Új Szó, 1996. június (49. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-18 / 141. szám, kedd

2 I ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1996. június 18. AZ ÉSZAK-ATLANTI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE SZERINT: A NATO-tagság Szlovákián múlik U] Szó-tudósítás Szlovákiának még mindig esélye van arra, hogy a közép-ke­let-európai országok első csoportjában válhasson a NATO tagjává, még ha ezt vitatják is. Rajta múlik, él-e ezzel a le­hetőséggel - mondta háromnapos szlovákiai látogatása zá­ró sajtóértekezletén Karlsten Voigt, az Észak-atlanti Közgyűlés elnöke. vényt és az irányítási stílus egyes aspektusait. Ezeken - mint mondta - csak Szlovákia, a szlo­vák vezetés tud változtatni. Hang­súlyozta: nem létezik semmiféle titkos megegyezés a nagyhatal­mak között a NATO bővítésének megakadályozásáról, miként Szlovákia NATO-tagságának meg­akadályozásáról sem. Ez csak a NATO és Szlovákia ügye, miként az atomfegyverek telepítésének kérdése is. Ezzel összefüggésben megjegyezte: az Észak-atlanti Szövetségnek nem áll szándéká­ban atomfegyvereket telepíteni térségünkbe. Felhívta a figyelmet arra, hogy a semlegesség, a saját ütőképes nemzeti haderő fenn­tartása jóval költségesebb a NA­TO-tagságnál, ám kevésbé haté­kony. Voigt egy kérdés kapcsán el­mondta: világosan Mečiar tudtá­ra adta, hogy a NATO-bővítéssel kapcsolatos döntésre a geostra­tégiai elgondolásoknak nem lesz befolyásuk. Szlovákia felvételi ké­relme azon fog múlni, hogy a NA­TO-tagországok parlamentjei mi­lyennek ítélik meg a szlovákiai de­mokráciát. Szlovákiának, mint Karlsten Voigt szerint még semmi sem dőlt el, hiszen csu­pán az év végén születik döntés a NATO-struktúra bővítésének ügyében, az pedig" hogy kik lesz­nek az új tagök, csak a jövő év elején válik ismertté. Ä NATO-or­szágokon belül azonban folya­matban van a csatlakozni kívánó országok elbírálása, aminek konkrét példája az Egyesült Álla­mok parlamentjének határozata, amely Csehországot, Magyaror­szágot és Lengyelországot említi, Szlovákiát azonban nem. Voigt szerint ez a határozat szimbolikus, és a végleges dön­tés Szlovákia demokratikus kultú­rájának érzékelése alapján szüle­tik majd meg. Elmondta: tárgyaló­partnerei, köztük a szlovák mi­niszterelnök azon a véleményen voltak, hogy ezen az értékelésen kell változtatni, ő viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy a valós helyzeten is változtatni kell. A szlovák miniszterelnökkel foly­tatott megbeszélésén konkrétan említette a parlamenti munka . egyes módszereit, néhány tör­mondta, esélye van arra, hogy az elsők között jusson be a NATO-ba, ami attól függ, hogy az elkövet­kező hónapokban megragadja-e ezt az esélyt. Voigt szerint nem le­het kizárni, hogy lesz második for­duló is, ám senki nem tudja, ez mikor kezdődik. Irena Belohorská az amerikai törvényhozás Szlovákiát negatí­van érintő határozatával össze­függésben elmondta: a döntés nagyon megsebezte, mivel az Egyesült Államokat a demokrácia fellegvárának tartotta. Mint azt Csáky Páltól megtud­tuk, az Észak-atlanti Közgyűlés el­nöke az ellenzéki klubok képvi­selőivel folytatott megbeszélésén is hangsúlyozta: Szlovákia NATO­felvételére még van esély, de a kormány politikájában komoly változásokra lenne szükség. Csáky felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy Szlovákia ki­sebbségekkel szembeni konfron­tatív politikája veszélybe sodor­hatja a környező országokkal való jószomszédi viszonyt, és hangot adott gyanújának, hogy a szlovák kormány ezáltal egyik szomszéd­ja integrációs esélyeit szeretné csökkenteni. Voigt közölte: a NA­TO minden csatlakozni kívánó or­szágot, így Magyarországot is ön­állóan fogja elbírálni. Ján Čamo­gurský kíváncsi volt, ha Szlovákia kiesne az első körből ez mennyi­ben befolyásolná Magyarország esélyeit. Voigt szerint Magyaror­szág esélye egyáltalán nem csök­kene amiatt, hogy nem lenne ha­táros a NATO-val. A mai technikai feltételek mellett - mint mondta - nem okozhat gondot az össze­köttetés megteremtése. Karlstein Voigt hivatalos tárgy­alásain konkrét megállapodások­ra is sor került. Irena Belohorská­val, az Észak-atlanti Közgyűlés szlovák parlamenti delegációjá­nak elnökével Karlsten Voigt megegyezett egy jelentés elkészí­tésében, amely valamennyi ké­nyes kérdésre kitérne. A jelentést legkésőbb szeptemberig kellene elküldeni a NATO-tagországok parlamentjeinek. Megegyeztek abban is, hogy legkésőbb a jövő év tavaszán Szlovákia újabb sze­mináriumnak ad otthont az Észak-atlanti Közgyűlés és a kö­zép-kelet-európai országok parla­menti képviselői számára. Ennek keretében egyebek között a fegy­veres erők demokratikus el­lenőrzésének kérdésével és a NA­TO-bővítés egyes aspektusaival foglalkoznának. Ivan Gašparovič házelnökkel Voigt abban is meg­állapodott, hogy a szlovák parla­mentben tájékoztatási központot hoznak létre, ahol a képviselők és munkatársaik a számítógépes rendszer segítségével betekintést kaphatnak a NATO nyilvános biz­tonsági és védelmi jellegű infor­mációs bankjába. (horváth) Čamogurský levelei Ján Čamogurský, a Keresz­ténydemokrata Mozgalom elnöke tegnap levelet küldött a nagyka­posi körzeti környezetvédelmi hi­vatalnak, amelyben javasolja, hogy ne engedélyezze a magya­rok 1100 éwel ezelőtti honfogla­lásának tiszteletére tervezett em­lékmű felállítását. Lucia Faltíno­vának, a KDM szóvivőjének tájé­koztatása szerint a KDM-elnök hasonló tartalmú levelet küldött a tőketerebesi járási ügyészségnek is, felszólítva benne, hogy nyújt­son be tiltakozást a nagykaposi városi képviselő-testület szóban forgó határozata ellen. TA SR Emlékmű Királyhelmecen is A millecentenárium alkalmá­ból a bodrogközi községek és városok közös ünnepségen em­lékeznek meg a honfoglalás 1100. évfordulójáról. Továbbá a Bodrogközi Falvak és Városok Társulása millecentenáriumi emlékművet állít Királyhelme­cen, melynek költségét a bod­rogközi községek hozzájárulásá­val kívánják biztosítani, (kat.) TA SR-hír A KORMÁNYKOALÍCIÓS TÁRGYALÁSOK 3. FORDULOJA Slota és Ľupták nem enged... tartotta meg rendszeres tanácsko­zását a Szlovák Nemzeti Párt politi­kai grémiuma. Slota tájékoztatása szerint a testület megbotránkozá­sának adott hangot a nagykaposi városi képviselő-testület arroganci­ája és merészsége miatt. Kifejtette továbbá, hogy a párt parlamenti képviselői a törvényhozás legköze­lebbi ülésén javaslatot tesznek, ve­gyék be a napirendbe annak a ha­tározatnak a megvitatását és meg­szüntetését, amely „az ázsiai no­mád törzsek betörését ünneplő" emlékmű felállítására vonatkozik. A képviselői klubjuk továbbá ér­vényt kíván szerezni az SZNP köz­ponti tanácsa határozatának, A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, a Szlovák Nemzeti Párt és a Szlovákiai Munkásszö­vetség képviselői tegnap Pozsony­ban folytatták kormánykoalíciós megbeszéléseiket, amelyek az előző, a Pozsonyban, illetve Tren­csénteplicen megtartott tárgyalá­sokhoz kötődtek. Vladimír Mečiar, Ján S lota és Ján Ľupták egyórás tárgyalását követően Ľupták szol­gálati gépkocsijába szállt be Ján Slota SZNP-elnök is, s anélkül tá­voztak az épületből, hogy az újság­írókat tájékoztatták volna. A koalíciós tárgyalást követően mely a titkosszolgálatokat el­lenőrző parlamenti bizottság, illet­ve a Nemzeti Vagyonalap szervei ellenzéki képviselőkkel történő kibővítését szorgalmazza. A tegnapi koalíciós megbe­széléseket Slota nem akarta kommentálni, kifejtette azon­ban, hogy semmilyen módon nem akar okot szolgáltatni a ko­alíció szétesésére. „Követelése­inkből azonban nem enged­tünk" - szögezte le. Hangsúlyoz­ta, hogy az SZNP és a Mun­kásszövetség kitart állítása mel­lett, miszerint a Szlovák Biztosí­tó Rt. alkalmazottait jogtalanul váltották le. Arra a kérdésre, mi lenne, ha a csúcsmenedzsment nem térne vissza a Szlovák Biz­tosítóba, kijelentette: „minden raakció ellenreakciót vált ki". Slovnaft: olaj lesz TA SR-hír Az elmúlt hét végén közel 50 ezer tonna kőolaj érkezett a Ba­rátság kőolajvezetéken a Slov­naft olajfinomítóba-jelentette ki Ľubomír Žitňan, a részvénytár­saság szóvivője. Megerősítette, nem kell aggódni e nyersanyag esetleges hiánya miatt, amint arról az elmúlt napokban tájé­koztatott néhány hírügynökség. Hangsúlyozta, a Slovnaft e hó­napra 467 000 tonna kőolaj szállítására kötött szerződést, és a hét végén érkezett mennyi­séggel együtt e szerződés 50 százalékos teljesítéséről beszél­hetünk. A társaság első negyed­évi, illetve áprilisi veszteséges­ségével kapcsolatban kijelentet­te, ennek oka a Slovnaft techno­lógiai berendezéseinek terve­zettjavítása, nem utolsósorban pedig a nyersanyag drágulása. Hangsúlyozta, a félévi eredmé­nyeknek már teljesen más ér­tékűeknek kellene lenniük. Jelcin elégedetlen az eredménnyel (Folytatás az 1. oldalról) meg a többségében az új életre voksoló választók szavazatai. Az első forduló után a válasz­tás egyértelmű - jelentette ki az elnök: vagy a múlt, a forradalmak és megrázkódtatások, vagy pe­dig a jövő és a stabilitás, a boldo­gulás között lehet választani. Jel­cin egységre hívott fel Oroszor­szág nevében. Iljusin elmondta, hogy az elnök tegnap reggel tárgyalt tanácsa­dóival a további taktikáról. Javas­latok hangzottak el személycse­rékre vonatkozóan. Gyors dönté­sek viszont nem várhatók - tette hozzá. Közölte, hogy Jelcin rövi­desen tanácskozást kezd volt el­lenfeleivel, amelynek során azok feltételeket támaszthatnak. A kommunisták egyik ve­zetője, Vlagyimir Szemago sze­rint a második forduló előtt Zju­ganov Jelcin elnök csapatával is konzultálni akar. Nem zárta ki, hogy a kommunisták szövetség­re lépnek Vlagyimir Zsirinovszkij­jal, egyúttal pedig tárgyalnak Alekszandr Lebeggyel is. A szava­zatok 89 százalékának össze­számlálása után valamelyest csökkent a különbség Borisz Jel­cin elnök és Gennagyij Zjuganov között: Jelcin 34,8 százalékkal az első, míg Gennagyij Zjuganov a szavazatok 32,3 százalékát sze­rezte meg. Alekszandr Lebegy tá­bornok áll a harmadik helyen 14,4 százalékkal. Grigorij Jav­linszkij 7,4 , Vlagyimir Zsirinovsz­kij pedig 5,9 százalékot kapott. A többi jelölt egy százalék alatt ma­radt. A második fordulóra június 30. és július 7. között kerülhet sor. Ezt Alekszandr Vesnyakov, a köz­ponti választási bizottság titkára jelentette be. A választójogi tör­vény értelmében az első forduló hivatalos eredményének kihirde­tése után 15 nappal kell megtar­tani az ismételt szavazást. Ves­nyakov elmondta azt is, hogy a hét végéig közzé akarják tenni a hivatalos végeredményt, és ez­után tűzik ki a második forduló időpontját. MILLECENTENÁRIUM Tudóstalálkozó Budapesten Több mint 300 magyar tudós részvételével tegnap reggel Buda­pesten megkezdődött a Magya­rok Millecentenáriumi Tudóstalál­kozója. A Magyarok IV. Világkong­resszusához kapcsolódó kétna­pos rendezvény megnyitásakor Göncz Árpád köztársasági elnök beszédében annak a véleményé­nek adott hangot, hogy Magyaror­szág ma sem sikertelen, az or­szág a rendszerváltás óta eltelt időben 80-100 esztendőnyi utat tett meg. Rámutatott ugyanak­kor, hogy a felzárkózáshoz ennél lényegesen hosszabb időre van szükség, és türelemre intett, hangsúlyozva: a jövőt nem lehet előre látni, de ma kell alakítani. Magyar Bálint művelődési minisz­ter arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország ismét kulturális váltás előtt áll. Most megint az a tét - ami a kereszténység felvéte­le és az ipari forradalom időszaká­ban volt -, hogy a perifériára kerü­lünk-e, vagy felzárkózunk a fejlett világhoz. E harmadik nagy moder­nizáció, éppúgy, mint az előző kettő, az új nyelv, az új kommuni­kációs készségek és stratégiák el­sajátításé n fog m ú I n i. MTí Magyar-magyar ellentétek Újvidéki munkatársunktól A Vajdasági Magyarok Demok­ratikus Közössége tegnap közle­ményt adott ki Tanácsának júni­us 15-i üléséről, amelyen megvi­tatták a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségi közösségek autonómiatörekvéseinek és Ma­gyarország EU-tagságának összefüggéseit. A Tanács meg­állapította, hogy a rendszervál­tás után a Kárpát-medencében élő magyarságon belül olyan ér­tékellentét jelentkezett, amely politikai szakadással fenyeget a kisebbségek és az anyaország között. A kérdés az, összeegyez­tethető-e Magyarország küzdel­me, hogy bejusson az Európai Unióba, a magyar kisebbségek autonómiatörekvéseivel. A VMDK Tanácsa szerint az alapszerződések nem alkalma­saké magyar-magyar ellentétek feloldására. Kompromisszum­ként a Kárpát-medencében élő magyarság határmódosítás nél­küli, demokratikus követelések­re épülő politikai integrációja kí­nálkozik. Ennek lényege az, hogy a mindenkori magyar kormány, az alapszerződésektől függetle­nül, a gyakorlatban is vállalja a kisebbségek autonómiatörekvé­seit, s azt is, hogy ezeket együt­tes követelésként jelenítse meg a nemzetközi porondon. Amennyiben a magyar kormány vállalná a közös küzdelmet, ez­zel saját helyzetét is megkönnyí­tené, csökkenne ugyanis a nyo­más, hogy az alapszerződések­be vegye fel a kisebbségi kérdés rendezését. GYARMATI JÓZSEF Schenk külügyminiszter... (Folytatás az 1. oldalról) gette a külügyminiszter, aki szerint „elég emlékeztetni csak a négy, e szá­zadi katonai agresszióra". Schenk le­szögezte, a kormány a kétoldalú kap­csolatok rendezésénél az elfogadott „ szerződést veszi alapul, amely a ki­sebbségi kérdések területén „tartal­mában ugyan szimmetrikus, ám aszi­mmetrikusnak kell lennie a gyakorlati megvalósítás terén". Beszélt a ma­gyarországi szlovákokat veszélyeztető asszimilációról, valamint azokról az in­tézkedésekről, amelyeket a magyar félnek kell megtennie e veszély elhárí­tása és a „revitalizáció" érdekében, hi­szen, hangsúlyozta, nem az anyaor­szágnak, hanem elsősorban annak az államnak kell gondoskodnia a kisebb­ségekről, amelyben a kisebbségek él­nek. Schenk elmondta, leginkább azt fájlal­ja', hogy Michal Kováč útja előtt nem ke­rült sor konzultációkra, „amelyek révén ki lehetett volna küszöbölni a negatívu­mokat, a hibákat". Ilyen hibának köny­, velte el a külügyminisztérium azt is, hogy a köztársasági elnök a magyar törvény­hozók előtt kijelentette: a békés együtt­élés időszakai hosszabbak voltak azok­nál, amikor a két nemzet között problé­mák voltak. „Nem is arról van szó, hogy e kijelentéseket még olyan politikai erők képviselői is tapssal jutalmazták, mint amilyeneket Torgyán úr képvisel" ­mondta Schenk, akinek meggyőződése, hogy a történelmet nem a politikusok­nak, hanem a történészeknek kellene ér­tékelniük. Szerinte a köztársasági elnök ezzel a kijelentéssel a történelmi kapcso­latok ún. pozitív szaldós értékelését fo­gadta el, amelyet a magyar fél javaslata szerint az alapszerződés preambulumá­ban kellett volna rögzíteni, s amelyet a szlovák fél határozottan elutasított. A miniszter bírálta Michal Kováčot azért is, hogy vitába bocsátkozott Horn Gyula magyar kormányfővel a szlovák államnyelvről szóló törvényről, amely „belügynek számít". Végül Schenk azt a következtetést vonta le, hogy „Szlováki­ában egy külpolitika van, tehát a pozso­nyi várban nem kellene próbálkozáso­kat tenni külpolitika kialakítására, nota bene, nem túl professzionális módon." (urbán) KOMAROM Pénteken tiltakozó nagygyűlés új Szó-hír Tegnap a Komáromi Városi Egyetemen a Csemadok helyi alapszervezetének és az Értelmiségi Körnek a vezetőivel együtt tanácskozott a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének komáromi területi választmánya. Arra az elhatározásra jutottak, hogy pénteken délután fél ötkor a Duna Menti Múzeum főépü­lete előtti Jókai-szobornál tiltakozó nagygyűlést tartanak. Az er­re szóló meghívón a következő szöveg olvasható: Anyanyelvünk védelmében, mert tiltják; Iskoláink védelmében, mert lopják; Múzeumunk védelmében, mert bitorolják. Egyébként a Duna Menti Múzeum magyar nyelvű feliratainak eltávolítása ellen élesen tiltakozott a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom komáromi helyi szervezete is. Amint azt teg­nap lapunknak Nagy Géza, a helyi szervezet elnöke elmondta, még május 14-én levélben fordultak a szlovák kulturális minisz­tériumhoz, hogy a múzeum számára engedélyezzék a magyar nyelvű feliratok alkalmazását. Levelükre május 20-án megérke­zett a válasz, amelyben Ivan Móro, a minisztérium illetékes osz­tályának igazgatója arról tájékoztatja őket, hogy a tárca tovább­ra is ragaszkodik a szlovák és az angol nyelvű feliratokhoz. (kamoncza) INFOTEL Dunaszerdahelyen ÚJ Szó-hír A Szlovák Távközlés Rt. tegnap ünnepélyes kere­tek között avatta fel Duna­szerdahelyen az első ügy­félszolgálati irodáját. Peter Valent vezérigazgató ebből az alkalomból ki­emelte, hogy az INFOTEL­nek nevezett irodákban az ügyfél egy helyen a cég összes szolgáltatását igénybe veheti, illetve elin­tézheti az ügyeit. Ehhez jó terep Dunaszerdahely, ahol a digitalizáció mérté­ke elérte azt a szintet, hogy megfelelő szolgálta­tásokat nyújthassanak az ügyfeleknek. Az iroda a régi telefon­központ felújított épületé­ben kapott helyet, és ez­zel kapcsolatban Simon Ferenc, a dunaszerdahe­lyi területi igazgatóság igazgatóhelyettese ki­emelte a tervező duna­szerdahelyi Modulus Kft. és az építést végző OSP Danubius Rt. munkáját. A dunaszerdahelyi INFOTEL-t úgy alakították ki, hogy szolgáltatásait a tolóko­csira szorulók is gond nél­kül igénybe vehessék. Az új irodákban kapott helyet a nyilvános telefon-, telex­és faxállomás is, amely hétvégén is működik. Tegnap egyébként Vra­novban is átadtak egy IN­FOTEL-irodát. Az év végéig ezt még további húsz kö­veti - elsőként Rozsnyón, azután Pozsonyban, Besz­tercebányán és Kassán. A Szlovák Távközlés Rt. 2000-ig összesen 108 ügyfélszolgálati irodát lé­tesít. (tuba)

Next

/
Oldalképek
Tartalom