Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-12 / 161. szám, péntek

6 I ÚJ SZÓ KULTURA 1996. július 12. ZSAMBEKI SZOMBATOK Már elkezdődtek, de nem múltak el Zsámbék románkori templomromjáról és Immár a minden évben több hétig tartó nyári Játékairól Ismert falu Budapest közelében, nem messze a híres M l-es autópályától. Idén Június végétől Ismét sorjáznak a ZsámbékI Szombatok előadásai, koncertjel, kiállításai... Tavaly Bulgakov A Mester és Margarita című regényadaptációját rendezte meg a zsámbéki romokon Beatrice Bleont román rendezőnő. Ez a nagy sikerű produkció június 12-én, 13-án és 14-én ismét látható lesz Zsámbékon, ami sokakat ösztönözhet arra, hogy felkerekedjenek megnézni egy színpadi csodát. Az előadás egy magyar-román, vagy ha úgy tetszik, román-magyar színházi együttműködés eredménye. Két egymástól merőben különböző színészi iskola és egy szintetizálásra képes,fiatal rendező találkozása idén is igazi meglepetésekkel szolgálhat minden színházat kedvelő nézőnek. Ráadásul július 26-án, 27-én és 28-án Antik tragédia címmel a román rendezőnő rendhagyó színházi vállalkozást készít elő. Más-más nyelven - románul illetve magyarul - beszélő görögök és trójaiak háborúznak majd egymással, s fogalmaznak meg kérdéseket mindannyiunk felé mai, feloldhatatlannak látszó nemzetiségi konfliktusainkról. Képesek lesznek-e feloldani, de legalább oldani konfliktusainkat a színházművészetben egymásra találó gondolatokkal a más nyelvet beszélő színészek? A válasz megkeresése a nyár legszebb nézői feladata lehet Zsámbékon. Viszont Zsámbékon nemcsak a hivatásos művészetre figyelnek oda. A nyári színház alapítója, Bicskei Gábor haláláig hűséges segítője volt a határon túli magyar amatőr színjátszóknak. Mátyás Irén igazgató jóvoltából az ő emlékére rendezik meg idén is a tíznapos rendezői tanfolyamot, amelyen a szakmai tudásukat fejleszteni akaró amatőr rendezők vehetnek részt. Az augusztus 2-ától 12-éig tartó tanfolyam része a magyarországi és a határokon túli magyar amatőr színjátszók V. fesztiválja is. Ezen - a kiadott műsorfüzet alapján - feltehetőleg négy szlovákiai magyar együttes mutatkozik be: a füleki Zsákszínház és az Apropó, a kassai X Iparista Színkör és a lévai Garamvölgyi Színpad. De vendégszerepelnek szerbiai, romániai, szlovéniai, ukrajnai magyar csoportok is, a meghirdetett műsor szerint húsz produkcióval. Augusztus 2-ától 4-éig tehát ismét lesz egy szakmai találkozó és fórum, amelyen a helyzetfelmérésen túl a szakmai tudás gyarapítására is módjuk nyílik az amatőr színjátszóknak. (dusza) EGYRE NEPSZERUBB A PRÜCSÖK citerazenekar A prücsök szó, azt hiszem, ma már magyarázatra szorul palócföldön is, ahol nem is olyan régen még így nevezték a tücsköt. Hogy miért éppen így hívják az egyházasbásti gyermek-citerazenekart? Azt maga a mester, dr. Blaskó László sem tudja megmondani. Valahogy rájuk ragasztotta. - A felnőtt citerazenekarunkban két generáció játszik együtt - tájékoztatott Blaskó László körzeti orvos, kultúrmunkás -, a Prücsök tagjai már harmadik generációnak számítanak. Egy műsorban hallottam ezeketa gyerekeket énekelni: a szülőknek mutattak be valamilyen programot. A hangjuk akkor azonnal megfogott. Gyönyörűen énekeltek, gondoltam, ilyen hanganyagot nem szabad veszni hagyni. Szóltam nekik, hetente egyszer találkozunk. Tanítom őket citerázni, no meg együtt énekelgetünk. Fiatalok még, valamennyien alapiskolások, de ahhoz képest sok fellépés áll már mögöttük. Felvételt készített velük a Duna Televízió, számtalanszor szerepeltek hazai és magyarországi színpadokon, pedig alig két éve gyakorolnak, gyakorolunk együtt. Gömörben és Nógrádban sokan ismerik a Prücsök citerazenekart, ám azt kevesen tudják róluk, hogy egyszerre csöppentek bele a mély vízbe. Csupán háromszor-négyszer találkoztak dr. Blaskó Lászlónál, amikor a mester megneszelte, hogy Egerben nagyszabású palóc találkozót szerveznek. Sokan óva intették őt, ne vigye el a gyerekeket, ám mint egy korábbi beszélgetésünk alkalmával a kultúrmunkás megjegyezte, nem hisz a csodákban, de a gyerekekben bízott. Van valamilyen varázsa annak, ahogyan énekelnek és citeráznak. Az utóbbinál, mint mondta, vannak gondok, időnként „elütések", de a hangjuk, az tisztán cseng. Az egri fellépés előtt szorongtak egy kicsit (főleg a mester félt), hiszen a gyerekek korábban nagyobb rendezvényen még nem szerepeltek, de a kis csapat azt nyújtotta a színpadon is, amit a próbákon dr. Blaskó László már megszokott tőlük. Vidáman, szívből énekeltek. A műsor végén, amikor röviden kiértékelték a szereplőket, a Magyar Rádió népzenei főosztályának a vezetője példaként emelte ki a medvesaljai gyerekeket, akiken látszott, hogy örömmel énekelnek, és nem azért, mert fellépésük van. j Azóta egyre több fellépési lehetőséget kaptak, kapnak, és élnek is vele. Az Egyházbásti Községi Hivatal az idén 20 ezer koronával támogatta őket. FARKAS OTTÓ A párbeszéd és pólusai Dr. Peter Hubrich, a pozsonyi Goethe Intézet igazgatója tömör egyszerűséggel indokolja, vajon rövid másfél évtizeddel a világháború után miért volt ajánlatos a külföldön megnyíló német „intézetek" hálózatát Goethe nevével fémjelezni: - Ha baj van, az írók, művészek mögé bújik az ország, a nagy szellemeket tartja pajzsként maga elé... Nem tudjuk, képesek vagyunk-e felmérni, hogy idehaza pillanatnyilag mekkora a baj. Ám az intézet falai között feltolakszik egy idézet a tudatalattiból - „... egy olyan állapotban élünk, amely látszatra talán le is nyom, a porba is sújt, mégis alkalmat ad arra, sőt egyenesen kötelességünkké teszi, hogy felemelkedjünk." Jóllehet Goethe önéletírásában vallási, filozófiai rendszerek kapcsán veti papírra a gondolatot, mégis lebonthatóak, mindennapjainkra alkalmazhatóak. A szó tett, a szó cselekedet. - Legfontosabb számunkra a dialógus - sűríti megint szinte axiómává mondandóját az igazgató, majd kifejti, hogy az intézet, bár a kormány megbízásából működik, annak nem eszköze, az igazgatója egyúttal nem kultúrattasé. - Nagyobb a hitelünk, ha nem vagyunk diplomaták kerekíti ki enyhén szólva is csattanósra a fejtegetést dr. Peter Hubrich. Öt esztendeje tevékenykedik az intézet, érdeklődését - és természetszerűleg a mi érdeklődésünket is az irodalomra, képzőművészetre, urbanisztikára, környezetvédelemre irányítja. Szóba kerül a fordításirodalom, egy lírai antológia, az a kérdéscsoport, ahol valóban a szó az alapanyag. - Számunkra meglepő volt, hogy Pozsonyban viszonylag sokan tudnak németül - jelenti ki váratlanul az igazgató, mintegy igazolva, hogy a diplomácia virágnyelve sem teljesen idegen a számára (bár hangsúlyozottan nem diplomata...). Mindettől függetlenül a Goethe Intézet hatékony metodikai segítséget nyújt a német szakos tanároknak, új tankönyvek és oktatási segédeszközök kidolgozásában vesz részt. Látogatottak az intézet nyelvtanfolyamai, a csúcsot az anyanyelvi szintű tudás jelenti - itt már „bedolgozik" a müncheni nyelvintézet is -, a sikeres vizsgáért „kis diploma" jár. Az intézetben - bár a napi sajtó nem „menedzseli" túl - élénk, sokoldalú tevékenység folyik. Hatszáznyolcszáz érdeklődő tart igényt az intézet programfüzetére, és még több érdeklődő neve sorakozik a címjegyzékben. Párbeszédet folytatni nem mindig könnyű. A Goethe Intézet azonban kitart elképzelései mellett. így aztán nem kész programokba akar „beszállni", azok számára esetleg anyagi hátteret biztosítani. Az intézet a program elkészítésében is érdekelt, képviseltetni szeretné magát az indítóvonalnál... A pozsonyi Goethe Intézet legutóbb Lyonéi Feininger, a német származású amerikai festő és grafikus munkáiból rendezett - külföldi szponzorok támogatásával - kiállítást a Mirbachpalotában. Nos, ez a „párbeszéd" nem indult a legszerencsésebben... a megnyitó egybeesett a pozsonyi McDonalds-étterem startjával. Döntse el a Kedves Olvasó, kinek a szégyene, hogy a hamburger és a hasábburgonya ezúttal lekörözte Feininger életművét. POLÁK IMRE Gímesi Nyári Szabadegyetem 1996. augusztus 3-11. Helyszín: Gímes, megközelíthető Nyitra és Aranyosmarót felől autóbusszal, Kozárovce felől vonattal. Augusztus 3-án délután: étkezés, elszállásolás, séta a környéken. Este: megnyitó, utána táncház vagy disco (szervezés alatt) Augusztus 4-én és 5-én: délelőtt aikido vagyis reggeli testmozgás (Szabó József, akit már ismertek a szobi táborból) 10.00 Készség- és személyiségfejlesztő játékos gyakorlatok (önismeret, egymás iránti figyelmesség, önzés-önzetlenség, együttműködési, tárgyalási készség fejlesztése stb.). A tréninget dr. Komlósi Ákos, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem adjunktusa vezeti. Ebéd 15.00 A tréning folytatása 19.00 Fejezetek Karácsony Sándor pedagógiájából - előadó dr. Komlósi Ákos Este: tábortűz Augusztus 6-10. a reggeli aikido után fakultatív foglalkozások: ötvösművészet (Tamás Pál, Farkaslaka), képzőművészeti kör, gyöngyfűzés, népdaltanulás (Csoóri Sándorné), virágkötés, a környék bebarangolása, gyalogtúrák a Gímesi várhoz, fürdés a gímesi tóban. 6-án este: Nevizánszky Gábor (Nyitra): A szkítáktól a honfoglalókig - régészeti leletek a Kárpát-medencében Augusztus 7-én: kirándulás a malonyai arborétumba és a fakóvezekényi csata emlékére állított emlékmű megkoszorúzása este: Nagy János (szobrász): A magyar művészet évezredei Augusztus 8-án: Kirándulás Nyitrára, ismerkedés a város történelmi nevezetességeivel. Libegővel a Piramisra, onnét a Zoborra, falvak betájolása térkép szerint. Este: Kozár Lajos (Camberrai Egyetem): A magyar és a japán nyelv közös eredete Augusztus 9-én: aikido és délelőtti foglalkozások Este: Bakay Kornél: Szkitiától a Kárpát-medencéig - Fordulat a magyar őstörténet kutatásában Augusztus 10-én: 16.00 Mise, amelyet Pintér Ambrus celebrál (Pannonhalma) 19.30 Fórum. Meghívott vendégeink: a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Hivatalának képviselője, a Magyar Fórum főszerkesztője és a Kisgazdapárt képviselői 21.00 Búcsú a tábortól - táncház vagy nosztalgiabuli. A tábor önköltséges, elhelyezés sátrakban vagy faházakban. Ha nincs sok pénzed, részesítsd előnyben a sátrat. Az egészségesebb is. Napi egyszeri meleg ételt biztosítunk elérhető áron. Jelentkezés a MIÉSZ irodában! 934 01 Léva, P. 0. Box 139., tel.: 0813/312-011 KÖNYVÚJDONSÁG Pénzes István: „... s lettem a kicsinyek papja" Lukács Pál neve a mai olvasónak már nem sokat mond. Pedig 37 kötetből álló életműve igazán szorgos alkotóra utal. Igazi, irodalomtörténetijelentősége ma már csak az ifjúsági irodalom kibontakoztatásában vállalt úttörő szerepének van. A Lilium Aurum most megjelent kötetéből kiderül, hogy a Mátyusföldről induló s a maga korában igen népszerű nevelő és költő a gyermekirodalom első következetes művelője volt. Az általa megkezdett úton halad tovább Benedek Elek, Pósa Lajos, Sebők Zsigmond, s munkásságuk nyomán válik századunk elejére a magyar gyermekirodalom nagykorúvá. Az 1803-ban Kamocsán született költő a gyermekek fejlődését segítő tanmeséi, versikéi, jelenetei három-négy kiadást is megértek. Mivel nevelőként mindig gyermekközeiben élt, műveinek jelentős része tudatosan hiánypótló. Azt a hiányt igyekezett megszüntetni, amely hétköznapi munkáját leginkább nehezítette. írásaiból természetesen kiérződik a reformkor hangulata, a szabadságharc iránti elkötelezettség, a szülőföld iránti szeretet. A szerző bőven idéz Lukács Pál ma már többnyire hozzáférhetetlen verseiből. „... vándorszínészként és magánnevelőként megismerte az ország zegét-zugát; az 1850-es évek második felétől azonban ismét közelebb került szülőföldjéhez (Komárom és Érsekújvár környékén vállalt nevelői állást), öreg korára pedig végleg megtért Kamocsára, a szülői házba. A halál is ott érte hetvenéves korában, 1873 augusztusában... A kamocsai temetőben, még néhány éve is, elburjánzott csipkebokrok árnyékában húzódott meg vöröskőtáblás sírköve" - írja bevezetőjében Pénzes István, aki könyvével - Kamocsa község történetének felvázolása mellett - a nevezetes pedagóguselőd emlékének is adózott. LENDVAY TIBOR Új Koncz-lemez Csendben, sajtótájékoztató és lemezpremier nélkül került a boltokba Koncz Zsuzsa legújabb CD-je, a Miénk Itt a tér. Ez a lemez voltaképpen melléktermék. Koncz Zsuzsa egy " új nagy album készítése közben döbbent rá arra, hogy a hatvanas-hetvenes években még hány olyan sikerszám volt, amelyet mások énekeltek, holott ő is énekelhette volna. így született az ötlet: mi lenne, ha... Talán nem jó - mondja Koncz -, ha az egész múltunkat kivágjuk az ablakon. Ha a divatnak hódolva átírjuk a múltat és történelmünket. Inkább azon kellene gondolkodnunk, hogy a hatvanas évek második felében Magyarországon bármifajta hagyomány és előzmény nélkül honosodott meg az a könnyűzenei irányzat, amelyet mi is képviseltünk. Függetlenül attól, hogy akkoribán ki és hogyan vélekedett a zenéről, a rock és a pop melyik irányzata állt hozzá közelebb, mégis azt éreztük valamennyien: összetartozunk és hasonlóan gondolkodunk a világról. Azóta nagyot fordult a világ, a zenészek egyik része vállalkozó lett, sikeres üzletember, némelyikük milliomos, másik része nincs a szakmában sem. Vajon ma ugyanolyan hitelesen hangzanak-e az egykori szövegek? Koncz szerint: „Igen. Mert nem változtak az alapvető értékeim és célkitűzéseim. Változatlanul olyan világban szeretnék élni, amelyben nem árad az agresszió és nem munkálnak nagy szociális feszültségek. Nehezen tudom elfogadni, hogy ennyire különböző sorsokat ír elő nekünk az élet. Az ember azt gondolná, hogy voltaképpen a dalok szövege is, zenei világa is nemzedéki szemléletet tükröz. A koncertek tanúsága szerint többről lehet szó, hiszen a tizen- és huszonévesek is éneklik az Illés-, Szörényi-, Bródy-, Presser-, Adamis-, Demjén-, Bornay-. Cseh Tamás-nótákat éppúgy, akár a negyvenesek és ötvenesek. Hakni és turné persze kevés van, egy kultúrház csak akkor tud fogadni manapság, ha az előadó vagy a zenekar hathatós szponzort talál, így olcsóbban lehet adni a jegyeket, és szolid haszonra tehet szert a szocialista kultúra napjainkban málladozó vidéki fellegvára." Nem könnyű szponzorokat találni - vélekedik a művésznő, aki különben nem panaszkodhat, mert az ő nevére még megnyílnak a bankszámlák. Más kérdés, hogy fel kell keresni a bankárt, az üzletembert, és személyesen kérincsélni, ami nem tartozik a kellemes elfoglaltságok közé. Koncz Zsuzsa hűséges a zenéhez. Kezdeti filmszereplései megrémítették, jóllehet mai szemmel nézve már nem is találja olyan szörnyűnek akkori szerepléseit. Nem fest (a családban egy képzőművész is elegendő), nem ír regényt (inkább csak olvas, sokat). Bár dalaival nemritkán politizált, nem vágyik politikusi pályára. Nem is hívták. Szerinte alkalmatlan lenne rá, hiszen a művész mindenkinek élményt akar szerezni, egy politikus pedig nem mondhatja el ezt magáról. Hogy milyen Koncz Zsuzsa és a 21. század kapcsolata? „A multimédiában és az Internetben még tökéletesen analfabéta vagyok, de lassan rászánom magam, hogy megtanuljam, mert ez a jövő. Egy nemzetközi tanácskozáson, amely a lemezkiadással foglalkozott, arról beszéltek, hogy öt-tíz év múlva a CD is megfog szűnni, és a zene is a hálózatról lesz elérhető. Perceken belül merőben más problémáink lesznek, mint a rendszerváltás során, úgy gondolom, az életmód és életminőség totális váltása előtt állunk." V. BÁLINT ÉVA