Új Szó, 1996. április (49. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-03 / 79. szám, szerda

1996. április 3. OKTATÁS ÚJ sző Ijjj Az anyanyelvű oktatásra vonatkozó paragrafusok, cikkelyek és utalások a Szlovák Köztársaság jogrendjében A szlovákiai magyar oktatási nyelvű iskolák egységes iskolahálózat részét képezik, működésüket nem szabályozza külön törvény. Az anyanyelvű oktatásra, művelődésre vonatkozó paragrafusok, cikkelyek és utalások csak a Szlovák Köztársaság Alkotmányában, az alap- és középiskolák rendszeréről szóló törvényben, a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló törvényben és néhány miniszteri rendeletben vannak. Tekintettel arra, hogy alkotmányos jogot nem korlátozhat alacsonyabb szintű jogszabályozás, az oktatási minisztérium, illetve a tanügyi hivatalok által kiadott belső utasítások ezeket a jogokat nem csorbíthatják. 1. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya Negyedik szakasz A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjai 3. cikk Bármely nemzetiségi kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz val'tartózás senkinek nem lehet hátrányára. 34. cikk 1/ A Szlovák Köztársaságban nemzeti kisebbséget vagy etnikai csoportot alkotó polgároknak szavatolva van a mindenoldalú fejlődés, főként pedig az a jog, hogy kisebbségük vagy csoportjuk más tagjaival együtt a saját kultúrájukat fejlesszék, továbbá az információknak az anyanyelvükön történő terjesztéséhez és befogadásához való jog, a nemzetiségi egyesületekben történő egyesüléshez való jog, a művelődési és kulturális intézmények alapításához és fenntartásához való jog. Ennek részleteit törvény állapítja meg. 2/ A nemzetiségi kisebbségekhez vagy etnikai csoporthoz tartozó állampolgároknak a törvény által megállapított feltételek mellett az államnyelv elsajátításához való jogon kívül szavatolva van: a/ a nyelvükön történő műveltségszerzéshez való jog; b/ a nyelvüknek a hivatalos kapcsolatokban való használati joga c/ a nemzeti kisebbségeket és etnikai csoportokat érintő ügyek megoldásában történő részvételhez való jog. 2. Az alap- és középiskolák rendszeréről szóló 29/1984-es számú törvény és későbbi módosítása (oktatási törvény) 1. rész Alapvető rendelkezések 3. § (1) A nevelés és oktatás nyelve a szlovák nyelv. A cseh, magyar, német, lengyel és ukrán (rutén) nemzetiségű állampolgárok számára nemzeti fejlődésük érdekeinek megfelelő mértékben biztosítva van a saját nyelvükön történő műveltségszerzéshez való jog. 40. § (1) A nevelés és oktatás folyamán az oktatási minisztérium által közzétett jegyzékben szereplő tankönyveken és tanítási szövegeken kívül más tankönyvek és tanítási szövegek is használhatók. 3. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1995. november 15-i törvénye a Szlovák Köztársaság államnyelvéről 4. § Az államnyelv használata az oktatásügyben (3) A teljes pedagógiai dokumentációt államnyelven vezetik. 4. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának az iskola előtti intézményekről szóló 353/1994-es számú rendelete 3- § (3) Az iskola előtti intézmény alapítójának az intézmény létrehozására vonatkozó javaslatában fel kell tüntetnie: a) az intézmény nevét és címét, fajtáját és a nevelési nyelvet. 4. § (2) Az alapítónak az iskola előtti intézmény megszüntetésére vonatkozó javaslatának tartalmaznia kell: a) az intézmény nevét és címét, feltüntetve az osztályok számát, a gyermekek létszámát, valamint a gyermekek korösszetételét és a nevelési nyelvet. 5. A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Sportügyi Minisztériumának a középiskolákról szóló 80/1991 számú rendelete 3 § Középiskolák alapítása és megszüntetése (3) A középiskolákat a középiskolák hálózatába kell beiktatni. A hálózatban fel kell tüntetni az iskolák területi eloszlását, fajtáját és típusát, a tanulmányi szakokat, a magán- és egyházi iskolák esetében az alapítót vagy alapítókat. A nem szlovák tanítási nyelvű iskoláknál vagy azoknál, melyekben szlovák és más oktatási nyelvű osztályok is működnek, fel kell tüntetni az oktatás nyelvét is. 4. § (1). A nemzetiségileg vegyes területeken működő iskolákban az intézményt szakmailag irányító államigazgatási szerv, az iskola igazgatójának javaslatára, kivételesen engedélyezheti 17-nél alacsonyabb, de 12-nél nem kisebb létszámú osztály megnyitását. (3) Ha a tanulók létszáma 15 alá s a nemzetiségileg vegyes területeken 10 alá csökken, az osztályt a tanév végén meg kell szüntetni. 5. § A középiskolák megnevezése (2) Azoknak a középiskoláknak a megnevezésében, melyekben magyar vagy ukrán tanítási nyelvű osztályok is vannak, az iskola fajtáját vagy típusát szlovák és magyar vagy szlovák és ukrán nyelven is fel kell tüntetni. Az iskola székhelyét csak szlovák nyelven tüntetik fel. (3) Ha az iskolában csak magyar vagy ukrán oktatási nyelvű osztályok vannak, a megnevezésben fel kell tüntetni az oktatás nyelvét; az iskola fajtáját és típusát szlovák és magyar, vagy szlovák és ukrán nyelven tüntetik fel. Az iskola székhelyét csak szlovák nyelven tüntetik fel. 6. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának a pedagógusok szakmai és pedagógiai alkalmasságáról szóló 222/1993-as számú rendelete 5§ (1) Az a pedagógus, aki nem szlovák oktatási nyelvű iskolában szerzett képesítést, csak akkor taníthat szlovák tannyelvű iskolában, ha a bölcsész- és pedagógiai karok által szervezett szlováknyelvvizsgáról készült dokumentummal bizonyítja szlováknyelv-tudását. A vizsga tartalmát, terjedelmét és feltételeit a karok határozzák meg. (2) Az oktatási nyelvből vizsgát kell tenni azon pedagógusnak is, aki más oktatási nyelvű iskolában szerzett képesítést, mint annak az iskolának az oktatási nyelve, melyben dolgozik. Megjelent az áprilisi Katedra A Katedra 8. számának címlapját Janiga József Tavaszi hangulat c. műve díszíti. A belső oldalon méltatás olvasható az idén ötvenéves festőművész munkásságáról. A Dobogó rovatban Dolník Erzsébet Ne féljünk az önállóságtól c. írásában a szlovákiai magyar iskolák és pedagógusok helyzetét, a kormány és az oktatási minisztérium praktikáit elemzi. A Fórumban Hecht.Anna az önigazgató iskolák létrehozásának esélyeiről és szükségességéről ír, a Kitekintőben pedig Szinek Gizella a finnországi kisebbségek és iskoláik helyzetét ismerteti. A közoktatás az önkormányzás alkotóeleme c. írásában Lelkes Vince, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása Országos Választmányának tagja, dióspatonyi polgármester az iskolák és az önkormányzatok kapcsolatát, az oktatásügy végrehajtandó reformjának tervezetét ismerteti. Nyelvháború iskolaháború címmel Zalabai Zsigmond Mit ér a nyelvünk, ha magyar? c. könyve ihlette gondolatait adja közre Simon Szabolcs. A Termés rovat a Zrínyi Ilona Matematikaverseny 1996-os eredményeit ismerteti. Az Embernevelők rovatban Lovász Gabriella, a gútai egyházi gimnázium tanára beszél életéről, pályájáról, a Könyvek útja rovatban pedig Gágyor Józsefnek, a Bobog a szívem c. könyv szerzőjének tett fel két kérdést a szerkesztőség. A lap szakmai részében matematika, kémia, magyar nyelv, történelem és az általános iskola alsó tagozata témakörben találhatók írások. A hátsó borítón a királyhelmeci Apró Bodrogközi együttest mutatjuk be olvasóinknak. Még mindig lehet jelentkezni! A Komáromi Városi Egyetemen negyedik alkalommal indítja levelező tagozatát a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, a Kecskeméti Élelmiszeripari és Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Kara, valamint a soproni Benedek Elek Óvónőképző Főiskola. A növendékeket pénteken- és szombatonként ezen intézmények tanárai oktatják, és tanulmányaik befejeztével ezek a magyarországi főiskolák állítják ki számukra az oklevelet. A jelentkezésről és a tanulmányok feltételeiről Sidó Zoltántól, a Komáromi Városi Egyetem igazgatójától érdeklődtünk. • Hol és hogyan jelentkezhetnek a levelező tagozatra az érdeklődők? - Itt nálunk, a városi egyetemen. Amennyiben elküldik pontos címüket, és megírják, melyiket választják a három főiskola közül, elküldöm számukra a pontos írásos tájékoztatót és a kérdőívet. A jelentkezés határideje április 30. Címünk: City University, P. 0. BOX 100, 945 01 Komárno, tel.: 0819/3361. m Úgy hallottam, rendszeres a túljelentkezés. Ezt hogy oldják meg? Szigorítják a követelményeket a felvételi vizsgákon? - Kecskemétre és Győrre szokott lenni túljelentkezés. Én azon a véleményen vagyok, hogy aki megfelel, az kerüljön be, és majd a szemeszteri vizsgákon dől el, képes-e befejezni egy ilyen igényes tanulmányt, vagy sem. Nem jó, ha kötjük magunkat, hogy csak negyvenet veszünk fel. A kecskeméti tagozaton az idei tanévben több mint hatvanan kezdtek, de jelenleg már csak harmincegyen vannak. Jobb, ha többet veszünk fel, mert mindig van lemorzsolódás, ugyanis igényes tanulmányokról van szó. • Mikor és milyen tantárgyakból felvételiznek a jelentkezők? A felvételi vizsgák mindhárom tagozatra augusztusban lesznek. A leendő óvópedagógusok magyar nyelvből, testnevelésből, képzőművészeti és zenei nevelésből vizsgáznak, a pedagógusjelöltek magyar nyelvből, szlovák nyelvből és matematikából, a kertészeti karra jelentkezők pedig biológiából és kémiából. • Hány szemesztert kell tanulniuk a növendékeknek? - A győri és a kecskeméti főiskola levelező tagozata nyolc-, a sopronié pedig hatszemeszteres, tehát négy, illetve három évig kell tanulniuk. • Van kötelező tandíj? - A hallgatók szemeszterenként ezer koronát fizetnek, a többi kiadást a képviselőtestület és alapítványok segítségével fedezzük. • A városi egyetem el tudja szállásolni a távolabbról érkezőket? - Sajnos, saját kollégiumunk nincs, de a helyi református kollégium készségesen a segítségünkre sietett, és olcsó áron biztosít szállást diákjainknak. • Úgy tudom, most már nem ütközik akadályba az önöknél szerzett oklevél itteni hivatalos elismertetése. - Létezik Pozsonyban egy iroda, a neve Stredisko pre ekvivalenciu dokladov o vzdelaní. Az 1986-os államközi megegyezés alapján ez a hivatal intézi az oklevelek honosítását. A végzett növendék elküldi a hivatal címére a személyes adatait és az oklevél fénymásolatát, az indexéből pedig kiírja, milyen tantárgyakból vizsgázott, s ennek alapján honosítják az oklevelét. Ezzel a honosított oklevéllel jelentkezik a tanügyi hivatalban, amely a fizetését már mint szakképzett munkaerőnek ítéli meg. Az állami tanítóképzés mellett az általunk nyújtott lehetőség egy teljesen új színfoltot jelent, hiszen Győrött több mint 120 éve foglalkoznak pedagógusképzéssel, tehát nagy hagyománya van, s új szellemet jelent a nevelés- és oktatáselmélet, a lélektan és a tantárgypedagógia terén. Ez a képzési forma mindenképpen gazdagítja iskoláinkat. -vkLANSTYAK ISTVÁN: Kétnyelvűségi alapfogalmak 10. SZIMULTÁN NYELVELSAJÁTÍTÁS - KONSZEKUTÍV NYELVELSAJÁTÍTÁS. A kétnyelvűsödés ideje szempontjából a szakirodalomban legalább két nyelvelsajátítási módot szokás megkülönböztetni. Az első a két nyelv szimultán (egy időben történő) elsajátítása; ennek következtében jön létre az ún. *lingvizmus. Egyes kutatók szerint hároméves korig az egynél több nyelv elsajátítása szimultánnak tekinthető. - A kétnyelvűsödés másik módja a két nyelv konszekutív vagy szukcesszív (egymás utáni) elsajátítása; ennek eredményeképpen ún. *glottizmus áll elő. A konszekutív nyelvelsajátítás végbemehet már a korai gyermekkorban (a harmadik életév után) ilyenkor korai kétnyelvűségról/glottizmusról beszélünk. Ha ez a folyamat későbbre tolódik át, s a serdülőkorban megy végbe, kései kétnyelvűségről/glottizmusról van szó. - A másodnyelvelsajátítás ideje jelentős mértékben befolyásolhatja a másodnyelvi hangrendszer birtoklásának mértékét: számos empirikus kutatás igazolta annak a megfigyelésnek a helytállóságát, hogy összefüggés van a beszélő idegen •akcentusának erőssége és a kétnyelvűsödés ideje között: minél később kezdődik meg a másodnyelv elsajátítása, annál jobban lehet számolni azzal, hogy az anyanyelvi akcentus a beszélő másodnyelvében érezhető marad. Ugyanakkor máig sem sikerült tudományosan bizonyítani azt a tételt, mely szerint a korai másodnyelv-elsajátítás biológiai okokból általában is könnyebb és sikeresebb folyamat volna, mint a későbbi (serdülő- vagy felnőttkori). AKCENTUS. Egy egyénre, egy társadalmi csoportra, valamely régió lakosaira stb. jellemző kiejtésmód. - Az akcentus leggyakrabban a beszélő nyelvjárási vagy nyelvi hátterére utal. Gyakori például, hogy a palóc vidékekről származó értelmiségi beszélők mind Szlovákiában, mind Magyarországon palóc akcentussal beszélik a köznyelvet; ennek legfőbb jegye, hogy az a hangot ajakkerekítés nélkül ejtik. (Meg kell jegyezni, hogy nyelvi műveletlenségre vall, ha valaki az ilyen, a köznyelvtől csupán kiejtésben eltérő beszédet „nyelvjárásiénak minősíti, s az így beszélőket megbélyegzi.) Mind idegen nyelv tanulásakor, mind pedig kétnyelvűségi helyzetben különösen a *konszekutív nyelvelsajátítás esetében - rendkívül jellemző, hogy még a másodnyelvet nyelvtani szempontból kitűnően beszélők kiejtésén is érződik az anyanyelv hangtanának hatása. A szlovákiai magyarok nagy része pl. magyaros akcentussal beszéli a szlovák nyelvet. Ez a jelenség teljesen természetes más közösségekben is, olyanynyira, hogy egyes beszélőközösségekben a tökéletes másodnyelvi kiejtést a beszélők egy része már „nyelvi árulás"-nak minősíti, s a •nyelvváltás egyik megnyilvánulásának tekinti. Ez a magatartás érthető is, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy a „tökéletes" másodnyelvi kiejtés valóban elsősorban a •dominanciaváltáson átesett beszélőkre jellemző, vagyis azokra, akik a másodnyelvet már jobban beszélik (mert pl. gyakrabban használják), mint anyanyelvüket. Az ilyen egyénnek viszont anyanyelvi kiejtése válik „idegenszerűvé", vagyis pl. az ilyen szlovákiai magyarok szlovákos akcentussal beszélik magyar anyanyelvüket. EGY SZEMÉLY - EGY NYELV ELVE. Ezt az elvet amelyet „egy környezet egy nyelv" elvének is szokás nevezni - a vegyes házasságokban történő kétnyelvű nevelés esetében szokás alkalmazni, mégpedig többnyire olyankor, amikor az egyik szülő anyanyelve az ország hivatalos nyelve, a másik szülőé pedig valamely kisebbségi nyelv. Az „egy személy - egy nyelv elv" alkalmazásának lényege az, hogy a szülők következetesen a saját anyanyelvükön beszélnek gyermekükhöz, s ugyanerre kérik meg más családtagjaikat, rokonaikat, barátaikat stb. is. - Ez a kétnyelvűsítési elv a francia Jules Ronjat-tól származik, aki német feleségével így nevelte francia-német kétnyelvűvé Louis fiát (Grammont francia nyelvész tanácsára), s erről 1913ban a maga területén híressé vált könyvet is írt. AZ EGY SZEMÉLY - EGY NYELV ELVÉNEK HATÉKONYSÁGA Ronjat és más korai kutatók az „egy személy egy nyelv" elvét a leghatékonyabb „gyermek-kétnyelvűsítési" módszernek tartották, legalábbis azokban az esetekben, amikor a szülőknek nem azonos az anyanyelvük. Ám azóta bebizonyosodott, hogy e módszer alkalmazása nagyon gyakran *domináns sőt * passzív kétnyelvűséget eredményez: a gyermek mindkét szülője nyelvét érti ugyan, de a kettő közül annak a szülőnek a nyelvét, amely nem hivatalos nyelv az adott országban, kevésbé ismeri vagy egyáltalán nem is beszéli. Különösen akkor van ez így, ha a gyermeknek nincs alkalma a kisebbségi nyelvet óvodában és iskolában tanulnia. Ilyen esetekben úgy érhető el jobb eredmény, hogy mindkét szülő a kisebbség nyelvén beszél a gyermekhez, aki így a társadalom többségi nyelvével nagyobb mértékben csak a családon kívül találkozik. Ez a módszer azonban természetesen csak akkor alkalmazható, ha mindkét szülő beszéli a kisebbség nyelvét, s ha a többségi nyelvű szülő hajlandó gyermeke érdekében erre az áldozatra (hogy ti. nem anyanyelvén kommunikál vele).