Új Szó, 1996. április (49. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-25 / 96. szám, csütörtök

1996. április 24. BELFOLD - GAZDASAG ÚJ SZ Ó 979 I Vélemények a DBP-ről A Szlovák Statisztikai Hivatal Közvélemény-kutató Intézete reprezentatív felmérésében ar­ra volt kíváncsi, vajon mit szól­nának a polgárok ahhoz, ha a Demokratikus Baloldal Pártja belépne a kormánykoalícióba. Az eredményekből kiderült, a megkérdezetteknek csupán a negyede helyesli a belépést, 35 százaléka pedig elveti ezt a le­hetőséget. A DBP belépése el­len elsősorban a felsőfokú vég­zettségűek (a megkérdezettek 57 százaléka) voltak. Meg­lepően sokakat nem érdekel ez a kérdés (40 százalék); a kö­zömbösek elsősorban a 18-24 éves korosztály (63 százalék), a magyar nemzetiségűek (53) és a munkanélküliek közül (50) kerültek ki. -U­A DBP-nek a kormánykoalícióba való esetleges belépésével 25 20 15 10 21 13 12 // ÍS II egyetért inkább inkább nemért nem nem egyetért nemért egyet érdekli tudja egyet JÁRULÉKOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS Csak önkéntes alapon Július elsejével lép érvénybe a járulékos nyugdíjbiztosításról szóló törvény, melynek lényege: a nyugdíjasok többnyire alacsony bevétele növelésének lehetősé­ge. Ennek előfeltétele, hogy a munkavállaló még aktív korában, közösen a munkáltatóval, bizo­nyos havi összeget fizet be a járu­lékos biztosítással foglalkozó in­tézménynek. A munkavállalónak a befizetett összeg mértékében csökken az adóalapja, a munkál­tató viszont hozzájárulásának 3 százalékát költségként könyvel­heti el. Minden önkéntes alapon történik, a munkáltató nem kény­szeríthető arra, hogy anyagi ter­heket vállalva biztosítsa alkalma­zottai nyugodt(abb) öregkorát. A törvény megszabja - hang­súlyozta Peter Rusiňák, a Szoci­ális és Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője - a járulékos nyugdíjbiztosítók alakulásának feltételeit is: többek között 30 millió korona és százezer munka­vállaló kell a működési engedély­hez. A kérvények felülbírálásá­hoz a kormánynak 6 hónap áll a rendelkezésére, tehát több mint valószínű, hogy az érdeklődők csak 1997-ben köthetnek járulé­kos nyugdíjbiztosítást. (erf) Kísérlet Čamogurský lejáratására A Sme napilap információi sze rint Ján Čamogurský, a KDM elnö­ke a napokban Svájcból faxüzene tet kapott Leonard Čimótól, a bel­ügyminisztérium inspekciós osztá­lyának korábbi igazgatójától, aki a Vladimír Mečiar akkori belügymi­niszterrel történt összeveszése után politikai száműzetésbe vo­nult. A fax szerint Čimo kifizette a 200 ezer dollárt a háromkirályokat ábrázoló szárnyas oltárért, azon­ban az oltárt Čamogurský nem szállította le. A pártelnök a faxot a Szlovák Információs Szolgálat pri­mitívjátékának nevezte, és tagad­ta, hogy bármi köze is volna a bel­politikai botrányokat kavart oltár­ügyhöz. A lap tegnap Čimót is meg­szólaltatta, aki tömören azt vála­szolta: „Ha volna 200 ezer dollá­rom, biztosan nem egy képet vásá­rolnék." Čimo természetesen ta­gadta, hogy ő küldte volna a faxot, és velősen „a mečiaristák újabb akciójának" nevezte a dolgot. -U­OLASZ KORMANYALAKITAS Szövetségesek ellentétei MTI-hír Máris komoly ellentétek lát­szanak az olasz parlamenti vá­lasztáson győztes középbal koa­líció és választási szövetségese, a Rifondazione Comunista (RC) párt között a leendő kormány gazdasági programjának több alapvető kérdését illetően. Az Olajfa nevű középbal szövetség a képviselőházban csak az RC külső támogatásával tudja meg­szerezni a kormányalakításhoz szükséges többséget. Romano Prodi, az Olajfa kor­mányfőjelöltje a vasárnapi győze­lem után adott első nyilatkozatai­ban kijelentette, hogy az új kor­mány a privatizáció felgyorsítását kívánja, s még ebben az évben hozzákezd a STET nevű állami távközlési holding magánosításá­hoz. Fausto Bertinotti, az RC ve­zetője ugyanakkor egy kedd éj­szakai televíziós vitában leszö­gezte, hogy a kommunisták ellen­zik az állam kivonulását az olyan stratégiai ágazatokból, mint a táv­közlés és az energiaipar, s ennek megfelelően elfogadhatatlannak nevezte a STET privatizációját. A privatizációs vita mellett a legsúlyosabb ellentétnek a moz­gó bérskála kérdése látszik. Az olasz kormány, a munkáltatók és a munkavállalók nevezetes 1993 júliusi megállapodása egyebek között eltörölte a mozgó bérská­lát, azaz megszüntette azt a gya­korlatot, hogy a bérek automati­kusan követték az inflációt. Vi­szont az RC választási programjá­ban a mozgó bérskála visszaállí­tását tartotta egyik legfontosabb céljának. PARAGUAY Megoldódott a válság MTI-hír Lino Oviedo, a paraguayi szá­razföldi erők főparancsnoka teg­nap ünnepélyes keretek között le mondott tisztségéről. Döntésével hivatalosan is véget ért a dél­amerikai országban hétfőn kipat­tant katonai hatalmi válság. A békés rendezést az tette le hetővé, hogy Juan Carlos Was­mosy elnök helyi idő szerint ked­den este hivatalosan bejelentet­te: Oviedo tábornok veszi majd át a védelmi tárca irányítását, miu­tán megválik a hadsereg főpa­rancsnoki tisztségétől. A tábornok előző nap szembe­szegült Wasmosy elnökkel, aki le akarta váltani a főparancsnok­ságról. Ellenállása a diktatúra 1989-es bukása óta a legsúlyo­sabb politikai válságba taszította Paraguayt. Megtámadták Gorbacsovot MTI-hír A szibériai Omszk városában tegnap megtámadták Mihail Gorbacsov volt szovjet elnököt, aki elnökválasztási kampánykör­útján tett látogatást a térség­ben. A politikus éppen egy konfe­renciaterembe sietett, hogy el­mondja választási beszédét, amikor egy részeg férfi hirtelen kilépett a tömegből, és pofon vágta. A 29 éves munkanélküli férfi azzal vádolta meg a volt szovjet elnököt, hogy a gorba­csovi reformok miatt vesztette el állását. A támadót Gorbacsov testőrei elfogták, és átadták a helyi rendőrségnek. Anatolij Log­vinyenko, az omszki rendőrség szóvivője elmondta, hogy a táma­dót pszichológiai problémák mi­att leszerelték a hadseregből, és nem tagja egyetlen politikai cso­portosulásnak sem. Gorbacsovot annyira megráz­ták a történtek, hogy lemondta a választási nagygyűlésen való részvételét, és azonnal a re­pülőtérre indult. Logvinyenko közölte, hogy a helyi hatóságok felajánlották Gorbacsovnak a rendőri kíséretet, de a politikus ezt elutasította. Az incidens előtt a volt szovjet államfő ellá­togatott Omszk lakókerületeibe, és az utcán elbeszélgetett az emberekkel. DUBROVNIKI LEGIKATASZTROFA A boszniai szerbek okozták? A horvát légierő egyik tábornoka szerint lehet, hogy boszniai szer­bek idézték elő április 3-án a Ron Brown amerikai kereskedelmi mi­nisztert és számos tengerentúli üzletembert szállító katonai sze mélyszállító repülőgép szerencsétlenségét Dubrovnik térségében. Franko Bacic arra gyanakszik, hogy a néhány kilométernyire fekvő boszniai szerb területről szándékosan megtévesztő rádiójelzést ad­tak le, erősebbet a horvát légiirányítók jelzéseinél, s így rossz irány­ba térítették az amerikai gépet. MTI £ VILÁGHÍRADO Jelcin Pekingbe érkezett Hivatalos látogatásra tegnap Pekingbe érkezett BoriszJelcin orosz elnök. Háromnapos látogatása során tovább akarja bővíteni az elmúlt időszakban egyébként is gyors fejlődésnek indult orosz-kínai kapcso­latokat. A látogatás során a tervek szerint 14 megállapodást írnak alá. A román-magyar alapszerződésről A román-magyar alapszerződés hiánya egyenlő mértékben akadá­lyozza a két ország jelöltségét a NATO teljes jogú tagságára - jelentet­te ki Gebhardt von Moltke, a NATO főtitkárhelyettese, aki Sinaián el­nökölt a NATO és a partnerországok közötti konzultációs csoport (NA­TO APAG) idén ötödször - Romániában először - megrendezett ülé­sén. Kovács László szarajevói tárgyalásai Kovács László magyar külügyminiszter tegnap délelőtt Szarajevó­ban megkezdte tárgyalásait a boszniai kormány vezetőivel. Először Jadranko Prlic külügyminiszterrel tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról, majd megbeszélést folytatott Hasan Muratovic miniszterelnökkel és Ejup Ganiccsal, a horvát-muzulmán föderáció alelnökével. Eloltották a Csernobil környéki tüzeket Hivatalos ukrán közlés szerint tegnap teljesen eloltották Csernobil körül a kedden keletkezett tüzeket. A Reuter úgy idézte Volodimir Ho losát, a Csernobil ügyeivel foglalkozó ukrán minisztert, hogy a háttér­sugárzás csekély mértékben nőtt a tűzvész nyomán, s csakis a 30 ki­lométeres zárt zónán belül, a tüzek néhány száz méteres körzetében. Európa Tanács: felvették Horvátországot Horvátország felvételt nyert az emberi jogok és a demokratikus in­tézményrendszer érvényesülését ellenőrző nemzetközi szervezetbe, az Európa Tanácsba: ez utóbbi testület parlamenti küzgyűlése ugyan­is tegnapi ülésén jóváhagyta a zágrábi vezetés csatlakozási kérelmét. Bár ezt a döntést még az Európa Tanács másik döntéshozó szervé­nek, a miniszteri bizottságnak is jóvá kell hagynia, a korábbi tagfelvé­telek tapasztalata szerint ez már csak formalitás. Ezzel Horvátország a strasbourgi szervezet negyvenedik tagállama lesz. Djukicot szabadon engedik A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék tegnap emberiességi okokból elren­delte az előzetes letartóztatásban lévő, hasnyálmirigyrákban szen­vedő boszniai szerb tábornok, Djordje Djukics szabadon engedését. Djukicot azzal vádolják, hogy ő rendelte el Szarajevó tüzérségi löveté­sét, amelynek következtében 10 000 polgári személy vesztette éle­tét. A vádat ugyan nem ejtették el ellene, de tárgyalásra már nem ke­rül sor. Tbiliszi robbanás: új mérleg A végleges mérleg szerint öt halottja és 42 sebesültje volt a keddi tbiliszi robbanásnak. Tejmuraz Babelasvili főügyészhelyettes közlése szerint a szakértők minden lehetőséget megvizsgáltak - a többi kö­zött azt is, hogy merénylet történt -, s bebizonyosodott, hogy két gáz­palack felrobbanása okozta a tragikus eseményt. MTI Ikarusok Atlantában Százhúsz alabamai gyártású Ikarus buszt bérel az atlantai olimpia szervezőbizottsága. Ez közel 10 százaléka az olimpia idejére lekötött másfél ezer különjárati busznak. A járművek száma ugyan nem sok, ám az üzlet jelentős reklámlehetőségeket is rejt magában. NSZ Arafat nyelvbotlása Jasszer Arafat palesztin el­nök, amikor megnyitotta a Pa­lesztin Nemzeti Tanács ülését Gázában, egymás után üdvözöl­te az arab országok vezetőit, és azt mondta: „Köszöntjük Liba­nont és elnökét, Asszadot". A ki­jelentés derültséget keltett a ta­nácskozáson jelen lévő 500 de­legátus körében. Arafat ezután kijavította nyelvbotlását, és üd­vözölte Eliasz al-Hravi libanoni államfőt. Szíria, amely 35 ezer katonát állomásoztat Libanonban, gya­korlatilag ellenőrzi az ország egész életét, úgyhogy Arafat el­szólása nem is volt olyan jogta­lan - hangoztatta néhány kül­dött. PAN BERÉNYI JÓZSEFFEL A PAX CHRISTIRŐL Próbatétel előtt a szlovák kormány Belgiumban, Brüsszelben és Antwerpen­ben április 13-tól 19-ig nemzetközi szemi­nárium zajlott Kisebbségek és önrendel­kezés címmel, amelyen a Pax Chrlstl nevű nemzetközi Intézmény Ifjúsági fórumának meghívására Berényl József, a Magyar Polgári Párt oktatásügyi és kulturális tit­kára Is részt vett. Az előadásokból kitűnt: a kisebbségek helyzetének kielégítő meg­oldása próbatétel a szlovák kormány szá­mára, nagymértékben ettől függ Szlová­kia EU-hoz való csatlakozása, m A francia és német értelmiségiek által létre­hozott Pax Christi a második világháború után nagyban hozzájárult a francia-német kiegye­zéshez. Jelenleg mi áll tevékenységének hom­lokterében? - Az említett hagyományra alapozva a Pax Christi ma azokra a témákra összpontosít, ame­lyekről úgy véli, hogy Európa békéjét vagy a vi­lágbékét veszélyeztetik. Jelentős figyelmet szen­tel a szlovák-magyar és a magyar-román vi­szonynak, a kisebbségek helyzetének Kelet-Eu­rópában. A szervezetnek nagy befolyása van, hatékony lobbytevékenységet fejt ki. Az egyhe­tes szeminárium középpontjában a magyarok álltak. Elméleti része Antwerpenben zajlott, ahol beszámolók hangzottak el a szlovákiai, az Er­délyben élő magyarokról és az oroszok helyze­téről a balti államokban. Megismerkedhettünk a belga szövetségi rendszerrel és az Európai Unió intézményeivel, működésével. Módomban állt találkozni M. Sabathil úrral, az Európa Parla­ment Szlovákiáért felelős referensével is. Tréfá­san úgy mutatkozott be, hogy ő a demarsíró, ő fogalmazza ugyanis a Szlovákiának küldött jegy­zékeket. • Nem szegte kedvét, hogy az EU Szlovákiá­nak küldött demarsai süket fülekre találtak? - A demarsírást mint diplomáciai eszközt to­vábbra is helyesnek tartja. Mint mondta: ki más, ha nem az EU emelje fel szavát az emberi jogok megsértése, illetve olyan törvények alkotása el­len, amelyek akadályozzák az adott ország csat­lakozását a szervezethez? Elmondta, hogy nagy­ra értékelik a szlovák-magyar alapszerződés ra­tifikálását, ugyanakkor hozzátette azt is, hogy nemzetközi jogi szempontból értelmezhetetlen a szlovák parlament alapszerződéshez csatolt jegyzéke. Meggyőződhettem arról, hogy kiválóan ismeri a szlovákiai viszonyokat. • Szlovákia integrációs esélyeiről nem esett szó? - Érintőlegesen igen. A visegrádi négyek nevű gyűjtőcsoport - mint mondta - az EU számára már nem létezik, ennélfogva minden egyes or­szággal önállóan fognak tárgyalni a felvételről. Pozsony esélyeivel összefüggésben utalt arra, hogy a három biztosnak tűnő befutó: Lengyelor­szág, Csehország és Magyarország mellett Szlo­vákiának gondjai lehetnek, ha precedensér­vényű jogalkotási gyakorlatán nem változtat. Az előadásokból egyébként egyértelművé vált szá­momra, hogy az EU Kelet-Európa számára meg­szabott emberjogi normáit a csatlakozó spanyo­lok vagy skandináv országok irányába nem írta elő. Fény derült a magyarázatra is. Az előadók rámutattak arra, hogy Szlovákiában nincs meg­oldva a kisebbségi kérdés, ami feszültségforrást jelent. A feszültséget a szlovák kormány gerjesz­ti azáltal, hogy nem képes kezelni a problémá­kat. Egyértelművé vált: Szlovákia nem csupán azért nem kívánatos az EU számára, mivel az emberi jogokat nem tartja tiszteletben, hanem nagymértékben azért, mert olyan kormányai vannak, amelyek nem tudnak konszenzusokon alapuló belpolitikai stabilitást teremteni. Az EU belső rendje alapján a tagországok mindaddig tárgyalnak egymással, amíg nem találnak olyan kompromisszumot, amellyel ha nem is elégedet­tek teljes mértékben, ám valamennyien elfogad­ják. Ha felvennének maguk közé egy olyan or­szágot, amilyen Szlovákia, melynek kormánya erőszakos stílusban kormányoz, az EU-n belül megbomlana a megszokott és bevált tárgyalási mechanizmus, nem tudnának tehát eredménye­ket elérni. A szlovák kormány számára a kisebb­ségi kérdés kielégítő rendezése egyfajta próba­tétel. Ha megtudná oldani ezt a kényes kérdést úgy, hogy az érintettek is elfogadják, tárgyalóké­pessé válna az EU számára is. (horváth)

Next

/
Oldalképek
Tartalom