Új Szó, 1996. április (49. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-04 / 80. szám, csütörtök

[ 2 \ ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1996. április 2. A tévében bírálták az Új Szót A Szlovák Televízió tegnap es­ti híradójában Dušan Kerný, a hírműsorok főszerkesztője éle­sen bírálta lapunkat, mivel hétfői számunkban Szilvássy József főszerkesztő Sokszemközt rova­tában, A félelem és a gyűlölet légkörében című írásában a Szlovák Televízió kimondottan uszító magyarellenes műsorairól is szót ejtett. Kerný elutasította ezt az állítást, amely, szerinte, minden valóságalapot nélkülöz, és az ilyen cikkeké konfrontáció légkörét teremtik meg. -Ú­RÖVIDEN Vladimír Mečiar miniszterel­nök tegnap fogadta Anatolij Ku­likov orosz belügyminisztert. Megvitatták az együttműködés lehetőségeit a szervezett bűnö­zés elleni harcban, valamint a stratégiai anyagok és kábítósze­rek csempészésének kérdését is. Ľudovít Hudek belügyminisz­ter tagadta, hogy a két ország hírszerző szolgálatainak esetle­ges együttműködése is szóba került, mivel ezt a területet sem Szlovákiában, sem Oroszország­ban nem a belügyminisztérium felügyeli. ČTK A tartós esőzések miatt je­lentősen megemelkedett a Ga­ram, az Ipoly és a Sajó vízszint­je. Az említett folyók egyes mel­lékágain már elrendelték a má­sod-, illetve harmadfokú ké­szültséget. TASR Előrehozott választások? (Folytatás az 1. oldalról) tatta a mozgalom elnöke, aki a kormánykoalícióhoz közel álló körökből úgy értesült, hogy a jövő őszre tervezik a választások előrehozását. Bugár nem tudta megítélni, mennyire megbízható ez az információ, megjegyezte azonban, hogy az eddig elfoga­dott törvények nem zárják ki ezt a lehetőséget sem. Az újságírók arról is faggatták az MKDM vezé­reit, vajon az egy magyar párt lét­rehozásának gondolata azonos­e az Együttélés uniós elképzelé­seivel, ennek létrehozását, mint ismeretes, az Együttélés az 1994-es parlamenti választások előtt sürgette. Bárdos Gyula, a mozgalom szóvivője ezzel össze­függésben megjegyezte: az Együttélés ugyan felvetette az unió kérdését, ám azt már nem konkretizálta, hogy mire is gon­dol. Az MKDM vezetői feltétele­zik, hogy a magyar pártok az év végéig tisztázzák, mit is képzel­nek el az egyetlen politikai erő alatt. (gágyor) ÜLESEZETT A KOALICIOS TANACS Levél Horn Gyulának ÚJ Szó-tnformäcló Három témakört vitatott meg tegnap a magyar parlamenti pár­tok Koalíciós Tanácsa. Duka Zó­lyomi Árpád, az Együttélés alel­nöke mint a tanács szerdai ülé­sének házigazdája közölte: a ta­nács megfogalmazott egy leve­let, melyet Horn Gyula magyar miniszterelnöknek küldenek, s ebben az alapszerződés ratifiká­lása után kialakult helyzetet elemzik - a levélben elsősorban a Büntető Törvénykönyv módosí­tása és a területi reform által fel­vetett problémákra, valamint a ratifikáláskor az alapszerződés­sel együtt elfogadott határozat tartalmára helyezték a hang­súlyt. Egyben felvetik annak a le­hetőségét, hogy a magyar part­nereket személyesen is tájékoz­tassák találkozva az égető kér­désekről. Az alelnöktől megtudtuk, a Ko­alíciós Tanács keretében dolgoz­nak egy állásfoglaláson, melyben a szlovákiai magyarságot érintő, a napokban elfogadott törvények hatását fogják elemezni, s ezt a memorandumot megküldik az Európai Unió tagállamainak, to­vábbá az Európa Tanácsban kép­viselt országoknak. Végezetül a Koalíciós Tanács tegnap értékel­te a kisebbségi nyelvhasználat­ról szóló törvénytervezetük eddi­gi visszhangját. Megállapították, hogy eddig mindössze a kárpáti németek és a Szlovákiában élő csehek kulturális szervezetétől kaptak visszajelzést a vala­mennyi érintett nemzetiségi szervezetnek és parlamenti párt­nak postázott törvényterve­zetről. Pontosabban: a Szlováki­ai Munkásszövetség is reagált a tervezetre, mégpedig megle­hetősen felemás módon. Közöl­ték, megvitatják az anyagot, azonban a közeljövőben nem óhajtanak ellenzéki politikai párttal tárgyalni... (só) ELLENZEKI KEREKASZTAL A kisebbségi nyelvtörvénytervezetről a jövő héten tárgyalnak UJ Szó-tudósitás Az ellenzéki parlamenti pártok indokolatlannak tartják a rendkívüli parlamenti ülés összehívását, ezért nem kezde­ményezik azt - erre a megállapodásra jutottak tegnap a pártok vezetői a Demokratikus Unió székházában megtar­tott egyeztető tanácskozáson. mány tagjaitól nem kaptak, ám remélik, hogy az illetékesek be­tartják a törvény szabta 30 na­pos határidőt. Megállapodás született a teg­napi tanácskozáson arról, hogy milyen álláspontra helyezkednek az ellenzéki pártok a Btk.-módo­sítással kapcsolatban, s konkré­tan milyen lépéseket tesznek an­nak érdekében, hogy a módosí­tás ne lépjen hatályba. Közös ne­vezőrejutottak abban is, hogy az Ivan Šimko, a Keresztényde­mokrata Mozgalom alelnöke az­zal indokolta Ján Lángoš (De­mokrata Párt) javaslatának elve­tését, hogy az ellenzéknek a tör­vényhozás márciusi ülésén végül is alkalma volt tájékoztatni a nyil­vánosságot a kényes belpolitikai témákról, illetve ezzel összefüg­gésben feltenni kérdéseit az ille­tékeseknek. Választ ugyan a kor­alkotmánybírósághoz folyamod­nak a parlament kormánypárti többsége által márciusban ismé­telten megszavazott jövedelem­adó-törvényt illetően. Lapzártán­kig nem tárgyaltak a területi-köz­igazgatási beosztásról szóló tör­vényről, illetve a Magyar Koalíció javaslatáról, amely a helyi nép­szavazások kiírására vonatkozik. Megállapodás született viszont arról, hogy négy szakmai bizott­ság alakul, s az egyik kisebbségi kérdésekkel foglalkozik majd. Az említett szakbizottság első ta­nácskozására már a jövő héten sor kerül, a téma pedig a Magyar Koalíció kisebbségi nyelvtörvény­tervezete lesz. (G. A.) BOSNYÁK TERSEG Jön a „Könnyű IFOR"? Erőlteti a nemzetközi közösség a boszniai békét, de a béke­szerződés végrehajtása valahogy nem akar haladni. Azon kívül, hogy a NATO megtette a magáét, a daytoni megálla­podás érvényesítése nem zökkenőmentes. nyáron. Ez a kontingens, össz­hangban a tengernagy fejtegeté­seivel, kisebb létszámú lesz, könnyen mozgatható, s való­színű, hogy a daytoni megállapo­dásban kijelölt határidő után is Boszniában marad. A Pentagon elemzései ugyanis azt mutatják, hogy a nemzetközi csapatok ki­vonása után Boszniába „vissza­tér a káosz", mert egyetlen nem­zet sem mondott le háborús cél­jairól. A boszniai állapotok elemzé­sét a napi diplomáciai-politikai események csak alátámasztani tudják. John Kornblum amerikai közvetítő kedden este Milose­viccsel tárgyalt Belgrádban, s igencsak kellemetlen kérdést Újvidéki munkatársunktól Pedig az idő sürget, s rossz rá­gondolni, mi lesz, ha az év vé­gén lejár az IFOR mandátuma, s a nemzetközi erőket hazarende­lik. Igaz, Leighton Smith tenger­nagy, az IFOR főparancsnoka szerint erre korai még gondolni, azonban beismeri, hogy lassan készítik a terveket az IFOR kivo­nására. Az elképzelés szerint a nemzetközi erőket a nyár folya­mán könnyen mozgatható erőkké alakítják át. Londoni lapértesülések ugyanakkor NATO-körökre hivat­kozva azt fejtegetik, hogy az IFOR-t ún. Könnyű IFOR (IFOR Light) vagy IFOR II. váltja fel a feszegetett: a jugoszláv hadse­reg három tisztjének a kiadatá­sát követelte a szerb elnöktől, mert Goldstone főügyész már nagyon szeretné a törvényszék előtt látni a vukovári „hősöket". A hágai törvényszék ugyanis teg­nap letartóztatási parancsot adott ki Mile Mrksics, Veszlin Sljivancsanin és Miroszlav Ra­dios ellen, akiket a vád szerint felelősség terhel a vukovári kór­ház ápoltjainak és személyzeté­nek (összesen 261 személy) ki­végzéséért. Mindhárman Belg­rádban élnek. A horvát Blaskic tábornok a kezdeti „izgalmakon" már túl van. Tegnap Hágában kihallgat­ták, ő a vád minden pontjában ártatlannak vallotta magát. Te­kintettel arra, hogy önként je­lentkezett, számíthat rá: külön elbánásban részesül. Vagyis nem lesz a szerb vádlottakkal egyazon rács mögött, de „szállá­sa" csak annyiban tér el, hogy más lesz a börtönfal. GYARMATI JÓZSEF Új Ikarusok Pozsonyban ÚJ Szó-tudósítás A Pozsonyi Tömegközlekedési Vállalat tegnapi saj­tótájékoztatóját annak apropóján tartották, hogy a cég 12 új autóbuszt vásárolt a magyarországi Ikarus Rt.-tőL A bevezetőben azt is elmondták, hogy a hava­' zás miatt továbbra is a téli munkarend szerint dolgoz­nak, és az időjárás kedvezőbbre fordulásáig ez marad érvényben. Az Ikarus Rt. kereskedelmi igazgatója, Brumbauer József elmondta, hogy a hatvanas évektől állnak kapcsolatban a fővárosi közlekedési vállalattal. A jelenleg szállított buszok, a 435-ös és a 417-es szé­riaszámúak, a gyár legmodernebb termékei közé tar­toznak. Ezek úgynevezett alacsony- és szuperala­csony-padlós járművek, melyek kifejlesztésénél az egyik fő szempont az utasbiztonság növelése volt. Az alacsony padló lehetővé teszi a gyorsabb átszállást, ezáltal hatékonyabbá téve az utasok szállítását. Moz­gáskorlátozottak részére ún. beteglifteket is beépíte­nek a járművekbe, ami az amerikai és kanadai meg­rendelőiknél már előírás. Érdekes tudnivalók az autóbuszok műszaki adatai­ról: a szuperalacsony 417-es padlómagassága 330 mm, a 435-ös szériaszámúé pedig 750 mm. Mind­kettőt gyártják csuklós és normál méretben is. A járművek teljes mértékben megfelelnek a nemzetközi es szlovákiai normáknak, sőt néhány szempontból még jobbak is. A sajtótájékoztató után próbaúton mu­tatták be a járműveket az újságíróknak. (czintula) A DSZM tiltakozik TA SR-hír A Sme napilap rosszabb eszközöket alkal­maz, mint az ŠtB az ötvenes években - olvas­ható a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom tájékoztatási osztálya által tegnap kiadott nyi­latkozatban. így reagált a mozgalom arra a tényre, hogy a lap a Szabad Európa Rádióval egyetemben részleteket közölt a DSZM márci­us végi zólyomi VI. országos közgyűlésén el­hangzott vitafelszólalásokból. (Lásd az 5. olda­lon.) A nyilatkozat szertnt a publikált idézetek a közgyűlés nem nyilvánosságnak szánt részé­ben hangzottak el, s felteszi a kérdést: a szer­kesztők ilyen eljárása vajon mennyiben egyezik a sajtószabadsággal és az újságírói etikával? A DSZM tájékoztatási osztálya Ján Langošt, a Demokrata Párt elnökét is bírálta, mivel sze­rintük helytelenül értelmezte Vladimír Mečiar pártelnök következő szavait „a mozgalomnak hamarább kell jelen lennie, mint az államappa­rátusnak". Lángoš szerint Mečiar megfogalma­zása azt jelenti, hogy a DSZM a pártszervezetét az államapparátus kialakítására használja fel. A nyilatkozat szerint azonban másról van szó: Mečiar azt akarta mondani, hogy a DSZM-nek a lehető leggyorsabban, úgy kell módosítania belső szervezeti felépítését hogy az megfelel­jen az ország új területi felosztásának. Brüsszeli tőkeinjekció UJ Szó-tudósítás A MAGANTULAJDON AZ ÁLLAMMAL SZEMBEN IS SZENT Döntött az alkotmánybíróság Kedden és szerdán három rokon témájú Indítványt tárgyalt az alkotmánybíróság. Az indítványozók mindhárom esetben a magántulajdon, illetve polgárjog és az állami érdekek kö­zött keletkezett viszonyban láttak alkotmányellenességet. aranyrészvény nem jogosítja fel olyan hatáskörre, amellyel a többi részvényest hátrányos helyzetbe lehet hozni. Más dolog, hogy az ál­lamnak lehetnek a stratégiai gaz­dasági ágazatokban, vállalatok­ban törvényes úton megszabott, illetve elérhető beleszólási jogai. Tegnap a földterületek tulaj­donjogi rendezésére hozott 180/95-ös törvénnyel kapcsola­tos beadvány szerepelt napiren­den, 35 parlamenti képviselő úgy vélte, hogy az említett törvény nincs teljesen összhangban az al­kotmánnyal. Az indítványozó cso­portot Ján Lángoš képviselte, a parlamentet képviselő Dušan Macuška betegség miatt nem je­lent meg a nyilvános ülésen. Az alkotmánybíróság alkotmányelle­nesnek minősítette az említett törvénynek azt a részét, amely ki­mondja, hogy abban az esetben, ha a jogosult személyek az ingat­lan tulajdonjogi rendezése során a bíróságtól kapott felszólításra sem tudnak egymással meg­egyezni, akkor három hónap eltel­tével a földjük egy meghatározott díj ellenében állami tulajdonba kerül, s a továbbiakban azzal az Állami Földalap rendelkezik. Az testület szerint ez alkotmányelle­nes, tudniillik az alkotmány sze­rint a tulajdonjogok egyenlőek. Nincs összhangban az ilyen ren­delkezés az emberi jogok alapok­mányával sem. A szóban forgó törvénynek a földtulajdon további aprózását meggátolni igyekvő részét - mely szerint tulajdonos csak az lehet, aki mezőgazdasági földterületből legalább 2000 négyzetméternyi­vel rendelkezik - az alkotmánybí­róság nem találta alkotmányelle­nesnek, hanem közérdekű intéz­kedésnek minősítette. Azaz a kis földtulajdonnal rendelkező sze­mélyeknek, testvéreknek el kell dönteniük, hogy közülük kinek, kiknek a nevén szerepel majd az örökölt ingatlan. A döntés után Ján Lángoš azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy elégedett az eredménnyel, hiszen a leglényegesebb kérdésben az általa képviselt csoport vélemé­nyét erősítette meg az alkotmány­bíróság. Vagyis a jogállamiság el­ve érvényesült. (gazdag) Tegnap beszámoltunk arról, hogy a katonai gyakorlóterek tu­lajdonjogi rendezésére hozott 147/95-ös számú törvényt az al­kotmánybíróság részben alkot­mányellenesnek minősítette, s a földtulajdonukra jogot tartó köz­ségeknek adott igazat. Milan Čič elnök vezetésével a testület kedden megkezdte an­nak a beadványnak a tárgyalását is, amellyel 36 parlamenti képvi­selő fordult hozzá az állami érde­keknek a stratégiai fontosságú ál­lami vállalatokban és részvény­társaságokban történő érvényesí­téséről szóló, 192/1995-ös tör­vénnyel kapcsolatban. A csopor­tot Emest Valko képviselte, míg a parlamentet Bartolomej Kunc és Tomáš Cingeľ. Valko kifejtette, hogy az említett törvénnyel, illetve az „aranyrészvény" bevezetésé­vel az állam hátrányos helyzetbe hozza a részvénytársaságok ere­deti részvényeseit, utólagosan avatkozik be a részvénytársasá­gok menetébe, utólagosan közli a részvényesekkel, hogy az ún. aranyrészvénnyel őt megkülön­böztetett jogok illetik meg. Ez al­kotmányellenes, mert az állam a részvényesek táborába utólag lép, és olyan jogokkal, amelyek alapján lényegesen befolyásol­hatja a részvénytársaságok dön­téshozatalát, alapszabályát. A képviselők nem ellenzik az állami érdekeknek az aranyrészvény be­vezetésével történő érvényesíté­sét, ha erről a részvénytársasá­gok létrehozása előtt dönt az álla­mi szerv. Bartolomej Kunc a nem­zetállami gazdasági érdekek vé­delmével magyarázta az ún. aranyrészvény bevezetését, s mint mondta, a szóban forgó részvény lényegében az állam megkülönböztetett jogainak és intézkedéseinek egyfajta összeg­zése. Kunc képviselő előbb több­letjogot emlegetett, ám az alkot­mánybírák kérdésére azt később különjogokra változtatta. Ez ügyben az alkotmánybíró­ság úgy döntött, hogy a 192/1995-ös törvény részben al­kotmányellenes. Vagyis: a jogál­lamban a tulajdonjogok egyenlőek, tehát az államot az Tragikus autóbaleset TA SR-hír Szolgálati feladatainak teljesítése közben tegnap tragikus körül­mények között meghalt Peter Kuchár százados, az országos rendőr-főkapitányság sajtóosztályának munkatársa. Élete autóba­leset következtében hunyt ki. A gépkocsiban ült még Katarína Forne­rová, a Práca napilap újságírója is, aki szintén belehalt sérüléseibe. TA SR-hír Jozef Brhel, a gazdasági minisztérium államtitkára Brüsszelben, az Európai Unió székhelyén több mint kétéves tárgyalások lezárásaként nemzetközi egyezményt írt alá a Szlovák Posztprivatizációs Alap létre­hozásáról. A ceremónián jelen volt Guy de Selliers, az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank alelnöke, valamint Georgíosz Zawosz, az Európai Unió szlovákiai nagy­követe. Az alap célja, hogy segítse azokat a már privatizált cégeket amelyek kedvezőtlen pénzügyi, illetve tőkeszegény helyzetben vannak. Hasonló projekt a közép-és kelet­európai térségben egyelőre mindössze az Orosz Föderációban működik. A Szlovák Posztprivatizációs Alap tőké­je 50 millió ECU (65 millió dollár), ebből 20 millió ECU-vel a PHARE program, 30 millió ECU-vel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank részesedik. A várakozá­sok szerint az alap legkevesebb 25-30 cégnek nyújt majd segítséget. Az alaptőkét 10 év leforgása alatt lehet majd felhasználni. DUBROVNIK KOZELEBEN Lezuhant egy amerikai miniszter gépe A washingtoni védelmi minisztérium illetékese tegnap beje­lentette, hogy kétségkívül Ronald Brown amerikai kereskedelmi minisztert és harmincfős kíséretét szállította az az átalakított, Boeing 723-as katonai repülőgép, amely Dubrovnik közelében lezuhant. Hivatalosan még nem nyilatkoztak az ötvennégy éves, fekete bőrű miniszter sorsáról, de gyakorlatilag biztosra veszik, hogy életét veszítette a katasztrófában. Franjo Tudjman horvát elnök a CNN hírtelevíziónak nyilatkoz­va leszögezte, hogy a szerencsétlenség körzetében ellenséges katonai tevékenység nem folyt. (A tényt a washingtoni védelmi minisztérium szóvivője is alátámasztotta.) Pontosította azt is, hogy a repülőgép nem az Adriai-tengerbe csapódott be, mint ko­rábban közölték, hanem a horvát kikötővárostól tizenhat kilomé­terrel délkeletre egy domboldalnak ütközött. Tájékoztatása sze­rint a körzetben kétségkívül rendkívül kedvezőtlenek voltak az időjárási viszonyok: a sűrű esőt viharos erejű széllökések kísér­ték, és több repülőjáratot is lemondtak a nap folyamán. Amerikai hivatalos forrásokból közölték, hogy a kutatási és mentési munkálatok nagy erővel megindultak. Bili Clinton elnök lemondta közszereplését, hogy a tragédiával kapcsolatos fejle­ményekre figyeljen (szoros szálak fűzték Ronald Brownhoz, aki egyik kedvenc minisztere volt). A washingtoni külügyminisztéri­umban külön válságstáb alakult. A kereskedelmi miniszter üzle­ti úton járt a balkáni térségben, hogy vállalatvezetők társaságá­ban felmérje a boszniai helyreállítás szükségleteit. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom