem valami kecsegtetőek. Sokan közülük álláskeresőkként ebben a hivatalban fognak kikötni. BODZSÁR GYULA DUNAMOCS Burgonyafajta-bemutató külföldi részvétellel A Komáromi járásbeli Dunamocson a múlt héten a helyi mezőgazdasági szövetkezet a zólyomi Osiva részvénytársasággal közösen burgonyfajta-bemutatót tartott. A szövetkezet az idén nyolcvan hektáron termesztett burgonyát, ebből másfél hektáron 28 fajtát vetettek el kísérletezés céljából, tudtuk meg Kiss Sándor szövetkezeti elnöktől. Az érdeklődők ezeket a fajtákat tekintették meg tegnap a földeken, illetve a helyi művelődési központban. A bemutatón - amelyen a szövetkezeti elnök szavai szerint Szlovákiából mindenkijelen volt, aki komolyan foglalkozik burgonyatermesztéssel - külföldi mezőgazdasági cégek is részt vettek: a németországi Solana Agrar-Produkte, a hollandiai Den Hartigh BV és a hazai Veľká Lomnica-i Burgonyakísérleti és Nemesítő Állomás. A Komáromi járásbeli községben az idén már második alkalommal rendezték meg a burgonyfajta-bemutatót. Mind a szervezők, mind a résztvevők - köztük a Szlovák Földművelésügyi Minisztérium munkatársa - elismerően szóltak a rendezvényről. Véleményük szerint szükség van az ilyen jellegű bemutatókra, amelyek általában szakmai tapasztalatcserével párosulnak. (kamoncza) ERTEKELTEK A PALYAMUNKAKAT Szülőföldem nagyjai Ul Szó-tudósítás A Királyhelmeci Városi Egyetem Szülőföldem nagyjai címmel pályázatot hirdetett alap- és középiskolások számára. A verseny célja: a millecentenárium jegyében megemlékezni egy-egy régió kiemelkedő személyiségeiről. A beérkezett dolgozatok közül a pedagógusokból álló bírálóbizottság választotta ki a legjobbakat. Négy-négy közép-és alapiskolás versengett a döntőben. Az első kategóriában Marton Zsuzsa (madari alapiskola) végzett az első helyen. Második lett a dunaszerdahelyi Kovács Zoltán (Hviezdoslav utcai alapiskola), a harmadik Bohács Anita (nagykaposi alapiskola), a negyedik pedig Petre

s Sándor (hetényi alapiskola). A második kategóriában, a középiskolások versenyében Nagy Noémi (komáromi Selye János Gimnázium) vitte el a pálmát. Második helyen végzett Kovačič Krisztina (udvardi leányiskola), a harmadik Kevešdová Silvia (szenei magyar gimnázium), a negyedik helyen pedig Kasagranda Hedvig (füleki gimnázium) végzett. (kat.) SZKLABONYA Mikszáth-emlékülés Ú) Szó-hír Kitörölhetetlen nyomokat hagyott a magyar újságírás történetében a nagy palóc író, Mikszáth Kálmán, aki újságíróként is fényes pályát futott be. Közfelkiáltással őt választották meg a száz éwel ezelőtt megalakult első magyar újságíró-egyesület elnökének. A jeles évforduló tiszteletére a Palóc Társaság, a Magyar Újságírók Közössége és a Mikszáth Kálmán Társaság a minap a szklabonyai Mikszáth Kálmán-emlékházban emlékülést tartott, amelyen részt vett a MÚK küldöttsége Kosa Csaba elnök vezetésével, valamint losonci és salgótarjáni tagozatának tagjai is, T. Pataky László titkárral az élen. A Mikszáth-ház falán elhelyezett emléktábla megkoszorúzása után a délelőtti programban Kósa Csaba, Bánó Attila és Fábián Gyula újságírók méltatták a nagy előd újságírói munkásságának maradandó értékeit. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke a társaság sokrétű munkáját vázolta a jelenlévőknek. Délután Neszméri Sándor elemezte a szlovákiai magyar sajtó helyzetét, a Palócföld sajtójáról pedig Puntigán József számolt be. B. GY. Egy óra a honfoglalókkal Idei gombaszögi országos kulturális rendezvényünk tánc-, ének- és zeneműsorainak lesz egy érdekes kiegészítőjük. És nem a színpadon, hanem az erdőszélen, valamint a hegyoldali réten. Amint azt Richtarcsík Mihály műsorvezetőtől megtudtuk, egy magyarországi lovascsoport bemutatót tart az 1100 évvel ezelőtti honfoglalás időszakára jellemző életvitelből. - A csoport szombati és vasárnap délutáni egy-egy órás műsora a csodaszarvasról szóló regével kezdődik. A forgatókönyv szerint a cselekmény a jurták felállításával folytatódik. A közönség megismerkedhet a kor szellemi és tárgyi kultúrájával, korhű öltözetekkel, eszközökkel, ékszerekkel, fegyverekkel. Lesznek harci jelenetek is. Mindemellett a nézők, résztvevők találkozhatnak olyan nép- és iparművészekkel, akik kihalófélben lévő mesterségeket folytatnak, évezredes múltra visszatekintő technikát alkalmaznak. A látványosságok mellett a korabeli receptek alapján készült pusztai ételeket is megkóstolhatják a nézők, és közben táltoséneket hallgathatnak. Úgy gondolom, ez a kétszer egyórás bemutató érdekes színfoltja lesz az amúgy is gazdagnak ígérkező gombaszögi műsornak. (g-f) Nagymagyar Pozsony Losonc Nagykürtös o i Galánta * • ° * ? f \ k o E.újvár Szklabonya I Párkány Gombaszög Klrályhelmec KASSA Gyalog olcsóbb Ha elfogadjuk azt a nézetet, hogy a gépkocsiparkolási gondok elsősorban a nagyvárosok „sajátosságai", akkor Kassát lassan besorolhatjuk a világvárosok táborába. Itt ugyanis a belvárosban néha nehezebb üres helyre találni járművünknek, mint aranyhalat a Hernádban. Ez részben a gépkocsival közlekedő turisták és helyi lakosok kényelemszeretetével magyarázható, részben pedig azzal, hogy a sétálózónává minősített Fő utca és Malom utca közelében kevés a nagyvároshoz illő, tágas parkolóhely. Szombaton délelőtt a piactér szomszédságában lévő Erzsébet és Tajovský utcában még a kerékpárnak is művészet helyet találni. Persze a sűrű gépkocsiforgalom egy településnek nemcsak gondot okoz, hanem anyagi bevételt is jelent(het). Úgy látszik, Kassa ebben a tekintetben sem akar elmaradni a nagyoktól. Belvárosában már eddig is több helyen kötelező volt a parkolási díj, ám mostantól kezdve jóformán egyetlen belvárosi mellékutca sem lesz ez alól kivétel. A belváros mezsgyéjén ugyanis már ott állnak azok az új közlekedésrendészeti táblák, melyek figyelmeztetik a gépkocsivezetőt, hogy azon túl csakis a megjelölt helyeken állíthatja le kocsiját. És mindenütt fizetnie kell. Vagy az automatából vesz jegyet, vagy - ha a tájékoztató tábla szerint lehetséges - az újságárusoknál vesz parkolókártyát. Lehet, hogy többen a belvároson kívüli parkolókban hagyják ezután kocsijukat, s így a Kovács utcában, Mészáros és Erzsébet utcában, és másutt nem lesz tolongás? Kockáztatni, azaz fizetés nélkül mégis a belvárosban parkolni nem lesz érdemes. Tudniillik a büntetés ötszáz korona... (gazdag) NAGYKÜRTÖS Agyonverte a hívatlan vendéget Júniusban sok dolguk akadt a Nagykürtösi Járási Rendőrkapitányság bűnügyi rendőrsége dolgozóinak, tudtuk meg Jozef Magdiétól, a bűnügyi osztály parancsnokától. A szokottnál jóval több öngyilkossági esettel kellett foglalkozniuk. Ilyen volt pl. a Nagykürtöshöz közeli Žihľaván történt eset. A település határában leállított és az erdőgazdaság tulajdonát képező Avia típusú gépkocsi utasterében, eddig ismeretlen okból, felakasztotta magát a gépkocsi vezetője, egy 52 éves férfi. Viszont nem saját kezűleg vetett véget életének az a 62 éves roma férfi, akinek holttestére Sirák határában találtak rá. A kóborló életet folytató férfit a halála előtti nap éjszakáján Kőkesziben látták, ahol éppen lakodalmat tartottak a kultúrházban. Szemtanúk elmondása szerint betévedt oda, ennivalót kért, de pénzért. Kapott is kóstolót, természetesen ingyen, sőt itallal is megkínálták, de azt betegségére hivatkozva elutasította. Amikor kijött a kultúrházból, az ablak alatt állók közül az egyik helybeli lakos, aki viszont már alkohol hatása alatt állt, kötekedni kezdett a hívatlan vendéggel, és tettlegesen is bántalmazta. Az jobbnak látta távozni a vigadalom színhelyéről. Ám az akadékosdó fiatalember még utánalépett, és megint csak ütlegelni kezdte a nála jóval idősebb férfit, akinek ugyan volt még ereje az egy kilométernyi utat megtenni, de a szomszédos település határánál nem jutott tovább, ott találták meg az élettelen testet. A törvényszéki boncolás megállapította, hogy a bántalmazás következtében állt be nála a halál. Támadója ellen megindították az eljárást. (zsár) LÉVA: GONDOLTAK A MOZGÁSSERÜLTEKRE IS Régi álmuk vált valóra Régebben a lakóházak, a középületek, a nagy áruházak tervezői vagy építtetői rendre megfeledkeztek arról, hogy azokat a testi fogyatékos, mindenekelőtt a mozgássérült emberek Is szeretnék Igénybe venni. Vagyis hogy külső segítség nélkül szeretnének bejutni és közlekedni ezekben a létesítményekben. Napjainkban azért már Itt-ott találkozni a javukat szolgáló megoldásokkal. Arra azonban gondolni sem mertem, hogy erre éppen egy könyvtárban találok példát. Léván felfigyeltem a városháza mögötti épületek egyikén elhelyezett tábla szövegére: „Testi fogyatékosok könyvtári-tájékoztatási szolgáltatásainak centruma". NAGYMAGYAR Százhúsz éves egyesület A járási könyvtár irányítása alá tartozó centrum vezetője, Monika Gálfyová készségesen tájékoztatott az általuk nyújtott szolgáltatásokról, és természetesen a központ létrehozásának előzményeiről. - Éppen most van egy éve, hogy itt, a város szívében elkészült a korábban is könyvtárként szolgáló, de már eléggé lerobbant épület felújítása. A belső tereket úgy képeztettük ki, hogy tolókocsihoz kötött olvasóink is akadálytalanul közlekedhessenek a könyvespolcok között. A vécét és a mosdót is úgy alakítottuk ki, hogy ne okozzon nekik gondot az igénybevételük. Ennek a centrumnak a létrehozásával régi álmunk vált valóra, vagyis hogy a mozgássérült olvasóinkat se veszítsük el. - Ez itt egyúttal a szépirodalmi részleg is. Mi van akkor, ha szakkönyvek vagy lexikonok iránt érdeklődnek a mozgássérültek? - Többnyire előtte betelefonálnak, és jelzik, milyen szakirodalmat szeretnének kölcsönözni. Mi ezeket a könyveket már érkezésük előtt idekészítjük. Idősebb, a lakásukból nem szívesen kimozduló olvasóinknak pedig házhoz visszük a kért könyveket. Van itt a városban egy óvoda, ahová szellemitesti fogyatékos gyerekek járnak. Velük is rendkívül jó kapcsolatot alakítottunk ki. Ha már gyerekekről szóltam, nem hagyhatom említés nélkül, hogy az óvodákkal és az alapiskolákkal is eredményesen együttműködünk. Ami sajnálatos: a könyvtár egyes részlegei a város különböző pontjain találhatók. (bodzsár) írott krónika tanúsítja, hogy a Felső-Csallóközben, Nagymagyaron 1876 nyarán módos polgárok közreműködésével és Both György közjegyző vezetésével alapították meg az önkéntes tűzoltó-egyesületet, amely nemcsak a község, hanem a környező települések tűzvédelmét is igyekezett ellátni. Az azóta eltelt 120 esztendő alatt mind szervezettségben, mind technikai színvonalban sokat változott a tűzvédelem. Napjainkban a 79 férfi és 12 nő taggal rendelkező nagymagyari egyesületet a járás legjobbjai között emlegetik. A községben mindig voltak, akik vállalják a feladatokat, és mindig volt olyan szervező egyéniség is, aki kézben tudta tartani az egyesület irányítását. Jelenleg Zsigó József az ilyen meghatározó egyéniség, aki az édesapjától vette át a stafétabotot. Ráadásul több mint 10 éve az önkéntes tűzoltók járási parancsnoki tisztét is betölti, és rokoni szálak fűzik Zsigó Antal egyesületi elnökhöz is. Zsigó Józseffel az évfordulós ünnepségre kicsinosított tűzoltószertár klubtermében beszélgettünk tevékenységükről. Az elmúlt évtizedben 30 helyi tűzesethez riasztották őket. Ezek közül a legemlékezetesebb: egy lakóház gyulladt ki, de szerencsére idejében sikerült lokalizálni a tüzet, [gy is mintegy 100 ezer korona kár keletkezett. Hívták őket közúti balesetekhez, elláttak rendfenntartó feladatokat. Zenekaruk pedig gyakran szerepel temetéseken és egyéb rendezvényeken. Jó a kapcsolatuk a környező települések tűzoltóival, és baráti szálak kötik őket a lakszakállasi szervezethez. Az évi kiképzés része a rendszeres részvétel a gyakorlatokon és különböző versenyeken. Több azonos képességű rajuk van, ezért az sem meglepő, ha ezek jó eredményekkel öregbítik a község hírnevét, pl. 10 évre visszamenőleg a körzeti versenyeken négyszer értek el első, második és harmadik helyezést, ötször végeztek első és második helyen, egyszer pedig egy első és egy ötödik helyezést gyűjtöttek be. Részt vettek három járási versenyen, melyen egyszer a felnőttek, egyszer pedig az ifjúságiak álltak a dobogó legfelső fokára. Nem vallottak szégyent az úgynevezett meghívásos versenyeken sem. Elsők lettek a Komáromi járás versenyén, a somorjai kupán egy második és egy harmadik helyet szereztek. A legrangosabb erőfelmérés a Chemosvit nagydíjáért folyó verseny volt, az 53 raj közül az előkelő 4. helyet szerezték meg. A helyi önkormányzat á szűkös anyagi helyzet ellenére is támogatja és nagyra értékeli a 120 éves egyesület áldozatos munkáját. MÉRI ISTVÁN