Új Szó, 1996. június (49. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-10 / 134. szám, hétfő

[B] ÚJ SZÓ VILÁGPIAC 1996. június 10. Toyota A Toyota, japán első számú autóipari vállalata megkapta a kínai kormány jóváhagyását autómotorod vegyesvállalati gyártására. Kétéves tárgyalások eredményeképp léphet a Toyota a kínai piacra. A japán gyártó a tiencsini autógyárban állít majd elő 1300 köbcentis, a Charada típusokba építendő motorokat. Matsushita A Matsushita elektronikai konglomerátum 56,milliárd jen (531 millió dollár) veszteséget volt kénytelen elkönyvélni az 1995/96-os pénzügyi évben, részben az amerikai MCA Inc. filmgyárban lévő többségi részesedésének eladása miatt. A Matsushita az 1994/95-ös üzleti évben 90,49 milliárd jen (845 millió dollár) nettó profitra tett szert. A vállalatcsoport arra számít, hogy a folyó pénzügyi évet már nyereséggel zárhatja. Csökkentette profitját a kegyetlen árverseny is, mindenekelőtt az audioberendezések esetében. Lufthansa Átfogó költségcsökkentő programotjelentett be a Lufthansa. A cél az; hogy a következő öt esztendőben egymilliárd márkát meghaladó költségcsökkentést érjenek el. Az értékesítési költségek csökkentését már meg is kezdte a Lufthansa: az újonnan bevezetett, az elektronikus helyfoglalást lehetővé tevő chipcard, és a közeljövőben bevezetendő InfoFIyway olyan költségkímélő lehetőségeket nyújt, amely alacsonyabb költséggel lényegesen egyszerűsíti a repülőút megszervezését az ügyfelek számára is. A Lufthansa konszern az 1995-ös üzleti évben 3 százalékkal növelte nyereségét. A szokásos üzleti tevékenység eredménye 756 millió német márka volt (1994-734 millió), és lényegesen kedvezőbben alakulhatott volna az árfolyamváltozások nélkül. A német márka felértékelődése azonban 1995-ben 458 millió márkával visszafogta a cég eredményét. Daewoo A Daewoo Heavy Industries 53 millió dollárért többséget szerzett a román mangaliai Május 2a nevű román állami hajógyárban. Az ezentúl Daewoo Mangalia Heavy Industries nevet viselő cégben 51 százalékos a dél-koreai részesedés. A Daewoo évente 6-8 hajó építését tervezi az általa megszerzett gyárban. A Daewoo terve szerint a következő négy évben összesen 900 millió dollárt fektet be Romániában, ebből 300 millió dollár irányul a gépkocsigyártó ágazatba. MTI Cseh óriásvállalatok sorrendje Megnevezés Forgalom (mid Kč) Állami tulajdon (%-ban) ČEZ 50,57 67,0 Skoda MB 43,94 30,0 Nová Huť 24,94 67,0 Škoda Plzeň 22,72 8,7 OKD 22,52 53,0 Vítkovice 20,35 67,0 Skoda Praha 20,15 54,0 Trineci Vasmű 18,93 0 Severočes. energ. 16,75 48,0 Kaučuk Group 15,66 63,5 Severomor. energ. 13,15 46,1 Jihomor. energ. 11,17 79,0 Tabák 9,03 0 Čokoládovny 8,86 0 Mostecká uhelná 8,59 46,0 Stŕedočes. energ. 8,05 46,0 Východočes. energ. 7,63 47,0 Severočeské doly 7,60 46,0 Pražská energ. 6,86 47,2 SEPAP 6,66 0 Az ország húsz, a forgalom alapján legnagyobb hazai iparvállalata közül minden harmadik a villamosenergia termeléséből vagy szállításából veszi ki a részét. Hat évvel a gazdasági átalakulás megkezdése után még mindig a kohók és bányák foglalják el Csehországban a legelőkelőbb pozíciókat. A húsz legnagyobb cégből 19-et bevontak a vagyonjegyes privatizációba. A legnagyobbak közül mindössze a Škoda autógyárban (a német Volkswagen), a Tabákban (az amerikai Philip Morris) és a Čokoládovny élelmiszeripari cégben (Nestlé-BSN) van meghatározó nagyságú külföldi részesedés. Az energetikai szektor nagyvállalatainak magánkézbe adása egyelőre még várat magára, többek közt azért is, mert a hazai tőke ódzkodik a külföldi beruházók térnyerésétől ebben a busás haszonnal kecsegtető ágazatban. MfD Csúcsszintű tőkeberuházások Tavaly 46 százalékkal megugrott a közvetlen külföldi tőkeberuházások összege a világban és ez annak jele, hogy gyorsul a termelés globalizálódása - közli az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezetének (UNCTAD) Genfben előzetesen nyilvánosságra hozott tanulmánya A vállalatok határokon átnyúló közvetlen külföldi befeketései 1995-ban soha nem látott összeget, 325 milliárd dollárt értek el. Ez 46 százalékos növekedés 1994-hez képest, amikor a befektetések 221 milliárd dollárt tettek ki. A közvetlen tőkebefektetések listáját mindkét irányban az Egyesült Államok vezette 1995-ben: mind az odaáramló tőke rekordot döntött - 75 milliárd dollárral - mind a kihelyezett tőke összege példátlan, 97 milliárd dolláros szintet ért el. Az UNCTAD szerint a tőkeáramlás soha nem látott mértéke arra utal, hogy talán gyorsul a termelés globalizálásának folyamata. A 325 milliárd dollárból 216 milliárdot a fejlett ipari országok vonzottak magukhoz. 97 milliárd dollárral rekordot döntött a fejlődő országokba irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetés is, melynek oroszlánrésze Kínára, Malajziára és Thaiföldre jutott. Ugyancsak rekord összegű, az előző évinél kétszerte több, összesen 12 milliárd dollár közvetlen külföldi tőkebefektetést vonzottak Kelet- és Közép-Európa átalakulófélben lévő országai az UNCTAD adatai szerint. A legtöbb külföldi tőkét Csehországban, Magyarországon és Oroszországban fektették be. A határokon átnyúló vállalatfelvásárlások és -fúziók új hulláma, főleg a gyógyszer- és vegyiparban, valamint a pénzügyi szektorban kötött „elefántházasságok" révén adott lökést a tőkeáramlásnak. MTI GAZDAGODO LENGYELEK Vajon mit vásárolnak? Hűtőszekrény és színes televízió már csaknem minden lengyel háztartásban van. A lengyelek most gondolkodnak azon, hogy mountain blke-ot (hegylkerékpárt) és CD-lejátszót, videokamerát, esetleg számítógépet Is beszerezzenek. A CBOS lengyel közvéleménykutató-intézet felmérése szerint minden második családnak van saját háza. Falun a lakosság 83 százaléka lakik saját házban, a kisvárosokban az arány 40 százalék. A megkérdezettek csaknem egynegyede lakik saját tulajdonú lakásban. Az emberek 8 százaléka akar a közeljövőben saját házat venni vagy építeni, 11 százaléka pedig lakást vásárolni. A családok 39 százaléka rendelkezik telefonnal, de ezek fele csak 1990 óta. Mobiltelefonja a lakosság 1 százalékának sincs, de 5 százalék akar a közeljövőben vásárolni. Csaknem minden háztartásban van hűtőszekrény és színes tv. A hűtőszekrényt a lengyelek a 70-es és a 80-as években vették meg, a színes tévét a családok egyharmada csak ebben az évtizedben. Az utóbbi idők leggyakoribb beszerzései: a képmagnó, az automata mosógép, hegyibicikli, hifitorony, számítógép és a CD-lejátszó, valamint a kábeltévé. A kívánságlistán még a videokamera, a mikrohullámú sütő és a szárítóval egybeépített automata mosógép szerepel. Ötven kötetnél nagyobb könyvgyűjteménye minden harmadik háztartásnak van, többnyire évtizedek óta. Ötvennél több CD-vel minden harmadik család rendelkezik. - Könyveket, meg szép kiadású drága sorozatokat inkább a fiatalok vásárolnak, és egyértelműen azért, hogy elolvassák őket - mondják az eladók a varsói Odeon könyvesboltban. De van egy csoport, főleg a negyvenen felüliek, akiken látszik, hogy van pénzük, de nincs idejük az olvasásra. A felmérés szerint van egy ötszázalékos gazdag réteg, amelynek már van vagy rövid időn belül lesz CB-rádiója, telefaxa, kempingutánfutója, vitorláshajója és most kezd műalkotásokat vásárolni. Az újgazdagok egyharmada magánvállalkozó, egyötöde értelmiségi és vezető beosztású. Tíz százalék fölött vannak a szakképzett munkások, ugyanennyien a szakképzetlenek, valamint a szellemi dolgozók. Csak a falu nem gazdagodik: a parasztoknak csupán 3 százaléka vásárolt legalább négy luxuscikket. A CBOS vizsgálatából kiderül, hogy az utóbbi öt évben a lengyelek fele nem vásárolt semmit arról a listáról, amelyre a kutatók 16, fényűzésinek tekintett cikket vettek fel. MH MAGYAR FOMENEDZSEREK FIZETÉSE Sok vagy kevés? Hatmillió-kétszázezret, azaz havi 516 ezer forintot kerestek tavaly a magyarországi főmenedzserek. A fővárosban jobbak a keresetek, mint vidéken és a külföldi tulaj Is többet ad, mint a hazai. Tanulságos adatok, több szempontból is. Először is meg kell mondani: bruttó fizetésekről van szó. A 6,2 millió nettóban úgy 3 milliót ér, ez kereken 250 ezer havonta. Ha úgy vesszük, majdnem másfél évi átlagnyugdíj. De ne vegyük úgy: a menedzsereket saját magukkal vessük össze. 250 ezer forint - tavalyi árfolyamon - még a 2 ezer dollárt sem érte el. Miközben a General Electric amerikai vezére 22,1 millió dollárt vitt haza, azaz, levonva az adót, olyan 1,3 milliót havonta; ez hatszázötvenszerese annak, mint amennyit magyar kartársa kapott. Mármost, ha az ember, mondjuk, egy nyugdíjba készülő menedzser, más szemüvegen át nézi a dolgokat. S úgy látja, hiába volt magyar viszonyokhoz képest példátlanul magas jövedelme. Öreg napjaiban bizony meg kell elégednie azzal a nyugdíjjal, amit alig 910 ezer forintos kereset után számolnak ki neki. Igaz, járulékot sem kell fizetnie efölött, de a jövedelemadót könyörtelenül bekasszírozza az állam. S cserébe nem ad semmit. Elgondolkodtató, hogy 10 ezer alatt van az országban azok száma, akik 30 ezer forintnál magasabb nyugdíjat vehetnek föl. Mi ez a 250 ezerhez képest? S mit lehet rajta venni? Ha mindenáron hasonlítgatni akarunk, a menedzseri átlagfizetést a miniszterelnöki jusshoz is mérhetjük. Rögtön kiderül: a politikai vezető évente csaknem 1 millióval kap - kevesebbet. Miközben, nyilvánvaló módon, felelőssége nem kisebb, hanem nagyobb. Prémiumot azonban nem kap, jutalma - ha van - népszerűségi indexének növekedése. Faramuci helyzet. Összevethetjük, persze, a menedzserek juttatásait azokkal a csupán megbecsült összegekkel is, amelyeket az árnyékgazdaság reprezentánsai vágnak zsebre. Amíg dívott az olajszőkítés, egy tankeres, aki naponta megcsinált két kanyart, hazavihetett havi másfél milliót is - és ő a piramis legalján állt. Tessék hozzágondolni, hogy a másfél millió tisztán állt a házhoz. Hasonlíthatjuk a menedzseri jövedelmeket a mai nyugdíjakhoz is. De az összevetés méltatlan mindkét félre nézve. Mások a körülmények, más idők járnak már errefelé. A munkát meg kell fizetni, ez lehet az egyetlen értelmes hozzáállás. A juttatások ideje lejárt. Nyaralás, vállalati étterem nem vonzó már a fiataloknak. Az alapkérdésre, tudniillik akkor most mennyit is keresnek a magyar csúcsmenedzserek, ki-ki vérmérséklete szerint válaszolhat. Mondhatja: túl sokat. De azt is: túl keveset. A tényekben - és a demokráciában - az a szép, hogy szabad a véleménynyilvánítás. T VESZEDELME

S REKLÁMVERSENY AZ ŰRBEN Elszegényedő NASA A hatalmas költségvetési hiány az USA-t sem kíméli. Nagy presztízsű intézmények is megszenvedik, köztük az amerikai repülési és űrkutatási hivatal, a NASA. tudományos kiadásokat is az USA-ban. így például 1998-ra az energetikai minisztérium egymilliárd dolláros tudományos alapjának 8 százalékos csökkentését tervezik. Ebből a pénzből finanszírozzák a legtöbb részecske-és atomfizikai kutatást. A szegényedő nagy tudományos központok ily módon gyanús üzletekre kényszerülnek. A világűrreklám precedensértékű, tragikomikus és tudományetikai, valamint jogi következményekkel járhat, konkrétan az, hogy az Endeavour űrrepülőgép Pepsi-reklámot is magával vitt. Tehát a világűr óriás hirdetőtáblává válik. Vajon hová vezet ez az út, hiszen a bolygónkat körülvevő tér máris rohamosan szennyeződik, és ez a veszély csak növekedni látszik, amennyiben a reklámverseny az égben is folytatódik. MH A híradások szerint 1997. október 1-jéig a NASA központjának 1400 munkatársából legalább 650-700 embert kell elküldeni. Mintegy 240 embert ugyan átirányítanak helyi központokba, a többiekre kényszernyugdijazás és elbocsátás vár. Magas képzettségű, különleges szaktudású, több esetben vezető beosztású embereket érint az intézkedés. A lefaragások mértéke lepte meg igazán az érintetteket és a kívülállókat. A leépítés maga nem lehetett váratlan, hiszen jó ideje köztudott, hogy a Fehér Házban régóta tervezték a NASA költségvetésének megkurtítását (a jövőre tervezett 13,8 milliárd dollár 2000-re 11,6 milliárdra zsugorodna, de ehhez még vegyük hozzá, hogy az USA-ban is évente 2-3 százalékos inflációval kell számolni). Lefaragnak más Csúcstermékek kereskedelme Bár jelenleg Szlovákia legnagyobb exportot lebonyolító vállalata a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű, ez korántsem jelenti azt, hogy e téreji a legprogresszívebb irányzatot képviseli. Szlovákia éppen akkor vált a „vas és az acél" országává, amikor a fejlett országok a fejlettségnek ezt a szakaszát teljesen elhagyták, és egy új növekedési pályára álltak, melynek mozgatórugója a csúcstechnológiai termékek (távközlés, mikroelektronika, biotechnológia, szoftveripar) gyártása és kereskedelme. Grafikonunk a legfejlettebb országok százalékos részarányát ábrázolja a csúcstechnológiai termékek világkereskedelmében 1994-ben. FORRÁS: EK0N0M GRAFIKON ©VOX NOVA Megdőlt a kőolaj kitermelési rekord A világ kőolajkitermelése 1995-ben 3260,9 millió tonnával rekordszintet ért el, a brit Petroleum Economist folyóirat adatai szerint kevéssel meghaladva az 1979-es 3224,9 millió tonnás kitermelési csúcsot. A növekedés az előző évihez képest 1,8 százalék volt. A világ kőolajtermelése az 1979-80-as második olajválság után 1985-re mélypontra (2761,7 millió tonnára) esett vissza. Az 1979 óta eltelt idő azt bizonyítja, hogy a világ gazdasági fejlődése nagymértékben függetlenedett az olajfelhasználástól, és az 1985 óta bekövetkezett átlagos 1,7 százalékos olajtermelés-növekedés mélyen alatta maradt a hetvenes években tapasztalt évi 4 százaléknak. Mindez az olajjal való takarékosságnak, illetve a hatékonyabb fűtő- és üzemanyag-felhasználásnak a következménye. Figyelemre méltó, hogy a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) részesedése, ha csak csekély mértékben is, de csökkent tavaly, és az 1985-ös mélypont (28,2 százalék) óta mért 1993-as csúcshoz (41,5 százalék) képest 41,2 százalékra esett vissza. A jelentéktelennek tűnő csökkenés jelzésértékű, mivel cáfolja az OPEC-országok azon meggyőződését, hogy az általános keresletnövekedést csakis az OPEC elégítheti ki. Az egyes régiókban Nyugat-Európa könyvelhette el a legnagyobb növekedést, az északi-tengeri kitermelés fokozódása révén (Norvégia 7 százalék, Nagy-Britannia 3 százalék). Ehhez hozzájárultak azok a technológiai újítások, amelyek a korábban már kimerültnek tekintett mezők kiaknázását lehetővé tették. Figyelemre méltó Magyarország 14 százalékos kőolajkitermelés-növekedése is, bár a felszínre hozott teljes mennyiség nem igazán jelentős (3,36 millió tonna). A világ legnagyobb kőolajkitermelői 1995-ben (millió tonnában) Szaúd-Arábia Egyesült Államok Oroszország Irán Mexikó Kína Norvégia Venezuela Nagy-Britannia Kanada Egyesült Arab Emírségek Kuvait Nigéria Indonézia FORRÁS: Mladá fronta Ones GRAFIKON ©VOX NOVA