Új Szó, 1996. április (49. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-18 / 90. szám, csütörtök

AJ ÚJ szó MOZAIK 1996. április 914. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK - ATHÉNTÓL ATLANTÁIG (2) Coubertin báró érdeme Pierre de Coubertin ősei Olaszországból származtak és a francia királyok szolgálatában nyerték el a bárói címet. A fiatal Coubertin szakított s családi hagyományokkal, katonai vagy politikai pálya helyett a pedagógiát választotta. Tanulmányainak egy részét a cambridge-i egyetemen végezte, itt ismerkedett meg a különböző sportokkal, és itt fogant barátságai kovácsolták össze későbbi harcostársainak kis csoportját. Első.tanulmányainak egyike (Az atlétika erkölcsi hatása) nagy feltűnést keltett a francia pedagóguskörökben. Elsősorban azért, mert már ebben a munkájában szembefordult néhány, a hazájában uralkodó nacionalista nézettel. Később pedig, amikor érdeklődése a görög kultúra felé irányult és megfogalmazta az olimpiai játékok felújításának gondolatát, szembetalálta magát az egymástól elszigetelődő sportágak képviselőivel is. Megvalósíthatatlannak tartották ugyanis, hogy ugyanazon időben és helyen több sportág képviselői vetélkedjenek. Még elutasítóbb volt a vélemény a nemzeti sportvetélkedések nemzetközivé szélesítésével szemben. 1. GUNYOROS ÉRTETLENSÉG. Hol kezdődött? Nézőpont kérdése. Egy párizsi vendéglő különtermében, szerény ebéd mellett. 1877-ben egy szürke kis társulat összefogott, megalakította a •Francia Futó Egyesületek Szövetségét. A közös munka nem volt egészen egyszerű, a hatóságok csak azzal a feltétellel engedélyeztek futóversenyt a Tulériákban, ha a pályát a rendezők felszólítására bármely pillanatban eltávolítják. E szövetség ötéves születésnapjának megünneplésére hívta össze Coubertin 1892. november 25-én a Sorbone nagy előadótermében a párizsi társaság krémjét. Az ünnepség csak ürügy volt. A tudós ezzel akarta a nyilvánosság elé lopni az olimpia felújításának gondolatát, itt pendítette meg a Nagy Eszmét: „A béke ügye új és erőteljes támaszt nyerne, ha a nemzetek a jövőben nem a harctéren, hanem a sportpályákon vetélkednének egymással. Ezért minden erőnkkel új, modern alapot kell találnunk az olimpiai játékok felújítására". Nagy, gunyoros értetlenség fogadta. Meztelenül fognak versenyezni? A nők még csak nem is nézhetik? És ki fog versenyezni? Csak a franciák? „Én világméretű olimpiára gondolok" - mondta a báró. „Huhu!- rikoltott fel hátul egy vidám hang. - Szóval jönnek a négerek, meg a kínaiak is? Még rézbőrűek is..." A kis báró lógó orral hagyta el a termett. Kinevették. De nem hagyta annyiban. Nemcsak a bajsza volt nagy, a szíve is. Egykori egyetemi társaihoz és azok befolyásos támogaóihoz fordult. Két esztendő fáradhatatlan munkája meghozta gyümölcsét: 1894. június 16-ra Párizsban összehívták az első olimpiai kongresszust. A NOB-közlöny második számában többek között ez olvasható: „Az atlétika (a sportot értették alatta - a szerk. megj.) híveinek száma évről évre növekszik. Szerepe a modern világban ugyanolyan jelentősnek tűnik, mint amilyen az antik világban volt. Feltámasztása azonban új jelenségekhez is kötődik. Nemzetközi és demokratikus, tehát alkalmazkodik a jelen eszméihez és szükségleteihez. Hatása áldásos vagy ártalmas lesz, aszerint, hogyan hasznosítják, milyen irányban vezetik a mozgalmat. Kiválthatja a legnemesebb, de a legalantasabb szenvedélyeket is, fejlesztheti az önzetlenséget és a becsületérzést, de ugyanakkor pénzsóvárgásra is is nevelhet. Késztethet lovagiasságra vagy megvesztegethetőségre, férfiasságra vagy állatiságra..." Coubertin báró sejtett valamit... De ezt most hagyjuk. Térjünk vissza a kongresszusra. 2. PROGRAM ÉS AMATŐRKÉRDÉS. A mintegy kétezer főnyi hallgatóság előbb meglepetéssel, majd lelkesedéssel fogadta a felszólalók indítványait az ókori olimpiai játékok felújítására. Egy hétig ülésezett a kongresszus, míg megszületett az az alapokmány, amely útjára indította az újkori játékokat. Mindjárt pontokba is foglalták a nemzetközi olimpiai játékok célját. 1. A nemzetközi kongresszus és az egyes országok erkölcsi éráeke, hogy az olimpiai játékok modern formában ugyan, de a régi formák lehető betartásával, nemzetközi alapon életre hívassanak. 2. Minden ország sportegyesületét fel kell hívni a részvételre, mégpedig úgy, hogy minden ország csak a saját állampolgárával képviseltetheti magát. Az olimpia előtt, amelyet minden négy évben ünnepelnek, a nemzetek próbaés előversenyeket rendeznek, hogy az országot csak a legjobbak képviselhessék. 3. A különböző sportágak közül a nemzetközi olimpiai játékokon a következők szerepelnek: a) a tulajdonképpeni atlétikai sportok - ugrás, futás, diszkoszvetés, súlyemelés, stb.; b) a vízisportok - vitorlázás, evezés, úszás; c) korcsolyázás, vívás, birkózás és ökölvívás, lósport, céllövés, torna, kerékpár. 4. A vívás kivételével csak műkedvelő (amatőr) indulhat az olimpiai versenyen; akiknek pedig a sport hivatásuk, (professzionisták), azok a versenyeken nem vehetnek részt. A jegyzőkönyv amatőrparagrafusa így hangzik: „Kizáratnak a versenyből mindazok, akik a sportot hivatásszerűen űzik, illetve, akik a sportolásért pénzdíjat fogadnak el vagy a múltban elfogadtak. Éppen ezért a nemzetközi olimpiai játékokon sohasem szabd pénzdíjat kitűzni. Csak tiszteletdíjat". 5. Az olimpiai játékok rendezését vállaló bizottságnak joga van kizárni azt a Hét tagja volt a NOB-nak 1896-ban - balról állnak: Willibald Gebdthardt (német), Jirí Guth-Jarkovský (cseh), Kemény Ferenc (magyar), Viktor Black (svéd). Ülnek: Pierre de Coubertin (francia), Demetriosz Vikalesz (görög), Alekszandr Butovszkij tábornok (orosz) versenyzőt a részvételből, aki valaha is az olimpiai eszme, illetve a modern olimpiai játékok eszméje ellen cselekedett. 6. Az atlétikai sportok résztvevői számára egy főbajnokságot kell rendezni pentathlon név alatt. Program és amatőrkérdés... Az indulástól a közelmúltig kísérte az olimpiai mozgalmat... Még egy kérdésben kellett döntenie a kongresszusnak: hol legyen az első újkori olimpia. A hangulat szinte kényszerítette az újonnan alakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjait: Görögország kapja az első Játékok rendezési jogát. Bár Coubertin báró 1894 decemberében Kemény Ferenchez írt levelében Budapestnek ajánlotta fel az első olimpia lebonyolítását... 3. MILLIOMOS MEGMENTŐ 1894-ben Coubertin (ő vállalta a NOB főtitkári tisztségét, az elnök a görög Vikelasz lett, a tagok között volt a magyar Kemény Ferenc és a cseh Jirí Guth-Jarkovský is) Görögországba utazott, hogy végképp tisztába tegye az olimpia ügyét. Görögország a legbalkánabb Balkán volt akkoriban, és úgy kellett neki az olimpia, mint púp a hátra. Az ellenzék természetesen mohón támogatta az olimpia tervét, a kormány tehát még mohóbban ellenezte. Az ország súlyosan el volt adósodva, és Trikupisz miniszterelnök attól tartott, hogy a hitelezők világ megharagszik az olyan „esztelen tékozlás" láttán, amit egy olimpia rendezése jelent. Végül egy Alexandriában élő mágnás, bizonyos Georgesz Averoff segített. Horribilis összeget, egymillió drachmát adott a szent célra. Hiába no, mindig jól jönnek a távolba szakadt hazafiak... Különben Averoff nem volt jelen az olimpián. „A nagy öröm veszélyes lenne a szívemnek, és az egészségemre fölöttébb kell vigyáznom" - üzente Alexandriából. TOMI VINCE (Részletek a Bajnokok és legyőzöttek című olimpiai könyvből, amely megrendelhető szerkesztőségünkben) Kieshet a Decora DAC? LABDARUGÓ UEFA KUPA, ELODONTO Bayern-bravúr Barcelonában Lejátszották a labdarúgó UEFA Kupa elődöntőjének visszavágóit. A fináléban a Bayern München a Girondlns Bordeaux csapatával találkozik. Az előbbi Barcelonában, 115 000 néző előtt is győzni tudott, míg a francia gárda csakúgy, mint Prágában ezúttal is l:0-ra nyert a Slavia ellen. NEM MARADUNK BUNDESLIGA ES CALCIO NÉLKÜL Dráguló fociképernyő Carlos Busquets, a Barcelona kapusa Jürgen Klinsmann elöl szerzi meg a labdát (ČTK/AP) Jószerével még föl sem állhatott a Slavia legénysége a szünet utáni folytatáshoz, amikor Didier Tholot megvillant. Három védő között kapura lőtt, a labda kipattant Stejskai kapusról. A francia csatár másodszor már nem hibázott. Ezzel egy remek menetelésre került fel a korona. A múlt nyáron a francia Bordeaux az Intertotó Kupa sűrűjén átvágta magát, majd a folytatásban is diadalmasan robogott előre. Miután az elődöntő első 90 percén Prágában l:0-ra verte a Slaviát, Tholot gólja kimondta . a végső döntést, a második csata is l:0-ás francia sikerrel zárult. Tizennyolc év után ismét kuFC BARCELONA-BAYERN MÜNCHEN 1:2 (0:1), góllövők: De la Pena (89. p.), III. Babbei (39.), Witeczek (84.). Játékvezető: Uzunov (bolgár), 115 000 néző. Az első mérkőzésen 2:2. GlRONDINS BORDEAUX-SLAVIA PRAHA 1:0 (0:0), góllövő: Tholot (46.). Játékvezető: Níkakisz (görög), 32 000 néző. Az első mérkőzésen 1:0. A döntő műsora - május 1.: Bayern München-Girondins Bordeaux, május 15: Gírondins Bordeaux-Bayern München. padöntőst ünnepelnek Franciaországban, 1978-ban a Bastia játszhatott a fináléban. Ez volt a Bordeaux 18. mérkőzése, most jöhet a Bayern. „Kerek fél éve súlyos autóbalesetet szenvedtem, igazán a gödör alján voltam. így azután elhiszik, ha azt mondom, számomra mesés volt ez a keddi este. Az első félidőben az erős szél miatt nem sikerültek a támadásaink. Ha már döntőben vagyunk, illik megtörni a Bayernt is; bár ez egyelőre az álmok szintjén élő vágyam" - mondta a gólaszerző Tholot. Gemot Rohr, a franciák vezetőezdője: „Öröm és elégedettség tölt el. Megérdemelten kerültünk a végső kupasiker közvetlen közelébe. Büszke vagyok a játékosaimra, igazi profiszellemben küzdöttek." A Bordeaux-ot tökéletes elégedettség töltheti el. Egyszersmind ott a kínos kérdés: a 32 000-es stadionban miként helyezik majd el a döntőre kiváncsi drukkereket? Némi üröm az örömben, hogy Chrístophe Dugarry május l-jén Münchenben nem játszhat. Elrúgta a labdát sípszó után, összességében begyűjtötte a második sárga lapját. A Bayern Münchennel mérkőzni önmagában is élmény. Ráadásul egy olyan bajor csapat teszi tiszteletét francia földön, amely kedden késő este a Nou Camp-stadionban nyert 2:l-re. Otto Rehhagei, a Bayern trénere: „Mit tagadás, azt vártam, hogy a Barcelona a korlátlan támadást választja. Ehelyett meglepő módon inkább a védekezéssel foglalatoskodott. A győzelem értékét növeli, hogy egy olyan olyan szupercsapatot búcsúztattunk, amelyet kiejteni mindig, minden formában dicsőség." Franz Beckenbauer, a müncheniek elnöke: „A Bayern értékesebb lett azzal, hogy elbúcsúztatta a Barcelonát. Technikailag talán kicsit fölénk nőttek a vendéglátók, de a gólhelyzetek kidolgozásában és kihasználásában mi voltunk a jobbak. A Bordeaux elleni döntő legalább olyan nehéz lesz francia földön, mint Barcelonában volt." Johan Cruyff, a katalánok holland mestere: „Két dolog hiányzott együttesem játékából. A nyugalom és a több lőtt gól. A Bayern remekelt, olyan kontraakciókkal veszélyeztetett, amelyek előtt védelmem letette a fegyvert. Egy dologra hivatkozhatok, ha magyarázkodnom kell, erős idény végéhez közeledünk, fantasztikus a megterhelésünk. Most egy dolgot tehetünk, a bajnokságban kell erősen finiselnünk, s feledni azt, ami a fő baj volt kedden, hogy kifulladtunk." (MTI) Túl van már a rájátszás felén a férfi I. kézilabdaliga alsóházának mezőnye. A Decora DAC csapata először pontot rabolt Pöstyénben, majd váratlanul alulmaradt a gyengébbnek tartott sereghajtó Detva otthonában s legutóbb Vágbesztercén is £ rövidebbet húzta. Aki jelenleg rápillant a táblázatra, azt tapasztalja, hogy a dunaszerdahelyiek elég közel kerültek a kiesést jelentő utolsó helyhez, mindössze két ponttal előzik meg az újonc Detvát. Januártól nem sok vizet zavartak a csallóköziek a honi élmezőnyben, de a pillanatnyi helyzet sem kilátástalan számukra. A folytatásban ugyanis mindhárom ellenfelüket Jó hír a Bundesliga szerelmeseinek: a bajnokság közvetítési jogát 1997. június 30-tól 2000 nyaráig az ISPR nevű csoport kapta nieg. S hogy ez miért olyan jó hír? Az ISPR ugyanis az Axel Springer Kiadó, valamint a müncheni Kirch-társaság leányvállalata, csak úgy, mint a SAT 1 tévétársaság. Magyarul: még töb mint négy évig a nálunk is jól fogható SAT 1 közvetíti szombat esténként az oly népszerű labdarúgó-bajnokság összefoglalóit. Németországban az 1965/66-os idényben a két állami televízió, az ARD és az ZDF birtokolta a közvetítési jogokat, 650 000 márka ellenében. Az 1987/88-as szezonra már 18 millió márkát kellett fizetniük az egy éves közvetítési jogért. Az első nagy ugrást a következő esztendő jelentette: az RTL-nek már 40 millió márkájába került otthonukban fogadják, és ha a legrosszabb következne be, vagyis elveszítenék valamennyi találkozójukat (még a Detvával is), akkor sem kellene búcsúzniuk az élvonaltól. Mert egyenlő pontszám esetén a gólkülönbség, majd a több lőtt gól számít, s ebben a mutatóban a csallóköziek lényegesen jobban állnak, mint a sereghajtó. Csak akkor esnének ki, ha a Detva még a két további összecsapásán is szerezne ponto(ka)t. Dunaszerdahelyen viszont nem erre készülnek. Háromszor akarnak nyerni, hogy lelkes szurkolóik előtt legalább részben kárpótolják az idei kisiklásokat. (j. mészáros) az 1988/89-es idény. Ettől kezdve aztán nem volt megállás. Az árak kezdtek az egekbe szökni, az ISPR 1993/94-ben nyert jogot: évenként 140 millió márkáért, míg mostantól évente 180 millió márkát fizet. Élőben továbbra is a Premiere közvetíti a bajnokság mérkőzéseit, amely kódolt televízió, így szolgáltatásaiért fizetni kell, s nálunk nem fogható.. Némi öröm az ürömben, hogy a SAT 1 szezononként öt találkozót sugározhat egyenes adásban. Olaszországban is elkelt a közvetítési jog: az állami rádióés tévétársaság, a RAI a következő három esztendőben birtokolja a Calcio-mérkőzések sugárzási jogát. A RAI 115,6 millió dollárnak megfelelő ősszegért jutott a „zsíros üzlethez": közvetíthet futballt a rádióban és a televízióban egyaránt. (rónay)