Új Szó, 1996. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-15 / 112. szám, szerda

1996. május 15. KÖZÉPISKOLÁSOK OLDALA ÚJ SZ

Ó U AMIKOR FÖLMEGYEK A SZÍNPADRA. ÉRZEM, AZ EMBEREK AZÉRT JÖTTEK EL, HOGY ŐSZINTE LEGYEK Jimmy, a laza srác Manapság - az ismeretségi körömben - nem sokan hallgatnak Zámbó Jimmyt, sőt elhúzzák a szájukat, hogy Izé, meg ecet Azt mondják, hogy nem kell a zenéje, vagy miért nem énekel operában, meg ilyen és ehhez heh sonló dolgok zuhataga árad rám, amikor azt mondom, hogy Zámbó Jimmy vei csináltam interjút Azt hiszem, ez a csoport elég erős beidegződött előítélettel viseltetik Jlmmyvei szemben. Viszont van egy másik (elég nagy) csoport, amely tombol, csápol, és bármit megtenne, hogy találkozhasson a királlyal, hiszen az elmúlt években az Ő lemezeit adták el a legtöbb példányban Magyarországon, sőt a magyarországi anyagok közül nálunk is. Tudok olyan emberekről, akik nézőként Jimmyt elkísérték az összes szlovákiai koncertjére, mert nem bírtak betelni vele. Arról már nem is szólok, hogy minden szlovákiai koncertet meg kellett duplázni a nagy érdeklődésre való tekintettel. Ilyenek a rajongók. Beültem a koncertre, az utolsó sorba. Az előttem ülők, állók élvezték. Igen, élvezték és boldogok voltak. Akaratlanul is arra gondoltam, hogy bárcsak én is tudnák ennyi embernek örömöt, szeretetet adni. Azt hiszem, abban a pillanatban helyette is boldognak éreztem magam. A koncertnek vége. Kicsit váratnak, át kell öltöznie. Aztán leülünk egy öltözőbe és lazán dumcsizunk, majd rátérek a tárgyra, hogy a Nagyszünetbe a középiskolásoknak írok. Közben a csajok kint várnak, elég sokan vannak, és még vagy egy órát ott álltak. Azt hiszem, autogrammot szerettek volna, de lehet, hogy csak találkozni, Vele. Én eldöntöttem, hogy bemutatom Ót, Neked. Éppen azért, mert ennyire radikálisan két csoportra osztódsz. Úgy gondolom, meg kell adnod az esélyt magadnak is és neki is, hogy eloivasd, hogy ő milyen és mit gondol... - Információim szerint egy évet kell vámunk az új anyagodra. Miért ilyen sokat? - Arról volt szó, hogy május végén, június elején megcsinálom, de olyan irdatlan sok meghívásom van, hogy egyszerűen nincs időm, ugyanis a meghívásokat elfogadtam, nem tudtam őket lemondani. Azért remélem, hogy augusztus vége felé készen lesz. Egyetlen egyszer követtem el ilyen hibát, egy évet kellett várni egy anyagra, akkor nagyon-nagyon sok „noszogató" levél jött: ne csináljam ezt, hogy egy évet kihagyok. - Sok levelet kapsz? - Heti ezer-ezerötszázat, nem sok időm van olvasgatni. Olykor szúrópróbaként kiveszek egyet és elolvasom. Van egy csoportom, akik elolvassák a leveleket. Ha olyan különleges, vagy ha segítségről van szó, tehát ha valami nagyon fontos dolog, akkor reagálok. A többi levélírónak természetszerűen csak a dedikált szórólapomat küldjük vissza. - Milyen érzés az, ha az emberek tolonganak azért, hogy Téged hallgathassanak, közelebb lehessenek hozzád? - Csodálatos. Én ezért csinálom. Kazettán vagy CD-n találkozni a közönséggel az egy dolog. Nagyon-nagyon boldog vagyok, négy vagy öt éve Magyaroszágon az én lemezemet adják el, mégis csodálatos lehetőség az a közvetlenség, hogy elmegyek hozzájuk és találkozom velük. Bármilyen fáradt is vagyok, ha jön a közönség, minden bajomról megfeledkezem, csak a teljesítményre koncentrálok... - A szlovákiai koncertjeidet a térdeden kereszt- és oldalszalag szakadással énekelted végig... - Elmentem a fiammal síelni, egy nevetséges kis buckán ugrattam, és ahogyan visszazuhantam, kifordult az egész térdem és széttört. Utálok egyhelyben ülni, borzasztó ülve énekelni, és nem tudom azt csinálni a színpadon, amit szoktam. Imádok táncolni a színpadon, mozogni, bemenni a közönség közé, és most ezt baromi módon nem lehetett. - Azt tudtam, hogy jó hangod van, de azt nem képzeltem, hogy Zámbó Jimmy történeteket mesél a közönségnek. - Ez azzal jár, hogy amikor fölmegyek a színpadra, érzem, az emberek azért jöttek el, hogy őszinte legyek. Ez egy család, melynek a közepén ülök és beszélgetünk, és ez nem demagóg duma. A belső dolgaimról nagyon szívesen beszélek a közönségnek. És ez nem úgy működik, hogy jaj, holnap mit mondjak, ez spontán, nem szerkesztett. - Egy kimerítő koncert, meg többszöri visszatapsolás után ha kimész az emberek közé, még tudsz mosolyogni? -Tudok mosolyogni, de azért megvárom, míg elmennek, vagy rögtön beülök a kocsiba. Volt egy időszak, amikor dedikáltam és kevés volt a testőr, nem éri meg... - A sok koncert, meg a stúdiófelvételek eléggé elragadnak a családodtól, ők hogyan viselik ezt? - Általában híres vagyok arról, hogy aranyosan is, meg kegyetlenül is őszinte tudok lenni, nincsenek gátlásaim, nincsenek félelmeim. Most már egyre nehezebben viseli a nejem, a gyerekeimről nem is beszélve. 16 éves a legnagyobb fiam, Krisztián, Szebasztián 10 éves, és a kicsike, Adrián még csak 6 hónapos. Úgy érzem - hála Istennek -, hogy nagyon szeretnek, hiányzom nekik, bár megszokták a koncertezést, nem követelőznek. Nagyon jó, hogy most tetted föl ezt a kérdést, ezen gondolkozom már hónapok óta, hogy valamilyen szinten le kell állnom, vagy megszűrni a meghívásokat, többet kell otthon lennem. Sokkal kevesebb fellépést leszek kénytelen vállalni. - Az idősebbik fiad 16 éves, középiskolás, gimnáziumba jár. Hogyan éli meg, hogy ő a Zámbó Jimmy fia? - Nagyon sokszor baromi hátrány ez. Sokkal szerényebbnek kell lennie, mert ha bármi olyat tesz - amit különben bármelyik srác -, abban a pillanataban odanyomják neki, hogy te figyelj, minek ugrálsz, azért mert az apád Zámbó Jimmy? Sajnos, egyre több az olyan ember - nagyon-nagyon nagy tisztelet a kivételnek -, aki irigy, miközben semmit nem tesz azért, hogy jobban éljen, viszont azt bombázza, aki éjjel-nappal dolgozik. - Kicsit még vájkálok a magánéletedben: ideális házasságban élsz? - A jó Istennek hála - és látod kopogok, mert nagyon babonás vagyok - tizenhat éve úgy élek, mint bármelyik normális férj, aki nagyon-nagyon szereti a feleségét és a családját. Nálunk is vannak értelemszerű veszekedések. Nem mondom, hogy makulátlan srác vagyok, szeretem a szép nőket, de nem olyan áron, hogy bármiféle fájdalmat okozzak a feleségemnek. De az ösztön bennünk van, a férfi az örök vadász - ezt nem Lenin mondta, ezt én. - A dalaidból szeretet árad. A feleséged, aki különben büntetőjogász, már 14 éve nem praktizál, ő tartja össze a családot, ő biztosítja a hátteret. Azt mondtad, hogy nélküle nem is tudnád ezt csinálni. De ezen túl egy csomó keserű és negatív dolgon kellett és kell átmenned... - Ezt csak szívből lehet csinálni. Öt éves korom óta már a hangszereket keresgéltem, hogy miből tudok valami hangot kicsikarni, aztán hét éves koromban már a Magyar Rádió gyermekkórusában énekeltem. Csak úgy lehet csinálni, ha nagyon „be vagy ütve", zenével. Hiszek abban, hogy ilyennek teremtett a Jóisten. Ezt megtanulni nem lehet, az őszinteséget, hogy lelked legyen, és az embereket ugyan lehet manipulálni, de becsapni nem lehet. Én úgy írom a dalaimat is, hogy igazak. Gyakran írják, hogy Jimmy, mi azért szeretjük a dalaidat, mert igazak. Én azt vallom, hogy mindenfajta hazugság kiderül valamikor. Ezért nem érdemes. A színpadon azt kell adni, amilyen vagy. Ha betanulsz valami pózt, abba úgyis belebuksz. Ha meg úgy mész föl, hogy itt vagyok és ilyen vagyok, akkor vagy elfogadnak, vagy nem. De nem csalódnak. -Tea magánéletben is ilyen jópofa vagy? - Bohém vagyok, szeretek dilizni, szeretek szórakozni, mulatni, úgy érzem, hogy laza srác vagyok. - Azt mondtad, hogy nem gyakran jársz ki az utcára, néha elmégy szórakozni a nejeddel, vacsorázni, de olyankor is van veled egy testőr. Milyen a viszonyod az állandó testőröddel? - Szerintem mindent tud, ami az igényem. Magyarországon nagyon sokan ismerik, elismert testőr, Bármilyen nevetséges is, fogorvos. Most végezte el az egyetemet. Borzasztóan intelligens srác, és ez alapvető dolog. - Az, hogy nem mész ki az utcára, elég veszélyes, hiszen egy burok alatt vagy és úgy láthatod, hogy rózsaszín a világ miközben nem olyan. - Attól, hogy nem érintkezem az emberekel, rálátásom azért van a világra. Én nem Michael Jackson vagyok, de amennyire lehet, az emberekkel való kapcsolatomat a koncerteken megszerzem. Ott vagyok velük, tudom a problémáikat, a tiéteket is. Valószínűleg nem születtem igazi sztárnak. Valaki egyszerűen imádja, hogy ha kimegy az utcára és nyolcvanezren ugranak rá. Én nem szeretem. Én, ha megyek az utcán, valószínűleg azért, mert valami dolgom van. Próbáltam én, már csak a gyerekek miatt is. Elmentünk az állatkertbe, abban a pillanatban, hogy beértünk, jött a tömeg. Azt hitték, hogy azért mentem ki az állatkertbe, hogy dedikáljak. Na de ezt így nem lehet csinálni. Én azért mentem ki, hogy elvigyem a gyerekeimet és megmutassam nekik az állatokat, éppúgy, mint bármelyik más apa. Tudom, azért jönnek, mert szeretnek, de a gyerekeimmel is szeretnék foglalkozni. - Magyarországon - információim szerint - Te támogatod az Utcai Harcosok elnevezésű egyesületet. Hogyan fér össze a bunyóval és a szeretettel, amiről énekelsz? - Azért támogatom őket, mert ezeket az éjszakában nagyon erős srácokat rá lehet arra venni, hogy sportszerűek legyenek a ringben, akkor nem arra készülnek, hogy lemenjenek a diszkóba és agyonverjenek ott mindenkit. Tehát ezek a fiúk arra készülnek, hogy vajon milyen ellenfelet kapnak. Igaz, elég kemények a meccsek, de ezek az emberek úgyis ezt csinálnák, csak az utcán, diszkóban. Úgyhogy nincs ellentét a két dolog között. Ez pont olyan, mint amit valamelyik iskolában csináltak: éjszaka kinyitották a tornatermet, hogy a csellengő gyerekek bemehessenek ping-pongozni. És bementek ping-pongozni, és csak ping-pongoztak. Akik különben ha nincs ez a lehetőség - szívják a zacskót. Különben az erőszak ellen vagyok. - Vannak barátaid? - Hála Istennek most már vannak. Több barátom van, mint azelőtt. Azelőtt sok haverom volt. Barát nincs mindig az életben, haver meg nagyon sok van. Én a barátokat szeretem. A szakmában is, Patakitól kezdve Charlien keresztül Délhúsáig, nagyon jó barátaim vannak. - Mit üzensz az embereknek? - Próbálják meg nem csak hallgatni a zenémet, hanem meghallgatni és odafigyelni, hogy mit szeretnék elmondani. Az, aki még nem tette meg, hogy Zámbó Jimmyt hallgasson, az adjon egy lehetőséget nekem és hallgasson meg. Mielőtt elítélek valakit, meg kell adni a lehetőséget és meghallgatom, hogy mit akar, és ha ezt megtettem, akkor lehet ítélkezni. KAPRINAY ZOLTÁN A SÜKET CSALÁD ÉLETE Süketék tovább alszanak és álmukban továbbra is (félre) beszél(get)nek. Omika: Apu te karattyolod a napot. Ibor: Addig nézz, míg el ne mulass! Eréz: Munkával ígérd a napot! Omika: Addig takaródzak, míg a kotló rotyog? Eodórka: Nyugtával dicsérd a papát! GABBERT (ugye, folyt.köv.?!) DIÁK MURPHY DIAK MURPHY TANÁCS A HÁZI FELADAT EGYSZERŰSÍTÉSÉRE Ha bele sem tudsz kezdeni a példába, csináltasd meg mással! Bővítése: Lehetőleg olyannal, aki nálad jobban ért hozzá. Folyománya: - Ez egyszer biztosan ő is tévedni fog. GÁLIK PÉTER A ZOLTÁN RÖVIDEN AZT ÜZENI Rengeteg szabadidőd lett hirtelen a semmiből - tudom -, unatkozol. Legyél jópofa és írd meg a Süket család további életét. Te is élsz valahol és gyakran mondod, hogy a Te családod Besenyő vagy éppen az Adams family, de lehet, hogy a Te családod a Süket és akkor pár történetecskét - ilyen formában - bátran írhatsz a többi Nagyszünet olvasójának, tehát Neked. Elképzelhető az is, hogy nem vagy a szavak embere, akkor rajzolj - tudod - ötletes, vicces rajzot, meg minden, tovább folytatódik a Nagy szünet-levonó verseny. Lehet, hogy éppen a Te rajzod fog szerepelni a Nagyszünet-levonón. Azt már a múlt héten írtam, hogy megint buli van és jó nagy! A buli neve: BULI VAN! Világos. A Nagyszünettől Te is nyerhetsz jegyeket. Ötöt a komárnói (május 23.) és ötöt a dunaszerdahelyi (május 24.) koncertre. A nyertesek neveit a jövő heti számban olvashatod majd, akik természetesen még ezen a héten megkapják a jegyeket. Különben ezúttal nem kell attól tartanod (mint sajnos a Power Dance 1-en), hogy nem jutsz be a koncertre - pedig van jegyed - csak azért, mert több jegyet adtak el a sportcsarnok kapacitásánál. A BULI VAN koncertjein csak korlátozott számban lehet részt venni (max. 2500 személy). Ha esetleg hétfőn, vagy kedden érettségiznél (jövő héten), akkor sok sikert kívánok, ha szerdán, akkor reggel találkozunk. Először a Nagyszünet olvasd el, aztán menj érettségizni - megéri! Te meg (ha nem is vagy negyedikes), légy boldog, hogy nemsokára te is érettségizel, és annak is, hogy pár hét múlva itt az év vége és újra Tiéd lesz ez a nagy Világ. Két hónapig. A jövő héten találkozunk és dumcsizunk kicsit hosszaban. Jó? Akkor oké! BULIZO Szóval megint buli van, egy hétvégi buli, és biztosíthatlak, jó lesz! Ez már a második CARPE DIEM hétvége. Az első is bomba jó volt, most - május lévén - a szerelem lesz a téma. Jelentkezz még ma a buliba és akkor biztosan beférsz Te is! A buli neve: Második CARPE DIEM hétvége Mikor: 1996. május 17. - 19. Hol: Pati fürdő Téma: A SZERELEM Jelentkezni lehet, illetve további információk: 0819/3760 A Nagyszünetet szerkesztem. Leveledet szívesen veszem (ha nem túl drága), de nehogy azt hidd, hogy visszaküldöm (minek?). A Nagyszünet címe megegyezik az ÚJ SZÓ-éval (pont ők veszekednének), de a borítékra írd rá, hogy Nagyszünet! KAPRINAY ZOLTÁN