Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-17 / 165. szám, szerda

1996. július 17. KÖZÉPISKOLÁSOK OLDALA ÚJ SZ Ó i 7 | m ® TÓTH LEHEL: Én másképp közelítek... Gondolom, ismeritek a nevét, s legalább egyszer már elidőztetek egy-egy sajtóban közölt fotóján... Fotográfiáinak többek között a ha­zai magyar sajtó és különböző ga­lériák, művészeti alkotóműhelyek adnak helyet. Képei rólatok és nektek szólnak, egynéhánnyal ugyan idősebb a srác, mint ti, ugyanakkor pofátlanul fiatal ah­hoz, hogy álmait a saját műtermé­ben váltsa valóra. -Köztudott dolog, hogy fiatal ko­rod ellenére te vagy a hazai ma­gyar sajtó és azt Art-fórum egyik legnépszerűbb fotográfusa. Leg­szívesebben a hozzád hasonlóan fiatalok közül választod modelljei­det. Közelebb állsz hozzájuk, mint a felnőttekhez és a tárgyakhoz, il­letve a fotózásukhoz? -A fiatal, érésben lévő ember belső világa mindig ellentmondá­sosabb, viharosabb, mint a felnőtteké vagy a tárgyaké. Sajtó­fotósként is abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy általában olyan történéseket és akciókat kell fotóznom, amiken amúgyis jelen lennék, pusztán azért, mert érde­kel és kíváncsivá tesz. Izgalmas ki­hívástjelent számomra az együtte­sek, a divatbemutatók, a manöke­nek fotózása. Ezekből a munkák­ból egyértelműen árad a dinamiz­mus, a szenvedély, a harmónia és a diszharmónia együttes hatása. Gyakran járok sulikba fényképez­ni, valósággal lenyűgöz ez a betö­retlen fiatalos hév. Az minden vá­gyam, hogy tablófotózáskor leg­alább egyszer hagyják rám az osz­tály fényképezésének részletkér­déseit (milyen ruhában legyen a di­ák, milyen formában legyen a port­ré, stb.), s én a végén olyan re­mekművel állnék a banda elé, ami felvállalná a diákok, az osztály bensőjét, s nem pedig kirekeszte­né, illetve érintetlenül hagyná. Né­ha bosszant, hogy még a kama­szok is sok esetben szó nélkül alá­vetik magukat a kőkorszaki for­mák játékszabályainak, s még csak véletlenül sem keresik a for­mabontó megoldásokat. -Azt várod, hogy a tizenévesek döntsék össze a giccsre épülő fényképészeti szolgáltatást és az emberek konzervatív látását? -Á, nem vagyok ilyen igényes, csupán azt nem értem, miért elég­szik meg mindenki a művészietlen trükkökkel és a semmitmondó, giccses háttérdíszletekkel. Csak nézd meg a rengeteg giccses es­küvői fényképet, s lásd be, szinte egytől-egyig olyanok, mint az erőltetetten díszített habostorta. -És ha tényleg csak az ilyesmire van igény? Vagy te más esetekkel dolgozol? - Ne gondold, hogy mindenki­nek ízlésficama van. Szerintem előbb-utóbb ide is betör a reklám­világ kegyetlen farkastörvénye, mi­szerint: a minőség az egyetlen ga­rancia! Egyelőre csupán a ma­gánszférák, illetve manökenek és a modelleskedni vágyó csajok igénylik a színvonalas, profi fotó­zást. Az átlagpolgár még nem jött rá arra, hogy a pénzéért jobbat és szebbet is kaphat(na)... -TZS­TOP DUMA T&D kezdi a Top Dumcsizkodást: -Olyanok vagytok, mint mikor a vaktyúk nekiro­han a falnak! -Ebbe az osztályba én nyaralni járok. -Most egy költővel dúsítjuk azokat, akiket nem ismertek. Innentől meg Szandi folytatja: -Nem szextúrára megyünk! -Álmos vezér többféleképpen halt meg. -Sűrű táj borul a csendre. -A cigány a fülembe húzza... az abroszt. -Úristen, olyan vagy mint egy víziszörny. -Elalszol és elkezd szivárogni a gáz. Mire feléb­redsz, már meg is haltál. -Nem kell segítség, egyedül is leesek. -Nem akarok hova menni. -Bújj már be! A ZOLTÁN AZT ÜZENI Szia, Szandi! Természetesen emlékszem Rád. Hogyan kérdezhetsz ilyet? Miért, Te már nem emlékszel rám? Az nem kifejezés, hogy ÖRÜLÖK minden levélnek. Helló B. Fifl! Jól tetted, hogy elküldted, amid volt és várom további alkotásaidat, meg kössz a rajzot is! Hi T&D! Kedves Tőletek, hogy azért írtatok „szagos" papírra, hogy örüljek. Örülök. Szerintem attól, hogy szeptembertől már harmadikosok lesztek, egyáltalán nem nőttetek ki a Nagyszünetből. Sajnálom, hogy csalódást kellett okoznom nektek és Pataky Attilával csináltam interjút ahelyett, hogy benneteket faggatta­lak volna. Azt kérdezitek, hogy miért nem csinálok egy olvasóval sem interjút (például veletek). Nos, aki el­jön a Nagyszünet találkozóra (lásd Bulizó), az akár riportalanyként is bekerülhet a Nagyszünetbe. Ott talál­kozunk! Szia, Szocsi! Anyukád aggódását egyrészt megértem, hogy félt Téged, hiszen Te vagy a lánya. Viszont megnyugtathatja Őt az, hogy nem Te leszel az egyedüli lány, meg minden. Különben nagyon szívesen látjuk édesanyádat is. Kedves Marcsa! Köszi a hiteles élménybeszámolót, várom a továbbiakat! Szász', (te) Mészáros! A különös férésed (bicaj computer) teljesítem, hogy megtaláld azt, amit elvesztet­tél. Biztos fontos egy bicajosnak'egy ilyen bizgentyű. De akkor minek vesztetted el? (Ez vicc volt.) Viszont ar­ra gondoltam, hogy fölöslegesen fogom traktálni az ÚJ SZÓ népes táborát ilyen közleményekkel, úgyis csak a Te városodban lakók érdekeltek ez ügyben, úgyhogy a helyi lapban fog megjelenni a kérésed. Ha eljössz Szímőre, a KLIKK buliba, akkora helyi lap főszerkesztőjével is találkozhatsz, esetleg Vele is megdumcsizha­tod a dolgot! Helló, Kati! Még szép, hogy tetszett az osztálytársaidnak az alkotásod, hiszen Te jól írsz. A tanfolyamról, amivel kapcsolatban tanácsot kérsz, majd mesélek Szímőn, úgyis jössz (jöttök) és akkor majd részletezem. I DIÁK MURPHY B A TANÓRA HOSSZÚSÁGA („A" változat) Ha a tanóra 45 perces, akkor 50 perces. Kiegészítése: Minimum! Folyománya: Ha a szünet 15 perces, akkor 10 perces. GAMK PÉTER _ Kiegészítése: Maximum! GAMK PÉTER A TE VERSED Seszták Zsanett versét olvashatod. Ági küldte el nekünk ezt a verset, azt írja, szeretné, ha a legjobb barátnőjének verse megjelenne a Nagyszünetben. Jó a vers. ezért hát semmi akadálya a közlésnek! Szerelmes szavak Szeretlek, szép szál szolga szirom Szívemnek szárnyain szétszórom szádnak száz színén szálló színes szárnyát, melyet remélem az én szám vehet át. Szép, szívhez szóló szerelmes szavad szívedből szívembe szalad Szeretnék százezerszer szívedbe szállni Szép szádnak szirmos szavát szívembe zárni. BON JOVI Live 1996. június 18. - délelőtt 10 óra. Budapest. Az utcán fiatalok (köztük mi is) kisebb-nagyobb cso­portokba tömörülve az óbudai ha­jógyári sziget felé veszik az irányt, ahol hatalmas plakátok hirdetik: Volkswagen proudly presents Bon Jovi (a Volkswagen büszkén be­mutatja Bon Jovit). Példát ve­szünk a Duna-parton heverésző fi­ataloktól, és kb. 10 méterre a ka­putól mi is lehuppanunk a fűre. Nézzük, ahogy gyarapodik a vára­kozók sora. Kb. 12-kor a tömeg kezd araszolni a kapu felé, ahol az ún. 'security guard'-ok figyelmez­tetnek, hogy kapunyitás csak 2 órakor lesz. A tömeg azonban nem hátrál. Délután kettőre már tökéletesen átérzem a szardíniák szerepét. A biztonság őrei észre sem veszik az idő múlását, pedig a tömeg már egyre türelmetle­nebb. Végül, negyed három körül megindulhat a harc a helyekért a színpad körül. Persze, ehhez át kell esni a személyi motozáson és el kell tűrni a biztonságiak akadé­kosságát. Aztán kezdődhet a a harc. A szerencsésebbje a szín­pad körül elkerített, karámra em­lékeztető helyre tömörülhet be, re­mélve, hogy így a sztárok közelé­be férkőzhet. En nem jutottam be a kiváltságosok közé, amit egy cseppet sem sajnálok, hiszen a biztonságiaknak fenntartott sáv korlátja mögött királyi helyem volt. 3 óra körül megjelenik a szín­padon az első zenekar, melyet még további három követ. Egyelőre nem élvezem a showt, hisz ez a gitártépő muzsika nem igazán az én fülemnek való. Miu­tán a Halloween és a Paradise Lost is elhagyják a terepet, a szín­padon jelentős átalakulások kezdődnek. Cirkuszra emlékez­tető díszletek kerülnek elő, tech­nikusok rohangálnak fel-alá. Kis idő elteltével egy rezesbanda vo­nul be a Lay Your Hands On Me dallamait játssza. A hangulat fokozódik, majd ha­talmas sikongatások és a tömeg egyre hangosabb moraja jelzi, hogy a banda színre lépett. Először Richie, Tico, Hugh és Da­vid, majd megjelenik Jon is talpig feketében, napszemüvegben, mosolyogva. Kezek a magasban, s már szólnak is a jól ismert dalla­mok, mint a Lay Your Hands On Me, Bad Medicine, Bed Of Roses, Something For The Pain... A tömeg tombol, a csajok ájul­nak, a biztonságiak nem marad­nak munka nélkül. Mintah megszűnt volna a világ létezni, csak mi vagyunk, boldogan, éne­kelve. Jon láthatóan élvezi a bulit, és elismerően bólint, mikor a tö­meg egy emberként énekel. Fél 10 körül Jon egy Good night!-tal bú­csúzna, de még négyszer követel­jük vissza a bandát a színpadra. Új­ra peregnek a dobok, szól a gitár és az ének. Végül utolsó albumuk címadó dalával intenek búcsút. Miután elhagyják a színpadot, pa­rádéstűzijáték következik. Véget ért egy csodálatos este. S most azt kérdezitek, hogy meg­értei? Azt hiszem, azok, akik ott voltak aznap este, erre a kérdés­re csak egy választ ismernek... MARCSA NOVELLA T&D MODRA Kiskacsa fürdik T&D megint egy új dologgal lepett meg bennünket. Novellaírásra adták a fejüket. Bármit csinál ez a két csaj, az beton, hogy formát bontanak és az egy jó dolog. Ezért közlöm és mutatom meg Neked ezt a művészi alkotást, hogy lásd ilyen is van. Bár a mű igencsak rövid, de ezt tudjuk be a tömörségnek. Eredeti cím: Kiskacsa fürdik és Fekete Zoli D., T. novellája Fordította (a lapot): Zottyi (Bevezetés, a szereplők bemutatása:) Fekete Zoli a B.-be jár, nem „feketepéter". Szerencsés gyerek a Fekete Zoli, bár rhég csak alapsulis, de akkor is. Kö­rülbelül 180 cm magas, és mindig neonnarancs pó­lóban lelhető fel B.A. társaságában. A Kiskacsa für­dik szlovák gimibe jár. Ő csak 170 cm, és nagy a szája, ezért neveztük el Kiskacsa fürdiknek. (Tárgyalás:) Szerda van, már máskor is volt szer­da, ma is az van, de ma kimondottan szerdai az idő. Anita ballag haza. Fagyi, cipő és táska van a kezé­ben. Kiskacsa fürdik arra megy. Megkérdezi Anitá­tól, hogy miért nyalja a táskát és a fagyi miért van a cipőben. Egy gyors mozdulat, és Anita már a cipőt nyalja. Erre Kiskacsa fürdik elkobozza és elszívja Anita fagyiját. Mire erre Anita rájön, addigra ott te­rem Fekete Zoli. Nagyon kevés helyen terem a vá­rosban Fekete Zoli, általában hagymáról nemesítik, de gyomként is terem. Kiskacsa fürdik megkérdi tőle, hogy nem jön-e ki vele a strandra holnap dél­után. A Fekete Zoli nevetni kezd, mert eszébe jut, hogy milyen az, ha a Kiskacsa fürdik. Aztán nemmel válaszol. Anita eközben elesik, pedig a talaj sík, és sehol sincs egy Jánošík. Odamegy erre Fekete Zoli és elkobozza Kiskacsa fürdik fagyiját és visszaadja Anitának, aki közben elvesztette egyensúlyérzékét. Kiskacsa fürdik megsértődik... (Befejezés:) Itt a vége, fuss el végre! Ha ezt a szelvényt el­küldöd (persze kivágott formájában) az alábbi címre, akkor (szinte biz­tos), hogy TE fogod megnyerni azt a 3500 korona értékű fotót, amelyet Tóth Lehel ajánlott föl a Nagyszü­net olvasóinak (gy.k.: Neked). Eredményhir­detés a Nagyszünet öt­venedik (jubileumi) szá­mában. A cím: FOTO STUDIO - Tóth Lehel, Bocskaiho 7. - Pri Škro­bárni, 943 01 Štúrovo Bandi rajzát láthatod és akár a sajátodat is, ha elküldöd. A legsikere­sebb rajzokból készült levonókat már beszerezheted július 21-én a KLIKK-találkozó keretein belül megrendezésre kerülő Nagyszünet-ta­lálkozón. BuuzO Harmadik KLIKK-találkozó 1996. július 18-21, Szímő (Érsekújvári járás) Kedves Anyukák és Apukák! Kérem Önöket engedjék el lányukat meg a fiukat is erre a frankó bulira, mert jó lesz és különben is szünet van és kell a gyereknek is a kikapcsolkodás. Néhány érdekesség: Vasárnap a sátorozok közül kisorsoljuk azt a szerencsés nyertest, aki egy tisztelet­jegyet kap a DIÁKSZIGETRE; Ugyancsak ezen a napon a NAGYSZÜNET-találkozón sor kerül az új, rajzos Nagyszünet levonok osztogatására is (főleg nagszünetesek körében); Továbbá találkozhatsz itt olvasó-, vagy író társaddal, meg mindannyian együtt lehetünk. Az előző számokban már olvashattad hogy, sok-sok érdekes program lesz és ugye ott van még a vasárnapi NAGYSZÜNET-találkozó is! Gyere el! A belépő: 4 nap=200.-Sk, 3 nap=160.-Sk, 2 nap=120.-Sk, 1 nap=70.-Sk Ha ezt a bulizót kivágod és elhozod magaddal, akkor 10 százalékos engedménnyel vehetsz részt a bulin. A Nagyszünetet szerkesztem. Leveledet szívesen veszem (ha nem túl drága), de nehogy azt hidd, hogy visszaküldöm (minek?). A Nagyszünet címe megegyezik az ÚJ SZÓ-éval (pont ők veszekednének), de a borítékra írd rá, hogy Nagyszünet! KAPRINAY ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom