Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-02 / 52. szám, szombat

U ÚJ szó TANÁCSADÁS 1996. március 2. ROVATVEZETŐ: DR. PÁLHÁZY BÉLA Gy. J., Perse: - A sorozással kapcsolatban küldtek el engem a katonai parancsnokságról orvosi vizsgálatra. Az orvos a vizsgálat után röntgenre is elküldött, majd mikor meglátta a felvételeket, azt mondta, hogy Ilyen hátgerinccel nem szoktak katonának menni. Meg is mutatta nekem a felvételt. Azt szeretném tudni, hogy mitől van az á 15-20 cm hosszú folt a hátgerincemen. A leleteket mellékelem. - A beküldött leletekből világos, hogy önnél, kedves fiatalember, már 15 évvel ezelőtt megállapította az iskolaorvos a helytelen testtartást, majd ezután az ortopédiai kivizsgáláson a hátgerinc szabálytalan görbületét, ami nem is egy, hanem mindjárt két születési hiba következtében alakult ki. A leletek ismételten hangsúlyozzák a rendszeres gyógytorna szükségességét, ennek megvalósításáról azonban semmiféle feljegyzést nem találtam. Ugye, nem végezte rendszeresen és következetesen? Az az alakulat, amit ön foltnak nevez, avendellenes, mára már megmerevedett hátgerincgörbület, ami bizonyos mozgás- és terheléskorlátozási igénnyel jár - ezért nem javasolják, hogy katona legyen. Én viszont azt javaslom önnek, beszélje meg újra ortopéd-, valamint rehabilitációs orvossal a most elvégzendő gyógytorna szükségességét és lehetőségeit, rendszeresen járjon el úszni, és fogyasszon olyan táplálékkiegészítőket, melyek létfontosságúak a csontok és kötőszövetek egészsége szempontjából! „Szextelefon" jeligére: - Elképedve kaptuk a magasabbnál magasabb telefonszámlákat, s nem is akartuk elhinni, hogy a kisebbik fiunk a ludas ebben, míg rá nem bizonyítottuk, hogy bizony, ő telefonálgat a ma oly divatos szextanácsadókbal Eddig észre sem vettük, hogy ilyen kíváncsi már. Különben eléggé zárkózott, bármi bántja, nem szól, csak magába fojtja, teljesen ellentéte az idősebbiknek, aki nyíltabb, barátságosabb természetű, és jobban el tudja magát fogadtatni a környezetével. Mivel karácsony előtt történt az eset, különb sebben nem büntettük meg, mondván, hogy ha a félévi bizonyítványa jó lesz, minden el lesz felejtve. Csakhogy a jegyei romlanak, úgy tűnik, ő mar mindent elfelejtett, s a férjem azt mondogatja: Jól el kellett volna páholni, amikor kiderült a dolog, hogy mindig eszébe Jusson, ha telefont lát, hogy mit szabad, és mit nem. Mi a véleménye? - Sok izgalmas, gyermekneveléssel kapcsolatos kérdést vet fel kedves levélírónk, s biztosan változatosak lesznek az olvasói vélemények is! El kell fogadnunk, hogy a televízióval - de nem csupán azzal - valóságos információáradat tört ránk, fokozatosan elsöpörve a régi gátakat - tárgyalások témájává téve különféle tabunak számító témákat. A fiatalok ennek következtében (is) hamarabb, gyorsabban fejlődnek, ugyanakkor nem mondhatjuk, hogy hamarabb is érnek. Erre az új helyzetre a felnőttek (szülők) sem voltak felkészülve, a fiatalok jó része meg tanácstalanul sodródik. Lám, önök sem vették észre, hogy a fiú „már" ennyire kíváncsi. Nem írják, hogy hány éves a fiú, nem tudom, mit takar a „már". Levélírónk kedves férje a sértődött, „tetten ért" ember módszerével reagál. Nem hiszem, hogy egy zárkózott, a környezetével nehezebben kommunikáló fiú esetében a legjobb büntetés az elpáholás. Inkább meg kellene vizsgálni, miért zárkózottabb, s tán azt is, miért «nem vették észre korábban, hogy „már" kíváncsi. A verés ráadásul nemcsak a bizalmatlanságát fokozta volna, hanem a most fejlődő szexualitását is megbélyegezhette volna. Térségünk alacsony szexuális kultúrájával függ ösze, hogy sok ember csak bűntudattal tud gondolni a szexre, nem érzi életünk természetes és szerves részének. Ez tükröződik a gyermek-szülő kapcsolatban is, mikor még mindig nagyon sok szülő mereven elutasítja gyermeke ilyen irányú, egyébként teljesen természetes érdeklődését, aki aztán nagyon hamar megtanulja, hogy ez otthon tabutéma, és a feleleteket megpróbálja máshol megkapni. Például szextelefonon keresztül! Nem tűnik helyesnek a büntetés (ha már szükség van rá) elhalasztása sem - több pedagógiai okból sem. Esetleg arra ösztökélheti a gyermeket, hogy bizonyos körülmények között lehet rosszat tenni (hazudni, csalni, lopni stb.), mert mindig megvan rá a mód, hogy kiváltsa (kifizeti?) magát. A szorongó típusú fiúnál ráadásul a távoli tét a feszültség fokozódásához vezethet. Úgy látom tehát, hogy nem büntetéssel, sőt radikális büntetéssel lehet úrrá lenni a helyzeten, hanem a családon belüli kommunikáció kézzelfogható javításával, a fiú önbizalmának a növelésével, biztonságérzetének erősítésével. „Nem mondhatom el..." jeligére: - Éveken keresztül irodában dolgoztam, bár ezt a munkát nem szerettem. Most kisvállalkozó vagyok, ami még rosszabb, mert nagyon nehéz munkát találni. Ha nem Is vagyok nyavalygós típus, el kell mondanom, hogy estére mindig nagyon fáradt vagyok, és általában jól is alszom. Néha azonban nehezen jön az álom, és Ilyenkor ijesztő gondolatok törnek rám. Nagyon félek tőlük, mivel teljesen tisztán látom, hogy egy felravatalozott koporsóban fekszik valaki a szeretteim közül. Folytatása szerencsére nincs, de már sokszor előjött, és már mindenkit láttam így, aki a legközelebb áll hozzám. Nem mondhatom ezt el senkinek, mert még így leírni is keserves. Nem annak a jele ez, hogy valami nagy baj fenyeget? - Az orvostudomány ezt a jelenséget HYNAGÓG HALLUCINÁCIÓnak nevezi. A hosszú ideje fennálló szorongás egyik jele lehet. A tartalma pedig az, ami a tudat alatt mozgatja az érdekelt személy félelmeit, késztetéseit, foglalkoztatja személyiségét. Levélírónk családjában - mint írja - az utóbbi években az átlagosnál több haláleset fordult elő, gyakran járt temetésre, jár a temetőbe. A félelem kisördöge ilyenkor sokunkban természetszerűleg dolgozni kezd, amit igyekszünk elfojtani, hiszen a közmondás is azt tartja: ne fesd az ördögöt a falra, mert megjelenik! Mivel a nem nagyon kedvelt munkája és a család ellátásával kapcsolatos mai gondok is sok feszültséggel járnak, lazítani gyakorlatilag nincs ideje. Csak este, lefekvés után, az álom tartományában kerül erre sor. Az odavezető út azonban nem teljesen sima. Az álom és ébrenlét mezsgyéjén, amikor az akarat már lazul, a legerősebben elfojtott problémák, gondolatok testet öltenek, méghozzá intenzíven („kihasználják" a rövid időt), erőteljesen vizuális képek formájában. Az „élmény" sokkoló, egy pillanatra visszaránt az álom kapujából, s megmarad az emlékezetben. Védekezni lazítással, naponként többszöri autogén tréninggel és a pozitív gondolkodás fejlesztésével lehet a legjobban: Makacs esetekben segít egy rövid altatókúra, de levélírónk leveléből úgy vettem ki, nem szeretne gyógyszereket szedni, s ezt a megoldást én is csak mint végsőt, s akkor is csak átmeneti időre ajánlom. „Nehéz döntés" jeligére: Az édesanyám 66 éves. Egész életében egészséges volt, ami nagy szerencse. Sajnos, 6 évvel ezelőtt elesett, és combnyaktörést szenvedett, meg kellett műteni. A beavatkozás Jól sikerült, a lábadozás hosszú volt, de tud Járni bot nélkül, el tudja magát látni. Sajnos, a lába állandóan fáj. Valamennyi általunk Ismert ortopéd orvosnak az a véleménye, hogy újra meg kell műteni, és műcombcsontfejet behelyezni, mert egy idő után - senki nem tudja megmondat, mennyi után - járóképtelenné válik! Sajnos, az évekkel ezelőtti baleset lelkileg Is megviselte őt, még mindig vissza-visszatérő téma nála, hogy miért ilyen szerencsétlen, már alig érdekli valami, a szemünk előtt sorvad el lassan. Biztosan nem fogja mondani soha, hogy rászánja magát a műtétre. Mi talán rá tudnánk beszélni. De ha nem sikerül? - Fiatal szervezet esetében is akadhatnak műtét közben különféle komplikációk, hát még a hetvenhez közel! Ráadásul a rpama egyértelműen depressziós,, már több hónapja biztosan. Depresszióban a világ elszürkül, az élet értelme megkérdőjeleződik, a szerencse fogalma más tartalmat kap. A gyógyuláshoz azonban a pozitív hozzáállás, az akarat is szükségeltetik, nehéz, bonyolult műtét után még inkább. Első lépésként azt javaslom tehát, próbálják meg a mamát a depresszió súlyos terheitől megszabadítani, s csak aztán irányítsák figyelmét a műtét lehetőségére és várható hasznosságára, esetleg elkerülhetetlenségére. Szakember segítségével ez biztosan sikerülni fog. A depresszió gyógyítható betegség, nem akaratgyengeség vagy lustaság! „Egy gömöri" jeligére: - 63 éves vagyok, az utóbbi Időben nagyon könnyen megfázom, és székrekedéssel is küszködöm. Sokat olvastam a méregtelenítésről. Ez miből áll? Meg lehet szüntetni az ürítési zavarokat hashajtók nélkül is? Mi a véleménye a Bérescseppekről? - Az utóbbi évek egyik meglepő felfedezése volt, hogy az immunrendszer tömege körülbelül 50 százalékban a vastagbélben található. Minden olyan folyamat tehát, ami rontja a vastagbél állagát, szennyezi a nyálkahártyáját és kötőszövetét, csökkenti az immunrendszer hatékonyságát, teljesítőképességét is. így függ össze a kedves levélírónk által megfigyelt két tünet! Nagyon helyesen dedukálta ki olvasmányai alapján, hogy segítene rajta egy alapos tisztító kúra. Javaslom emellett helyreállítani a bélflóráját is, és a folyadékháztartását. Első lépésként ellenőriznie kell, gyakran fogyaszt-e folyadékot. A napi mennyiség minimum 2 liternyi legyen. Gyakran már ez az egyszerű intézkedés is elegendő a székrekedés kiküszöböléséhez. A bélflóra megjavításának legolcsóbb és eredményt hozó módszere a fehér joghurt napi fogyasztása, lehetőleg a délelőtti órákban. Ehhez jönnek a rostos anyagok, legszívesebben nyers, jó minőségű zöldség és gyümölcs formájában. Zöldség és gyümölcs szükséges a tisztítókúrához is. Tartsunk hetente kétszer-háromszor gyümölcs-, illetve lénapokat! Tehát nem étkezés előtt vagy után fogyasztjuk a friss gyümölcs- vagy zöldséglevet, hanem helyette!!! A mennyiség legyen ugyancsak legalább 2 liter naponta. A tisztító kúrák hatékonyságát a többszörösére lehet növelni különféle növényi kivonatokkal, ezek legismertebbje és leghatásosabbja a GOLDEN YACCA. Megfelelő mennyiségben és megfelelő ideig kell szedni, hiszen egy 63 éves szervezetben nagyon sok munkát kell elvégeznie. A bélflóra megújításának gyors módja az ACIDOPHILUS készítmény szedése - a megtisztulás után ideális lehetőség. Az immunrendszer erősítéséről már sokszor volt szó ebben a rovatban. A Béres-cseppek szedése ilyen lehetőség, de Cvitamint jóval magasabb adagban kell szedni, s ha lehet, E-vitamin társaságában, mivel a két vitamin együtt jóval hatékonyabban tud dolgozni! „V. Gézáné, Érsekújvár": 72 éves özvegyasszony vagyok, 1982-től vesebajos. A szakorvos, aki akkor vizsgált, azonnal a kórházba utalt, nagyon sok vizsgálatot végeztek el rajtam. Ezek alapján mondták, hogy a Jobb oldali vesém összezsugorodott, s ki akarták venni. A szobatársamnak ugyanaz a betegsége volt, de röviddel a műtét után meghalt. Persze én rögtön hazakértem magam idejdtségemben. Azóta is - tehát már 13 éve járok három hónaponként a körzeti szakorvoshoz, állandóan ugyanahhoz, és minden alkalommal a műtétet ajánlja. Az állapotom azonban állandóan egyforma, a laboratóriumi eredmények szintén, igaz, szigorúan megtartom a diétát, és szorgalmasan iszom a csalánteát! A kérdésem az, hogy az én koromban ajánlja-e a műtétet. - Mint urológus és veseszakorvos biztosan ajánlanám, mint pszichiáter azt mondom, élete utolsó 13 éve alaposan rácáfolt a műtét 1 szükségességének a sürgősségére! S 72 éves korban ez nagyon fontos szempont! Nagyon helyesen teszi, hogy szigorúan megtartja a diétát, és veséi állapotának megfelelő mennyiségű folyadékot iszik. Ez egyébként a kezelőorvosa szakértelmét is dicséri, hiszen az ön „ellenkezése" ellenére is megtalálta önnel a megfelelő kompromisszumot. Úgy érzem, amennyiben továbbra is megtud maradni az eddigi úton, s meg tudja magát óvni egy alapos megfázástól is, a következő 13 évben elviselhető lesz az élete, komplikált műtét nélkül is. Persze ha addig az orvosa megmarad jelenlegi munkahelyén, akit továbbra is rendszeresen látogasson, mert érti a dolgát, érdemes megfogadnia tanácsait. Ő fogja a leghamarabb észrevenni, ha esetleg jelenlegi, kiegyensúlyozottnak mondható állapota veszélyes irányba kezdene kimozdulni. „Q-10" jeligére: - Nemrég hallottam egy előadáson a Q-10-ről, és egy könyvet is olvastam erről. Mi az ön véleménye róla? - A Q-10 felfedezője Nobel-díjat kapott, amit azért nem szoktak a tudományos világban csak úgy osztogatni. Örülök, hogy a tengerentúlról és Japánból végre hozzánk is eljutott ez a szer - jő volna, ha mindenkihez eljutna. Személyesen mindenesetre kipróbálom. Ha azonban valaki úgy gondolja, most már dohányozhat kedvére, s fogyaszt: jtja a zsíros ételeket korlátozás nélkül, a Q-10 majd megmenti az érelmeszesedéstől és annak következményeitől, például a szívinfarktustól, azt nagyon sajnálom, mert végzetesen téved... % sfe Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és-lakcímet ez alkalommal nem szükséges feltüntetni. JOGTÜKÖR i Rovatvezető: FEKETE MARIAN Kitagadás B. M.: Az apánk kitagadott minket az öröklésből, mivel az anyánk halála után összeállt egy nálánál 27 évvel fiatalabb özvegyasszonnyal, akivel most élettársi viszonyban él (hogy az ne veszíthesse el az özvegyi nyugdíját), és végrendeletileg mindent neki ajándékozott. Mi egyszerűen nem bírjuk megérteni az apánk viselkedését, mert még erről a kitagadásról is csak az élettársa kárörvendezése révén értesültünk. Megteheti velünk ezt az apánk? végrendelet ellentmond, legalábbis részben érvénytelen, hacsak nem került sor az említett leszármazók kitagadására. A végrendeletnek ezt az érvénytelenségét azonban az esetleges hagyatéki eljárásban Önöknek kellene majd kifogásolniuk, mert különben a bíróság (és a közjegyző is) érvényesnek tekinti az említett rendelkezésekkel ellentétben álló végrendeletet. A leszármazók kitagadásáról a Polgári Törvénykönyv 469a paragrafusa rendelkezik, és a kitagadást csak egészen kivételes esetekben teszi lehetővé; így például akkor, ha a leszármazó a jó erkölcsökkel ellentétben nem nyújtott az örökhagyónak segítséget, holott az rászorult volna, vagy ha tartósan nem tanúsít az örökhagyó iránt olyan valódi érdeklődést, amely tőle mint leszármazótól elvárható volna, esetleg ha legalább egyévi szabadságvesztésre ítélték valamilyen szándékosan elkövetett bűncselekményért, vagy ha állandó jelleggel rendezetlen az életvitele. A kitagadás alaki feltételeire ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, mint a végrendeletéire, úgyhogy elvben a kitagadás és a végrendelkezés egyetlen okiratba is belefoglalható. Itt erkölcsi kérdések és jogi problémák mosódnak össze. Ezeket ajánlatos lenne elkülöníteni egymástól. Ami a dologjogi vonatkozását illeti, elsősorban azt kell elmondanunk, hogy a tulajdonost szinte korlátlan szabadság illeti meg a vagyonával való rendelkezést Illetően. Felélheti, elherdálhatja, elutazgathatja, elajándékozhatja, és erről nem tartozik beszámolási kötelezettséggel senkinek, még a legközelebbi rokonainak vagy törvényes örököseinek sem. Különbséget kell tenni viszont az ajándékozás és a végrendelkezés között. A Polgári Törvénykönyvnek az öröklési jogra vonatkozó része ugyanis a kötelesrész intézményével korlátozza a tulajdonos végrendelkezési szabadságát (lásd a Ptk. 479. §-át). Az említett rendelkezés szerint a kiskorú leszármazóknak (gyermekeknek, unokáknak) akár a végrendelet ellenére is legalább annyit kell kapniuk a hagyatékból, amennyi a törvényes örökrészük lenne (vagyis az örökhagyó a végrendeletével nem korlátozhatja a kiskorú örökösök öröklési jogát), a nagykorú leszármazóknak pedig a törvényes örökrészüknek legalább a felét kell megkapniuk. Ha a fenti rendelkezéseknek a Törvényismeret Sz. T.: Vállalkozó vagyok, és mivel gyakran dolgozunk ragasztóval, gyúlékony vegyszerekkel, és megjelennek nálunk az ellenőrök, szeretném elolvasni a tűzoltósági törvényt, amelyre gyakran hivatkoznak. A könyvesboltokban kerestem már, de nem tudnak arról, hogy megjelent volna. Tény, hogy ilyen-olyan magánkiadásokban (könyv alakban), esetleg időnként valamelyik újságban megjelenik egy-egy fontosabb törvény hatályos szövege, de mivel a kiadók többsége ezeket a könyveket főként a vállalatok, vállalkozók számára készíti, meglehetősen borsos az áruk (merthogy az ilyen könyvek ára leírható az adóalapból). Ennek ellenére nem tudunk arról, hogy a tűzvédelmi törvény könyv alakban megjelent volna, holott valóban nagyon fontos jogszabályról van szó, mert különleges kötelességeket ró a jogi és a magánszemélyekre is, és az ilyen kötelességek megszegése büntetendő (elsősorban szabálysértésként, de a törvényben említett kötelességek megszegése büntetőjogi felelősségre vonáshoz is vezethet - és ilyen esetben nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott hozzájutni a törvényhez, mert a törvény nem tudása, mint ismeretes nem mentesít a felelősség alól). Egyébként a parlament által jóváhagyott törvényeket, a kormány és az egyes minisztériumok rendeleteit a Szlovák Köztársaság Törvénytárában (Zbierka zákonov) hirdetik ki. A törvénytárról szóló 1/1993. Tt. számú törvény 11. paragrafusa szerint a szlovák igazságügyi minisztérium köteles gondoskodni arról, hogy a törvénytárt bárki beszerezhesse a megállapított áron. Ugyanakkor a községek is kötelesek gondoskodni arról, hogy a törvénytár az önkormányzati szerv munkahelyén bárki számára hozzáférhető legyen, és a községeknek ezért ingyenesen küldik meg a törvénytár egy-egy példányát. Nem akarjuk elrettenteni, de azt azért el kell mondani, hogy a törvénytár keretében évente megközelítőleg száz füzet jelenik meg, és ha ezt a községi hivatal bekötteti, akkor egy 1500-2000 oldalas könyvhöz jut (évente), amelyben nem is olyan könnyű valamit megtalálni. Elsősorban azt kell tudni, hogy mikor, melyik évben jelent meg az a törvény vagy annak legutóbbi módosítása, amely Önt érdekli, mert, mondjuk, a Családjogi Törvényt hiába keresné az utóbbi tíz évben bekötött törvénytárakban. Amennyiben az előbb említett adatot tudja, akkor a további eligazítást a törvénytár regiszterében (tartalomjegyzékében, illetve névmutatóiban) találja meg. 1995-ben például a törvénytárban megjelent a tűzvédelmi törvény módosítása. Ha ezt a törvénymódosítástfellapozza, akkor rájön, hogy még elő kell vennie az 1985. évi, az 1990. évi, az 1992. évi és az 1993. évi törvénytár bekötött köteteit, mert a tűzvédelmi törvényt 1985-ben hagyta jóvá az akkori Szlovák Nemzeti Tanács, de azóta már négyszer módosították, és ezeket a módosításokat „bele kell olvasnia" az eredetileg jóváhagyott szövegbe; van úgy, hogy csak egy félmondatot, van, hogy egész paragrafusokat... Ha a tűzvédelmi törvény jelenleg hatályos szövegét „össze akarja olvasni" a községi hivatalban remélhetőleg bekötött 1985ös, 1990-es, 1992-es, 1993-as és 1995-ös törvénytárból, nyugodtan rászánhat egy egész napot. Van egy másik lehetőség is. A tűzvédelmi törvény legutóbbi módosításakor (1995. április 7-én) a szlovák parlament meghatalmazta a törvényhozás elnökét, hogy hirdesse ki a törvénytárban a tűzvédelmi törvény hatályos szövegét. Ivan Gašparovičnak erre az elmúlt tíz hónapban még nem jutott ideje, de reméljük, hogy hamarosan ennek a feladatának is eleget tesz, és akkor Önnek már csak a vonatkozó törvénytári füzetet kell megvennie.