Új Szó, 1996. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-14 / 111. szám, kedd

6 I ŰJ SZÓ RÉGIÓ 1996. május 14. ROZSNYO Szálloda épül a városközpontban Mintha összebeszéltek volna a rozsnyói nagyvállalatok, Jól menő cégek és társaságok, mert nagy részük egy utcában ütött tanyát Ott székel többek között a hamarosan ötödik születésnapját ünneplő Apex kft. Is, amelynek tulajdonosai ­Bozó György és Simon Zoltán - korábban a mezőgazdaságban szereztek gyakorlati tapasztalatokat. Nem véletlen tehát, hogy a társaság Indulásakor tevékenységük főleg mezőgazda­sági termékek felvásárlására és kivitelére korlátozódott. - Magyar partnerünk igényel­te, hogy szállítsunk vágóhídi mel­lékterméket, magyarán kutyaele­delt - kezdte Bozó György agrár­mérnök. - Eleinte mosolyogtunk a kérésen, aztán felmértük a ha­zai lehetőségeket. Rájöttünk ar­ra, hogy az úgynevezett kafiléria a feldolgozó költségére szállítja el a mellékterméket: amiért tulaj­donképpen mi még fizetni is tu­dunk. Megállapodtunk a baromfi­feldolgozókkal, kérésünkre be­csomagolják a „hulladékot". Ta­valy több mint 1300 tonna csirke­fejet és csirkelábat exportáltunk Magyarországra. Csaknem min­den hazai és csehországi feldol­gozóval felvettük a kapcsolatot, mégis úgy néz ki, hogy nem tud­juk kielégíteni a magyarországi igényeket. "Magyarországról különféle ter­mékeket hoznak be. Három éwel ezelőtt almát szállítottak Szlová­kiába, de az üzlet majdnem ku­darccal végződött. - Akkor pusztí­. tott Magyarországon az az emlé­kezetes nagy almabetegség - ve­tette közbe társa, Simon Zoltán. ­Továbbra is barterkereskedelmet folytatunk, most fagyasztott ka­csát és fagyasztott libát hozunk be.. Tavaly mintegy 600 tonna fa­gyasztott árut szállítottunk át Ma­gyarországról. Azt hiszem, hogy a nálunk hizlalt kacsa valamivel ol­csóbb, mint amit mi forgalmaz­tunk, ám minőségileg szemmel­átható a különbség. Az Apex tavalyelőtt kezdte meg élő állatok vásárlását és exportá­lását. A báránynak és a növendék szarvasmarhának Olaszországban találtak piacot, de Szíriának is el­adnak juhot. Legújabban a kecs­kegida iránt is érdeklődés mutat­kozik külföldön, idén húsvétkor is elment egy szállítmány. Tavaly hűtőház építéséhez láttak hozzá. Rozsnyón és környékén ilyen épít­mény eddig nem volt, a vállala­tok, vállalkozók Kassára vagy Késmárkra hordták az árut hűtőházakba. Márciusban rakták le az alapokat, október közepén üzembe helyezték a körülbelül 450 köbméteres hűtőházat, amelyben akár mínusz 22 fokra is lehűthetik a levegőt. (Annak idején erről lapunkban is írtunk ­a szerk. megj.) Jelenleg már 150 féle árut raktároznak benne, sőt, mint mondták, nagyobb hűtőház is elkelne. - Külföldi partnereink gyakran látogatnak el hozzánk, és mi egy­szerűen nem tudjuk őket a város­ban elhelyezni - folytatta Bozó György. - Az itteni szállodák an­nak ellenére sem felelnek meg, hogy a külföldi vendégek nem tá­masztanak nagy igényeket. Ez volt a fő oka annak, hogy szálló építését tervezzük. Tulajdonkép­pen rajtunk kívül itt, Rozsnyón még sok olyan üzem van, ahová külföldi partnerek járnak. Ha azt nézzük, hogy a közeli Betlért ta­valy 250 ezren keresték fel, azt hiszem, szükség van egy olyan szállodára, amely színvonala­sabb. Megvásároltunk egy romos épületet a városközpontban, azt alakítjuk át. Számításaink szerint 15-18 millió koronába kerül az átalakítás. A XIV-XV. századbeli épületet eredeti stílusában kíván­juk felújítani, s ez megdrágítja a munkálatokat, de így attraktí­vabb. A pincehelyiséget borozóvá alakítjuk át, persze nem kocsmai szintűvé - ez alatt azt értem, hogy az árakat is a színvonalhoz igazít­juk majd. A földszintre tervezzük az ebédlőt, és 17 szállodai szobá­val számolunk, ebből öt apart­man. Minden szobához természe­tesen fürdőszobát építünk. Tisztá­ban vagyunk azzal, hogy kezdet­ben ez a vállalkozásunk nem lesz nyereséges, de inkább maga­sabbra tesszük a mércét. Mi több évre előre tervezünk, reményeink szerint Szlovákiában is fejlődni fog a turizmus. (farkas) SZABADKA Gyalogos balesete Rimaszombat közelében az 50-es számú főúton közúti bal­esetet okozott egy ötvenéves férfi. Szabadkán az úttestre lé­pett egy éppen arra haladó Ško­da-120-as személygépkocsi elé. A jármű vezetője azonnal féke­zett, de már nem tudta megaka­dályozni a balesetet. A' figyel­metlen gyalogost elgázolta, s azt súlyos sérülésekkel szállították be a rimaszombati kórházba. A személygépkocsin 7 ezer koro­na kár keletkezett. (fo) VAGTORNOC Sikeres vadászatok A vágtornóci Drules Vadásztársaság sikeresen kezdte az esz­tendőt, Illetve úgy Is mondhatjuk, hogy sikeresen zárta a vadpuly­kavadászatot Suba Imrétől, a pulykatenyésztés Irányítójától ér­tesültünk a vadászatokról. A vágtornóciak nagyon célszerűen használják fel vadászterületüket, a Vág menti erdőségeket. Egy magyarországi vendég - zsákmányával (Máté György felvétele) • Honnan a vadpulykate­nyésztés ötlete? A „vadásztör­ténelemből" tudjuk, hogy pró­bálkoztak már régebben is a Kanadában oly bőven szapo­rodó nagymadár meghonosí­tásával. - Annak idején a nyitrai Bran­ko igazgatója közölte velünk, hogy biztosíthat számunkra vadpulykát. Először furcsán hangzott az ajánlat, de aztán el­fogadtuk. Tizenöt vadpulyka ér­kezett tíz esztendővel ezelőtt. A következő években aztán kibo­csátottuk őket a Vág partján. Ma már elmondhatjuk, hogy ér­demes volt velük foglalkozni. Természetesen folyik az inten­zív, azaz a farmi nevelés is. • Általában mikor telepítik ki a vadpulykákat? - Ősszel, mivel az akkor kibo­csátott pulykák jobban hozzáido­mulnak a természethez. Van el­hullás is, de szerencsére mini­mális. • Mikor vadásszák a vadpuly­kát? - A vadászatok kora ta­vasszal kezdődnek, és április­ban fejeződnek be. Nagy az ér­deklődés irántuk, olaszok, oszt­rákok és németek is ér­deklődnek, de idén volt svédor­szági vendégünk is, a magyar származású Kovács László. • Nem unalmas a vadpulyka­vadászat, tud egyáltalán ez a madár repülni? - Bizony nem, mert nem egy­szerű a vadpulyka elejtése, mint azt gondolnánk. Hogy tud-e re­pülni? Meg kell róla győződni! MOTESIKY ÁRPÁD FÜLEKI GIMNÁZIUM Negyvenöt éve nyílt meg Az idén negyvenöt éves a Fü­leki Gimnázium, s ebből az alka­lomból az alma materbe várnak mindenkit, aki egykor az iskola diákja volt. Június 29-én 10 óra­kor ünnepi műsorral kezdődik a volt diákok találkozója, délután ünnepi üléssel folytatódik a prog­ram. 17 órától osztálytalálko­zókra kerül(het)sor. A nagy talál­kozó szervezői minden egykori füleki gimnazistát visszavárnak. A részvételi díjat a Pro Futuro Alapítvány számlájára kell befi­zetni. Bővebb felvilágosítással Baloghné Berta Klára szolgál a következő címen: Mládežnícka 3, 986 01 Fiľakovo. (fo) Vágtornóc Rozsnyó R.szombat , LOSONC Pusztító lángok Szent Flórián idén nem volt ke­gyes a Losonci járáshoz. A tűzol­tók ugyanis januártól április végé­ig összesen 103 tűzesethez vo­nultak ki (tavaly ugyanebben az időszakban 59 alkalommal kel­lett beavatkozniuk). A múlt évben két személy vesztette életét, öten pedig megsérültek, idén egy sze­mély szenvedett égési sérülése­ket, és ketten vesztették életüket. A tűz által okozott kár 5 millió 300 ezer korona - majdnem másfél millióval több, mint tavaly. A megmentett érték idén 7,4 mil­lió, tavaly 3,5 millió korona volt. Mint arról Jozef Ogorek százados, a járási tűzoltó-parancsnokság helyszínelője lapunkat tájékoztat­ta, májusban két komoly tűzeset volt a járás területén. Múlt héten a Szinóbányai Mezőgazdasági Szövetkezetből jeleztek tüzet; itt ennek következtében egy ember vesztette életét, illetve - mint ar­ról beszámoltunk - Füleken, a papréti lakótelepen pusztítottak a lángok. F. 0. KASSA A Hernád menti avar temetőkről Az újságokban megjelent köz­leményekből tudjuk, hogy a züri­chi Magyar Történelmi Egyesület idén a Balatonhoz közeli Tapol­cán rendezi soros találkozóját, valamint iskoláját. Ezzel kapcso­latban a kassai Lukács József történészt megkérdeztük, idén is részt vesz-e az említett egyesület összejövetelén, s ha igen, milyen előadással készül rá. - Szeretnék ott lenni most is, mint az utóbbi években szinte mindig. Számomra is hasznosak kollégáim ott elhangzó előadá­sai. Természetesen én sem me­gyek üres kézzel. Folytatni aka­rom a Hernád menti avar te­metőkről készült tudományos munkám ismertetését. Eddig két alkalommal számoltam be róla: először a bárcai, majd a koksó­mindszenti feltárt temetkezési helyekről. Most a kenyheciről ké­szülök elmondani néhány érde­kes dolgot, illetve bemutatni a fényképen őrzött leleteket. Isme­reteink szerint a Hernád mentén sok avar település létezett, s az itt élő avarok annak idején be­várták a magyar honfoglalókat. • Ezek szerint a kenyheci a harmadik ilyen temető. Van több is? - Van. A feltárásukról szóló dolgozatomat még nem fejez­tem be, azt később hozom nyil­vánosságra. (gazdag) KOMAROM Új utazási iroda Mag Gyula szobrászművész neve nem ismeretlen az olvasók előtt. Ezúttal azonban nem leg­újabb alkotásáról írunk, hanem az általa megnyitott utazási iro­dáról. A Mag Travel március 29­étől működik Komáromban a vá­rosi művelődési ház földszintjén. Amint az a tulajdonos szavaiból kiderül: az irodát a röpke másfél hónap alatt számos érdeklődő kereste fel: főleg a tengerparti üdülési lehetőségekről kértek tá­jékoztatást. A Mag Travel vi­szonylag előnyös áron kínál idény előtt utakat Görögország, Spa­nyolország, Olaszország, Horvát­ország és Szlovénia tengerparti üdülőibe. Az igényesebb utazók­ra is gondolt az iroda, nekik a Do­minikai Köztársaságot ajánlja, ahol átlagon felüli körülmények között átlagon felüli szolgáltatást kap az üdülni vágyó, akit az oszt­rák Lauda Air gépe szállít a hely­színre. (km) UDVARD Bűzös hulladékgondok - megoldás a láthatáron Az Érsekújvártól alig nyolc kilométerre fekvő Udvardon a községi hivatal kerek egymillió koronát fordít a háztartási hulladék elszállítására. Az 5100 lakosú nagyközségben 20 konténert helyeztek el az utcákban. Ennek ellenére a község lakói közül néhányan a falu végére hordják a szemetet. Sok esetben az éjszaka leple alatt traktorral viszik kl a hulladé­kot, az arra lakók reggel veszik észre, hogy Ismét nagyobb lett a szemétdomb. Svec László Udvardon a Mély utca utolsó házában lakik. Húsz éwel ezelőtt épített egy hatal­mas emeletes családi házat. Amikor építkezni kezdett, még nem sejtette, hogy ezt egyszer még nagyon megbánja. - Ebben az utcában zömében új házak vannak. Amikor építkez­ni kezdtem, a helyi földműves­szövetkezetben dolgoztam, töb­bedmagammal a munkahe­lyemtől vásároltuk meg itt a tel­ket az építkezésre - magyarázza Svec László. - 1977-ben költöz­tünk a házba. Már akkor észre­vettük, hogy a mellettünk folydo­gáló patakba a szövetkezet bele­engedi a trágyalevet. Először ezt csak szóvá tettük, a szövetkezet meg megígérte, hogy ezen a gya­korlaton változtat. Az ígéret azonban mindmáig ígéret ma­radt. Van nekünk papírunk a kör­nyezetvédelmi hivataltól, de mit érünk vele? Természetesen volt már rá példa, hogy a szövetkezet nem engedett szennyet a patak­ba, de ez csak átmenetileg volt így. Most viszont, hogy a kemény tél után hirtelen jött a meleg, a patak vize tele van szennyel, sö­tétzöld a trágyalétől, a bűz pedig egyszerűen elviselhetetlen. Ez valóban így van. Svec Lász­lóék házában még csukott ablak­nál is érezni az orrfacsaró bűzt, - Nyáron sem lehet kinyitni ­panaszkodik Svecné. Svec Lász­ló 1990-ben az elsők között váltotta ki az iparengedélyt Ud­vardon, földet vásárolt, és a csa­lád segítségével kertészkedik. Nem panaszkodik, sokat dolgoz­nak ugyan, de nem küszködnek anyagi gondokkal. - Csak ez a bűz ne keserítené meg az életün­ket! - sóhajt. A patak partján siralmas lát­vány fogad. A trágyáié már nem is folyik a sok kosztól és szeméttől. Néhány méterre Svecék házától megakadt. Sötétzöld színű, és el­viselhetetlen bűzt áraszt. Ahogy ott állunk, az egyik szomszéd mel­lénk lép. Bár ő az utca közepe tá­ján lakik, még náluk is érezni a trágyáié „illatát". - Nem elég, hogy bűzben élünk, még szemetet is horda­nak ide - mutat a patak partján, Svecék házától néhány méterre magasodó szemétdomb felé. - Képzelje el, hogy a múltkor egy döglött kocát hoztak ide kis­malacokkal együtt. Nekem kel­lett elásnom a tetemeket. De már volt döglött kutya is - állítja Svec László, aki, mint mondja, garantálni tudná, hogy senki ne vigyen oda szemetet, ha előzőleg a községi hivatal elta­karítaná onnan a sok hulladé­kot. Kusy Károly, Udvard alpolgár­mestere jól ismeri a problémát. Meg is ígéri, hogy minden tőle telhetőt megtesz az ügyben. A gond az, hogy a községi hivatal nem rendelkezik markológép­pel, ezt a helyi mezőgazdasági szövetkezettől kölcsönzi. Mihelyt a szövetkezet a községi hivatal rendelkezésére bocsátja, rögtön eltakarítják Svec László háza mellől a hulladékot. - A szeméttel mindenütt prob­léma van - véli az alpolgármes­ter. - Mi hiába helyezzük el a nagy konténereket, a Z emberek, tisztelet a kivételnek, a szemetet nem oda öntik, ahová kellene, hanem a konténerek mellé. A la­kosság rengeteg szemetet ter­mel, amikor a kukák megtelnek, a hulladékot a falu végére hord­ják, az ott lakók meg hozzánk fordulnak panasszal. Ha név szerint tudnánk, hogy ki az, aki a szemetet a házak mellé hordja, természetesen tisztáznánk vele, de ez általában nem derül ki. Természetesen a patak felől is érdeklődünk. Hiszen ennek vi­ze egy mesterségesen ásott árokba folyik, onnan pedig egy kavicsos, szintén mesterséges tóba, amelyben Svec úr állítása szerint két éwel ezelőtt az összes hal kipusztult a víz nagy­fokú szennyezettsége miatt. A szövetkezet ígéretet tett arra, hogy a trágyalevet máshová ve­zeti majd. Egyelőre úgy fest, hogy ezúttal komolyan veszi az ígéretét. Ami­kor ugyanis másodszor is ér­deklődtünk Udvardon, milyenek a fejlemények az ügyben, a szö­vetkezet alkalmazottjai már egy új elvezető csatorna építésén dolgoztak. Egyébként Udvard al­polgármestere is megígérte, hogy az ügyről mindenképpen tárgyal a szövetkezet vezetőivel, így az udvardi Mély utcában élők- köztük a leginkább érin­tett Svec László és családja ­némileg megnyugodott. Teljesen csak akkor lesznek nyugodtak, ha a saját szemükkel látják majd, hogy a szövetkezet a szennyet nem a patakba engedi, ígéretet erre vonatkozóan ugyanis már eleget kaptak. S mi is csak annyit tehettünk, hogy megígértük, amennyiben az ügy nem oldódik meg a közel­jövőben, lapunk hasábjain ismét foglalkozunk vele. KAMONCZA MÁRTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom