Új Szó, 1996. április (49. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-03 / 79. szám, szerda

6 | ÚJ SZÓ RÉGIÓ 1996. április 2. KOMAROM Vár, templom - hurkapálcikából Komárom jó néhány lakosa szenteli szabadideje egy részét különféle kedvtelésnek, hobbi­nak. Ezek közé tartozik Tóth Ró­bert nyugdíjas is, akinek hurka­pálcikából készített jellegzetes épületminiatúrái nem egy helyen díszítik a belváros üzleteinek kira­katait, valamint a Dunamenti Mú­zeum vitrinéit. Amikor otthonában felkeres­tük.s elbeszélgettünk vele külön­leges kedvteléséről, kiderült, hogy sok éwel ezelőtt előbb bé­lyegeket, később sörgyári címké­ket gyűjtött az egész világból - je­lenleg 5600 darabból áll a gyűjte­ménye. Vajon hogyan jutott cl d város műemlékeit népszerűsítő kedvteléséhez? - Elég régen történt: gyerme­keim azt kapták az Iskolában házi feladatul, hogy készítsenek képzőművészeti ihletésű tárgya­kat hurkapálcikából. Segítsége­met kérték, én pedig összeállítot­tam egy vitorlás hajót meg egy vágtató lovat. Munkáimnak nagy sikerük volt, így aztán tovább pró­bálkoztam. Először kiformáztam saját miniatűr szerszámaimat ­késeket, köszörűket stb. Majd ne­kiláttam az alkotásnak. Fokozato­san elkészítettem Komárom jelleg ezetes műemlékeinek a mását, igya városházáét, a víztoronyét, a templomokét. Ezek a munkáim fél méternél is magasabbak vol­tak, s gazdagon voltak díszítve ­úgy, mint a valóságban. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen technikával dolgozik a mester. - Bizony sok időbe telik egy-egy épület „felhúzása". Először meghatározom a méreta­Tóth Róbert és a komáromi vár - hurkapálcikából rányokat, aztán megfelelő nagy­ságúra vágom a hurkapálcikákat, s kétféle ragasztó segítségévei összeillesztem az egyes darabo­kat. A képzőművészeti adottsá­got még az iskolában szereztem, ezért az igényesebb díszítésekkel is boldogulok. A mester az egyes épületeket tetszés szerint választja meg, ám elhatározta, hogy fokozatosan Komárom valamennyi jellegzetes műemlékét megmintázza. Az ed­digi legnagyobb munkái közé tar­tozik a Szent András-templom csaknem 2 méter hosszú másá­nak az elkészítése; több mint egy évig dolgozott rajta. - Csak erre a templomra 45 csomag hurkapálcikát és 87 do­boz ragasztót használtam el. Je­lenleg a komáromi erődítmény­rendszer jellegzetes részét, a Po­zsonyi kaput rakom össze, illetve már majdnem elkészültem ezzel a munkámmal is. Persze még sok más tervem is van. Amikor megkérdeztük, miért csinálja mindezt, csak mosolyog­va legyintett: - Munka nélkül nem tudok élni, s bár ez nem a legol­csóbb hobbi, szeretem Komáro­mot, s így is szeretnék hozzájárul­ni a szép, nagy múltra visszate­kintő város műemlékeinek a nép­szerűsítéséhez. Már jó néhány munkámmal szerepeltem turiszti­kai kiállításokon itthon és kúlföl­(Vallach László felvétele) dön. így például láthatók voltak munkáim az Utazás '96 elneve­zésű, nagyszabású budapesti kiál­lításon. S ahogy hallottam, én is hozzájárultam városunk hírnevé­nek az öregbítéséhez. Beszélgetésünk végén a mes­ter még elmondta, hogy mi a leg­titkosabb kívánsága: - Szeret­ném, ha tisztelnék munkáimat, és ha a város, valamint a külön­féle intézmények a város törté­nelmi értékeinek a propagálásá­ra használnák fel őket. Szívesen együttműködnék egyes intézmé­nyekkel, no meg különböző vállal­kozókkal is, kívánságuk szerint bármilyen modellt elkészítek. BENDE ISTVÁN SZEPSI Helyi nyelvtörvény-kiegészítés Mivel január elsején életbe lépett az államnyelv védel­méről szóló, ám az országban élő nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról nem rendelkező 270/1995. számú törvény, a szepsi képviselő-testület legutóbbi ülésén a szlovák alkotmányból kiindulva szintén kötelező ér­vényű helyi rendeletet fogadott el a magyar nyelv hasz­nálatáról. A rendelet szerint a helyi önkormányzati szervekben dolgozó polgároknak joguk­ban áll a magyar nyelv alkal­mazása az egymás közötti érintkezésben, valamint az ügyfelekkel való kapcsolatuk­ban. Ugyanakkor a helyi lako­sok a város hivatalaiban, in­tézményeiben hivatalos ügye­ik intézése során magyarul is beszélhetnek. Kimondja az említett ren­delet azt is, hogy a polgárok­nak joguk van magyar nyel­ven információszerzésre és -továbbításra is. A kulturális, társadalmi, sport- és más rendezvényeken, továbbá a polgári társulásokkal, politi­kai mozgalmakkal és pártok­kal, alapítványokkal, termé­szetes . és jogi személyekkel való kapcsolatukban szintén használhatják a magyar nyel­vet a szepsiek. Iván László alpolgármester a rendelettel összefüggésben la­punknak elmondta: Szepsiben eddig is Szlovákia alkotmányá­val összhangban folyt a köz­ügyek intézése, illetve a nemze­ti kisebbségek anyanyelvének Győzött a szép szó A Csemadok szervezésében Szepsiben bonyolították le a Tompa Mihály országos szava­lóverseny kelet-szlovákiai döntőjét. A járási fordulóból to­vábbjutott 75 versenyzőből kor­csoportok szerint a következők végeztek az első helyen: Versmondás: Havasi Tímea ­kassai ^alapiskola, Bendzsák Mónika - buzitai alapiskola, Ti­az alkalmazása, használata. ­Ilyen téren nálunk nem voltak szlovák-magyar gondok, ellen­tétek. Mindig szót értettünk egymással. Bízom abban, hogy ez a jövőben is így lesz - nyilat­kozta az alpolgármester. s za Sándor - rozsnyói alapisko­la, Tóbiás Andrea - nagykaposi gimnázium, Matyi Szilvia ­Nagyszelmenc. Prózamondás: Lucsai Veroni­ka - buzitai alapiskola, Rigó Gyula - királyhelmeci alapisko­la, Iván László - szepsi alapis­kola, Czap György - királyhel­meci gimnázium, Benyicky Lau­ra - Szepsi. (gazdag) Rozsnyó R.szombat t Kassa o Tőketerebe: ^.szerdahely Komarom Apátújfalu RIMASZOMBATI HALASTAVAK Fegyveresek (is) őrzik A rimaszombati horgászszer­vezethez összesen kilenc halastó tartozik, és tavaly mintegy 885 ezer koronát fordított hajtelepí­tesre. Mint arról Ladislav Žilka, a szervezet elnöke lapunkat tájé­koztatta, eddig minden évben ha­talmas károkat okoztak az en­gedély nélkül horgászok, akik csaknem mindenhol felbukkan­tak. Mivel hasonló helyzet uralko­dik Szlovákia más vidékein is, ta­valy az országos horgászszövet­ség év végi ülésén olyan határo­zat született, hogy a szövetségek­ben köztisztséget betöltő szemé­lyeket kell megbízni a halállá mány őrzésével. A rimaszombati horgászszervezetnél január else­jétől töltik be ezt a tisztséget. - Az Ipoly kivételével Szlovákia vizein 0 órától 4 óráig horgászati tilalom van érvényben egész év­ben, természetesen az elkövet­kező időszakban ellenőrizni fog­juk, hogyan tartják meg a hor­gásztársak a tilalmat - mondta Ladislav Zilka. - Nemcsak éjsza­ka, hanem napközben is különle­ges qsoportok keresik fel az egyes horgászhelyeket. A speciális összetételű „csapatban" helyet kapnak az állami és a határ­rendőrség tagjai is. így az enge­dély nélkül horgászok mindjárt rendőrkézre kerülnek. A hatósá­gokkal kötött megállapodásunk értelmében a fegyveres testület tagjai mindenkit ellenőrizhetnek a halastavak mentén, sőt a horgá­szengedélyt is kérhetik a horgá­szoktól. Fontos a rendőrséggel va­ló együttműködés, mivel az olyan szociálisan hárányos helyzetben lévő régióban, mint a miénk, önerőből képtelenek vagyunk megállítani az „alkalmi" horgásza­tot. Aki minden áron halat kíván fogni, az megteheti legálisan: a ha­lastavak közelében vannak megbí­zottaink, akik vendégjegyeket áru­sítanak. Ezekből bárki vásárolhat, ha rendelkezik érvényes horgász­engedéllyel. (farkas) NAGYKÜRTÖS Hullámzó vállalkozó kedv Mint mindenhez az életben, bi­zonyára a vállalkozáshoz is sze­rencse szükségeltetik. Meg vállal­kozásbarát környezet. Ennek hiá­nyáról panaszkodnak a Nagykür­tösi járás vállalkozói, mivel nekik mostohább körülmények között kell megküzdeniük vállalkozásuk eredményességéért, mint az or­szág más, iparilag fejlettebb tája­in tevékenykedő kollégáiknak A tavalyi statisztika hullámzó vállal­kozó kedvről tanúskodik. Az év végén 1445 vállalkozót tartottak nyilván. Ez a szám ugyan 218-cal több, mint az előző évi adat; ám az elmúlt évben 348 iparenge­délyt visszaadtak, s ugyanakkor csak valamivel többet, szám sze­rint 386-ot állítottak kí. B. GY. APATUJFALU Hasznára a közösségnek Egy éwel ezelőtt alakult meg a Rokkantak Szövetségének alap­szervezete Apátújfaluban. A nem­rég megtartott évzáró gyűlésen Grosschmidth László elnök vázol­ta az elmúlt időszak tevékenysé­gét, amely nem volt mentes a kez­deti nehézségektől sem. Minden­képpen a szervezet létjogosultsá­ga mellett szól, hogy az induló 36­ról 50-re emelkedett a taglét­szám. Közülük a szervezet jóvol­tából tavaly hatan vehettek részt gyógykezelésen a Sklené Teplice-i fürdőben. Idén további hat tag­nak biztosítanak egyhetes gyógy­fürdői pihenést. Évzáró összejö­vetelükön a tagok kinyilvánítot­ták, hogy megváltozott munkaké­pességük ellenére is szeretnének a község, a közösség hasznára lenni. Társadalmi munkában kí­vánják szebbé tenni környezetü­ket. -dzsár • Ilyen szép országban ennyire csúnya adók... (Ľubomír Juhás karikatúrája) KEKKO Szlovákia egyetlen játékmúzeuma Gazdag történelmi múltra tekint vissza a Hont és Nógrád találkozásánál fekvő Kékkő, amely 1658-ban a Balassák révén kapott mezővárosi rangot. A festői szépségű tele­pülés vára, amely több évszázadon keresztül a Balassa család ősi fészke volt, a városka felett emelkedő szikla­orom kékes színéről kapta a nevét. A régi vár alsó részé­nek romján épült fel a várkastély, amely öt évvel ezelőtt került a honismereti múzeum birtokába. Kezdetben csak egy szerény néprajzi kiállítással várta a látogatókat, ám az utóbbi három évben új kiállításokkal gazdagodott. Ezek közül kétségtelenül a leglátogatottabb a báb- és já­tékkiállítás. A múzeum munkatársai kö­zül Ján Miháľkin szakterülete a különféle játékszerek gyűjtése, elrendezése és kiállítása. Tőle kérdeztük: • Mit kínálnak a látogatók­nak az idei szezonban? - Azzal kezdeném, hogy már­cius elsejétől - a kulturális mi­nisztérium engedélye alapián ­már hivatalosan is báb- és já­tékmúzeumként szerepelünk, ami egyben azt is jelenti, hogy ebben a kis városban jött létre Szlovákia első játékmúzeuma. Két évvel ezelőtt kezdtük el a játékszerek gyűjtését, s ma már több mint 1300 darabbal rendelkezünk, melynek három­negyed részét már ki is állítot­tuk. Bábkiállításunk törzsanya­gát a szlovákiai bábszínházak­ból kapott figurák alkotják. Fel­tételezéseink szerint idén is ez a két állandó kiállítás vonzza majd a legtöbb látogatót, főleg a gyermekek köréből. • Milyen játékszereket gyűj­tenek? - Régieket és maiakat egya­ránt. Induláskor segítségünkre siettek a Nagykürtösi járás alapiskoláinak a tanulói, akik­hez azzal a felhívással fordul­tunk, hogy megunt vagy kiselej­tezett játékalkalmatosságaik­kal ajándékozzák meg múzeu­munkat. Később a sajtóban is megjelent ilyen felhívás; ennek nyomán egész Szlovákiából ér­keztek játékküldemények. Ter­mészetesen megszólítottuk a játékgyártókat is. Termékkolek­ciójuk külön tárlóban látható a gyártó nevével feltüntetve. • Elfogadják a megkopott vagy megrongálódott játék­szereket is? - Igen, csak ne legyenek tel­jesen hasznavehetetlenek, mert azokat nem tudjuk felújí­tani vagy megjavítani. Megra­gadom az alkalmat, hogy felhí­vással forduljunk lapjuk olvasó­ihoz. Arra kérem őket, gyerme­keik „kinőtt" játékait ne dobják a szemétkosárba. Ha módjuk­ban áll, küldjék el nekünk, hi­szen itt újra megelevenednek, és sok-sok gyereknek szerez­nek majd örömet. Persze nem­csak a játékalkalmatosságo­kat, hanem tulajdonosaikat is várjuk a múzeumba. A játékszereket a következő címre várják: Múzeum báb­kárských kultúr a hračiek, 992 01 Modrý Kameň. (bodzsár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom