Új Szó, 1996. április (49. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-17 / 89. szám, szerda

[B] ÚJ SZÓ TANÁCSADÁS 1996. április 898. BÁTORKESZI Díjkiosztás május 8-án Bátorkeszi a komáromi régió egyik legszebb vidékén terül el, mintegy tizenöt kilométerre a Dunától. A gazdag múltú, 3800 lakost számláló település a Komáromi járás egyik legnagyobb lélekszámú községe. A lakosok több mint nyolcvan százaléka magyarnak \*allja magát, így a gyermekek zöme is a magyar tanítási nyelvű alapiskolát látogatja. Túlzás nélkül állítható, hogy a falu lassan teljesen kisvárosi jelleget ölt. A település központjában díszeleg a modern, impozáns szolgáltatóház, vele szemben áll az üzletközpont meg a szép, tágas művelődési ház. Mindenütt. rend és tisztaság. Mindez azt igazolja, hogy Bátorkeszi lakosai szeretik és rendben tartják szülőfalujukat. Mára már az élelmiszerüzletek, a pékség s a szolgáitatások szinte valamennyi fajtája magánkézében van. A községben élők többsége érthetően igyekszik a faluban munkát vállalni, erre főleg két helyen, a mezőgazdasági szövetkezetben, illetve a cipőkészítő üzemben van lehetőség. Szabó Edit polgármester már hat éve áll a falu élén. Nem kis büszkeséggel szögezi le, hogy működése .alatt, 1992-ben helyi népszavazás eredményeként sikerült visszaszerezni a település ősi nevét, melyet 1948-ban egy rendelettel Vojnicére változtattak. 1993-ban pedig a községi költségvetésből és lakossági adakozásból elkészült a falu közepén álló, második világháborús emlékmű. A polgármesternek rengetegterve van a falu fejlesztésére és a község kulturális életének fellendítésére. Mint mondja, szerencsére még ezekben az ínséges időkben is akadnak olyanok, akik többletmunkát vállalva segítik őt a tervek megvalósításában, tudatosítva, hogy mindez a köz javát szolgálja. Közülük a három legaktívabb az idén is megkapja a polgármesteri díjat. Az immár második alkalommal odaítélt díjak kiosztására ünnepélyes keretek között kerül sor május nyolcadikán a művelődési házban. (K. M.) Megfúrják a Branyiszkót A Branyiszkó szerpentines országútja nemsokára a gyalogos turisták sétánya lesz? (A szerző felvétele) A magyar történelemből is jól ismert Branyiszkó hegyet (ott volt a negyvennyolcas szabadságharc egyik győztes csatája) megfúrják. Ugyanis ahhoz, hogy Kassa és Eperjes felől a MagasTátra irányában, valamint fordítva könnyebb legyen a közúti közlekedés, e térségben alagútra van szükség. Nem új gondolat, hogy a Szepességet Sáros megyétől elválasztó hegyvonulaton így lehetne a legkönnyebben és leggyorsabban átjutniuk a lovas szekéren, kerékpáron vagy gépkocsin utazóknak. Egyes szóbeszédek szerint Görgey seregének egyik alakulata is azért tudta ebben a térségben 1849 februárjában megverni a császári csapatot, mert a honvédek egy csoportja valamilyen titkos alagúton átjutott a nyugati oldalra és hátba támadhatta a hegygerinc elfoglalására és az ott táborozó honvédsereg megsemmisítésére törekvő császáriakat. Hogy az a titkos alagút az a tágas üreg volt-e, amelyen a Korotnok község felé hömpölygő hegyi patak átbújik a hegy alatt, azt a helyi krónikások nem tudják biztosan. Mindenesetre tény, hogy a közel 1500 méteres természeti akadályon embernek, gépnek neház átjutni. Nem véletlenül nevezték el a hegyen átkígyózó szerpentines út legmagasabban fekvő szakaszát a helyiek Chvála Bohunak, azaz Hála Istennek. - Hála Istennek! - kommentálták sokan a régen óhajtott alagút kivitelezésének minapi hivatalos megkezdését is, illetve az alapkőletételt. Nos, a tervek szerint három év alatt elkészül a közel öt kilométernyi hosszú alagút. Tehát az ezredfordulótól kezdődően a jelenlegi 25 perc helyett 5 perc alatt teszik majd meg ezt az útszakaszt az arra közlekedő gépjárművek. GAZDAG JÓZSEF ERTEKELTEK A PALYAMUNKAKAT Rákóczi szelleme és a fiatalok A Magyar Nemzeti Múzeum Sárospataki Rákóczi Múzeuma, a Rákóczi Szövetség, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet a Magyarok Világszövetsége védnökségével regionális történelmi vetélkedőt hirdetett az 1995/96-os tanévre a középiskolások részére. A versenyt, amely a millecentenárlum Jegyében emlékezik meg II. Rákóczi Ferenc születésének 320. évfordulójáról, a hazaiakon kívül a határon túli magyar tannyelvű középiskolák részére is meghirdették. Dr. Tamás Editet, a Sárospataki Rákóczi Múzeum történészét, a verseny szervezőjét arról kérdeztük, hogyan reagáltak a határon túllak a felhívásra. - A várakozást felülmúlva 96 csapat jelentkezett a vetélkedőre, a hazaiakon kívül Szlovákiából és Kárpátaljáról is. A nagy érdeklődés mutatja, hogy Rákóczi határainkon belül és kívül egyaránt példaképe a diákságnak. Külön öröm, hogy a fiatalok szívesen vállalkoztak a lakóhelyükhöz, régiójukhoz kapcsolódó témák kutatására. így nemcsak a Rákóczi-kor kutatása került érdeklődésük középpontjába, hanem talán a helytörténet lelkes, ifjú kutatóivá is válhatnak. • A dolgozatok közül melyek kerültek a döntőbe? - A magas színvonalú dolgozatok közül a Megyei Pedagógiai Intézet szaktanácsadói választották ki a legjobbakat. Öt hazai, három szlovákiai és két kárpátaljai csapat versengett a múlt hét végi döntőben, amely Sárospatakon, az 1708-as országgyűlés helyszínén, a Vörös Torony Lovagtermében volt. Dr. Várkonyi Agnes professzor, az ELTE tanára elnökletével két-két szlovákiai és kárpátaljai zsűritag értékelte a pályamunkákat. Természetesen a döntőn jelen voltak a verseny támogatói is, akiknek segítsége nélkül a múzeum nem vállalkozhatott volna e nagyszabású rendezvény meg-, szervezésére, lebonyolítására. n Kik képviselték a szlovákiai magyar iskolákat? - A komáromi Selye János Gimnázium, a párkányi és a kassai gimnázium csapatának pályamunkája került be a döntőbe. Tisztességesen helytálltak, a párkányi csapat a második helyet szerezte meg, a komáromiak a negyedikek, a kassaiak pedig az ötödikek lettek. Meg kell jegyezzem, a hazai és a határon túli iskolák minden évben már számítanak is e vetélkedőre. Bízunk benne, hogy a kezdeményezés segíti II. Rákóczi Ferenc szellemiségének ébren tartását. (kat) Bátorkeszi TŐKETEREBESI JARAS Tíz és fél ezren a kapun kívül A legutóbbi összegezés szerint a Tőketerebesi Járásban 10 673 munkanélkülit tartottak nyilván, ami 20,36 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. Aggasztó, hogy az állástalanok közül több mint 1300 pályakezdő, ebből 16 főiskolai, 178 szakközépiskolai, 129 gimnáziumi végzettségű. A középfokú szakmunkásképzőt végzettek száma pedig több mint ezer fő. A járási munkaügyi hivatal tájé- a térségben. Annak ellenére, koztatása szerint az elkövetkező hónapokban közhasznú munkahelyek létrehozásával mintegy 3000 állástalan jut majd munkához, bár ez csak rövid távon oldja meg néhány munkanélküli gondját. A hivatal és a járás vezetői szerint a jelenleginél jóval kevesebb munkanélküli volna, ha a kormányzat ebben a régióban is jobban támogatná az új munkahelyek létesítését, valamint megfelelő gazdaságosság esetén a régi vállalatok (munkahelyek) fenntartását. Ezek közé tartozik például a tőketerebesi vagongyár, amely a gazdasági nehézségekre hivatkozva 1200-ról 250 főre csökkentette alkalmazottainak számát, vagy említhetjük a mezőgazdasági üzemeket, amelyek mivel a minimális támogatást sem kapják meg, csaknem egy helyben topognak. Nagy reményekkel a magánvállalkozói szféra sem kecsegtet hogy a munkahivatal átképző tanfolyamok szervezésével rugalmasan reagál a munkaerőpiac igényeire, kevés remény mutatkozik arra, hogy a közeljövőben jelentősen csökkenne a munkanélküliek száma. Főleg a fő- és középiskolát végzettek azok, akik számára az elhelyezkedés esélye minimális. A járási munkahivatal nagy figyelmet szentel a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának is. Ennek eredményeként a legutóbb 36 ilyen munkanélküli részére biztosított munkalehetőséget, akik közül 25 nő. Aggasztó jelenség: a munkanélküliek egy része nem is törekszik arra, hogy állást találjon, nagyon sok esetben elutasítják a hivatal által ajánlott munkahelyeket. Különböző kifogásokat keresve arra törekednek, hogy továbbra is a munkanélkülisegélyből biztosítsák megélhetésüket. (kat) RENDHAGYÓ KEZDEMENYEZES Szociális napok A Komáromi Körzeti Hivatal szociális osztálya rendszeresen szervez szociális napokat a körzetéhez tartozó 19 községben. Amint azt dr. Bende Istvántól, az osztály vezetőjétől megtudtuk, havonta két községbe látogatnak el az osztály dolgozói, ahol az önkormányzatot megismertetik azzal, hogy a község lakosai közül ki milyen szociális juttatásban részesül, tájékoztatják a polgárokat a szociális segélyekkel kapcsolatos jogi normákról és rendeletekről. Egyedül Komáromban és környékén szerveznek ilyen jellegű szolgáltatást. E héten Virten és Dunaradványon rendeztek szociális napokat, a közeljövőben pedig Dunamocson és Megyercsen. A tapasztalatokat a szociális osztály feldolgozza, és a problémákra időnként visszatérnek. Bende István szerint mindez rendkívül hasznos, fel tudják mérni, a szociális segélyek valóban odajutnak-e, ahová eredetileg szánták őket. Egyébként a hivatal szociális osztálya pillanatnyilag 4392 személynek folyósít rendszeresen szociálissegélyt, közülük 2213 a munkanélküli. Terveik szerint az idén októberben Komáromban is szociális hetet szerveznek, amelynek keretében a polgárokat tájékoztatják arról, milyen feltételekkel kaphatnak szociális juttatásokat és segélyeket. (cza) KOMAROMI NAPOK Kultúra, sport, szórakozás Az Idén, immár ötödször, április 26-a és május 4-e között rendezik meg a Komáromi Napokat. Ez a kis jubileum az apropója annak a beszélgetésnek, melyet Stubendek Lászlóval, Komárom alpolgármesterével készítettünk. • Honnan jött-a Komáromi Napok ötlete? - A rendezvénysorozat gondolata már akkor felmerült, amikor megszületett az északés dél-komáromi utcai futóverseny ötlete. Ez utóbbit az idén már huszonkettedszer rendezi meg a két város. 1989 után a Duna két partján fekvő városok önkormányzatai között szorosabb együttműködés alakult ki, aminek egyik látható eredménye a Komáromi Napok megszervezése. Az első 1991-ben volt, s e rendezvénysorozat része lett a futóverseny. ' • Miért április végén és május elején tartják a Komáromi Napokat? - Két okból. Tulajdonképpen már a futóversenyt is azért szerveztük ebben az időpontban, mert így kívántunk megemlékezni annak az évfordulójáról, hogy Komárom megkapta a városi jogokat. A másik esemény a nemzeti felszabadító harc 1849. évi győztes csatája. Úgy gondoltuk, akkor emlékezünk meg méltóképpen mindkét évfordulóról ha bő egy héten keresztül változatos, kulturális és sportprogramokat kínálunk a két város lakosságának meg természetesen az idelátogató turistáknak. Bízunk abban, hogy a Komáromi Napok idővel igazi ünneppé válik majd a Duna mindkét partján. • Milyen az idei program? - A Komáromi Napok rangját emeli, hogy április 28-án lesz a VII. Imanap, amelyen az imanapok történetében először - megígérte, hogy részt vesz Ján Sokol nagyszombati érsek. Már hagyománnyá vált, hogy az első napon mindkét városban ünnepi ülést tart a képviselő-testület, s ezen ítélik oda az esetleges díszpolgári címet, a Pro Urbe díjat, valamint a polgármester díját. Lesznek különféle komoly-, dzsessz-, country-, illetve könnyűzenei koncertek, kiállítások, filmvetítések. Lesz még karnevál, diszkó és sok sportverseny. A diákok különböző vetélkedőkön mérhetik fel tudásukat. A programok körülbelül egyforma arányban lesznek Észak- és Dél-Komáromban. Az idén a Komáromi Napokkal egy időben zajlanak városunkban a Diák Röplabda Világkupa mérkőzései. Az ünnepélyes eredményhirdetés május negyedikén este nyolc órakor lesz a Sportcsarnokban. A Komáromi Napok részeként kerül sor a szeniorok nemzetközi vízilabda-bajnokságára a Thermál fürdőben. Azt, hogy mennyire változatos az idei program, bizonyítja, hogy május elsején reggel nyolckor a Dél-Komárom melletti Rüdiger-tónál kezdődő horgászversennyel egy időben, szintén a Duna másik partján kerül sor a II. Dogland Kupa nemzetközi őrzővédőkutyaversenyre. Délelőtt az északkomáromi Anglia parkban kezdődik a majális, este a Klapka téren lézershow lesz, utána Dél-Komáromban kezdődik a tűzijáték. Május negyedikén délután egy órától Észak-Komáromban a Városi Művelődési Központban zajlik a modern színpadi tánc kerületi fesztiválja. KAMONCZA MÁRTA KEDVEZŐTLEN EGESZSEGUGYI MERLEG Kassa nő és betegszik? Tartalmilag sok mindenre kiterjedő és rengeteg konkrétumot tartalmazó elemzést készített a Kassal Állami Egészségügyi Intézet a közel negyedmillió lakosú város egészségi állapotáról. Az előszó szerint azért készült több példányban a kiadvány, hogy minden Illetékes helyi Intézet, szervezet tüzetesen tanulmányozhassa, és a benne foglaltak alapján közösen próbáljanak megoldást találni az égető problémákra. Kassán az utóbbi 20-30 évben lényeges változás tapasztalható a jellemző betegségek skálájában. Csökkent a fertőző betegségek száma, ugyanakkor növekedett a civilizációs betegségek előfurdulási aránya. Az elhalálozást ma elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos kórok okozzák. Növekszik az emésztő- és idegrendszeri bajok száma, továbbá a jelentős mértékben mozgáshiányra visszavezethető betegségek miatt bekövetkezett rokkantság. Az emésztő-és idegrendszeri bántalmakkal köszködő emberek számának tekintetében Kassa túllépi a szlovákiai átlagot, s nem lehet „példakép" a légzőszervi megbetegedések terén sem. Ez utóbbi rossz mérleget a szakemberek a város területén található ipari üzemek, főleg a Kelet-szlovákiai Vasmű, a magnezitgyár, a városi fűtőmű és a sűrű gépkocsiforgalom okozta levegőszennyezéssel magyarázzák. Kassán az utóbbi időben jóval több az ezer lakosra jutó nemi megbetegedések aránya is, mint másutt. Ami pedig az átlagéletkort illeti: a kassai férfiak a szlovákiai átlagnál, néhány nappal tovább élnek, mint másutt, ám a kassai nők átlagéletkora 75 év, azaz 1,2 éwel rövidebb a szlovákiai nők átlagéletkoránál. De Kassán a nők még így is 7,2 éwel élik túl a férfiakat. (gazdag)