Új Szó, 1996. április (49. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-20 / 92. szám, szombat

[B] ÚJ SZÓ TANÁCSADÁS 1996. április 20. JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Szerencse N. N.: Valamikor az ötvenes évek végén - főiskolai vizsgákra készülve - vásároltam néhány régebbi kiadású, kiváló, kemény kötésbe csomagolt marxista könyvet. Néhány évvel később gyermekeim „kíváncsiak lettek" az egyiknek a tartalmára, magyarán: szétcincálták a könyvet, és így kiderült, hogy a kemény kötésbe rengeteg bélyeg - több egész sorozat - volt elrejtve. Vettem néhány bélyegalbumot, a bélyegeket szépen sorba raktam (csak később tudtam meg, hogy egyes bélyegeket nem lett volna szabad leszedni a borítékokról, és nem lett volna szabad a borítékokat kidobni), aztán megfeledkeztem az egész ügyről. Tudtam, hogy itthon nem érdemes ezeket a bélyegeket eladni, külföldre nemigen volt alkalmam kijutni, de egyébként sem mertem volna kicsempészni ezeket a bélyegeket, hogy ott adjak túl rajtuk. Őszintén szólva még ma sem tudom, mekkora a valódi értéke ennek a bélyeggyűjteménynek, nem ismerek olyan szakértőket, akikkel feibecsültethettem volna, idegennek pedig nem merem odaadni, mert mit kezdhetek akkor, ha csak egy bélyeggel is kevesebbet kapok vissza? Mindezzel kapcsolatban most van egy problémám: az esetleges vagyonbevallásban köteles volnék-e feltüntetni ezt a bélyeggyűjteményt, és ezért mégis fel kellene értékeltetnem? „Nem elég?" jeligére: - Huszonhat éves vagyok, harmadik éve férjezett. Részemről eddig boldog - boldognak hitt??? - házasságban éltem. Viszont bizonytalanság gyötör, hogy elmondható-e ez a férjemről is. Észrevettem ugyanis az utóbbi hónapokban, hogy hajnalonként merevedései vannak álmában. Megdöbbentett, mert eddig azt gondoltam, meg van elégedve azzal, amit nyújtani tudok neki. Én a nemi életünkkel teljesen meg vagyok elégedve! Úgy látszik azonban, hogy ez neki nem elég, s a szervezete így követeli a magáét, ha ő nem is szól. Igaz is, miért nem szól? Van valakije? Azt nem vettem észre, hogy kimaradozna vagy más nőknek csapná a szelet, de vannak napok, amikor másra sem tudok gondolni, és nagyon félek, hogy elveszítem őt! Mit tegyek? .- Sokat olvasson, kedves fiatalasszony, költeményeket és szerelemmel (is) foglalkozó szépirodalmat, főleg hajnalonként, amikor nem tud aludni! Látni fogja, hogy mennyien dicsőítik a spontán, hajnali szeretkezések zamatát, ami valóban egészen megfoghatatlan, leírhatatlan, utolérhetetlen... S őszintén remélem, kedvet kap hozzá, egészen különleges hangulatú napot szerezve ezzel önmagának és persze férjének, aki rajongani fog Önért, asszonyom, mert semmi sem legyezi jobban a férfiúi büszkeséget, és sarkallja a teljesítőképességet, mint az érdeklődés ily spontán és természetes megnyilvánulása. Sok sikert, és sok kellemes órát! Kérdéséhez visszatérve csak annyit, hogy a férfiaknál az éjjeli merevedések természetes élettani jelenségek, és inkább az a gyanús, ha nincsenek. Semmi közük a szexuális kielégítettség vagy kielégítetlenség állapotához. Az érintett rendszerint mélyen alszik, nem is tud róla. Más kérdés, ha az alvás felszínes, a merevedés ereje ébresztő hatással bír. Ilyenkor működésbe léphet a fantázia, s kár is parlagon hagyni. Különben, mint a levélből is látjuk, nem létező problémákat konstruál, melyek ha elhatalmasodnak felettünk, a legszebb kapcsolatunkat is tönkretehetik. A teljesség kedvéért meg kell említenem: a levélben leírt problémával összefügg, hogy a merevedést mechanikusan, érzelmi töltet nélkül is ki lehet váltani, s ebben hajnalonként a telt húgyhólyag a leggyakrabban a ludas. Viszont ez nem kedves levélírónk férjére, hanem az idős, dülmirigy- (prosztata-) nagyobbodással küszködő férfiakra jellemző. „Újra a régi lenni" jeligére: Úgy érzem, a talaj teljesen kicsúszott a lábam alól. Amikor reggel felébredek, szédülök, a fejem tompa, nem tudok gondolkodni, mert egyszerűen nincsenek gondolataim sem. így aztán nem tudom elvégezni a dolgomat, amiért persze ingerült vagyok - a férjemhez, a gyerekekhez, anyuhoz, mindenkihez. S közben sírni szeretnék, és sírok is, amikor nem látnak. Egyszerűen nincs kedvem semmihez, de én nem voltam ilyen!? Voltam a körzeti orvosunknál, felírt nekem Diazepamot, hogy szedjem háromszor naponta. Mikor megkérdeztem, hogy ki lehet-e ebből gyógyulni, rám för. medt, hogy ő ezt honnan tudja! Ettől a választól végleg kicsúszott az utolsó biztos pont is a lábam alól, és elhatároztam, hogy bizony még egyszer > oda nem megyek. De akkor mit tegyek? Kérem, gyorsan válaszoljon, mert szörnyű dolgok Jutnak az eszembe, pedig nagyon szeretem a gyermekelmet, a férjemet... - E rovat keretében (is) már sokszor leírtuk, hogy a Diazepam egy kitűnő gyógyszer, de csak elsősegélynyújtásra, a félelem leküzdésére ajánlott, a depressziót semmiképpen sem szünteti meg! Hosszan tartó használata súlyos gyógyszerfüggőséghez, 50 éves kor felett meg ráadásul emlékezetzavarokhoz vezethet. Szomorú, hogy depressziós levélírónk körzeti orvosa ezt nem tudja. A levélből látjuk, hogy a depressziónak ebben az esetben fokozódó hajlama van, s a meg-megjelenő „szörnyű gondolatok" bizony jóvátehetetlen cselekedetek forrásává válhatnak! Kérem levélírónkat, szedje össze minden erejét, és jöjjön el a rendelőbe, vagy keressen fel egy olyan elmegyógyászt, akiben megtud bízni, mert az elvszerű antidepresszív kezelést, az ő és gyermekei érdekében, meg persze az egész család érdekében mielőbb el kell kezdeni! A halogatás végzetes lehet!!! „Garam mente" jeligére: - 68 éves vagyok, a sors, sajnos, eléggé megviselt. Orvosaim szerint nem halogathatom tovább, idén több operációra kell rászánnom magam, többek között sérv-, prosztata-, húgyhólyag- és orrpolipműtétre. Sajnos, asztmás is vagyok, kicsit fáradtnak érzem emiatt a szívem, bár még kezelésre nem szorul. Szeretném azonban elkerülni a hagyományos operációkat, ezért a kérdésem az, hogy hol végzik ezeket a műtéteket lézerrel. Melyik az eredményesebb forma? Kell-e ezekért fizetni? - A lézerkéssel végzett műtétek azért kímélőbbek, mert jóval kevésbé roncsolják a szövetet, mint a szike a hagyományos műtétnél. A műtét időtartama is rendszerint lerövidül, mert a lézeres vágásnál nincs vérzés. Viszont a beteget ugyanúgy el kell altatni, hogy ne érezze a fájdalmat, és az izmai el legyenek ernyedve, mint a hagyományos műtétnél! Sajnos, nem minden műtétnél lehet alkalmazni a lézerkést. Nem vált be például az orrpolipok kimetszésénél sem, ezért ezt kedves levélírónknak sem tudom ajánlani. Ami a megnagyobbodott dülmirigy kimetszését illeti, a világ gazdagabb klinikáin már végeztek néhány ilyen műtétet lézerrel. A vélemények megoszlanak, szerintem még el kell telnie pár évnek, hogy az eredmények általánosan elfogadottak, kedvezően megítéltek és rutinosan elérhetőek legyenek. Az elmondottakból egyértelmű, hogy Szlovákiában még ez a lehetőség nem adatott meg, és ezért lézeres dülmirigyműtéteket nem is végeznek. Kedves levélírónknak tehát fel kell készülnie a hagyományos műtétre, melyet alapos szívvizsgálatfog megelőzni, hiszen az altatóorvosnak tisztában kell lennie a beteg szívének a teljesítőképességével! Megnyugtatásként közlöm, hogy nem kell fizetni az operációkért, mivel nem „szépségkorrekciós" műtétről van szó. „Aggódom" jeligére: - Az édesanyám körülbelül egy éve felemelt valamilyen súlyt, és megroppant a dereka. A fájdalmak egészen görcsössé váltak, be kellett vinni őt a kórházba. A fájdalmak az egész bal lábát érintették - a derekától lefelé a sarkáig Fokozatosan 31 injekciót kapott, ezek ugyan megszüntették a fájdalmakat, de megmaradt a zsibbadás érzése, és a sarka teljesen érzéketlen! Azt szeretném megkérdezni, mi lehet ennek az oka. Mit kell csinálnia, csinálnunk, mert nagyon aggódom az édesanyámért! - Az édesanyjának kímélnie kell a hátgerincét! Az aránytalanul nehéz súly megemelésekor megpattant az egyik porckorong burka vagy a porckorongot erősítő szalag, és az elmozdult porckorong megnyomta az idegszálat. Ezért volt az az erős fájdalom. Az injekciók megszüntették a gyulladást, de a megsérült szalagnak idő kell a gyógyuláshoz. Ráadásul a porckorong sem került vissza teljesen a helyére, ezért a zsibbadtság érzete. Ezen bizonyos gyógytornával, bizonyos gyakorlatok állandó ismétlésével lehet segíteni, de az esetek egy részénél elkerülhetetlen a műtét. Különben a sérült porckorong elnyomja az ideget, és ennek izomsorvadás, majd a járóképesség fokozatos csökkenése lehet a következménye. A felírt gyógyszereken - gyulladásgátlókon és tónuscsökkentőkön - kívül az édesanyjának nagyon sok E-, B- és Cvitaminra van szüksége, hogy a regeneráció gyorsabb és erőteljesebb legyen, amit javaslok még kiegészíteni lecitin és lucernakivonat rendszeres fogyasztásával. „Aggódó feleség" jeligére: - A férjem vállalkozó gépkocsivezető, kora reggeltől úton van, és sokszor nehéz ládákat is emelgetnie kell. 1980-ban kivették az egyik veséjét, mert magas volt a vérnyomása, és a kivizsgálás során vették észre, hogy az egyik veséje nem működik. Viszont a vérnyomása a mai napig magas, annak ellenére, hogy neki semmi panasza nincs - azt mondja, hogy kitűnően érzi magát. Nyugodt természetű, jó étvágyú, mindig friss, soha el nem fárad. Akkor beteg, ha nem dolgozhat A minap, mikor véletlenszerűen megmérettem a várnyomását, 215/185 volt. Nagyon meglepődött, mert nem érzett semmi különöset. Nagyon nyugtalan vagyok, mert a családjában mindenkinek magas volt a vérnyomása, és félek, hogy vele is történik valami! Nem kellene kezelést kapnia??? - A férje egyrészt nagyon szerencsés, hogy nincsen semmi kellemetlen tünete, amitől rosszul érezné magát (ez alkati kérdés), és nagyon balszerencsés ugyanakkor, mert ennek következtében úgy gondolja, hogy minden rendben van, és nem kell semmit tennie. Pedig a 215/185-ös érték nagyon veszélyes, sőt életveszélyes. Mindenképpen kezelni kell, de előtte meg kell vizsgálni a másik vesét, a hormonokat, az erek állapotát! Annál inkább, hogy ő nem érez semmit, mert aztán jöhet, mondjuk, ládaemelgetés közben egy váratlan pillanat, és megtörténik a jóvátehetetlen. Kérdezze csak meg a férjét, kedves asszonyom, hogy milyen veszéllyel járna, ha a kocsija olajrendszerében vagy hűtőrendszerében a duplájára emelkedne a folyadék nyomása! Mindenképpen ajánlom a diéta pontos megtartását, a gyógyszerek adagjának testre szabott szedését, a vérnyomás rendszeres mérését - naponta többször is -, és rendszeres konzultációt a tanácsadóban, melyet az ilyen betegek részére létesítettek. Az ajánlott gyógymódot mindenképpen ajánlom bővíteni olyan természetes táplálékkiegészítők fogyasztásával, melyek bizonyítottan segítenek a vérnyomás csökkentésében, az érrendszer falának a megújításában és karbantartásában (Yucca-saponitok, Cvitamin, zabkorpakivonat, lucerna stb.). „Életfogytiglani várás" jeligére: - Nagyon fáj, hogy a férjem az utóbbi hónapokban teljesen közömbös irántam! S amikor alkoholos, borzasztóan kínozza a lelkemet. Először mélységesen megbánt, aztán mikor próbálok normálisan közelíteni hozzá, agresszíven visszautasít, kizavar, még soha nem hallgatott meg! Aztán van úgy, hogy egy hétig sem szól egy szót sem! S az én napjaim meg szorongással, félelemmel telítve telnek el. Hetek óta álmatlanságban szenvedek. Ő pedig zavartalanul éli világát, ha nálunk van valaki, teljesen normálisan beszél és viselkedik. Olyan, mint egy teljesen idegen, pedig pár évvel ezelőtt azt gondoltam, ő a nagy szerelem. S most félek, hogy összeroppanok, mert minden éjszaka vele álmodok, miközben itt fekszik mellettem, mint egy idegen. Kérem, segítsen, míg el nem követek egy nagy őrültséget!!! - Sajnos, nem tudok a távolból segíteni! Elemeznünk kellene együtt, hogy mikortól és miért nem a férje már a „nagy ő", és inkább hármasban, hogy ő is elmondhassa, miért nem érez kedvet a szexhez, és egyáltalán mikor kezdett inni, és mikortól rendszeresen. S lehet, hogy Önnek az ő problémái műproblérnáknak tűnnek, de ő ezt biztosan nem úgy érzi! Az ember nem tévedhetetlen, partnere kiválasztásakor sem az. S a nem teljesen korrekt választás és a csalódás után is képes bizonyos kompromisszumokra, hogy mentse a menthetőt. Persze egy ponton túl ez nem megy, de ilyenkor az intelligencia fokmérője nem az, mennyire tudom megbántani, megalázni, megkínozni a másikat, hanem az, mennyire vagyok képes megtartani a békés egymás mellett élés szabályait, ha már a különút az érintettek egyikének sem felel meg. Még elítélendőbb a gonoszkodás akkor, ha a másik depressziós, ha amúgy is mindent sötét szemüvegen keresztül lát, mint kedves levélírónk. Azt javaslom neki, először a depresszióját tegye rendbe, aztán próbálja majd meg rendezni férjével a kapcsolatát, mert ilyen lelki állapotban kisebb az esélye a helyes döntések meghozatalához! „Hit, remény, szeretet" jeligére: - Mellékelem a férjem diagnózisait, melyekből a laikus is megállapíthatja, hogy az infarktus utáni állapota nem valami rózsás! Szeretném a kezelését támogatni még vitaminokkal és táplálékkiegészítőkkel. Elsősorban áz antioxidánsra, a lecitinre, a Golden Yaccára gondoltam. Ezenkívül kell-e még külön Evitamint és C-vitamint is fogyasztania? - Mindenképpen! E-vitaminból fogyasszon legalább napi 1200, C-vitaminból legalább 5000 mgot. Azonkívül végre nálunk is megjelent a szívizom új segítője a Coenzym Q-10, melyből a napi legalább 30 mg fogyasztása javasolt. Azonkívül minden olyan termék segíthet, amely csökkenti a vér koleszterinszintjét, és elősegíti az erek falának a megtisztulását. A Golden Yacca mellett ilyen a fokhagymakivonat, a zabkorpakivonat, és szívizomvédő hatása van a zöld teából készült készítménynek is. Nem szabad megfeledkezni a koleszterinszegény étrend szigorú megtartásáról, napi elegendő folyadék fogyasztásáról, a stresszoldó, pozitív gondolkodásról, a relaxációs gyakorlatokról és a fizikai teljesítőképességnek megfelelő, azt folyamatosan fokozó napirendről, melyben helyet kell kapnia a megfelelő fizikai terhelésnek is! ^ ^ Várom és megválaszolom kedves olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal nem szükséges feltüntetni. A vagyonbevallásnak tételesen tartalmaznia kell minden ingatlan vagyont (itt főként a földekről, házakról, építményekről van szó). Az ingó dolgokat, valamint a vagyoni jogokat és egyéb vagyoni értékeket (ilyen jog lehet a szerzői vagy a szabadalmi jog, az ingatlanok, illetve a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti joga) csak akkor kell a vagyonbevallásban feltüntetni, ha együttes értékük meghaladja az egymillió koronát. A vonatkozó jogszabáy (az adók és illetékek kezeléséről szóló 511/1992. Tt. számú törvény) értelmében az alacsonyabb értékekről szóló vagyonbevallás önkéntes (lásd a 40. § hatodik bekezdését). A vonatkozó rendelkezés értelmében az ingó dolgokat (személygépkocsi, ékszerek, számítógép vagy éppen bélyeg- és egyéb gyűjtemény), vagyoni jogokat és más vagyoni értékeket az adóalany, a vagyonbevallás előterjesztője saccolja meg, értékeli fel. A bélyeggyűjteményét tehát nem kell hivatalosan isfelbecsültetnie, és ha a vagyonbevallásában említést akar tenni róla (aminek főként akkor volna értelme, ha ezt egyszer el akarná adni, és valóban olyan nagy összegért sikerülne azt értékesítenie, amely megszerzésének a forrásáról nem tudna az adóhivatal számára is megfelelő magyarázatot adni), akkor írjon be egy olyan összeget, amelyet alkalmasnaktalál. Ugyanakkor alighanem figyelmeztetnünk kell arra is, hogy a bélyeggyűjteménye megszerzésének a körülményeit egyes állami hivatalok úgy értékelhetnék, hogy Ön nem tulajdonosa ennek a bélyeggyűjteménynek, és hogy ezt a gyűjteményt hiánytalanul át kell adnia a szlovák államnak. A Polgári Törvénykönyv most is tartalmaz egy olyan rendelkezést, hogy a talált tárgyat a Végkielégítés tulajdonosának kell visszaadni, és ha a tulajdonos ismeretlen, akkor az illetékes állami szerveknek. A talált, elrejtett és elhagyott vagyontárgyak ugyanis a hazai szabályozás szerint az ötvenes-hatvanas években szocialista állami tulajdonban voltak, és a „szerencsés" megtaláló még elbirtoklással sem szerezhetett tulajdonjogot. A mai jogi szabályozás is azt mondja, hogy ha az elrejtett dolog tulajdonosának nem adható vissza a vagyontárgy, akkor azt az illetékes állami szervnek kell kiadni. Az elrejtett dolog fogalmát hallva az emberek többsége valamilyen földbe, barlangokba elásott kincsekre gondolna, ám az állami érdekeket képviselő jogászok leleményessége szinte végtelen. Ön ugyan érvelhetne azzal, hogy megvette és kifizette a könyvet, amelyben a bélyegeket elrejtették, de tudomásunk van olyan esetről is, amikor egy megvásárolt és kifizetett házban befalazott fülkére bukkant a tulajdonos, és az ott talált értékeket az állam nemcsak hogy elperelte tőle, hanem még le is csukatta az illetőt. Említhetünk más, a normális emberi felfogásnak, jogérzéknek megfelelőbb eseteket is: megközelítőleg 90 évvel ezelőtt Pozsony városa az esztergomi egyházi szervektől megvásárolta a Prímási palotát. A máig is híres Tükörterem tapétáinak a leszaggatásakor hat elrejtett gobelint találtak. Ezek értéke meghaladta azt a vételi árat is, amelyért a palotát annak idején eladták. Bírósági per lett az ügyből, de a bíróság úgy döntött, hogy a manapság szlovák köztársasági elnöki székhelyként működő palotát a város mindenestül, vagyis a tapéták mögött elrejtett gobelinekkel együtt megvette. Ezek a műalkotások máig is Pozsony városának a legféltettebb kincsei közé tartoznak. G. R.: Szeptemberben üzemi balesetet szenvedtem, s ezért most rokkantsági nyugdíjat ítéltek meg számomra. A munkáltatóm közölte, hogy munkaviszonyom ezért megszűnik. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, követelhetem-e az öt, havi fizetésemet (odstupné). A bérosztály szerint ugyanis erre nem keletkezett jogom. Őszintén szólva: a levelében megfogalmazott kérdésekre meglehetősen nehéz válaszolni. Elsősorban: nem igazán érthető, milyen indokból szűnik meg a munkaviszonya. A munkáltató ugyanis nem szüntetheti meg valakinek a munkaviszonyát pusztán csak azért, mert az üzemi baleset következtében megrokkant, és jogosultságot szerzett rokkantsági nyugdíjra. Ilyen esetben a dolgozót illeti meg az a jog, hogy felmondja a munkaviszonyát, hiszen ő bármilyen indokból megszüntetheti a munkaviszonyt egy írásbeli felmondással. Ezzel szemben a munkáltató csak a Munka Törvénykönyve 46. és 53. paragrafusában említett okból szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással, esetleg azonnali hatályú megszüntetéssel. Ajánlatosnak tartanánk ezért, ha munkaviszonyának a megszűnésével kapcsolatban előbb ügyvédhez fordulna. Ami a végkielégítést illeti, erről azt kell elmondani, hogy végkielégítésként öthavi munkabér csak ott jár, ahol ezt kollektív szerződés szavatolja. Egyébként az alkalmazottaknak mindössze kéthavi munkabér jár végkielégítésként, és ez is csak akkor, ha a 195/1991. Tt. számú törvényben meghatározott ok alapján kapnak felmondást (például azért, mert a vállalat megszűnik, a dolgozó létszámfölöttivé válik stb).