Új Szó, 1996. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-03 / 102. szám, péntek

[B ÚJ szó KÜLFÖLD 1996. május 2. JELCIN CSECSENFOLDRE KESZUL Jandarbijev kész tárgyalni Borisz Jelcin orosz elnök megerősítette, hogy Csecsenföldre készül utazni. Az Interfaxnak adott Interjúban Jelcin azt mond­ta, hogy még a Június 16-ra kiírt orosz elnökválasztás előtt szeretne oda látogatni, ha választási kampánya ezt megenge­di. Az esetleges csecsenföldi látogatással Moszkva Ismét al­kalmat kapna a választás előtt annak bemutatására, hogy a köztársaságban folyamatban van a helyzet normalizálódása MTI-hírek Dzsohar Dudajev csecsen el­nök utóda kész bármikor tárgya­lásokat kezdeni Moszkvával bizo­nyos - egyelőre ^em részletezett - feltételek teljesülése esetén. Zelimhan Jandarbijev az ITAR-TASZSZ orosz" hírügynök­ségnek nyilatkozva hangsúlyozta: a tárgyalások feltétele bármely szinten, hogy a moszkvai vezetés valóban békét akarjon és ne vá­lasztási propagandafogásnak te­kintse a megbeszéléseket. Jandarbijev, aki korábban az orosz csapatok kivonását tá­masztotta a tárgyalások feltételé­ül, ezúttal nem beszélt erről. Hangsúlyozta viszont, hogy csak olyan moszkvai képviselővel haj­landó tárgyalni, akinek nincs köze a Dzsohar Dudajev elleni merény­lethez, tisztelettel viseltetik a cse­csen fél iránt és tartózkodik a bűnöző, terrorista, útonálló és más hasonló minősítésektől. A Moszkva-barát csecsen kor­mány által haláláról terjesztett hí­reszteléseket durva propaganda­fogásnak nevezte. Cáfolta egyút­tal, hogy Samil Saszajev, a hír­hedt csecsen terrorista vette vol­na át a csapatok irányítását. Moszkva a politikai eszközök mellett változatlanul katonaiakat is alkalmazni kíván a csecsenföldi háború befejezése érdekében. Ezt Viktor Csernomirgyin közölte tegnap Moszkvában háromnapos skandináviai látogatása előtt el­hangzott nyilatkozatában. Cser­nomirgyin szerint a körülmények és a személyek változnak, de vál­tozatlan a moszkvai eltökéltség a csecsen válság rendezésére. - Az orosz vezetés mindenkivel hajlan­dó tárgyalni, aki befolyásolni tudja a helyzetet - mondta a kormányfő újságíróknak. NETANJAHU PERESZ AMERIKAI UTJAROL Nem a külföldiek döntenek MTI-hír lasztásokat. Netanjahu óvako­dott attól, hogy közvetlenül bírál­ja Clintont, amiért ilyen meleg fo­gadtatásban részesítették Wa­shingtonban az izraeli kormányfőt. A Washingtonból Párizs érinté­sével hazatérő miniszterelnök visszautasította az ellenzéki vá­dakat. Peresz leszögezte: az el­lenzék nem tudja felmérni a Washingtonban aláírt terrorelle­nes egyezmény jelentőségét. Mint fogalmazott, az ameri­kai-izraeli kapcsolatok új csúcs­pontra jutottak. Kijelentette to­vábbá, hogy a közel-keleti béke­folyamat legfőbb védelmezője. Benjamin Netanjahu, az izraeli ellenzék vezére szerdán azt ve­tette Simon Peresz kormányfő szemére, hogy a hóvégi választá­sok előt hasznot akar húzni ame­rikai látogatásából, Bili Cinton amerikai elnökhöz fűződő szoros kapcsolataiból. A Likud tömb ve­zetője a parlamentben azt az üzenetet intézte a miniszterel­nökhöz, hogy a külföldiek - így sem az amerikai kormány, sem a marokkói kormány, sem pedig Jasszer Arafat palesztin vezető ­nem dönthetik el az az izraeli vá­INDIAI VALASZTASOK Második szakasz Helyi idő szerint tegnap reggel 7 órakor megkezdődött az indiai par­lamenti választások második szakasza. Az ország 590 millió választó­polgára május 30-ig hat, nem egymást követő napon választja meg az 543 parlamenti hely gazdáit. A következő választási szakasz május 7­én lesz, s az első érdemi eredmények május 11-re várhatók. A parlamenti többség megtartására törekvő Naraszimha Rao mi­niszterelnök helyzetét nehezíti, hogy a közelmúltban kormányának hét minisztere kényszerült lemondani megvesztegetési botrányok miatt, s közvetlenül a választások előtt további két kulcsembere - Kerala és Uttar Prades állam kormányzója - jutott ugyanerre a sorsra. MTI •JELCIN TALALKOZOTT LEBEGGYEL Alku vagy eszmecsere? Borisz Jelcin orosz elnök tegnap találkozott Alekszandr Le­begy nacionalista elnökjelölttel. A megbeszélés után Lebegy tábornok cáfolta azokat a feltételezéseket, hogy Jelcin vala­miféle posztot ajánlott volna neki, ha visszalép a Jelöltségtől. Szergej Medvegyev elnöki szó­vivő tájékoztatása szerint Jelcin és Lebegy az elnökválasztás előtti helyzetről cserélték ki néze­teiket. Hangsúlyozták, hogy a vá­lasztási kampány során be kell tartani a demokratikus és alkot­mányos normákat, a szavazást pedig az előírt időben kell meg­rendezni. Szó volt a csecsenföldi válságról is. Lebegy választási stábjának közleménye szerint az ilyen talál­kozók a stabilitás megőrzését hi­vatottakszolgálni. - A választások eredményét, bármilyen legyen is az, egyetlen politikai erőnek sem ajánlatos kétségbe vonni, mivel ez polgárháborúhoz vezetne - fi­gyelmeztetett Lebegy. Ugyancsak óvott a szavazás elhalasztásától, nemkülönben a választók háta mögötti különalkuktól. Cáfolta vi­szont azokat a feltételezéseket, hogy Jelcin posztot ajánlott volna neki a visszalépés fejében. MTI CSERNOMIRGYIN STOCKHOLMBAN A kis országok biztonságáról Göran Persson svéd miniszterelnök a balti ál­lamok biztonsági érdekeinek figyelembe vételé­re szólította fel tegnap Stockholmban Viktor Csernomirgyin orosz kormányfőt. Az orosz miniszterelnökkel - aki tegnap kezd­te meg háromnapos skandináviai látogatását ­folytatott tárgyalásai után Persson újságíróknak kijelentette: „A kis országok is jogot formálnak arra, hogy figyelembe vegyék biztonsági igényei­ket". Csernomirgyin egynapos stockholmi tartóz­kodása végén tartott sajtótájékoztatóján aggo­dalmának adott hangot a két ország közötti ke­reskedelmi forgalom lanyha fejlődése miatt. Az orosz kormányfő „bátrabb" oroszországi beruhá­zásokra szólította fel a svéd vállalatokat. Persson és Csernomirgyin a hét végén részt vesz a balti országok kormányfőinek csúcstalál­kozóján, amelyeta svédországi Gotland-szigeten fekvő Visbyben tartanak. MTI Ali Agca levele Casaroli bíborosho z MTI-hír Ali Agca újólag cáfolta, hogy összeesküvés lett vol­na a pápa ellen 1981. május 13-án elkövetett me­rénylete. A török merénylő Agostino Casaroli bíboros­hoz, a Vatikán akkori miniszterelnökéhez intézett le­velében ismét azt hangoztatta, hogy magányosan cselekedő „szegény ördög" volt, aki szándékairól mit sem tudó baráti körét használta fel tervei megvalósí­tásához.Az Agca-levél előzménye, hogy Casaroli bíbo­ros a RAI tévétársaságnak adott interjújában tagadta a magányos merénylő elméletét. Agca olaszul írt üzenetében emlékeztet arra: a bíró­ság előtt már ismertette bizonyítékait, melyek szerint segítői nem tudtak terveiről, s II. János Pál pápa elleni akciója „önpusztító életének utolsó reménytelen csele­kedete volt". „Az összeesküvés hazugságával mind­annyian a mélységbe zuhanunk, ehelyett azonban a tel­jes igazság útjára kell lépnünk" - írta Casarolinak a tö­rök merénylő, a rejtélyes „Fatima harmadik igazságát" idézve, akárcsak bírósági pere során annyiszor. BERLINI ZAVARGASOK A „nagy csata" elmaradt Berlinben tegnap hajnalig tar­tó csatát vívott a rendőrség szélsőbaloldali randalírozó fiata­lokkal, akik közül majdnem két­százat letartóztattak. Mintegy tízezer résztvevővel még javában zajlott a záró nagygyűlés, miközben néhány száz álarcot viselő szélsőséges kövekkel és üvegekkel dobálta a rendőröket. Noha majdnem félszáz rendőr sebesült meg, a hatóságok szerint a zavargások a vártnál kisebbek voltak. Az utóbbi hetekben ugyanis több il­legálisan megszállt házból kiker­gették a szélsőbaloldali autonó­mokat, a hatóságok ezért „nagy csatára" számítottak. MTI Iráni üzenet Az Egyesült Államok az utóbbi hónapok során fokozott nyo­mást gyakorolt az iráni rendszer­re, emiatt Rafszandzsani iráni el­nök figyelmeztette: bármiféle Irán-ellenes „összeesküvés" ele­ve kudarcra van ítélve. Az ál­lamfő a libanoni-iráni viszony példájával illusztrálta, hogy or­szága nincs elszigetelve, például fontos szerepet játszott az Izrael és a Hezbollah szervezet közötti tűzszünet létrejöttében. j VILÁGHÍRADO Jigal Amir fellebbezett Az előző izraeli kormányfő meggyilkolásával vádolt Jigal Amir felleb­bezett tegnap életfogytiglani börtönbüntetése ellen, azt állítva, hogy csak vaktöltény volt Jichak Rabinra irányított fegyverében, s valaki más adta le azon a tragikus tel-avivi békegyűlésen a miniszterelnök életét kioltó lövéseket. Védői szerint azt is újra meg kell vizsgálni, hogy beszámítható állapotban volt-e Amir, amikor elsütötte fegyverét. Eritreai „ügyoldás" Francia közvetítéssel sikerült megoldani azt a viszályt, ami immár hónapok óta szembeállítja egymással Eritreát és Jement: mint szerda este Párizsban bejelentették, a két ország elfogadta a döntőbírásko­dás módszerét, azaz a konfliktus békés megoldásának elvét. Eritrea és Jemen között tavaly decemberben kezdődött a viszály, méghozzá a stratégiai fontosságú Hanish-szigetek hovatartozása miatt: Franciaor­szág maga is érdekelt a térségben, a közeli Dzsibutiban ugyanis hatal­mas katonai támaszpontot tart fenn. Kubai ellenzéki „flotta" a felségvizek határán Kubai emigránsok egy kis flottája közelítette meg szerdán a sziget­ország felségvizeinek határát. A hajókról virágokat és az emberi jogok védelmét sürgető felhívásokat tartalmazó röplapokat szórtak a tenger­be. A sajátos akcióval - amelyet a Miami székhelyű Demokratikus Mozgalom szervezett - a kubai ellenzékiek a havannai május elsejei felvonulások ellen kívántak tiltakozni. Zsidó ügynökség - orosz tiltás Moszkvában nem engedélyzik a Zsidó Ügynökség működését. Az iz­raeli szervezet már korábban jelezte, hogy az orosz hatóságok elha­lasztották a működési engedély megadását. A szervezet 1989-től 600 ezer zsidó kivándorlását segítette az egykori Szovjetunióból, s most ag­gódnak, hogy Moszkva végleg leállítja a zsidók kivándorlását Izraelbe. Német kiképzőközpont amerikai támaszponton Német kiképzőközpont kezdte meg működését az Új-Mexikó állam­beli Holloman légitámaszponton. A megállapodás értelmében három­száz német pilóta kap majd itt kiképzést a következő három évben. Most először fordul elő, hogy az Egyesült Államok hozzájárulását adta ahhoz, hogy egy külföldi ország katonai gépei saját felségjelzésüket vi­selve, önálló parancsnoki rendszerben használják területét és légterét. Torgyán bepereli Melescanut Torgyán József - személyiségi jogai védelmében - bepereli a román külügyminisztert. A bukaresti tárgyaláson a Kisgazdapárt elnöke személyesen is részt kíván venni, hogy így emelje ki az ügy fontossá­gát. Torgyán tegnapi sajtótájékoztatóján nem kívánta részletezni, hogy miért indítja meg a pert, pusztán annyit árult el: a feljelentés hátteré­ben az az MTI beszámoló áll, amely április 27-én jelent meg az Új Ma­gyarországban. A pártelnök a cikk miatt a Magyar Távirati Irodát és a cikket közlő napilapot is bepereli. (Az MTI tudósítása az Erdélyi Napló című nagyváradi hetilapban megjelent, Teodor Melescanuval készített interjút ismertette. Ebben a cikkben a román külügyminiszter Torgyán Józsefet a Magyarországon tapasztalható szélsőséges nézetek kap­csán említette meg, és annak a feltételezésének adott hangot, hogy a Független Kisgazdapárt elnöke román származású.) Pavel Gracsov Örményországban Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter örmény kollégája, Vazgen Szárkiszján meghívására küldöttség élén Jerevánba érkezett. Gracsov napirendjén szerepel tárgyalások folytatása Levon Ter-Petroszján ör­mény elnökkel, Grant Bagratján miniszterelnökkel és más magas ran­gú politikai vezetőkkel. Robbanások Nicosia török negyedében Három kis hatóerejű pokolgép robbant tegnap hajnalban Nicosiá­nak, Ciprus fővárosának törökök lakta részén egy pártirodánál, illetve egy éjszakai mulatónál. Erről a rendőrség számolt be. A hatóságok azt is közölték, hogy a robbanások senkit sem sebesítettek meg. Vietnami KP - személyi harcok, cáfolat A hanoi külügyi szóvivő tegnap tagadta azokat a híreszteléseket, melyek szerint a kommunista párt csúcsain éles személyi harcok dúl­nak, s egy veterán politikai bizottsági tagot megfosztottak tisztségétől. A szóvivő nyilatkozatában rosszindulatú koholmánynak minősítette a párizsi székhelyű Alliance Vietnam Liberté jelentését. MTI MAGYARORSZAG Optimizmus tízéves távra Tegnap tette közzé a Magyar Nemzet a Szonda Ipsos legújabb fel­mérését a lakosság életszínvonal-várakozásairól. Rövid lélegzetűnek bizonyult a korábbi optimizmus: márciusban az emberek már újra a „megszokott" tízéves távlatba helyezték azt az időpontot, amikorra a lakosság túlnyomó része számára érezhetővé válik az életszínvonal emelkedése. Az életszint alakulására vonatkozó véleményeket erőtel­jesen befolyásolja a kérdezettek pártokhoz való vonzódása, orientáci­ója. A kormánypárti szavazók továbbra is lényegesen optimistábbak azoknál, akik az ellenzékre adnák voksukat, a két tábor véleménye kö­zötti távolság pedig tavaly október óta nem volt ilyen nagy. Mikorra remél javulást? 2,5 MILLIÓ EMBER MENEKÜLT EL BOSZNIÁBÓL Félnek és bizalmatlanok MTI-hír Bár a Szerbiába érkezett me­nekültek összeírása, s pontos számuk megállapítása indokolt, belgrádi vélemények szerint a menekültek joggal tartanak at­tól, hogy a megszerzett adatok­kal visszaélnek a szerbiai ható­ságok. A Beta belgrádi hírügynökség tegnapi jelentése szerint Dra­gon Hiber belgrádi jogászpro­fesszor szerint a menekültek at­tól tartanak, hogy a korábbi gya­korlatnak megfelelően, a most összegyűjtött adatokat is fel­használják majd a mozgósítá­sok, valamint az esetleges tö­meges kitoloncolási akciók ide­jén. Egy másik szakértő, Novak Pribicsevics szerint a május vé­géig tartó összeírást szervező szerbiai menekültügyi biztosság illetékeseinek a nyilvánosság előtt meg kellene erősíteniük, hogy az adatokat csak a mene­kültek jogainak szavatolására, hazatérésük elősegítésére, vagy jugoszláviai letelepedésük meg­könnyítésére gyűjtik össze. Egyébként az ENSZ Menekült­ügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint a délszláv háború folyamán több mint 2,5 millió ember menekült el bosznia-her­cegovinai lakóhelyéről. A legtöb­ben a térségben maradtak: Boszniában, a Jugoszláv Szövet­ségi Köztársaságban és Horvát­országban. A DPA által idézett adatok szerint több mint 200 ezer ember keresett menedéket Nyugat-Európában. (Lásd a táb­lázatot!) Fő befogadó országok Származási hely Bosznia-Hercegovina Volt Jugoszlávia összesen Németország 320 000 440 000 Svédország 75 000 100 600 Ausztria kb. 80 000 kb. 80 000 Olaszország 12 464 58 728 Hollandia 27 296 53 053 Svájc kb. 25 000 44140 Dánia 19 500 22 500 Nagy-Britannia nincs adat 16 000 Franciaország nincs adat 5 000 Belgium 5000 10 000 ALGERIA Huszonöt halott Huszonöt ember halt meg Al­gériában a Iszlám Fegyveres Cso­porton (GIA) belül kirobbant összetűzések következtében. A véres események színhelye az Al­gírtól, a fővárostól délre fekvő Larbaa város volt. Dzsamal al-Zi­tuni GlA-főnök és Kartali nevű kö­vetője között amiatt tört ki vi­szály, hogy utóbbi többször is megtagadta olyan merényletek végrehajtását, amelyek elköveté­sével felettese megbízta. Zituni a parancsmegtagadót és embereit halálra ítélte, mire Karteli két támadást is intézett a kivégzésé­vel megbízott két csoport ellen. Tizenkét férfi annak következ­tében halt meg, hogy Kartali egy városszéli elhagyott házban lévő rejtekhelyüket felrobbantotta. A hatóságoknak öt hottestet sike­rült azonosítaniuk. Mint megál­lapították, a halottak közül töb­ben különböző terrorcselekmé­nyek miatt körözött személyek voltak. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom